Békés Megyei Népújság , 1957. február (2. évfolyam, 27-49. szám)
1957-02-24 / 46. szám
1957. február M., vasárnap 0 Sarkadí Kendergyárban sem úsztak meg „Jó, hogy jón — mondja Réti György igazgató —, mert itt is történt egy- és más, amit érdemes meginti.“ Az ellenforradalom támadásai a Sarkadi Kendergyárban is sok kárt okoztak. (Közbevelőleg jegyzem meg, hogy bármerre megyünk, is a megye üzemeiben, mindenütt hallani; hogy az ellenfonradakná- rok tevékenysége ennyi & ennyi kárt okozott az üzemnek, a népgazdaságnak. Igaz, a kár okozói részben már olyan helyen vannak, ahol újabb károkat már nem okozhatnak, azonban vannak, akik szépen meghúzzák, magukat, mintha semmi rosszat nem tettek volna munkástárs&ikmak. Vajon ki vonja ókéi felelősségre, az okozott anyagi károkért?) 700000 forint értékű árú termelése maradt el Ezenfelül le nem dolgozott munkabéreket fizettek ki. Kik voltak etben az üzemben a ..jóakarók"? Kik voltak azok, akik nagy magyarságukat hangoztatták és az Amerika Hangja irányításának j« . tevékenykedtek? So-| Ura voltak, de a htang- * [ rk , : 'áj volt. Károly áztatós, kulék- gy W; .mzei/ör' és sztrájkszer: vező. Őrajta nem csodálkozunk, hogy a néphatalom ellen támadott. Jenei Imre osztályhelyaetó- nél fogva munkás, de mint árulóknál szokás, pépább volt a pápánál. S itt van a félrevezetett j Bogyó Mátyás, akit azzal fogadtak . maguk mellé Borbélyéit, hogy „ku- láknál nevelkedtél, te is kulák gyerek vagy", és Bogyó ment velük, úszott az árral. Közben ezerszer érezte, ezerszer megbánta, hogy rossz malomban őrölt. Bov- bélyék földet ígértek azoknak, a- kik velük tartanak, de nem rettentek vissza a fenyegetéstől sem. Azt mondották az üzemben, hogy aki az igazgató mellett van, azt is agyonverik. Akadt itt a pártnak is árulója. Varga Gábor a munkástanács ülésén kijelentette; | ..Szégyenlem, hogy tagja voltam a j pártnak". Itt is megismerték egymást az emberek. j hogy, ki mit ér. Most az üzent dolgozói tisztábban látva küade- jnek a termelésért, és nem ered- ; meny télén üi. j Az előző év hasonló időszakánál az egy főne eső lermeiés 14 ' százalékkal magasabb. A munkástanács elnöke :az igazgatóval egyetértve januárban termelési értekezletet tartott. Foglalkoztak a decemberi alacsony termelés okaival. Helytállásra szólították fel a műszakiakat A munkafegyelem megszilárdítását sürgették. Meg is volt az eredmény. Már januárban és februárban javult a munka. A munkástanács és az igazgató rendszeresen tart közös megbeszélést á termelési feladatokról. így biztosítják & folyamatos termelést, mert a fonódák várják (az anyagot, hiszen manítp- ság sokan panaszkodnak, vagy inkább bosszankodnak amiatt, hogy ezt, meg azt nem lehet kapni az üzletekben. Nincs elég ruha, ing, ágynemű és sorolhatnánk sok mindent. Bizony sokan gondolnak arra, hogyha komolyan vették volna a kormány felhívásait és figyelmeztetéseit, hogy a sztrájkkal ia munkás saját magát károsítja, akkor elkerülhettük volna a sok bosszúságot, a rengeteg nehézséget, ■mellyel most találkozunk. Amit főzetett a műink ásókkal az ellenforradalom, most azt kell megenni. Azonban nem mindegy, hogy meddig esszük ezt «■ keserű főztöt. Megszabadulva az ellenforradalom támadásaitól saját kárunkon tanulva, csakis a termelés emelésével tömhetjük meg újra áruházainkat, piacainkat: árúval. Boda Zoltán SZEMLE Milyen okok vezettek a gazdasági romláshoz ? A múlt év negyedik negyedévében országszerte általánossá vált, hogy a legkülönbözőbb rémhírek nyomán a termelés az üzemek egész sorában részben vagy teljesen leállt, ugyanakkor a boltok előtt napról-napra az emberek százai álltak sort, sokan a szükségleteket magasan felülmúló készleteket halmoztak fel. Nem csoda, hogy az ilyen körülmények között az évek óta gondosan összegyűjtött állami tartalékok jelentős része kifogyott és egyes áruféleségek