Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-05 / 30. szám
1957. február 8., szerda Akik a napokban is helytálltak A iHtii! ti UXiCDei&ítéil lezaj__________ lőtt es emények hatására megyénk pártszervezetei kevés kivétellel szinte egyik napról a másikra szétestek. A kevés kivételhez tartozik többek között a Nagy- gyantéi Gépállomás is. Stásn az! gündöíiwüiáli, j" ho,^e”~ az oka. hogy a gépállomás a várostól, de még a legközelebbi községtől is távol esik és így a „képzett” ellenforradalmárok ide nem jutottak el. Akik ezt gondolják, tévednek. Az ellenforradalom szervezőinek gondjuk volt a gépállomásokra, köztük erre is. Naponta megfordultak itt is fegyverrel, nagy hanggal az „új rend” képviselői. Ä különbség csak az, hogy itt minden próbálkozás kudarcba fulladt. az ellen- forraakik nem érdekből, hanem szí- | lárd meggyőződésből léptek a pártba. A pártonkívűli dolgo- i zók a párttagoktól csak tanul- i haltak. Munkatársaikkal jó vi-: szonyban voltak, élvezték a dolgozók bizalmát. Hozzájárultak ehhez a fiatalok is. A gépállomáson dolgozó ifjúmun- | kásokat az egész megyében is- : mei'ték. Többször kaptak jutái- I mat, dicséretet jó munkájukért. A DISZ-fiatalokról az idősebbek is elismeréssel beszéltek. akar A gépállomás Az elmúlt héten A géiw’tomás dolgozói | dalroárok javaslatait nem hagyták figyelmen kívül. Mikor azzal jöttek, hogy munkástanácsot kell választani, azt válaszolták ,,jó, ez nem rossz gondolat, majd megvitatjuk.” így i. » -t,,0-7Ptöség a gépét aktívái- ' íil sz> . .. ível megbe. elkészítették a javaslatot, és az őzök bevonásával de- 1. . agvúlasztották fi s Fikaion-: fel a y. itáruk | azzal keresegy esemeny _____ történt, összehívták a fiatalokat, akik azelőtt a DISZ-nek tagjai voltak, és elmondták, hogy a DISZ az ellenforradalom alatt megszűnt és helyébe egy új ifjúsági szervezetet kell létrehozni. A gépállomáson dolgozó fiatalok mind munkások, ezért helyes lett volna a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetséget létrehozni. Az ifjak azonban ezt elvetették és helyette az EPGSZ-t hozták létre — mondván azt. hogy paraszti munkát végeznek, és ez jobban illeti meg ő- ket. Körülbelül két hete megalakult az EPOSZ. Tagjai kivétel nélkül a volt DISZ-tagok. Azóta tartottak taggyűlést, ifjúsági napot, ahová a párt intéző bizottságának elnökét, Gajda elvtársat is meghívták, a volt DISZ-titkárukat, s kérték, hogy ismertesse a párt, a kormány határozatát. Az ifjúsági J n a pon még azt is elhatározták, hogy kultúrműsorral készülnek j és ellátogatnak a környező fal- ! vakba is. Bógya Sándor, az EPOSZ titkára már hozzálátott, a szerepkönyv beszerzéséhez. Arra is hoztak határozatot, hogy a már négy hete megkezdett ezüstkalászos tanfolyamot tovább folytassák és még a ta- i vaszi nagy munkák megkezdé- j se előtt befejezik. kollektívájának szilárd helytállása tehát annak köszönhető, hogy párttagok és pártonkivü- ! liek, fiatalok és idősebbek egységbe forrva, megingathatatlanul hitet tettek a munkáshata- , lom mellett, egységesen álltak j ki a munkás-paraszt hatalom vívmányaiért. Ahol a dolgozók 1 így összeforrva végzik politi- j kai és gazdasági munkájukat,! ott az ellenség mindennemű kísérlete kudarcba fullad. Terjeszd a Népújságot A szövetkezet hí- vei egy akaraton voltak. Nem törte meg őket az októberi és novemberi események sorozata. Együtt a közösbe! Ez volt a jelszó. így maradt vissza 187 tag majdnem 1700 kh. földön a békéscsabai „Kossuth“ Tsz-be. A kilépők elszámolásával nagy munkát végzett a szövetkezet vezetősége. Az ,,ősi juss tulajdonosai“ egymás után keresték fel a tsz tanyáit, hogy szemre vegyék a tagok háztáját. Ilyen szemlélő volt többek között Varga János büntetett előéletű személy. Tóth János tsz-tag úgy beszél az eseményekről: „Féltek attól, hogy a Varga-félék elhordják a tsz vagyonát. Majd így folytatta — mi a hármas brigád területén úgy határoztunk, hogy 420 kh-on egy új, önálló szövetkeze, tét alakítunk. Nyolc ér' alatt megszoktuk, hogy közösen jobb. A mi brigádunk a legnehezebb munkák ideién is becsülettel megállta helyét. Most sem hátráltunk meg.