Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 16. szám

SZEMLE Jövedelmezőbb ydzaaiKtfQasi atsamt (gazdaságainknál A közelmúltban kiadott kor- mány nyilatkokat a gazdagságok ve­zetésével, önállóságával is foglal­kozik. A kormánynyilatkozat, ami minden magyar állampolgár éle­tében törvénnyé keli, hogy vál­jon, igen nagy gondossággal, kö­rültekintéssel vázolja a mezőgaz­dasági nagyüzemeink jövőbeni irányítását, vezetését. Ha tanul­mányozzuk állami gazdaságaink életét és figyelembe vesszük az etaúlt pár hét munkáit — meg 'kell mondanunk — nem a legtöb­bet tettünk azért, hogy a gazdasági vezetést a vezetők el tudják látni Számos példáink van, hogy több állami gazdaság az országban több éven keresztül teljes ráfize­téssel dolgozott. Az évi termelési terveket nézzük, már itt megmu­tatkozik, passzív tervezéseik szü­lettek. Mit jelent ez? Egy-agy gazdaság termelési tervétnek egyenlege (a bevétel és kiadás) különbözet« meghaladta egymást, 6 ennék hatására a bevételeik ösz- szegét felülmúlta a kiadásra szánt összeg értéke. Mit lehet ilyen esetben várni? Mint azt, hogy a gazdasági év lezártakor: a tény­legesen ráfordított összeg ötszáz­ezer-egymillió forinttal túlhaladja, a már passzívan tervezettet Pél­dáid; a Csabacsüdi Állami Gazda- dasäg 1956. szeptember 30-i pénz- gazdálkodása a tervezetthez mér­ten a következőképpen mutatko­zik: Növénytermesztés vesztesége 791 ezer forint, az állattenyésztés vesztesége szeptember 30-ig 97 ezer forint. Ez a veszteség nem anyagi kárban jelentkezik, hanem ilyen értékkel túlhaladta a gazda­ság a betervezett pénzértéket. A gazdaság termelési terve hívein mírtatja a gazdaság jövedélimező- sé,gének passzívságát. Az évi termelési terv passzív értéke 856 ezer forint, ami a nö­vénytermesztés és állattenyésztés ráíizetérév magyarázható. 1956, szeptember 30-ig ezen évi plusz kiadást a gazdaság 32 000 forintos értékben túlhaladta. Mi lesz az év­végéig a bevételhiány értéke? Kö­rülbelül 1 200 000 forint Ezen számtok a gazdálkodás mu­tatói. A feszített tervezés, amit a szakminisztérium felülről, aktá­ból irányított — nem hozott sok sikert. A baj abban mutatkozott * 111 * V meg, hogy a közös gazdaságaink­nál, állami gazdaságoknál 1955-os 11956-os termelési évben a terve­zésnél igyekeztek a lehető legna- I gyóbbra felemelni a növények termésátlagának értékét. Eszerint történt a bevételeknek az érték- megállapítása és ez szülte káro­sban « nagy bevételhiány diferen- jciáját. A gazdaságok igyekeztek, lehetőségeket kihasználva dolgoz­ni. A jövőben nem kis része van a gazdaság dolgozóinak gazdaságuk jövedelmezőbbé tételében. Hogy egy gazdaság jövedelmező legyem megkívánható a becsületes tisztessé ges munka, a vezetőktől kezdve a dolgozókig. Az állami gazdaságok vezetői és dolgozói előtt most nagy feladat áll. A vezetés módsze­reiről, bérrendezésekről támgyal- 'n.ak. Miit tudnánk tenni a jövőben az állami gazdaságaink jöredelm-e- sőbbé tételére? Ebben a dologban a szakminisz­tériumnak is sokat kell segíteni. Kívánatos lenne, ha végre meg­szüntetnénk a bürokratikus terve­zést, eltörölnék „az akta-falast* és nagyobb önállóságot adnának meg a gazdasági vezetőknek. Termé­szetes a nagyobb önállóság a ve- j zetőktől — nagyobb felelősséget | von maga után. Szükséges lenne minden gazdaságnak kiválasztani gazdaságuk igazi profilirozását, a i legkedvezőbb vissmyokat. félitéte- ! leket figyelembe tartva. Sürgősen I rendeznünk kellene a dolgozók bérezését — szociális helyzetet. Az 1 állami gazdaság dolgozóinak a jö­vőben még nagyobb igyekezettel figyelni kell gazdaságuk ügyét, a munkástanácsoknak pedig szük­séges lenne hozzá 'segíteniük a J vezetőséget a szervezett