Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-17 / 13. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. január 17., csütörtök „Eltűnések“ napirenden A Pacsirta utca egyik épületében kapott helyet a Községgazdálko­dási Vállalat javitórészlege, ahol a város középületeinek javítását végzik. Bádogos-, lakatos-, ko­vács- és v í zvezeté kszerelő -műhe­lyek vannak itt azzal a céllal, hogy államosított házaink, köz­épületeink, közkútjaink javítása, felújítása folyamatosan és szük­ség esetén gyorsan történjék. Mintegy 15 ember dolgozik ezekben a részlegeikben. Sokáig a legnagyobb megértésben, szorga­lommal folyt Itt a munka. A vál­lalat egyszer már szövátett gyen­ge vezetése azonban itt is meg­szülte a bajt. A hanyag ügyke­zelés miatt komoly hiányok adód­tak a raktáraidban és jó meleg­ágya van itt a tósebb-nagyobb lo­pásoknak. | Csík István | & részleg egyik dolgozója is Itt ta­lálta meg legjobban számításait. Megunta a baroonfiikofáskcdással járó sok vesződséget, beállt ide lakatosnak. Nem azért, hogy meg­erőltesse magát a munkában, ha­nem, hogy amíg más dolgozik, ad­dig ő karosszókben ülve lopja a napot. Amíg ez a tevékenysége normában fizetődött, addig nem is igen volt baj, de mióta órabér­ben fizetnek, hát jogosan kifogá­solják ezt a jobbérzésű dolgozók. Másfél hónappal ezelőtt Csík István vásárolt a vállalattól rá- mázott drótkerítést és egy ajtót. Az elszállítást úgy intézte, hogy munkaidő után, szombati nap dél­utánján jelent meg a telepen, a- hornnan aztán nemcsak a megvá­sároltakat, hanem 3 darab 2,5 mé­teres gerendát és egy mázsát is eltulajdonított. Dénes József raktáros a tolvaj- lást hamarosan felfedezte és bát­ran felelősségre vonta Csíkét. Elő­ször tagadott, de később beismer­te a lopást és kérte, hogy ne szól­jon senkinek. Dénes József rak­táros természetesen az esetet je­lentette Csizmadia igazgatónak, aki jegyzőkönyvezte a lopást. A jegyzőkönyvezés azonban csak akkor ér valamit, ha utána sürgős intézkedés tör­ténik. A Községgazdálkodási Vál­lalatnál ez azonban úgy látszik, ■nenr így van. Sőt a tétlenségen felbuzdulva, egyesek követik Csík példáját. Napirenden vannak ki- sebb-nagyobb „eltűnések“. Válla­lati anyagból, de. „maszek" ala­pon készülnek a répareszelők, ká- posz'.agyaluk, kukorácahányók húsvágók, tepsik, csövek stb. Látják ezt a becsületes dolgozók, de látta Dénes József raktáros is, aki fe­lelőssége tudatában szóvá tette a közvagyon herdálását. Bubla Béla munkástanácstag azonban szigo­rúan feltette a kérdést, hogy va­jon joga van-e a raktárosnak be­leszólni az ilyen „belső ügyekbe“. Nemrégen az érdekeltek érte­kezletet is tartottak, ahol egy­más fejéhez vagdosták az elkö­vetett disznóságőkat. Csík István ekkor kérte számon Fórján Bá­lint művezetőtől és Márton Ba­lázstól az eltűnt 42 méternyi 6/4- es vízvezetékcsöveket, de itt ol­vasták a fejére Slanger Sándor­nak ic az eltűnt 50 kg-nyi rezet. Érdekes megemlíteni, hogy az értekezletüket követő nap regge­lén csodálatos módon visszakerült egy 6 méteres cső. Az áruló nyom, a Northon-kút szereléshez szük­séges „flansi“ azonban már rajta volt. Mindezek után | azt hinné az ember, hogy a nem- menni kell, hát vele együtt na- rég lezajlott elbocsátások alkal- gyón sokan menni fognak a válla, mával a munkástanács felelőssége lattól.