Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-05 / 3. szám
2 Békés megyei Népújság 1951. január 5., szombat A nemzetközi kommunista mozgalom sokat tanult a legutóbbi balsikerekből? kijavítja a hibákat? s erősebb és egységesebb lesz? mint valaha Kínai állásfoglalás a nemzetközi proletárszolidaritásrcM, a nagynemzeti soviniszta ás a nacionalista Irányzatokról Január 3—á-i számunkban részletesen ismertettük a Zsenminzsi- pao Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól című szerkesztőségi cikkének első részét. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a. Zsenminzsipao cikkének harmadik részét. Kinek használ a „liberalizálás"? leninizmus revíziójára törekszenek, .vannak olyanok, akik egyszerűen tagadják, hogy van választóvonal a proletár- és burzsoá diktatúra, a szocialista és a kapitalista .rendszer, a szocialista és az imperialista tábor között. Ezek szerint lehetséges, hogy bizonyos ____ . . burzsoá országok felépítsék a szocialista demokrácia centnalizmu- ‘megelégedéssel nyilatkoznak -ezek iciaüzmust anélkül, hogy .átmenje- sának szükségességét is, valamint a aurái -az .„ingatagságról“, amely a proletárforradalmon, ame- proletárpártnak a szocialista or- bizonyos szocialista -országokban szagban gyakorolt vezető .szerepét! mutatkozik a ** 07 óliami Ak ik elvetik a proletariátus i pusztítsák a kommunista pártot, a diktatúráját, azok elvetik a szó- i proletariátus élcsapatát. Nagy lyét a proletariátus pártja vezet, anélkül, hogy ugyané párt vezetépárt és az állami is. A marxisták—leninisták szá- J szervek fegyelmének meglazulása se a]Äy, álló államot építsenek ki, mára ezek a gondolatok terme- j folytán és fel is használják ezt az |s0tj hogv az till amkapital izmus szetesen nem újak. Engels már alkalmat szabotázs-tevékenységük , ezekben az országokban már valórégen kimutatta, amikor az | fokozására. Ezek a tények mutat- ; j^an szocializmus és maga az anarhistáfc ellen küzdött, hogy jjak, hogy mennyire nagy jelentő- i em:b€T?i társadalom egészében is mindaddig, amíg van bármilyen sege van a demokratikus centra- ke?(j ^belelendülni“ a szocializIla a kommunista pártok megőrzik az egymáaközötti egyenlőségen alapuló kapcsolatokat, ha közös egyetértésre jutnak és egybehangolt lépéseket tesznek őszinte — nem felszínes — eszmecserék útján, úgy egységük megszilárdul. jHa viszont az egymásközötti ka,p- Icsolatok terén az egyik párt .rákényszeríti a maga nézeteit másokra, vagy .ha a pártok beavatkoznak egymás belügyeibe, ahelyett, hogy az telvtársias javasla- : tok és bírálat gyakorlatával éliné- rmök, úgy veszélybe kerül ezeknek la pártoknak az egysége. Tiszteletben kell tartani más országi nemzeti érdekeit A szocialista országokban a csőlátókban, amelyek ezt a párkommunista párt olt vállalták ma- j tot egy kisebb ország kommunista gufcra az államügyek vezetésével | pártjához ifűzik. Annak tefeerü- járó felelősséget, és -a pártok egy- 'lésére, hogy a .kisebb ország részémás közti kapcsolatai gyakran ről bármilyen neheztelő érzés tátársadalmi szervezet, és abban lizmus és a párt vezető szerepe musba. Miközben azonban ezek szervezett tevékenység, mind- fenntartásának & népi tömegek az emberek ilyen eszméket hir- addig sankség van bizonyos fo- érdekei szempontjából. Kétségte- | detnok, közvetlenül .kihatnak az illető országok és népek közötti kapcsolatira djen, a nagyobb ország kommunista pártjának sdünrefc ul vilid tekintélyre és aláremle.UségA tekintély és az autonómia kapcsolata relatív és egymáshoz való len, hogy a demokratikus centralizmus rendszeitében a központosításnak széles, demokratikus alapon kell épülnie és hogy a párt arányuk változik a társadalom vezetőségének szoros kapcsolatot fejődésének szakaszai szerint, pfcell .fenntartania a tömegekkel. Engels azt mondta, hogy „tséple- j Az ilyen téren mutatkozó hibá- kmség abszolút rossznak minősí- kát .szigorúan meg kell bírálni és leni a tekintély elvét és abszolút j ki kell küszöbölni. Az ilyen búra- ! Ezeknek az országoknak burzsoá jónak az.autonómia elvét.