“ A tsz szervezése során mindenkit megkérdeztünk — szólt közbe Máthé Mihály —, hogyan akarod? „Velünk a közösbe, vagy egyénileg.“ A brigád 37 tagja velünk tartott. A Kossuth Tsz-ből kiválva együtt maradtunk, és a jövőben is közösen alkarunk gazdálkodni. Elhatározásunk szilárd, ebből nem engedünk! — A jövőre nézve terveink vannak — említi Knyihár András. Hitelmentesen a- karunk dolgozni. Jelen • leg több tagunk van, aki nagyobb pénzösszeggel rendelkezik és szívesen adná kölcsön & tez-nek Zetor vásárlásra. Megszoktuk a gépet, meg azután szeretjük is. Ezután szóba került néhány növény, melyet ebben az évben termelni akarnak. Ezek között elsőnek említették a cukorrépát, cirkot, dohány t , valamint az export borsót. Ezeket az állam jobban megfizeti, mint a többi növényféleséget. De amúgy is ezek a nö- x’ények díszlenek nálunk a legjobban. Ezek megművelésére kell a Zetor —mondja Tóth elvtárs. — Családi alapon akarunk dolgozni. Ezt támassza alá az általunk kidolgozott alapszabály is. * Ott tartózkodásunk alatt még több mindenről beszéltünk: a közös jószágállomány kialakításáról is. E szerint ebben az évben a tagok háztáji állatállományának megerősítését tervezték. Ebből egész évben pénzelni tudja magát a tagság. Minden tag foglalkozik a közös gazdaság ügyével. Tervekről beszélnek. Tárgyalják a holnapot ; Egyeztetik gondolataikat, hogy a közgyűlésen egy akarattal határozzanak a tervek végrehajtásában. „Egy akarat“ a tsz neve is. Mint mondják, ez is kifejezi, hogy csak közösen egy akarattal. így határoztak. mást, hogy le igazgatót. Ezt f fiy határoztak. V/lmírőI eddig heveset hesséttuuk öogy az a - ó a munka] at • ** eddig jól ellátta, nincs okuk J Hozzászólások az abortusz rendeletről t* /hi vagy megerősí tették leváltására, így funkciójában.' Egyik alkalommal munkabeszüntetés céljából, keresték fel a gépállomást. Erre elég rövid választ kaptak: „első a vetés—, majd azután ezzel is foglalkozni fogunk.” Az ellenforradalom minden kísérlete tehát dugába- dőlt. Minek köszönhető tehát, hogy itt az ellenforradalom ter- l nem sikerültek7 indenekelött a fcommimislák |h^‘ Ok ff indult vitához r Néhány nappal ezelőtt a „Családi Körben“ című oldalunkon arról irtunk, amiről eddig keve- i iet beszéltünk. Vitára bocsijtottuk a már eddig kialakult véleményeket az abortusz-rendeletről, szólrl ' íunk az orvosi körök, a nők véleményéről, és mint legfontosabbat követeltük azt, hogy az illetékesek, lminél előbb gondoskodjanak arról, hogy a gyógyszertárakban megfelelő megelőző szereket árusít 'sanak, ha kell, külföldi behozatal útján is. Ezek a kérdések mindenkit j egy ilyen irányú vita meginditá- foglalkoztatoak és éppen ezérí j sét. Szerkesztőségünk a cikk nem tartottuk érdemtelennek! megjelenése óta löbb levelet kapott, melyekben a hozzászólók, általánosságban és részleteiben" is kifejtik véleményüket. tk. (A gépállomás pártszer- ezetének 42 tagja volt.) A parttagok szinte kivétel nélkül olyanokból tevődtek össze.-o— Irodalmi összejövetelek, ntttsielííadások a Békéscsabai ifjúsági Házba« Békéscsabán, a volt úttörőházban hasznos foglalatossággal tölti szabadidejét az ifjúság. A nyolcadik osztályosok és a középiskolások most már mind gyakrabban rendeznek irodalmi összejöveteleket. Legutóbb például Shakespeare egyik művét ismertették és vitatták meg. Nagy a forgalom a könyvtárakban, mintegy ötezer kötet ifjúsági és mesekönyv közül válogatnak az ifjú kölcsönzők minden cserélés alkalmával. A legnagyobb látogatottsága azonban az úttörő mozinak van. A nagyteremben hetenként többször rendeznek mozielőadást. Az általános iskolásoknak természettudományi, technikai, sport és más érdekes oktató, az