Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-04 / 2. szám

1957. január 4., péntek Békés megyei Népújság Üzlethelyiséget a kisiparosoknak Tisztelt Szerkesztőség 1 Mivel a jelenlegi kormányunk bőven foglalkozik a kisiparos­sággal, módot akar nyújtani a kis iparosságnak arra, hogy munkája után tisztességesebben élhessen meg. De ehhez nem elegendők csupán a kormány intézkedései, szükséges a helyi hatóságok meg­értő támogatása is. Sajnos, ez nern mindenhái é,s mindenkor van meg a helyi szervezeteknél. Nem elegendő az, hogy a kisiparos dolgozhat, iparia van,, a lényeg az, hogy hol dolgozhat és milyen körülmények között? Aikalmas-e a jelenlegi műhelye a fogyasztóközönség kielégítésé­re és tudja-e a műhelye, vagy üzlete fekvésétől függetlenül meg- élheíőségét biztosítani. Rajtam kívül több iparos társamtól is igénybevették a múltban az üzletét, vagy a műhelyét anélkül, hogy helyette megfelelőt kapott volna. Minden iparág egy bizo­nyos helyhez és körülményhez van kötve. Éppen ezért szeretném, ha a kormányrendeletek figyelembevételével a helyi szervek ezek­nek a kiszorított kisiparosoknak is végre megfelelő műhelyt és üzletet juttatna, hogy munkájukkal ők is a fogyasztó' közönség szolgálatába állhassanak. Nem mostani keletű felhívás az: toljuk összébb az íróaszta­lokat és adjunk helyet más élni akaró felebarátunknak is. Eddig ennek a felhívásnak sok vállalat és szervezet eleget is Itett, de van még sok tennivaló. Egyes szervezetek, csak húzzák az időt és csak az ő maguk érdekeit nézik. Sem a fogyasztó közönség, sem a kisiparosi érdekeket nem veszik figyelembe. Én magam öt éve vagyok már megfelelő műhely és üzlet nélkül, öt éve könyörgök üzletért, de idáig csak ígérgetéseket kaptam. A volt üzletem, a- mely jelenleg is kölcsönkönyvtár, állandóan zárva van. S ami­kor nyitva volt, akkor is csak naponta 2—3 órát. Kérdem én a könyvtár nem e sokkal megfelelőbb helyen volna a központban, így államunk iránt is két hasznos dolgot tennénk. Először azzal, hogy az ilyen állami hozzájárulással fenntartott könyvtár-fiók — amely nem hozza meg a rááldozott költségeket — nem kéne ráfi­zetésből fenntartani, s az olvasók pedig szívesen felkeresik a köz­pontot. A második pedig az, hogy egy kisiparost tudnánk jó­akarattal megfelelő helyre visszajuttatni, aki a saját erejéből fi­zeti a lakbért, adót, de ugyanakkor megfelelő helyről tudja kielé­gíteni a fogyasztó közönséget is és saját maga megélhetőségi le­hetősébe is biztosítva van. A fent említett köksönkönyvtár-fiófcra az igényemet a helyi­ségre már régebben beadtam. A könyvtár igazgatójától — Lipták kartárBtól — többízben kaptam is rá ígéretet, hogy talán visszaad­ják nekem — mivei tőlem vették igénybe — sajnos az átadás csak Ígéret még mindig... A városban nagyon kevés az üzlet. Sok üzlet van, nem meg­felelő dolgokra igénybevevő csak körül kellene nézni és egy kis jóindulattal lehetne üzleti célokra felszabadítani helyiségeket Egy javaslatot is tennék: Békéscsaba napról-napra fejlődik. Jó volna felhívni a városépítés tervezőit, hogy az építkezéseknél az üzletekre is. gondoljanak, hogy városunk fejlődését szép üzletek­kel is szebbé tehessék. Kérem a szerkesztőséget a fenti dolgokkal valamilyen formá­ban szíveskedjenek foglalkozni. Maradok tisztelettel : Antal