Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-07 / 31. szám
1957. február csütörtök &zek a JLucsixák...! Októbert megelőző hónapokban, hetekben a közvélemény már sajnálkozott a magyar írók nyomorán. Érthető is, hiszen a rettenetes írói nyomor miatt alig, vagy semmit nem hallottunk készülő új művekről. Mással voltak elfoglalva. Többek közt Háy Gyula a Kucserákról cikkezett az Irodalmi Újságban. De micsoda disznóság is az — mondjuk —, hogy egy munkás, akár miniszter is lehet M agyorországon, sőt elmegy a színházba feleségével, vagy sétál az utcán, sőt íróasztal mellé ül, sőt a felesége elmegy a fodrászhoz! Mert ugye, ha Háy Gyula ül az íróasztal mellett, akkor alkot, ha ő megy a színházba, vagy az utcán sétál, akkor a tömeg közé megy, témát keres, ha az ő felesége megy a fodrászhoz, az ellen kinek van szava, hiszen evidens, hogy egy író felesége nem járhat „közönségesen“. De a Kacséra csak fláncol, ha színházba megy, ha a feleségével sétál esetleg, ha meg az íróasztal mellett ül, akkor — elszakad a tömegektől. Az meg már egyenesen ízléstelen, hogy — mondjuk — Háy Gyula, vagy nem tudom, kinek a feleségének esetleg ugyanazt a burát rakják a fodrászok a fejére, amelyet a Kucserának. De nem is erről van szó, hanem arról, hogy a Kucserák döntötték nyomorba Háy Gyuláélcat. Ezért indokolt is volt Háy Gyulának a fölháborodása. Mert micsoda barbárság olyan szegénységbe taszítani egy írót, mint őt, aki 1956-ban alig keresett 400 ezer forintot. Rá volt kényszerülve, hogy egy vacak villában lakjon, nyáron meg abba a ronda leány falusi nyaralójában pihenje ki a Kucserák áltál okozott sebeket. És még oda sem repülőgépen mehetett, hanem csak azzal a közönséges, saját személyautójával. Hallatlan! Ezért volt kénytelen hadakozni a Kucserákkál, mert ilyen körülmények között ki látott már alkotni?! Hogy József Attilának sokszor még vacsora sem jutott? Ja, kérem, az régen volt. És hogy öngyilkos lett, a nyomor miatt? Az az a baja és nem a Háy Gyuláé. És hogy azért mégis valamicskét csak alkotott? Az más. De most, most 1956-ban — 400 ezer Ft évi jövedelem!? Borzasztó. Ennyivel szúrják ki ezek a Kucserák az ember szemét...! *—ei Fellendül a kisipar Javul az anyagellátás Rövidesen hitelt kap a kisiparos A Magyar Forradalmi Munkás-1 ja a kisiparosok részéről az is, Paraszt Kormány 1.0.4—1957. (I. ! hogy egymásnak adják a kilin- 26) számú határozata a munkás- , eset a gyulai járási tanács ipar- J kisipar fejlesztéséről, komoly se- ügyi osztályán, j gítséget jelent a kisipar fejlődése ! Galbács kartárs az iparjogosít- érdekében. j vány ügyek intézője kérésünkre a A határozat többek között ki- : következőkről tájékoztatja a Népj mondja: Biztosítani kell az ország anya- j gi erőforrásainak figyelembevéte- I le mellett a kisiparosság anyag- j ellátását mind a gazdálkodás alá vont, mind pedig szabad forgalomban lévő anyagokból. Lehetővé keli tenni a hulladék és selejt anyagokkal való rendszeres szervezett ellátást. Biztosítani kell, hogy a kisiparosok megyei, budapesti szervezetei ezeket az anyagokat a termelő helyeken megvásárolhassák. A határozat a továbbiakban, előnyösen rendezi a kisiparosok részére külföldre ajándékképpen érkező és" ipari