munka megoldásához. Ezen a pár felfedett dolgon és még számos hiba megszüntetésé­vel lényegében befolyásolhatjuk gazdaságaink jövedelmezőségét, és ezzel elsösegíteménk azt, hogy egyes állami gazdaságaink ne az állam nyalkán élősködjenek, ha­nem szilárd mezőgazdasági üze­meivé váljanak államunknak, Sz. B. Ülést tartottak a képviselők A Békés megyei képviselő cso­port pénteken ülést tartott. Nagy Károly, a képviselő csoport ve­zetője beszámolt az elmúlt napok­ban Budapesten megtartott kép­viselő csoportvezetőik értekezleté­ről, valamint a nagyaktíva-ülés- ről. A Békés megyei képviselők be­számoltak a választóik között vég­zett munkákról, valamint a mun­kások és parasztok között észlelt eredményekről és hibákról. A leg­több képviselő arról szólt, hogy a parasztság körében jó hangu­latot váltott ki a begyűjtés el- törtese. fiiba azonban az, hogy egyes helyeken bizalmatlanság is tapasztalható. Ezt táplálják az egyes járási tanácsok pénzügyi osztályai azzal, hogy olyan híre­ket terjesztenék, hogy a beadás megszűnt, de helyette az adóga­bona beadás megmarad. A kép­viselők nyíltan kijelentették, "hogy ilyen nincs és ilyen híresztelések­re ne üljenek fel a dolgozó pa­rasztok. Sokat foglalkoztak a földkérdéssel, valamint az új kor­mányprogram kidolgozásával, a- mely a képviselők véleménye sze­rint, egy, esetleg másfél hónap múlva megjelenik. A megjelent képviselők határo- zottan kiálltak a kormány mel­lett Feladatiul tűzték az elkövet­kező Időben, hosv az értelmiség problémáival többet foglalkozza­nak, számukra kö’ön gyűléseket is tartanak. Határozatba hozták, hogy havonta egyszer összeül a megyei képviselő csoport. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. január 211, vasárnap A rend és a nyugalom megszi­lárdulásával a Békéscsabai Ma- gasépítőipairi Vállalatnál a han- goskodók magatartása kezd meg­változni. Jórészük „szolid“ áUampolgánrá válik és fcúno~an érinti őket ha az ellenforradalmi idcaszak alatti magatartásuk szoba­kénül. Különféle magyarázkodá­sokkal próbálják elhárítani a be­csületes dolgozók velük szembeni jogos bírálatát. Végső fegyverként már besúgásnóS beszélnek és per­sze ezt elsősorban azokra akarják rákenni, akik nem hangoskodtak velük együtt. Szeretnénk segítséget adni ezek­nek a ,jhonfitársak“-na!k, hogy emlékezzenek tevékenységülcre és hogy ne feledjék el, hogy ez a nagy nyilvánosság előtt zajlott le. Kezdjük az október 29-i ideiglenes munkástanács válasz- 1 fással. Körülbelül 120—150 a vál­lalat összes helybeli munkahelyei­ről beküldött dolgozók előtt hang­zott el az a kijelentésük, hogy a hatalom városunkban az aznap alakult forradalmi tanács kezében Iván, és hogy ez irányítja a hon- j védséget és a rendőrséget is, : Ugyancsak itt hangzott el az is a j forradalmi tanácsra hivatkozva, hogy a Rákosi korszakban vezető személyek komprom! ttáltak és semmi helyük nincs a vállalatnál. Hogy ezt hogyan értelmezték, mu­tatja például az, hogy erre hivat­kozva kezdték el a garázsban a „sztálimtaJanítást“, amikor annak vezetőjét ki akarták zárni maguk közül. Besúgóknak: minősítették továbbá a gépkocsieiőadót is. Ér­dekes megemlíteni, hogy amikor e mozgalom egyik vezetőjének szóvá teaék, hogy miért ilyen nagy kommunista, illetve párttag gyű­lölő, amikor az apja is párttag volt, azt válaszolta, hogy az nem párttag, hanem „libás". Ugyancsak Sztálintalanítás Jel­szavával szavaztak bizalmatlansá­got a vaslbetontelep művezetőjének. (Biztosan -hálából, mert ő tett leg­többet a vasíbetontalep fejleszté­séért és különösen a vasbetonsze­relők szakmai tudásának fejlesz­téséért.) A központi iroda és az összes munkahelyek dolgozói előtt tör­tént a A legnagyobb hazugság A legnagyobb hazugságba ve­télkedtek az Egyesült Államok *~ Burltogtao lakói A díjnyertes szöveg így hangzik: „Volt egyszer egy ember, aki Ismerte a nőket.