ellátásában átmeneti nehézségek mutatkoznak. Érdemes összehasonlítást tenni a fogyasztást illetően egy-egy árura vonatkozóan, hogy világosan lássuk milyen súlyos problémákat okozott népgazdasági szempontból a múlt év utolsó negyedévének munkabeszüntetése és az ezzel kapcsolatos dupla fizetések és törvénytelen előlegosztósok. A legjelentősebb háztartási cikkek fogyasztása az 1956. október 15-i és 1957. február 1-i időszakban lényegesen magasabb volt min t a múlt év azonos időszakában, ugyanakkor a termelés mintegy hetven százalékkal kevesebb. Nézzük meg, hogyan alakult a 1 fogyasztás: Pipereszappan Mosópor Cipőkrém liyertya Mosószappau Seprű Fogyasztás azonos árakon 195$ oki. a és 1»$« február 1 között ütSMt Ft ttseao pt «C4 0M Ft « 000 Ft. I 4*3 #90 Ft SÍ «06 Ft forintban, megyei színt. . JS56 okt. 1$ és »57 február 1 kttzfiti. 44» 000 Ft 674 000 Ft $30 000 Ft »0 000 Ft 6 680 000 Ft 144 000 Ft A fenti adatokról nem nehéz megállapítani, hogy a hazánkban múlt év októberében lezajlott ellenforradalmi események milyen súlyos helyzetbe hozták népgazdaságunkat és milyen erőfeszítéseket kellett tenni a forradalmi munkásparaszt (kormány vezetésével mun- kásosztélyuintaiak, hogy ebből a súlyos helyzetből nagyobb megrázkódtatás nélkül, az infláció veszélyének elhárításéval kerüljünk lei. A termelés és a fogyasztás összhang] árak ezt a súlyos felbomlását saját erőnkből helyrehozni ■ nem lettünk volna képesek. Ezért felbecsülhetetlen segítséget jelentett és jéleint számunkra népgazdasági szempontból a Szovjetunió és a testvért népi demoteratiku.s országok segítsége. Elsősorban ennek köszönhető, hogy pl. a fentebb felsorolt áruk nagy részében jelenleg is folyamatos az ellátás, sőt i több áruféleségből már tartalékokkal is rendelkezünk. K. S. £2* Elvetették a mákot, I 1'fnxtítják a vetőmagot Azt mondják, hogy február 2-ám (melyet a szakmimszfertumtól me gyertyaszentelőkor nem jött ki a : gyétől, járástól küldözgettek faluPKÉSIÜL UNK 4 fAVfcZVÉ medve az odújából, így hát hamarosan végeszakad a télnek. A- kár igazuk lesz ezeknek az ido- akár nem, egy bi zóna a tavasz küszöbére ra, tanyákra, termelőszövetkezetekbe. Sokszor nemhogy & gazdák, de még a szakemberek sem tudták az utasítást számontartjan!. Előírták a termelőknek, mikor •V., megkezdődik a mezei ; kezdjenek hozzá az őszi szántás- öt a februári kedvező hoz, tavaszi fogesoláshoz, dátum haiátíáía a termelők megyénk- szerint megszabták, mikorra kell ben is hozzáfogtak a jó termés a- ! végrehajtani a tavaszi vetéseket, lapjainak lerakásához. Símítózzák | Eaek ^ ataaftáMk rendszerint az őszi szántásokat, készítik a ve- számításon kívül hagyták az )dő- temémyes kerteket. .' járást. Mind annyiunk örömére Naponként jelentések érkeznek szelikesztőségünkhöz. Például , . a forradalmi munikás-paraszt kora flankuti Kísérleti mány nem engedi, hogy termelőGazdaságban már elvetették jnket sokszor szakszerűség szem- a mákot, pontjából is kiíosgásolbiató rendel60 kát. holdon elvégezték az őszi j dezéseK tömkelegével bossiz&nt- mélyszáotáe tavaszi sámítózását. isa,<Gépállomásaink is szorgosan ké-1 Bizonyos, hogy ezek a megvál- szülnek a fontos, tavaszi mun- j tozott körülményeik nagymérték- kákra. A gyomai, mezőkovácsházi ben növelik parasztságunk terme- gépállomások egy-egy gépe hoz- kedvét, ami azt bizonyítja, Ráfogott a szántáshoz. I ^ogy a í&vaszna való felkészülés napról-napra fokozódik. Kőztudo- A megye más területén, -ahol ■ naású, hogy az idejében, jól előtoé- még ezekre nem nyílt lehetőség,' talajban egyenletesen kel a oti is nagy a készülődés. (korai vetés. így & viszonylag nöTisztítják a vetőmagot. vid tenyészidejű tavasziak jobban i is fejlődnek, f rendszerint nanevelik a palántákat, vagy éppen gyobb termést is adnak, javítják a szerszámokat, ami a ta- j A tavaszi felkészüléshez nyújtsanak