felhasználásra szolgáló anyagok vámilletékét. Adócsökkentést ír elő és ezentúl több milliós hitelkeretet biztosít anyag, gép, szerszám és felszerelés beszerzésére. újság olvasóit. Október 23-a óta 57 kérelemből 17 ipar jogosítványt adtunk ki. Negyven kérelem elbírálás alatt van, ebből húsz iparjogosítvány közvetlen kibocsájtás előtt. Nehézséget jelent az elbírálásnál, hogy az új ipartörvény még nem jelent meg. így például 33 képesítéshez kötött szakmában az ipar kiadásához előzetesen a szakminisztériumok hozzájárulását kell kikérni. Remélni lehet, hogy ezen a helyzeten is segít az új 'ipartörvény. Az iparkérelmezők között, főleg műszerész, kovács, kerékgyártó, lakatos, cipész és szabó iparosok vannak. A húsipari engedélyek kérelmezésénél feszültségről beMegszün te ti az export teve- Galbács kartárs. Mint mondkenységeket gátló akadályokat és i ja, az általában elterjedt hírek 1 i\ , I ín .n , , , . , . , szociális helyzetet. iparigazolványt, Az Ormonvkuti Állami (lazdasag ifin tehenészei s**®^«* hosszain t*- eng€délyt hentes_ *' cd & I ctTtfáiliruirulr jurnAI a mm/íp-nki által ! . _ . ** tejtermelés növeléséért A kitűnő tehenészetéről híres Örménykúti Állami Gazdaságban is visszaesett a tejtermelés az októberi események idején. Á rend .helyreállítása után a tehenészek -* élükön Demcsák György, Bothnia Bandi és még több fiatallal- — lelkiismeretes, odaadó munkává! kezdték gondozni a rójuk bí. több fontos, a kisipart érintő két*. | szeri,~u és a helybeli mészáros désekben hoz előzetes intézkedé- | szakemberek személyes tapasz- Isefcet. talatai is azt, bizonyítják, hogy az I A kormányhatározat komoly j orsz^g más területén nagy számkénekben javít ja a kisiparosok, ^ bontottak ki ideiglenes, szociális helyzetét. ] iparigazolványt, vagy működési , _„___„ ., _____ és mészáros ; székiünk arról a mindenki által i iparra ismert helyzetről, mely az elmúlt | Gyulán eddig egy sem került években a munkáskisipart jelle- kiadásra a fennálló korlátozó rendelkezések miatt. Ez az eltérő gyakorlat okozza a feszültséget az zott állatokat. A tisztaságon kívül j mezte. Az elmúlt évek hibáit fúj. ügyelnek arra is, hogy a répasze- I va, nem sokra megyünk. Nézzük ____ __________ _ _ _ le ttel ízesített silót, a iucernas-zé- : inkább mi a helyzet és lehetőség . ;pal+tatóság és a kérelmezők kö- nát és az abrakot mindig 'mégha- j * kisiparban a forradalmi mun-1 zött ,g<*. térozett pontos időben kapja a jó- ] kas-paraszt kormány intézkedé- j a szerkesztőség részéről- eh- szág, as itatás'ésntejés ugyancsak í nyomán. Az eddigi tapaszta- ^ez csak annyit kívánunk hozzá- ha&onló pontossággal történjék. A i hűek máris sejtetik, hogy mind j tenni, hogy a gyulai iparhatóság gondos munka nem volt hiábava- a magánkisipar, s nem. utolsó | helyesen jár el, amikor betartja a ló: - - - * “ « 526 tehénnél csaknem két literes istállóátlag emelkedést értek el j sorban a szövetkezeti kisipar a i magyar szocialista gazdaság szűk. i ségleténék megfelelően, fellendül. fennálló rendelkezéseket. Az iparhatóságtól búcs-út véve, felkerestük az. Országos Taka. Igaz, ma még nehéz a helyzet; , rékpénztár gyulai fiókját, ahol a az utóbbi hetekben. A tehenészek elhatározták; úgy