“ Hozzá- i lat célja azonban csak-a demok- 'ellenfoiradalmácai, akik hazájukig hogy aki .ragaszkodik eh- tv.tikus centralizmus mogszitömtí- ban rejtőznek, vagy emigrációiban hez. a képtelenséghez, az valójá- | tása és a párt vezető szerepének íélnek, még mindig minden esz- ban a reakciót szolgálja. A men- | megerősítése lehet. Semmiképpen | közzel próbálják visszanyerni a S'-vikek elleni harcban Lenin 1 sem szabad arra vezet nie, hogy a , hatalmat. A revizionista irányzat rendkívül világosim 1 fejtette ki, proletariátus Boraiban ellensége- l az imperialistáik érdekeit szolgálja. az imperialisták mozgósítanak minden rendclkoaésükre álló katonai, gazdasági, diplomáciai .kémszolgálati és ..erkölcsi“ erőt, tevékenyen készülnek a inár óvek óla Fennálló szocialista országok áládknázására és megbontására. tokra úgy, hogy e kapcsolatok 1 gyéznia kell arra, hogy a két párt i problémájának helyes megoldása közti kapcsolatok az egy-“nk«égen különösen nagy figyelmet érdemel, lalapuljanak. Amint Lenin helye- A marxizmus—leninizmus min- jsen megállapította: Minden otszág óig is azt vallotta, hogy fasztólyöntudattal rendelkező a proletár internacionalizmust kommun ista ,proletár!átu tónak egybe kell kapcsolni a külön- kötelessége, hogy különteges óva- böző országok népeinek haza- toasággal és figyelemmel kezelje fias érzületével. Minden egyes kommunista pártnak az internacionalizmus szellemében kell nevelnie tagjait és a népet, mert valamennyi nép való! di nemzeti érdekei a népek baráti; a népek és a hossz.ii időn keresztül elnyomott nemzetiségek sokaiban fellelhető nemzeti érzüle maradványait. Amint már említettük, Sztálin mi’vén döntő jelentősége van a ink kívánsága szerint szervezet-! de az imperialisták -tettei nem proMariätus számára a gjárt jtenség., zűrzavar legyen úrrá. i használnak a revizioiuzmusnak, nyújtotta szervezet vezetésének. Azok között, akik a dogmatizmus ! hanem éppen teljes csődjét mutatóikor 1920-ban a német ..balol- e!leni harc * marxizmus-1 ják meg. dalt“ bírálta, hangsúlyozta Lenin, hogy a párt .vezető szerepének ta- ‘ «adása, a fegyelem elvetése nem más, mint ..A .proletariátus teljes Az egyik legsürgősebb feladat: a nemzetközi szolidaritás megerősítése , . . . Valamennyi ország proletárjain-' fogamzásának pillanatától kezdve lefegyverzése a burzsoázia eic e-e ^ imperialista támadások nemzetközi mozgalom volt,mert a ■ben. Nem más tv., mii. az a u> ejien^ harcában egyik legsürgő- i különféle országok munkásai csak polgári hátát ozatlansag, ing ^ o- fejadata^ nemzetközi szó- • közös erőfeszítéssel vethetik le a zas, kitartó .erófeszitesie, egysegte ,Macit« megerősítése. Az impe- burzsoá elnyomás igáját és érheés szervezett csele vési e v o tep- ^ a reakciósok ezer és [tik el közös céljukat. A kommutelenség, amely, a ^L^ er|',®SUj™ jeegy úton-módon igyekeznek ki-! rásta mozgalomnak ez a nemzeí- engedjűk, eifeeiu etet enu e használni a szüii nacionalista ér-I közi szolidaritása nagy mértékben pusztít minden piclemi olia a és a .népek iköxött mutat-1 segítette számos ország protetariámi mozgalmat . V.jon fi avu A kozó bizonyos nemzeti ellentéte- i tusát forradalmi ügyének diadalra ezek az elvek? Nem alka mazha- ^ ^ hogy ^ _ vitelében. lók bizonyos országok ku o öges puBZfcft&ák a proletariátus nemzet- i Az orosz októberi forradalom \ iszonyaira?