Gyula paplan ok. Békéscsaba. * Egyetértünk Antal Gyula kisiparos kérésével. Bízunk abban, hogy a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Is ugyanolyan megértéssel fogadja és hathatós intézkedéseket tesz, hogy a kisiparosok munkafeltétéit biztosítsa. Antal Gyula kérése Időközben elintézést nyert & már be is költözik a helyiségbe. (Szerk.) f r fa. önállóság megköveteli, hegy a gépeket a tsz-etcoek adják" Hozzászólás a Népújság december 28-i vitacikkéhez A Népújság december 23-i szá­mában olvastam „A tsz-ek jöve­delmezőségéről“ szóló vitacikket. A gyomai Alkotmány Tsz vezető­ségének és tagságának az a meg­állapítása, hogy nagyon régen vártunk egy ilyen cikkre, ami igazságosan és egyszerűen akarja megoldani termelőszövetkezeti mozgalmunk jövőbeni jövedelme­zőségét. Termelőszövetkezeti tag­jainknak véleménye a cikkel kapcsolatban a következő: ­A vitacikk alapgondolataival egyetértünk. Az egyetértés az ad­ta számunkra, hogy tsz-ünk tiszta jövedelmét tanulmányozva 1955/ 56-os termelési évben legnagyobb részét a gépállomásnak kellett kifizetnünk talajmunkadíjba és szállítási munkák díjába. A mi véleményünk a következő: Mi az első formát pártoljuk. Azok­nak a tsz-efcnek, amelyek ekép gondolkodnak, gépeket kell adni hitei formájában. Ennek megol­dásával bizonyára a kormány vagy a szakminisztérium a „hite­lezett évék idejéről“ — gondos­kodni fog. Tsz-ünk területi nagy­ságáit figyelembevéve 4—5 darab szán tótraktort, egy univerzális gépet (Zetort), egy vontatót, egy kombájnt kíván megvenni, ter­mészetes ezt a közgyűlésen meg­beszélve, A termelőszövetkezet tagságá­nak az a véleménye, hogy a meg­------------------------------•*-« i ma radt erőgépek a gépállomá- j delmezőségét mi termelőszövetke- sokhoz tartozzanak, amelyek elő-jzeti tagok, term elősző vetik özetek re segítik az egyéni dolgozók | egyszerű dolgozói előresc-gftsük. munkáit is. | Véleményünk az, hogy a tsz-ek A jövőben, amennyiben a tsz-ek , önállósítása megköveteli, hogy a ilyen Irányú kérése pártolást j gépeket a termelőszövetkezetek- nyer a kormánynál, a tsz-ek mun- ; nek adják. kahiányban a területükhöz kö­zel lévő egyéniek munkáit is megoldanák. Termelőszövetkeze­tünk dolgozói talán azzal egészí­tenék ki a közös vitacikket, hogy az olyan tsz-eknek, amelyek biz­tosítani tudják saját erőből a cséplést, a megvásárlásra kerülő erő- és munkagépeken kívül i „cséplőgarnitúrával“ látnák el. A- ! mennyiben a gépállomások a tér- 1 melőszövetkezeteknek átadnák az erő- és munkagépeket, az évi gép- j javítási munkákat (fő javításaikat,! karbantartásokat) a termelőszövet- j kezeinek a gépállomások szerelő műhelyei biztosítanák. A gépja- vitást a termelőszövetkezetek a | gépállomással szerződésileg köt- | nék le, természetes minőségi és j határidő kikötéssel. Szerintünk helyes lenne, ha ehhez a vitacikkhez, a megye tsz- elnökei és mezőgazdasággal fog- j lalkozó szakemberei is hozzászól- i nának, megírnák véleményüket és újságon keresztül megvitatva az illetékes tanácsszervek kormá- nyunkhoz juttatnák javaslatképen. Most itt van az ideje annak, hogy termelőszövetkezeteink jöve­Privera Márton, gyomai Alkotmány Tsz elnöke. Hétszázmillió forint érték pusztult el Budapesten A tanácsoknál — mielőtt új, a reális helyzetet figyelembe vevő