Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-01 / 27. szám
1957. február 1., péntek [Békéscsabai téglagyári helyzetkép) Békéscsaba nagyüzemei kő- | Ebben az időben a városi eljött elsőnek kell említeni a tég- lenforradalmi tanács a munka lágy árat. Az 1956-os évben ez a felvételp ellen harcolt. Szinte gyár 44 millió téglát és 41 mii- óránként vonták felelősségre a lió cserepet termelt. Az elmúlt téglaégetéshez analfabéták az év termelési eredményének nő- üzem dolgozóit, mert füstöltek velősében az októberi események nagy kiesést okoztak. Ha visszaforgatjuk feljegyzéseinket 1956 októberére, azt olvassuk, hogy a ^agyarban, ^eg ££ nyíltan mondani, hogy héz gazdasági helyzetben több volt a józanul gonaoiKoao SztankoviCs ÜB-elnök ezen a ember mint a forrófejű. Kezd- téren az ellenforradalom híveia kémények. A gyár becsületes munkásai megtalálták a módját annak, hogy ha a kémény nem is füstöl, de a kemencében izzón a tégla. Később megválasztották a végleges munkástanácsot, röviddel november 4-e után. 600 forintos alapon. A mai nenem lehet olcsó népszerűséget vájük talán az elején: Az ideiglenes munkástananek engedett. Az elhamarko- sárolni még Wágner Istvánnak dott munkástanácsválasztás úgy ' sem. j te el. Azt hiszem, hogy ezek- J I után nem kell sokat írni arról, a akik nem a munka megszerve-j i zése mellett állnak, hanem tte^vfflést^ívá'l A végl<®es ■»imkástanácsban ( tek között bekerült Leitgip Al- Sf levLteS lícz végeí vannak még oI’'a" sz'méIj"*- íred, akt a Horthy hadsereg ■ tisztje volt, továbbá Flender András büntetett előéletű személy, aki tagja lett a későbbiek során a városi ellenforradalmi tanácsnak. Beszélhetnénk még a meghasonlott Cyörgyröl, akit párts^rűüen most magukra találtak. Látták, _ zarta* kl az i hogy az ő karrierjük nem fu- hogy kiket kellene ..kinyírni/* j MDP-bol. \ arkonyi most meg-1 tatj. ^ merí közbejött a tör- Nem tudtuk, de most már vi- mutatta egyéniségét. Igazi kai -, venyesség betartásának meg- lágos előttünk, hogy Gaálné is szilárdítása. Nem lehet már! eszközzé vált Wágner és társzórni az állam vagyonát 500— i sai kezében. hogy a munkástanácsba a be- szemelyeskednek. Ezzel a ma, csületes dolgozókon kívül kik gyártásukkal az ellenforradal- jutottak be. Itt csak két sze- mat támogatják, késleltetik a , . . mélyt említünk meg mégpedig teljes kibontakozást. Gaál IstVarkonyi j Leitgip Ticz nevét akik már vénné is ezek közé tartozik, ü ... ------- még mindig azon töri a fejét, ri erista. Természetesen az általunk becsületesnek vélt munkások ■is bekerültek az ideiglenes Vi unkásf anácsba, akik egy része hűen kiszolgálta az ellen- forradalom vezetőit. Ezek az emberek Gaálnénál nem különb Máeüik Sándor bérelszámoló sem Mácsifc tevékenységével uszított a párt és szakszervezetek ellen. Sztrájkot akart. Ma azonban a becsületes emberek látják, hagy , kik azok, akik a munkást* érde- ! kében beszélnek a. munka (Wább- 1 vitele érdekében és kik a kerékkötők. Sztajfcknvics felelős aiért, mert Veret anmt a karrieristák követelésének. Ennek tudható be, hogy Ich/, n tfiXtVr t* gyárHié iWi nek be. li a heljíet ma a régi kijelentés körül: H ne.si néztek körül* hog-y kiket támogatnak Most. habár utólag is, de néni art erntCKezteiiii az tízem egyes dolgozóit. Mit is csináltak az ellenforradalom alatt és után. Többen azt hitték, hogy az ellenforradalom meghozza azt a kibontakozást, mely a munka- kalapul és felkeresi az üzemi párt. j léket. Ehhez a munkához viszont sok érdekét szolgálja. Ezek kő- bfeottság titkárát, hogy a munkás- | csak. sikert zott volt Danczik Mátyás is., tanács ülésére menjen d. Adjon válthatunk, Danczik tevékenységével ej- segítsége* a munka gyorsabbá té- árulta a pártot és a munkás- telére. Ez az úgynevezett ellcnr ( osztályt. Részt vett az úgyne-1 forradalmi őszinteség... vezeti „fekete lista összeállt-, végezetül csak annyit, hogy ,tusában.” Erre a listára olyan, ; Békéscsabai Téglagyár rmmikásta- izeruélyeket írtak össze, akiket i nácsá»als becsületes tagjai mikor gyárba nem akartak been- j már át az ellenforradalom god ni, például a pártbizottsági veaetői által