^ lajon^ [.közi szoliömütáBét<és-ezzél a kom- j győzelme óriási lendületet adott műn izmus ügyét. ! a nemzetközi prole táríorr ad almi A rendíthetetlen proletárforra- j mozgalomnak. Az októberi forradalmárok elszántan ragaszkntl- i dalom óta eltelt 39 év alatt a együttműködését követelik. Más- I .részről viszont minden egyes kommunista pánt saját népének törvé- ! nyes nemzeti érdekeit és érzéseit i kell hogy képviselje. A kommunisták mindig igaz • hazafiak vplták, fés jól tudják, hogy csak akkor élvezhetik népünk széles tömegei- j.nek bizalmát és szeretetét, csak lakkor nevelhetik népünket ered- i menyesen a nemzetköziség szelle- ■ niéfcen, és csak akkor liangolhat- íják össze a különböző országok ; népeinek nemzeti énzéseit és érdehizonyos nagtuiemzeti s-winiszta irányzatról tett ’tanúbizonyságot testvérpárokkal é® tesbvérorszá- gukkal való kapcsolataiban. Ennek .az irányzatnak a lényege abban volt, 'hogy nem vették figyelembe a különböző országok kommunista pártjainak független és egymással egyenlő státusát, valamint a szocialista, országok független és egyenlő státusát a szocialista országok táborának nemzetközi kötelékein beiül. Az ilyen irányzatoknak meg vankeit, ha helyesen képviselik saját j.nak .a maguk határozott történel- nemzetük érdekeit és érzelmeit, imi indokai. Nagy országoknak kis a Sztálin-fóle hibák megismétlődésére fog vezetni? A válasz kétségtelenül „nem“. A marixmus— leninizmusnak ezek az elvei kiállták a történelem próbáját a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok fejlődése során, -és eddig egyetlen egy eset sem mutatkozott, amelyet toivélelAhhoz, hogy erősödjék .a szó- országokkal való kapcsolataikban cialista országok nemzetközi megmutatkozó ősrégi szokása bi- szolidaritása, minden egyes zonyos vonatkozásokban továbbra pártnak tiszteletben kell tar- í is érezteti befolyását, ,s ugi anak- tania más országok nemzeti ér- kor egy pártnak vagy egy ország- dekeit és érzéseit. nak a forradalom ügyének diaEz különösen nagyjelentőségű egy dalra juttatása .során Aratott gvö- i nagyobb ország kommunista párt- zelmei tápot adhatnak bizonyos I ja szempontjából, azokban a kap- ! felsőbbrendűség érzésének. A nagynemzeti sovinizmus veszélyei •nak ehhez a. szolidaritáshoz, a- nemzetközi kommunista mozEzért rendszeres erőfeszítéseknek lehetne minősíteni. Sztálin himeiy valamennyi ország mun- galom rendkívül nagy sikereket kásosztályának közös ügyéi éri el és világméretű politikai szolgálja. 'erővé vált. A vllágproletafiátus és Az ingadozók nem foglaltak eb-. mindazok, akik felszabadulásra ben a kérdésben határozottan ál- | várnak, ennek a mozgalomnak bá.ja nem az volt, hogy az állami ügyekben a demokratikus centralizmust -gyakorolta, vagy hogy érvényt szerzett a párt vezető szerepének, hanem éppen az, hogy bizonyos terület elten és bizonyos lést. A kommunista mozgalom meg! győzelmétől remélik az emberiség ■ jöbb jövőjét. A Szovjetunió a nemzetközi proietárszoHdar itás központja A Szovjetunió az elmúlt 39 év- I mértékig aláásta a demokratikus . ben a nemzetközi kommunista ' I centralizmus ás a pár! vezető sze- [ mozgalom központja volt, mivel i repét. ez az filső ország, amelyben győA demokratikus centralizmus zött a szocializnuis. és most a leg helyes alkalmazása az .