dolgoznak, hogy tavaszra nemcsak elérjék, de túl is szintet. Ehhez minden lehetőségük megvan, mert a takarmányuk • jobb minőségű a tavalyinál, s az! új zöld takarmányig bőven lesz a ] Például a gyulai lakatosok ma szárnyalják az 1956. évi májusi, lédús silóból is. még nyakig fúr ják magukat az ócskavas telep vashulladék halmaiba, i hogy egy csavart, vagy egyéb a hitellehetőség j anyagot találjanak. Mert a vasüz- | iránt. Sokan ettől teszik függővé, hitelügyi előadótól, Désá kartárs- iól a következőket tudtuk meg: I Naponta számos kisiparos ke- ; resi fel az OTP helyi fiókját, ér- ; deklődve Furcsa betegség.. Gyulán pár hónappal ez- iőtt, közismert volt három „egészséges, jó hangú" fiatal ember. Minden ténykedésük azt bizonyította, hogy erejük teljében vannak; szinte fáradhatatlanok, ha az ellenforradalom ügyéről volt sző. Szóbeli és írásos agitáeióban egyaránt emberfeletti munkát végest tek. A három fiata lembe név szerint: Nádházi János, a volt forradalmi bizottság vezére, aki később a városi tanacs elnökhelyettesi székébe ve- rekedte magát, a másik, Simonyi (Szmoia) Imre, a szakállas, „néves“újságíró, a harmadik. 51. Szabó András agitátor. De csodák-esodájára egy szép napon, amikor a kar- hatalmisták megjelentek és rendet csináltak, elhalt a három fiatalember nagy hangja, megrokkant mind- hármójuk egészsége. Mit volt mit tenni, felkeresték mindhárman az SZTK rendelőintézetet és más megoldást nem találva, kiíratták magukat betegállományba. A legjobban Nádházi „polgártársat" törték meg az események, úgy, hogy kórházi beutalást kapott és mint a fadarab, fe- küdt-feküdt. A városban megbújó elvbarátai mély sajnálatukat fejezték ki a súlyos betegség iránt. Már úgy volt, hogy nem épül fel, amikor február 2-án a kórház néhány dolgozójával aránylag egész frissen megjelenít a Komló étteremben, úgy este fél. nyolc óra feléje! érezték magukat. A záróra után néhány perccel a harmadszori felszólítást a kórház dolgozói haza t rázták. Nádházi polgártárs1 pedig, mint ax a súlyos beteghez illő. visszaballagott a kórházba és mint egy darab fa, tovább szenvedett. Furcsa betegség ez! — , i m ,*• iy • w m — — lei ben legfeljebb Langyos vízzel öntözik majd a melegagyi kapnak. primőröket a gyulai Erkel Tsz-beu Sok csodálkoznivaló azonban ezen nincs, ha figyelembe veszA gyulai Erkel Tsz-ben most j gyos vizével öntözik majd. ! szűk, hogy a felelőtlen sztrájkrendezik, javítják és üvegezik a ! Az Erkel Tsz-ben több százezer I szervezések miatt az ország vasmelegágyakat. Az idén 120« me- forint jövedelemre számítva, fő- ipari termékekkel való ellátása is legágyban termelik a primőrsalá- | ként a belterjességre törekednek, csorbát szenvedett, tát, retket és uborkát, melyek- ; ezért több hold szárazföldi zöld- Nincs kétségünk azonban az- ből előreláthatóan áprilisban kül- , ség, káposzta és karfiol termesz- j iránt, hogy az nyagellátás foko- denek a bel- és külföldi piacokra, j tésére szerződtek. Egy holdon pél- ! zatosan megjavul, s nem lesz akadául piros paradicsom-paprikát j dályozója a kisipar fejlődésének termesztenek exportra. 