szőtt hálón. Mikor tagokat. Érdekes Danczik ma- j eszméinek arra, hogy a munfcá- gatartását figyelemmel kísérni j ^ érdekét, csak a munkások, a a végleges munkástanács titkára, a Gyulai Téglagyári Ht. vezetője. Schwerthoffer Ferenc lett. Schwerthoffemek már ismerjük mindkét oldalát, ö olyan nézeteket vall. „amit a város“. Nemrégen még azt mondta, hogy azok az emberek, akiket az ideiglenes munkástanács kitiltott. •^« csaknem 100 lépett-fc az A dolgozó nép sajtója Ma 15 évvel ezelőtt jelent meg titkos nyomdában, primitív eszközökkel készítve az első Szabad Nép, amelynek kicsiny lapjairól az emberi nagyság és a hősiesség sugárzott. Ezért 1945 után a magyar újságírók február 1-ét ünnepük a sajtó napjának. A dolgozók hangján szólni, küzdeni a munkások, a dolgozó parasztok, a dolgozó értelmiségiek, a kisemberek igazi érdekeiért — ezt az örökséget hagyta ránk, a sajtó mai munkásaira az illegális Szabad Nép. Erre a soha meg nem szűnő kötelezettségünkre figyelmeztetnek ma bennünket az elmúlt évek is. Mi, a Népújság írói tanultunk és tanulunk ebből a figyelmeztetésből. Elméleti munkánknak pártszerűnek, harcosnak és vitatkozónak kell lenni: Vitatkozni kell mindenkivel, akivel érdemes; barátainkkal, sokszor elvtársinkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták elsősorban az élet által felvetett aktuális problémáknak, a marxizmus—le- ninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. De kíméletlen harcot kell folytatni a nép ellenségeivel szemben. A mi sajtónknak jobban kell tükrözni életünk leafőbb vonásait, amelyre minden törekvésünk megvan. Igye, vonni az újságírásba a munkásokat, a gyáriaazgató gozó parasztokat, párt és szakszervezeti, állami fúr sokat, Cikkeik, leveleik, hozzászólásaik gazdagítják Az utóbbi időben élég sok szó esik az újságok géről. Jogos ez az igény, hogy az újságokat színvona vasmányosebbá, érdekesebbé keU tenni. Az újságok, gét sókan úgy vélik biztosítottnak, ha hasábjairól sz a név alkotásainak, győzelmeinek ismertetését, csálról, bajokról, mulasztásókról beszélnénk. Ez az élet és hibás ábrázolása lenne, amelyre az újságírók• tói sajtó pártos, a névhez hű munkásai nem is kaphatók, eltagadni, de hirdetni akarjuk a dolgozó név munkáján< szerű sikereit. De ez természetesen nem jelenti es net leniheti azt, hogy elhallgatjuk a hibákat, a mulasztási dolgozók életének mindennapi gondjait. Éppen ellen Bátrabb, következetesebb, pontosabb bírálatnak kell hasábjain heh ft adni. Az újságírók feladatainak ilyen rövid számbavétel tatja, müven sokrétűek és nagyok a követelmények. 1 kitől tanulni. Marx. Engels, Lenin publicisztikai mim Kossuth, Táncsics cikkei, a magyar újságírás hágnom* meríthetetlen kincsestárakat jelentenek számunkra, i tunk tőlük, nemcsak abban, hogyan kell érdekesen, tartalmasén írni a valóságról, de abban is. hogyan kell < akarunk élni, mint ők — a dolgozó népért, a dolgozo ------- -------------—— Új tagok a gyomai Alkotmány Tss A gyomai Alkotmány Tsz-ből! Itntkező is akad, aki r 1 nem volt tsz-tag. Az u poiCUaíii tssaferwí-no üli áj [. mpodtafe. Számos volt raszt is visszalépett a kő Gyarapszik a szövetke októberi eseményeik után. A bent maradt 82 tag új alapszabályt készített és nagy lelkesedéssel kezdték új módon megszervezni a kö-1 Qcént is: saját erejükből zos gazdálkodást. Az eredmények j tort vásároltak pótkocsi és eredményeket k£- láttán egyre több kilépő kéri új- j döntötték, hogy két er (DUPSI KARÓÉT) hói felvételét. Számos olyan je- i vesznek. Ne tovább! november 4-e utón. Ekkor az történt, hogy a politikai helyzet fordultával ismét a régi arbecsületes emberek védhetik meg, Könyvtár az alagsorban - — Nem tanmese, igazság Olvasóterem vagy 1 Igaz, hogy ősi múltra nem tekinthet vissza, hiszen népi demokde semmieeetre sem a talpnya- j rác iánk szülötteként látta meg a lók, karrieristák és az elienfcrrarMit mennyiért? (Piaci jelenléti) ca mögé akart bújni. Persze j dalmárok. Tudatában vagyunk Dancziknái ez könnyen megy, hiszen ő „formálható”. Nem vette észre, hogy ő csak egy eszköz Hanezár kezében. Hantzár személyéről nem kell bővebben írni. ismeri mindenki