állam hatalmasabb ügyeiben és a párt vezetőszere- j pének megfelelő .erősítése a tu ralis fellendülésének érdekében továbbra is erősíteni kell a nemzetközi proletárszolidaritást, amölynék 'központja a Szovjetunió. A kom műn isi a pártok nemzetéi- legtapasztaltabb ország’ a szocialista táborban, [közi szolidaritása egészen újtípu- ' amely a leghatása-abban .«egü- ísu kapcsolat az emberiség ’törtédöntő biztosítéka annak, hogy heti a többi szocialista országot [nelméban. fTerméezetes, hogy en- a szocialista tábor országai és a kapitalista világ különféle nah a Impcsolatnak a fejlődése e.gyesíthctik .népünket, legyőz- országainak népét. Ez nem va- i n«m lehet nehézségektől mentes, hetik ellenségeiket, megküzd- llakinek. önkényes döntése miatt lA kommunista pártoknak egy kiehetnek a nehézségekkel, erötel- van így, hanem a történelmi vi- .iúleg k-ell egymásközötti egysóg- jesen fejlődhetnek. Iszonyok természetes következmé- , fe és, függetlenségük fenntarta.sá■Éppen ez -az Oka annak, hogy az nye. jta törekedniiRc. A történelmi taUnpecialisták és mindazok az el- A különféle országok proleta- pasztalatok azt mutatják, hogy lenforradalmárok, akik ügyüniket riátusa közös ügyének, az Egye- okvetlenül történnek hibák aktámadjók, mindig azt követelték, | sült Államok vezette hnperia- ! kor, Iva nines meg a megfelelő hogv „liberalizáljunk“, mindig aF- i lista tábor iámadása elleni ,kő- egység e hét szempont tekinteté„„ t^.voritoi, hnw me abénítsák i zös védekezésnek és a szocia-Jben, ha az egyiket vagy a másire van szükség a nagy nemzeti so- i viniszta irányzatok leküzdésére. A nagynemzeti -sovinizmus nem j sajátossága egyetlen országnak I sem. Vegyük például, hogy B. ország kis és hátramaradt ország < A-hoz viszonyítva, de ugyanakkor 1 nagy és előrehaladott, ha C országgal hasonlítjuk össze. így ez a B ország míg egyfelől panaszkodik amiatt, hogy nagy nemzeti sovinizmust észlel A ország részéről, másfelől gyakran maga is nagy nemzetként viselkedik -C országgal való kapcsolataiban. Nekünk, kínaiaknák különösen szem előtt ! kell tartanunk, hogy Kína is óriási birodalom volt a ’Han. .a Tang, a Mrng és a 'Gsing dinasztiák | alatt. Igaz ugyan, hogy a 'XIX. I-század közepétől Kína száz éven keresztül agresszió áldozata volt és félgyarmati ország tett, s hogy gazdaságilag és kulturális téren még ma is hátramaradt ország, mégis — a körülmények megváltozása miatt — a nagy nemzeti soviniszta irányzatok minden bizonnyal komoly veszélyt jelentenek, Itn írem teszünk meg ellenük minden óvintézkedést. Sőt, rá kell mutatnunk, hogy en- I nék a veszélynek egyes jelei már láthatóvá váltak néhány hivata- i los ■személyiségűink részéről. Ez 1 az oka annak, hogy mind a Ki- ! na 'Kommunista Pártja VIH. or- ' szagos kongresszusán hozott ha- | túroz.at, mind a Kínai Népköztár- saság kormányának 1B36. novem- ! bér • elsejei nyilatkozata, nagy , -súlyt fektet -a .nagynemzeti 1 hiszta irányzatok elleni harcra. Fel kell számolni a kis országok nacionalista irányzatait is De nem pusztán a nagynemzeti ! lénélem bizonyítja, azt is, hogy a sovinizmus .gátolja a nemzetközi ■ kis országok gyakran néni biz- jaroleitáragj’séget. A történetem ' tak a nagyokban, sőt, ellensége* bizonyítja, hogy nagy országok érzüietttíl viseltettek azokkal gyakran nem tartották tisztelet- szerbben. Mind a két irányzattáben a kis országokat, sőt. el- sebb, vagy nagyobb -mértéithon AldolAH \