1 sem. Ezt a meggyőződést bizonyítMelegágyi növényeiket a nemrég elkészült artézi kút kitűnő, lanreszelőnyelet j hogy benyújtsák-e az iparjogosít- 1 ványra kérelmeiket. A hitelügy-; letre a rendelkezés ugyan még nem jött meg, de várják, s az OTP-ben úgy gondolják, már nem kell sokáig várniok és kielégíthetik a hitelre jelentkező kisiparé- j sokat. Mi is úgy gondoljuk. Éhre biz- j tosíték a munkás-paraszt ko-r- I mány rendelkezései, a munkás- ; kisipar fejlesztéséről, B. A. 1 Terjeszd a Népújságot ofctóberril Megjelent az „Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” című kiadvány (Fehérkönyv) második kötete, mely újabb tényeket sorakoztat fel az ellenforradalmáról! gálád tetteiről. A kiadvány néhány részletét folytatólagosan közöljük. III. Jelentés a „titkos pince" kutatásáról A jelentést a pártbizottság gondnoka írta, akit november 2-án azért vittek el lakásáról, hogy mutassa meg, hol van a lejárata a — nem létező — titkos pincének. „A Köztársaság-téri munkákat (a nemlétező „titkos föld2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG alatti pince" felkutatására indított provokatív ásatásról van szó. — Szerk.) egy alezredes és egy polgári ruhás, igen sítnulé- kony modorú ember vezette. Itt nagy gépesített apparátus dolgozott (fúrótorony, eszkavátor sfcb.) A körülbelül háromórás „beszélgetés" fő mottója a pincebejárat volt. Az épületeket nagyon jól ismerték, rajz és helyszín szerint a pince minden zeg-zugát tudták, jobban, mint én. Arra vonatkozóan, hogy a hisztérián kívül milyen bizonyíték van arra, hogy ott titkos pince van, és benne emberek, azt kérdeztem : /• Ha önök műszaki emberek, rendelkezésükre áll a technika minden eszköze, mivel magyarázzák azt, hogy egy pincét, ahol emberek vannak 20—30 m mélységben, nem találják meg, amikor több száz m mélységben olajat, szenet stb-t meg lehet találná 2, Miért nem hívták ide az épület tervezőjét és építőjét? 3, Miért nem követik az elek- tcosnos kábeleket és egyéb vezetékeket? A kéixiéseki’e kitérő választ adtak és másról kezdtek beszélni. Beszélgetés közben jött a fúrómunkások vezetője és jelentette az alezredesnek, hogy előbb agyag, majd egy már- garéteget fúrtak át és bizonygatta, hogy ott hiába fúrnak tovább. „Vigyék 5 méterrel arrébb a fúrótornyot!'1 — hangzott a válasz. A beszélgetésbe időnként más tisztek is bekapcsolódták. Ásatásokat és fúrásokat végeztek: a ház előtt, a színház előtt, a tér parkírozott részében, a Rákóczá-úton, a Baress-téren és a színház mögött és sehol semmiféle pincének, alagútnak nyomát sem találták. Ezek az emberek jól látták munkájuk teljes értelmetlenségét, de többször hangoztatták, hogy „ez az ügy már túlnőtt az ország határán is.“ A polgári ruhás a következőket mordot- la! Tegyük fel, hogy van igaza és nincs ser titkos pince. Az ügy fontos volna, de hogy a: náljuk ezt úgy, hogyne romittáljuk magunkat, adjon segítséget! Válasz: Az ott dolgozó t sokat minden gödörhöz oda, bizonyítsák be, hog miféle hangot nem leK hallani, utána tegyék ezt rom újságíróval is és ezek m' jelenjen meg az újságok' hogy földalatti alagút nine? Erre az volt a válasz: let nem rossz, de ezt hetjük. Olyan nagy a hogy ezt. nem hinnék künk is bajunk lehet 1 muszáj fúrni tovább.“ Budapest, 1956. december 15. Kertész. István, a Köztársaság-téri párthár gondnok?