“ november 12-i sztrájk megszervezésénél, többek között i aki az ideiglenes munkás-tanács az a kijelentés is, hogy ha a üzenetét hordta ki, ezek pedig sztrájkkal nem sikerül Feketéóket 1 sztrájkra szóló felhívások voltak, kiszabadítani, alckor erélyesebb j A téglagyári építkezés egyik akcióra is sor kerül. Vidéki mun- [dolgozója igen hangosain beszélt a kaheíyek dolgozói (Békés, Gyula,! kommunisták kinyílásáról, és akik stb.) tanúsíthatják, hogy a válla-’a sztrájkban nem akartak részt lat egyik gépkezelője motorkerék- | venni, azokat szidalmakkal illette, páron látta el a futárszolgálatot, i a pártonkívüiieket is, Később pedig jaz egyik fenyegetett dolgozó előtt [annál is szívesebben megtesszük, !azt mondta: felejtsük el a mattat | mert a dolgozók túlnyomó része es azt is, amit mondtam. A szak- - nap, mint nap után világosabban Terjesed a Népújságot látja ezeket az eseményeket és -kellőképpen hangot adnak az ab­ban szereplő személyekkel szem­lazdáknak“ > api renden voltak a vészé­111 kedések anyám meg közöt­tem. Szememre vetette mindig, bőgj’ naolopó vagyok, asm dolgo­zok. Fájt, nagyon fajt, hiszen éret- ségi után azonnal munkába áll­tam. S még én vagyok a naplopó 1? Sokáig vívódtam önmagámmal, majd egy keserves, átikinlódott éj­szaka után elhatároztam, hogy külföldre megyek. Én is megélek úgy, mint a többiek, hiszen van szakmám, elhelyezkedek egy gyár­ban, szabad, független ember le­szek. Levelet írtam anyámnak, s betettem leveleim köaé, hogy csak később találja meg! „Drága Édesanyám! Ne haragudj rám, elmentem, megpróbálok kiszökni. Béri." IZ ör-ülinézteim a saabában. V Mennyi szép és kedves em­lék fűz ide. Itt töltöttem gyermek­korom gondatlan, játszadozó bol­dog napjait... de mégis mentem. Mentem, mert kalandra vágytam. Bár az emlékek sorra felvillantak agyamban, s talán fájt is az elha­tározásom, de a jószándékot me­gint legyőzte a mennivágyás ör­döge: — Mit állsz itt? Miért nem indulsz mér? — Igen, megyek — kongott a hangom az üres szobában. ■ . Honvágy ipari részlegnél sem zárt körben,-hanem az összes dolgoz % előtt' zajlottak le az úgynevezett „aktí­va értekezletek“, ahol a fő téma berni elégedetlenségüknek. egy-két, sőt több forradalmi vezér j ——--------EZB-------­el őadása volt, s ezeknek végső kő-1 -y{j( ,lMjn. vetkeziteftése mindig a sztrájk vég­sőkig való folytatása, a dolgozni akaró munkások terrorizálása és nem utolsó sorban a kommunisták ki-nyírása. Mindez emlékeztető csak, egy ] Az elmúlt hetek tava«zias }d6- kis csokor az eseményekről, ame- járására több tsz-ben és egyéni Ijtet folytathatunk méghozzá úgy gazdaságban csak annyit mond- is, hogy legközelebb már nevek- tak: „A kutya nem eszi meg » -kél is szolgálhatunk. Az utóbbit telet." Ez valóban így is van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy „Pató Pál mód iára“ ráérünk még a tavaszi teendők megkezdésével A jó gazda nyitott szemmel jár gazdaságában. Látja azt, hogy Előkészületek a tavaszi mezőgazdasági mun kákra » «*** u** mé** Wf* « M entem, mint a megszállott. Nem számított, hogy esett az eső, vagy cibélta a szél a kabá­tomat, mert mindebből nem érez­tem semmit. Mögöttem gépkocsi tülkölt. Megállítattam, felkapasz­kodtam rá. így utaztam két na­pon keresztül, s minden perc tá­volabb vitt a családi otthon me­legétől, barátaimtól. A határhoz közel leszálltam a gépkocsiról, gyalog vágtam neki az útinak. Nem néztem se jobbra, fe balra, csak mentem űttalan utakon, er­dőkön át... — Állj! Ismeretlen egyenruhás emberek vettek körül; Ausztriába