segítséget a szakembereik, és a földművesszövetikezetek isi. Né hiányozzon a helyes szakta- Kmlékszünk néhány esztendővel nács, a jó vetőmag, a növényvédő- ezelőtt még elengedhetetlen vele- szer, műtrágya, amelyek nélkül járója volt a közelgő tavasznak a nem lehet teljes tavaszi felkészü- íavaszi munka beindulásának a 'és. sok-sok utasítás, rendelkezés, a-j Szín Bélo S> TAVASZRA KÉSZEN »»»»»»»»»»»»»»» »■»>»•»»»>» »»»»» a Battonyal Gépál lorrv Naptár szerit» ugyan még tál | lófogatok nyomán. leketelijk a i különösen pedig a két helyi gép- vfiii, jdő azonban t&vosirii for— I frissen hasított barázda. ; használati csoportosulást, melyek. . „ _ . . . ,, I A gépállomásokat sem árt* fel-;nek tagjai Igényt tartanak efféle dúlt. Pukad . rag, nő a vett* a ; kMetlenm az idő, mert egész jnegíteégne. és i télen szorgalmason dolgoztak; | j Problémák, panaszok, kérések határban. Dohogó traktorok Mi újság a gépállomáson? Erne kértünk feleletet Készt- J radása miatt sem fáj a fejük, vaszi munkában nélkiilözheteí len. Jó érezni az induló munka lendületet. helyi Zoltán főmeaőgazdásatól és igazgatóhelyettestől, valamint Kovács Imrétől, a munkás- tanács elnökétől. Megtudtuk, hogy 54 erőgépet javítottak ki, ebből 18 a fő .javítás, a többi pedig folyó javítás. De elkészültek a tavaszi munkához szükséges egyéb gépek — mint a vetőgépek, valamint a munkaeszközök — javításával is. Sőt a nyolc kombájn közül öt, a 32 cséplőgépből pedig 20 áll már munkára készen. Csodák csodája, körlevelek özöne nélkül sem állt meg a fontos ugyanis az a véleményük — amit 1 csak helyeseim lehet —, felestej — úgy gondoljuk — nem árt to- ! vábbdiani. munka {?!) Még a szemle elmaNem csökkent a gépi munka iránt a kereslet A gépállomásdak felvették a I aratnák, csépelnek, 60 hóidat pe kapcsolatot a termelőszövetkezeEáeik pedig az illetékeseknek szólnak, a «gépáUomásiak kérnek rájuk választ, orvoslást. Többen ges volt az egész. Különöse« az , , , . . __. . elmondtál panaszukat, amelyeket lett volna most, amikor ilyen ked- j vező az idő a szántásra. Szerényen számolva is, az alatt a 2—3 j nap alatt, amíg a szemle tartott *. A létsiáímcsökkeatés saris« volna, 300—400 holdat azánthat- , íüfot brigádehaámotó és egyéb ,,,,,, , adminisztrációs munkakör szűnt nak fel. Most fajavttottók a gé- F, ^ „ndjén is volna. pékét, máris huzatták ki a földek- | [la ugyanakkor központilag is egyre. Jelenleg mintegy 30 teektar szerűsítenék az adminisztrációt forgatja a talajt; Egyszóval: kevesebb lenne — A szervezés nem szenvedett , ■már ~ * »wíriras[ munka. kárt: kialakították, már a brigá- j dókat, a halad a szerződésikötés 8. A míihelyniunkások már az iSi j új, felemelt bér szerint dolgoznak, s amint tapasztalható, a gépek javításánál ösztönzőleg hatott rátekkeL Bár egyik-másik közös gaz. tíaságnál akadályozza a szerződés, jai pedig 94 hoM kukoricát vetjük. A traktorosok, akik mostáll, , , , nak munkába a földeken, ugyandig aratógeppel vágnák le. A me- ysak v4rják az üj tórczós hirét. zőhegyesá József Attila Tsz tagkötést a földkérdés tisztázása, rendezése, mégis halad a szerződtetés. A helybeli Dózsa Tsz-nél például a gépek segítségével, méghozzá teljeseit gépi erővel akarják a kalászosokat betakarítani. Ezért nek el négyzetesen és műve! nek gépi erővel. Természetesen az egyénieknek is nagyobb segítséget nyújthatnak az eddiginél. Ehhez megvan a lehetőség, mert csökkent a közös 3. A körzeti szerelők panasza ugyancsak az, hogy mikor üdvözölhetik bérezésük rendezését. Továbbá úgy vélekednek, ha a belső szerelőknek jár a kenyérgabona-kiutalás, akkor miért pont a körzeti szerelő a mostohagyerek? Födte a Péter már megállapodtak a gépállomás- j gazdaságok földterülete. így még sál. hogy 220 holdat kombájnnal í aratógéppel is segíthetik őket, ■ BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 %