“ így aztán maradt, tudatában megszabadítja a vál­. , , , , „ ~ -rz Most ismét csend van. a javvtó­lalatot az oda nem valóktól. Te- J ved, aki ezt hiszi. Sőt Csík 1st- részleg körül, csupán a kellemet- ván kijelentette, hogy „ha őneki lenkedő raktáros leváltása folyik. Köszönjük... A HIDEG ELLENÉRE is egy­más után gördülnek be a kis­babakocsik a csecsemővédő ott­honba: a Zöldkeresztbe. A fe­hérköpenyes védőnőknek min­dig van egy-egy kedves moso­lyuk az apróságokhoz, miköz­ben arról érdeklődnek: jól van- e a baba, mi a panasza az édes­anyának. PÉNTEKEN IS ez a megszo­kott kép fogadta a vendégeket. A várószobában az anyák ta­pasztalataikról beszélgettek, s bent a rendelőben már meg­kezdődött a vizsgálat. Klári vé­dőnő egymás után mérte meg a babák súlyát. Hasznos taná­csokat adott: mit szabad enni egy három hónapos gyermek­nek, milyen főzeléket kaphat egy féléves, hogy szépen, egész­ségesen fejlődjön. JAROLIN DOKTOR ŰR egyik gyermeket a másik után vizsgálta. Fáradhatatlan em­ber. Nap mint nap féltve őrkö­dik a kisbabák egészsége fö­lött. Az egyéves gyermekek már félnek tőle, de a kicsinyek még nyugodtan tűrik, hogy megvizsgálja őket. B-né azt pa­naszolta: „Nem tudom mi az oka, de a kisfiamnak nem haj­lik az egyik lába.” Az orvos tü­zetesen megvizsgálta, és B-né sem ment el bánatosan. Az or­vos megnyugtatta: nem elég erős a gyermek csontja, és még azért nem ül, de segíte­nek rajta. Gyógyszert kap a kisfiú. Egy másik kislánynak piros foltok voltak az arcán. A doktor bácsi gyakorlott szeme rögtön megtalálta a bajt. Jó fajta kenőcsöt írt fel, amitől újra szép lesz a kis csöppség arca. Egyszóval: munkáján meglátszik a szerető gondosko­dás, segíteni akarás. Vannak azért olyan édesanyák, mint N-né, akinek már öt hónapos a kisfia, de még egyszer sem volt vele a Zöldkeresztben. Ez nem segíti az orvos munkáját, de a gyermeknek sem tesz jót vele, mert nem kapja meg rendsze­resen a nélkülözhetetlen D-vi- tamin injekciót. A védőnők nem hagyják annyiban. Ha kell, tízszer is elmennek, hogy meg­győzzék az Ilyen anyákat: ér­demes a Zöldkeresztbe járni, mert akkor a gyermek fejlődé­sét pontosan tudják ellenőrizni, és ha gyors segítségre van szükség, az sem marad el. VÉGE A TANÁCSADÁS­NAK. Mozgalmas volt ez a nap is. Az orvos, a védőnő megpi­hennek egy pillanatra. Az anyák boldogan indulnak haza, s a sok fáradságért csak azt tudják mondani: köszönjük. Búcsúznunk kell dr. Papp Károly közéleti szerep- bízni a gádorosi főjegyzőségeb lésétől. Mint már tudják az olva- Most a városi tanács apparátusát sók, városunk októberi végi tűn- — ahol a „forradalom“ őt előbb tetői őt is a városi forradalmi ta- tanácstikárrá tette meg, majd az nócs egyik vezetőjévé választót- ipari és kereskedelmi csoport ve­ták meg. Bár ebben a szervben zetőjévé — elhagyja. Sógorához, az elnök nem ő volt, de tett any- a csendőr őrnagy ügyvédhez megy nyit az elmúlt hetekben, mint az állásba. Bár arról is hallatszik szó elnök, ha csak nem többet, ö, dr. . .. , ... ,.. _ ’ ’ beszed, hogy a furdő-uzem veze­Papp küldte el azt a javaslatot a t,ője lesz, amely a városi tanács- seprűgyárba, hogy ott lukét vá- hoz tartozna közvetlenül. Indok- lasszanak be a forradalmi tanács- lág; a mimkások & p^ztok ál­ba, többek közt: hogy Ajtony 1st- lamának al,kotmánya mimJenki„ ván gyáros onnan ki ne marad' jón. Ez a tény is elvhűségére és következetességére mutat. Azt folytatta, amit 1944 őszén abba lében maradni. kellett hagynia, amikor nyugat felé menekült. Ennek előtte Gádo­ros község főjegyzője volt. Egyet­értésben a község akkori uraival, gyakran tivornyáztak együtt. A nagybirtokosok és gyárosok rend­szerének érdekei akkor azt kí­vánták, hogy a fiatalokat a front­ra küldjék, ö küldte, szavalta, za­varta oda felé a leventéket, ha­bár azok sokan vissza-vissza jöt­tek. Akkor ő még nem volt for­nek biztosítja a munkáihoz való jogot. Valószínű azért döntött így, mert jobb lenne a hatalom köze­A felsoroltak után senki sem gondolhatja, hogy ő az urak rend­szerét akarná vissza, hogy ő akár csak egy kissé is rokonszenvezne vele. Mindenki tudja — aki ké­pes átlátni a szitán —, hogy 6 mennyire állott valaha, állott a közelmúltban és áll ma, valamint állni fog későbben a nép mel­lett. Ezzel búcsúzunk tőle.