óvodásoknak pedig mesefikneket vetítenek rendszeresen. Többek közt a Kati és a vad- jnacska, A csodaszem, az Erdei sportverseny, A tenger titka, A napfogyatkozás, A Hold című filmeket vetítették, legközelebb pedig egy bábfilmet mutatnak be a csabai iskol ásóknak és az óvodásoknak. Medgyesi Mihályné békési asszony a következőket írta:H .,Véleményem szerint csak olyan anyáknak kellene megengedni a műtétet, akik betegek és* fegészségi állapotuk megkívánja, vagy pedig már négy-öt gyermekük van, és azoknak nem, akiknek^ ^egy sincs. Sajnos, mégis ilyen van legtöbb. Ezek a nők talán nem is tudják mit jelent egy édesanyának a gyermekkacej Lés nem gondolnak arra sem, hogy saját magukat teszik tönkre. Azt helyeslem, hogy megelőzésre hathatós és olcsó szereket kellene kapni a patikában, ugyan-' Lakkor azt is mondom, hogy én már 23 éve vagyok asszony, 13 gyermeket szültem, ebből hét é!,^ egészségesek és ha kell még a tizennegyedik gyereket is a világra hozom, mert egészséges vagyok j bis nem szégyen szülni.“ Gyuláról is kaptunk levelet, levélírónk „egy gyulai asszonynak“ nevezi magát. Megírja, j kényes és mégis fontos kérdés-i ről beszélni. hogy valóban szükséges erről a i „Helyeslem, hogy 1956-ban rendeletét hoztak, mely szerint a nők határozzák meg : akamak-e^ ! gyereket, vagy nem. Ha nem, a rendelet lehetőséget ad a terhesség megszakítására, az anyagi körül-, Pmények figyelembevételével költséggel, vagy költségmentesen. Sok asszony elkerülte így a fekete műtétet, •különböző, ártalmas manipulációkat, amelyek legtöbbször súlyos következménnyel Jártak. Igaz azon-^ , ban az, amit a Népújság írt. hogy káros a többszöri beavatkozás és döntő az lenne, he®’ a bajt 1 "megelőzzük. A rendelet biztosította a megelőző szerek forgalombahozataláí, amelyek sajnos nem vál-' ^tak be. Illetékes szervek próbálják ezt megoldani, vagy külföldről való beszerzését biztosítani. A rendelet végrehajtásánál azonban sok hiányosságot tapasztalhatunk. Például Gyulán előfor- í Jult, hogy az abortusz bizottság csak abban az esetben írté alá a terhesség megszakítására az enge-1 , ciéiyt. ha az asszonynak már három élő gyermeke van. Minek hoznak akkor rendeletet,^ha nem tartják be ? És mi az eredmény? Az, hogy aki meg akarja szakítani terhességét, talál ná módot az orvosok nél-j ^kül is, de eseetleg tragédia lehet a vége. A fiatalság nemi kilengéseivel kapcsolatban véleményem az, hogy azt nem lehet teljesen a ren-j rdelet rovására írni, mert ez elsősorban nevelési probléma.“ Ezt írta gyulai asszonyolva- I menyeket, elgondolásokat vá-1 őszintén és igazságosan, „ami-t sónk. A vitát folytatjuk. Véle- j runk olvasóinktól, írjanak arról j ről eddig keveset beszéltünk“ Az ajtón kopogtattak és belépett egy elvtárs. — Szabadság! — Szabadság! — fogadtuk köszönését. — Tessék elvtárs. — Valamit be akarok jelenteni az elvtársaknak. Ugyanis újra megalakult itt Békéscsabán az AKEF. — No a fenét — gondoltam, hiszen ezekből a sok EREF-ek- ből meg BAMER-ekből már éppen elege van az embernek. De nem nyilvánítottuk rosszallásunkat, mert hát... — És ez a ÄKEF pontosan mit jelent? — érdeklődtünk melegen az elvtárstól. — Állami Kereskedelmi Felügyelőség. — A feladatuk? — A lakosság kereskedelemmel kapcsolatos panaszainak elintézése. Hát ez jő. Tévedtünk úgy látszik, mert ez a szerv hasznos lehet, ha jól dolgozik. •— Azt szeretnénk — mondja Rózsa Imre elvtárs —, ha a Népújsághoz küldött panaszokat az elvtársak átadnák nekünk, hogy együtt jobban el tudjuk intézni a panaszos ügyét. — Nagyon jó. örömmel megtesszük. Az elvtársak is mondják meg nekünk, ha van valami kirívó dolog, árdrágítás, rossz kiszolgálás, vagy egyéb — hadd szellőztessük meg az ilyen eseteket. Tehát kedves olvasó, ha valamilyen panaszod van vásárlási ügyben, írd meg a Népújságnak, s az AKEF-fel közösen elintézzük. — v. t. — BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3