terveket készítenének — számba vették, hogy milyen összegű kárt szenvedtek Budapest kerületei. A felmérés eredménye: összesen lakások, sérült épületek, elpusz­tult tantermek, stb. A kereskede­lem például 260 millió forint.kárt szenvedett. A veszteség nagyobb részét a helyiségek pusztulása, a berendezési tárgyak megsemmi­nem egészen hétszázmillió forint síülése okozta, s kisebb hányadot érték pusztult eL Ebben a szám­ban benne vannak a rommálőtt tesz ki az áru. elveszett, széthordott Borpalackozó íísemeltei állítanak fel a foldművesssövetkesetek A földművesszövetkezetek or­szágszerte egyre inkább bekap­ISSii agyagot Juttatóik a Mstaarcsstcaak A kisiparosok ez év első hó-: Magánvállalkozásban is elvégeztethetek az iskolák helyreállítási munkálatai napjaiban a tavalyinál nagyobb mennyiségű anyagot kapnak, hogy jobban elláthassák a lakosságot. A Kisiparosok Országos Szabad Szervezete az első negyedévben az asztalosoknak fenyő fűrész­árut, enyvezett lemezt, bntorla- , , ,,,, ................ í nul kezdjék meg. pót és fisnurt .juttat. Ez az előző i , . , , . .............. A helyreállítási munkák ellen­evmel mintegy otven százalékkal ________ . tö bb lesz. A discus gáz felhasználók, a la­katosok és bádogosok számára egyszerűsítik az anyagkiutalást. Akik palackokkal rendelkeznek, utalvány nélkül, megrendelő le­véllel megvásárolhatják a gázt. A kisiparosoknak januárban benzint és egyéb ásványfélesége­ket is utalnak ki. A szerelők szá­mára ólomcsövekről gondoskod­nak. A cipészek januárban ismét kapnak anyagkiutalást.------------------sót------------------­| Az oktatásügyi kormánybiztos j értékét a Beruházási Bank az új. rendeletet adott ki, amelyben jáépítési alapból folyósítja, utasítja az oktatási intézménye- | Amennyiben a helyreállítási műn­ket, hogy amennyiben még nem | kák megkezdése tervek és költ­fogtak hozzá az iskolákban ke-1 ségvetés nélkül történne, ezeket letkezett károk helyreállítási j pótlólag el kell készíttetni, mert j munkáihoz, úgy azt haladélrtala- ! a munkálatok befejezése után a végelszámolás ezek alapján tör­ténik.­csolódnak a szabad kereskedelem­be. Nemrég megkezdték a bor és az égetett szeszesitalok szabad felvásárlását is. Egyes bortermelő vidékeken, ahol nagyobb meny- nyisógű bort gyűjtöttek be, bor- palackozó üzemeket állítanak fel. Az első ilyen borpalackozó Bu­dapesten a SZÖVOSZ Vendéglátó- ipart Főosztályának felügyelete alatt kezdi meg működését. A borpalackozók a földművesszövet­kezeti boltokat és italméréseket zárt palackozott minőségi borok­kal látják el. Népújság Szerkesztőségének Békéscsaba. Eredményes és békés új esz­tendőt kíván az Orosházi Pető­fi Kultúrház. A Csabacsüdi Álla­mi Gazdaságnak 4500 kát hold jóminőségű ! földje van, emellett ren­delkezik megfelelő gép­parkkal és más gazdasá- ! gi felszereléssel. Minden | lehetősége megvan tehát , arra, hogy jó munkát j végezzen. A jó munka j feltételének biztosítása | végett a vezetőség mel­lett ott áll a munkásta­nács is. Ha megnézzük a Csabacsüdi Állami Gazdaság őszi betakarí­tási munkáinak a hogy- létét, nem a legkelleme­sebb dolgokkal állunk szembe. Tennivaló bi­zony lenne éppen elég! Meg lcellene kezdeni az Ka liláid elszáll a mámor... 