„ Távozá- radalmár. Nem óhajtotta meg- sával megoldódik végre a tájéko- dönteni, és a falusi szegényekkel városi polgárok előtt arej­megdöntetni az akkori rendszert. ^ ki ö? Tanácselnök? A szegény parasztok aztán nyu- Tanácstitkár? Vagy mi? Hiszen gat felőli visszatértekor a község- minden fontosabb ügyben ő in- ből elzavarták; tézkedett. Az ő szava volt a mérv­Dr. Papp Károly testvérének adó * tanács VB vezetői * a férje: dr. Torkos Béla ügyvéd, a rendszeresen feljáró volt tor- volt csendőr őrnagy. Ez elég bi- radalmi tanácstagok előtt. Pedig zonyíték arra, hogy Papp sem le- csak előadó volt. Ezek után job- hetett hűtlen a földesurak, gyáro- ban tudják majd a tömegek is: sok hatalmához. Hogy rá lehetett ki ő?--------­Mit tárolnak? Az Orosházi Földművesszö- óig már többször átválogatták vetkezet raktáraiban és pincéi- a készletet, ami jelentős kiadást ben nagyobb mennyiségű zöld- tesz ki u^an a szövetkezetnek, , . ,. , , .... . de a város ellátása ezt megki­séget, burgonyát és álmát tarol- vánja Csupán az aszalt szifvá_ nak. Természetesen ez a meny- romlott el valamennyi egy­nyiség állandóan csökken, még felelőtlen dolgozó munkája a felvásárlások ellenére is. Ed- miatt.------------------------o O o------------------------­Mi lesz a megígért háttal? A ezöllőbeli lakosok már 1950- csikék portáján, a másik. a Hor­ben panasszal fordultak a tanács- váth-pap utcán a Zatykó-ház előtti ioz, hogy segítsen megoldani víz- térségen van. í) / / J 1 ^ / a születésekről , öuíekej adatik ° iÉSeW ellátásukat. A Jászai-Horváth, a Balassa Pál, Csap és Horváth-pap utcai lakosok a volt Csdlling kocs­mai kúthoz járnak vízért. Ez a kút már nagyon sok bosszúságot okozott az odajáró lakosoknak. A város vezetősége 1953-ra Ígér­te az érdekelt több száz lakosnak a kutat, az Ígéret azonban csak ígéret maradt. Legutóbb a karácsonyi és az új­Többször rossz, mint jó. A Szamos évi ünnepek alatt okozott tömér­Városunkban — beleszámítva a kirendeltségeket is — tavaly 600 születés, 294 házasságkötés 390 haláleset volt. A hatszázból élve 586, halva 14 gyermek született. Egy gyer­mek —- Rákóczitelepen — or­vos és bába nélkül jött a világ­ra. Az 586 élve született csecse­mőből 45 koraszülött, a 14 hal­va születettből 7 koraszülött volt. 390 halálesetből: 7 baleset, 14 öngyilkosság, 7 tbc, 10 gyo­mor és emésztőszervi betegség, 246 szív- és véredénybetegség, 60 pedig rákbetegség következ­tében következett be. A meg­haltak közül egy éven aluli: 16, egy és hat év közötti: 3, hét és tizennyolc év közötti: 1. Kirendeltségek szerint: ■ittlétéé Házasság Halál­Orosháza bel­kötés •set terület 579 222 315 Kiscsákő 1 8 26 Rákóczi telep 13 28 26 Szentetornya Puszta­5 24 32 szentetornya 1 1 6 Monor 1 11 1945 és 1956 között Születés Házasság kötés Halál­eset 1945-ben 431 207 450 1946-ban 522 353 494 1947-ben 563 309 369 1948-ban 521 331 367 1949-ben 467 360 372 1950-ben 512 314 340 1951-ben 465 252 381 1952-ben 458 331 407 1953-ban 508 214 403 1954-ben 586 270 394 1955-ben 639 343 379 1956-ban 600 294 390 6 utcai lakosok csatlakozása után ki is jelöltek két helyet, ahol a kút felállítható. Egyik ilyen alkalmas hely a Balassa Pál utcán Tarap­dek bosszúságot a Csdlling-kocs- mai kút. A szöllőbeli lakosok most már nagyon szeretnék, ha a meg­ígért kút végre elkészülne.-======= O ----------­LE SZ-E BÚTOR ? Üres az orosházi bútorüzlet, tékesítő megígérte, hogy majd Mikor lesz már benne bútor el- küldenek. Konyhabútort való- adó? Erről érdeklődtünk az üz- színűleg Csongráditól, Szolnok­iét vezetőjénél. ról kapunk. Jön hálószobabútor is majd valamerről — az ígéret — Hogy mikor kapunk árut, szerint. Budapesti tájékoztatás azt nem tudjuk megmondani — alapján ez évben 40 százalékkal mondta. A budapesti Bútorér- több lesz a bútor, mint tavaly.

Next

/
Thumbnails
Contents