érkeztem. Az őrjárat az alig hat kilométerré fekvő Gyanafalvára vitt, ahol enni adtak s megenged­ték, hogy íázós tagjaim melen­gessem. Majd hivatalos emberek jöttek — jól táplálta», egykedvű­en, „kicsinyes“ életükkel megelé­gedetten. Felvették az adataimat. Neve? született?., s a hivatalos ak­tusok után irány; Neukircben! In­nen üzentem hogy megérkeztem, gékés kis véres Neukirchen. Pipáló kémén yű házakkal, sietős emberekkel A város szélén frissen ácsoll baraktábor fjesztő drótkerítéssel. A táborban asszo­nyok, gyerekek, lányok, fiatalok, öregék vegyesen. Ágy csak imifet- amott van, legtöbb helyen letapo­sott szalmán alszanak összezsúfol­va, egészségtelenül. Miért jöttek? Talán már maguk sem tudják. Mit hagytak otthon? Mindent, családi tűzhelyet, felesé-get, anyát, vőlegényt, szeretőt. S most mit csinálnak? Néznek egykedvűen a semmibe, úgy gondolják, majd csak lesz valahogy™ Szerencsés voltam. Nem keltett a táborban maradnom, mert volt címem, t volt hova mennem. Becs­be utaztam. Nagjmehezen megta­láltam, akit kerestem egy távoli, rég elfelejtett rokonom. Becsen­gettem. — Miit akar? — kérdezte. —- Magyarországról jöttem, sze­retnék valahol elhelyezkedni, ha segítene rajtam. Csak egyedül ma­gukat ismerem... Nem emlékszem, s nagyon saj­nálom, hogy nem tudok segíteni, mivel mi is nagyon szűkösen élünk. De adok egy elmet, eset­leg ott™ (Qtt sem tudtak segíteni. Ha v/ neves sportoló volnék — esetleg. De így? Az új jóakaróm is csak sajnálkozott. Segédmun­kási állást ajánlt ugyan, de szá­momra ez nem kielégítő... Két hétig bolyongtam a város- egyes táblákon jégpáncél alakult ban, eredmemytelenül. Nem tud- jm. na a jég alatt őszi vetés van, tam magam megértetni sehol, hi- gondoskodik a jég felszaggatásá- szen csak magyarul tudok, a né- ró!, hogy elejét vegye a fulladás- metek pedig németül. Ügy érez- „ak, kipálásnak. A mélyebb fek­tém magiam, mint egy kivert ku­tya. Ahol laktam már ott is meg­vésű területeken az elmúlt évek­ben bekövetkezett hirtelen olva­össae. Ez arra int, hogy a víz el­vezetéséről ezeken a pontokon már most gondoskodni kell. Egy­bánták, hogy befogadtak. Látszott dás folytán sok víz gyülemlett rajtuk, csak nyűg vagyok a csa­ládnál Mit csináljak, kihez forduljak? A sorstársaimhoz talán? Mit érek ' időben szikkadjon fel az egész vele? Hiszen olyan önzők, hitvár tábla. Ezt a munkát jelenleg ár- nyok! Ha valamelyik megkaparint kok ásásával az olvadás beálltá- egy címet, akkor azt a világért val pedig szivattyúzással végez­tem árulja el. Ha csalódott s nincs hetjük el, más lehetőség, hat megrabolja i iyja niég a ház körül van a leg- legjobb barátját, aki éppen olyan több munka. A vetésre kerü'ő nö­szá mkivetett, mint ő. J\Jem bírtam tovább vények magvait ki kell tisztítani, így az Csíráztatással és előhajtatá-ssal életet, egyedül a nagyvilág- győződjünk meg a vetőmag, vagy ban a sons üldözöttjeiként Haza- dugvány minőségéről. Az ilyen­jöttem — úgy, mintahogy mentem irányú munkával párhuzamosan csendesen, észrevétlenül, — s ma él kell végezni a gazdasági fel­mér nagyon sok mindent megér- szerelések felülvizsgálását, kMa­tek, amit eddig nem akartam el- vitását. Ez rendkívül nagy gon- hinm. Mert nehogy azt higyje va- dóssá got igényel, mert az alkat­laki, hogy nyugaton minden fe- rész utánpótlás, esetleg új gépek nékig tejfel. Van akinek jól megy beszerzése nem lesz könnyű do- a sora, de nagyon sok a szegény log. A meglévő gépek kijavítása, ember. a gazdasági felszerelések rendbe­Én mégegyszer nem tenném tétele lehet csak a biztosíték a meg ezt mz utat... tavaszi munkák időbeni, gyors és Elmondta; Hegedűs Béla minőségi munka elvégzésének.

Next

/
Thumbnails
Contents