tevékenységét. Meg kell említeni, hogy tlanezú rnak társai is holtak, akik a háttérből való irányítást választották az ellenforradalomba való bekapcsolódás formájául. Ezek között említjük Wágner István építészmérnököt, aki nyíltan kijelentette, hogy őtet válasszák meg igazgatónak. Nyilvánvaló, hogy ha Wágner kinevezteti magát igazgatónak, akkor hivatalosan is szentesíteni tudta volna az ellenforradalom célkitűzéseit. Társa, Ticz János, a tervosztály helyettes vezetője szintén a J háttérből irányított. Mindkét- j tőjüket felülmúlta Baranyai Jó- j zsef, aki nyíltan sztrájkra szer- j vezeti és buzdított. Baranyait i az üzem dolgozói már elzavar- j ták. bői az új, ragyogó tisztaságú helyiségbe kicsi és nagy olvasók szellemi eledelét; a szépirodalmi és tudományos könyveket. A megnyitás minden fáradtságot kárpótolt. Ott volt a fél falu, de még a szomszédos Endrédről i# könyvtár. Havas esőben, csutak- j érkeztek könyvszerető emberek, ban, de mégis boldogan hordtuk Időztük csoszogó öregek, gvalognapvilégoc Gyomén 1852-ben egy márciusi napon, mint az. országban elsőnek létesített járási annak, hogy a téglagyár dolgozói józan megfontoltsággal cselekedni akarnak úgy, ahogyan már egyszer .«szavazták a Hanczái-fé- ^ bűinkben a körzeti könyvtár-[ szerrel. A legutóbbi csabai piacon nagy volt a felhozatal, s egyben a kereslet m. Rögzített árakról még nem beszelhetünk. A rózsa-hagymának kilójáé 9— 10 forintért árulták, más hagyma ára 6—7 formt között változott* A rizs 22 forint, a tojás 2 forint, káposzta 4, sárgarépa 8,50, a burgonya 5—6 forint volt kilónként. A tej és tejtermékek ára változatlan. 20 deka vaj 12, a tejnek. 4, « tetteinek Marté 26 forint.. A könyvtár négyesztendei fennállása alatt az ifjúság és a felnőttek seregéi; hódítottál meg olvasóinak. Néhá- nyain aebogysem tudták megérteni, hogy akkor, amikor a községben lakásínség dúl, mi szükség van agy égési házat lefoglaló olyan intézményre, olyan „üzemre“, melyből nem. hallatszik „gépek zakatolása”, mint a szomszéda* «zibvízüzarribőL de csendes, mint valami templom. Többször indultak rohamra, hogy a járási könyvtárat az olvasók és a raktáde még senkiinek sem ju be, hogy lakásigényét a r eme templomainak elfe* j enyhítse. Még ezer szerencse, ho, . maii Kner-nyomdát nem ték ki lakásnak. Igaz, h zelmult merev intézik „protilirozták1' s a valai temérdek idegen hazánkba hozó — tehát is hasznos — üzem tuca vány ok gyártójává Stilb rattan művészi nyomda ti nak emlékét, már esetei rozás szempontjából igen előnyös helyéről kisebb helyre szorítsák, működésében megnyomorítsák. Végre sikerült és a volt tisztika- I ban porosodó ezer vál! sziitó alagsoréba lökték, ahoi a ciálé és fejléc-klisék, i nedve® levegő a könyvtárat már a , bőséges változatú bel könyvmolyok eldocádójévá tette. Nagyon fáj, hogy egy ilyen gazdag, r/ép könyvtár, amilyennel hazérik egyetlen más községe, de még sok-sok városa sem dicsekedhet, emberi elhatározásból, emberi kéz által rombolódik, pusztul Különösen az fáj, hogy rajta ] könyvtárosok egyike igényelt beolyanofc is osztoaikodnak, akiknek a művelődés istápoiása a legfőbb hivatások lenne! Mert elsősorban lóle látásit!?) Lakásra veit égetően szükségük, ez nem vitás. Azonban a gyomai cselekedet Jósikáját nem a volt háztulajdonos tört követve ilyen alapon és címen lalámdasát azért, hogy az épületből ismét lakás legyen, holott az é ilyen irányú törekvése emberileg talán érthetőbb lett volna. kássá alakíthatnék a mozikat, múzeumokat. kiállítási termeket és minden könyvtáréi;. Orosházán, I Gyulán és a megye sok más hejelzi'k. De sok községe akadna e hazának méi gon dók-baj ok, a jelen tennivalója közepette äs aJ tő szeretettel óvnák, <- erősítenék a két kultúr , „ gyomai járási könyvtárt' ás a Kner-nyomdát, ha az övék lehetne! Felesleges a tanmese annak megértéséhez, hogy közülünk, a művelődés régi és friss kincseinek megőrzői és élvezői közül senki sem engedhet: veszendőbe menni a dolgozóit közkincséből, kulturális vagyonából egy estpetmytt sem. Huszár Réz fő A kultúrotthon igazgató, a'lyén «zintén lakásínség uralkodik. BtKÉS MBGYE* NÉPÚJSÁG 3