50 kai. hold tengeri tö­rését, mert ez még min­dig lábon áll a fácánok, nyitlak és nem a dolgo­zók örömére. A fácánok­nak és nyálaknak ezt a nagylelkű vadpártolást úgy látszik a kisszénást üzemegységvezető he­lyesli. A dolgozók, akik a gazdaságban nap, mint nap dolgoznak, nem eb­ből a szemszögből nézik ezt a hanyagságot Saj­nos, 1200 métermázsa cu­korral kevesebb jut a dolgozók asztalára, mert még mindig 45 kai. hold cukorrépa kiszedésre vár. És mit tesz mind­ezek érdekében a mun­kástanács és az állami gazdaság vezetősége? Joggal elvárnánk és gon­dolnánk, hogy éjt nap­pallá téve állandóan dol­gozik e szörnyű hiányos­ságok megszüntetése ér­dekében. Tévedés! A munkásta­nács elnöke és több tár­sa nem a hibák kijavítá­sán fáradozik, hanem minden erejük abba me­rül ki, hogy az állami gazdaság gépjárműveivel és drága benzinén a bor­termelő vidékről bori szállítson. A szállítást borkóstolás követi. A borkóstolást mámor! Ez a mámor elringatja, el­ködösíti a munkástanács elnökét és barátait, de nem a dolgozókat. A dol­gozókat nem lehet pár Naplóm Jelvénykiállítás Ez is a forradalom viha­ra talán? Igaz, régen is voltak notórius jelvény­gyűjtők, láttam már olyan kalapot, amelyen legkeve­sebb ötven jelvény ragyo­gott, csillogott százféle szín­ben, — ha a gyűjtőnek jó, ám legyen meg a saját, meghitt öröme. De a gyűjtőszenvedély manapság is megnyilvánul. Tapasztalni így, tapasztalni úgy, ki ezt gyűjt, ki azt. (Én pénzt gyűjtenék leg­szívesebben, bár ez ma, a nagy vásárlások időszaká­ban kissé humorosan hang­zik. Nem baj, én mégis szívesen gyűjteném.) De térjünk vissza a jelvények­hez, mert amit ma láttam, nem első eset igaz, de so­kakra jellemző. Egy ifjú emberrel talál­koztam a csabai Állami Áruházban. Fehér svájci- sapkájának „villámhárítódéi ján“ pamutbaba figyegett, kék kabátjának kihajtóján egy Kossutli-címer, egy sze­rencsepatkós embléma, egy éppen sarokrúgást végző labdarúgó és még valami díszlett, hogy mi, azt már nem sikerült megállapíta­nom. Most aztán mit gondol­junk? A Kossuth-címer igaz, tiszta érzéseink jelké­pe, hordani büszkeség, öröm. De a szerencsepatkó, a labdarúgó és a még va­lami sehogyan sem illik nemzeti címerünk mellé. Ez enyhén szólva megcsúfo­lása mindannak, amiért harcolt és harcol ez a nép, minden becsületes ember, igaz hazafi. Nem gondolják ezt a jelvénykiállítók?! Lehet, hogy nem, mert nekik mindegy. Mindegy, hogy Kossuth-címer, vagy Puskás a sarokzászlónál — mert ez a divat. Nekünk nem mindegy, és nem is lesz az soha. S. E. fi hét végén megkezdődsek az állam És a református egyház közötti tárgyalások ... , , , , Mint ismeretes a református }^™Ve™Znt' egyház zsinati tanácsa legutóbb i állandó bizottságot hozott létre, a hogy illetékes állami szervekkel munkástanács elnökének megbeszéléseket folytasson az mert azok figyelnek. Figyelik a dolgozók és szesztestvéreinek agi­lis munkáját és nem so­kára eljön az o szép nap, amikor számon fogják kérni tőlük cselekedetei­ket, amiket a bíróság is megvizsgál majd, s ekkor véglegesen elszáll majd mámoruk... egyház és az állam viszonyában felmerült kérdések — így a sze­mélyi természetű kérdések — megoldására. A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint a bizottság, amelynek vezetője Győry Elemér reformá­tus püspök, még e hét végén (Figyelő) megkezdi tárgyalásait.

Next

/
Thumbnails
Contents