Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-15 / 11. szám

2

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957. január 15., kedd

Újra rend lesz Eleken is

Az elmúlt hetekben Elek is azok közé a községek közé tartozott, «hol az ellenforradalom hívei mindent elkövettek az anarchia fenntartásává. A „hazafiak“, akik pünkösdi királyságra kerültek, hol elöbújtak, hol visszahúzódtak hadállásaikba. »likőr elömerészkedtek, úgy tobzódtak, hogy a község józanabb része egyszerűen abnormálisnak tekintette őket, Másrész« viszont megijedt. Ide tartoznak a községi posta dolgozói. A hő- zöngcík egyik napon ugyanis a pártsajtókat összeszedték és az utcán elégették. Erre a posta dolgozói úgy gondolták, nem szállnak szembe ezekkel a mérges emberekkel és néhány napig nem terjesztették a sajtót. Mikor a községből a karhatalmisták eltanácsolták a „hazafiak“ egy néhány tagját, feUélegeztek a község dolgozói, köztük a postások is. És ma már naponta 3jo újságot adnak el a községben. Úgy látszik, itt is igaznak bizonyult, hogy nem a nép akarta a máglyára rakást — a dicső „forradalmárok“ erre hivatkoztak — mert a dolgozók a sajtó megérkezése után pár percei szétkapkotíják a községbe érkező lapokat.

I pénzügyminiszter rendelete a népgazdaság

átszervezésért! szóló rendelkezések végrehajtásának szabályozásáról

Felmondási járandóság

II Népkozlársasag Elnöki Tanácsának törvenyerejü rendelete a gyorsított büntető eljárás szabályozásáról

1. A hivatal (vállalat stb.) ré-! szérói történt felmondás esetén a rendelet alapján járó minden

i kedvezmény azt a dolgozót illeti j I meg, akinek a felmondásról szóló j j értesítést az 1956. évi október hó j 1 23. napja után legkésőbb 1957. :

káltatónál helyezkedik el. Ez esetben a munkabért korlátozás nélkül ki kell fizetni.

lék szempontjából telje« szolgálati idő.

3.

beszámított

2.

felmondási

járandóság

j évi március hó 31. napján kézbe- alapját képező havi átlagkereset | sítették, vagy déli 12 óráig aján- kiszámításánál az 1956. évi októA közrend és közbiztonság megszi- | kök tisztségük egész tartama lárdítása, valamint az eUenforradalmi folyamatosan működnek. Cselekmények elleni küzdelem ered- j tnényesebbé tétele érdekében a Nép- | (1)

alatt

'ottan postára adták,

2. Az elbocsátott dolgozót

I bér, november és december hónapokra kifizetett munkabéreket

3. §.

Az eljárásra az

| munkaviszony megszűntetésétől figyelmen kívül kell hagyni. A megyei (bu- (a 15 napi felmondási idő lejárta- j havidíjas dolgozók átlagkereseté- köztársaság Elnöki Tanácsa az aiáb- dapesti, fővárosi) bíróság is illetékes, számítva, annjü időre kell nek kiszámításánál, ha a munkamunkabérrel ellátottnak tekinte- ' viszony 1956. évi december hó 31. ni, amennyi napi keresetet jelent j napja előtt szűnít meg) az 1956. részére a 15 napi felmondási já- j szeptember havi átlagkeresebiakat rendeli:

1. §■

(X) Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állanak és az ügyész Indítványozza, a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott gyorsított büntető eljárás szabályai szerint a megyei (budapesti fővárosi) bíróság, a katonai bíróság, illetőleg a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Jár el az alábbi bűncselekmények és azok kísérlete miatt:

a) gyilkosság és szándékos emberölés (BIIÜ 319., 351. és 352. pont).

b) a gyújtogatás (BHÖ 162—161. p.)

c) a rablás (BHÖ 433—437. pont),

d) a fosztogatás (betöréses lopás:

BHÖ 427. pontjának e) alpontja),

e) a lőfegyver és robbanóanyag engedély nélküli tartásával (BHÖ 33. pontjának (1) bekezdése és 34. pontjának (1) bekezdése), továbbá a lőfegyver és robbanóanyag jogtalan tartani, használatával (BHÖ 33. pontjának (3) ( bekezdése és 34. pontjának (3) bekezdése], elkövetett bűntett,

f) a vizet, gázt vagy villamosságot szolgáltató közérdekű üzemnek, vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló olyan közérdekű üzemnek, amelyet a kormány rendeletben nélkülözhetetlennek nyilvánít, továbbá nyilvános közlekedési üzemnek, vagy a honvédelem céljára szolgáló üzemnek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett, továbbá annak a cselekménye, aki ilyen üzem területére való jogtalan behatolással, vagy ott- tartózkodással, vagy más módon az üzem működését szándékosan megzavarja [BHÖ 73. pontja (1) bekezdésének a törvényerejű rendeletben kiemelt tényállásai], vagy aki ilyen cselekményre izgat, vagy más ilyen cselekmény elkövetésére felhív (BHÖ 73. pont (?) bekezdése]; a jelen pontban említett bűntettek csak abban az esetben tartoznak a törvényerejű rendelet hatálya alá, ha a cselekmény tömeges munkabeszüntetésre irányult, vagy egyébként nagy veszéllyel fenyegetett.

g) a közlekedés szándékos veszélyeztetésével elkövetett bűntett (BHÖ 172. pont);

h) a népköztársaság, vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (BHÖ 1. pont) és az erre Irányuló szövetkezés (BHÖ 8. pont);

i) a lázadás (BHÖ 17—24. pont); J

j) a hűtlenség (BHÖ 35„ 37—16.)

bűntette.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában felsorolt büntettek tekintetében az ügyész (legfőbb ügyész) arra1 lekintet nélkül Indítványozhatja a gyorsított eljárás lefolytatását, hogy a cselekményt személyi, vagy társadat-1 hii tulajdonban levő vagyontárgyon követték-e el.

(3) A gyorsított eljárásban az 1954. évi V. törvénnyel módosított 1951. évi

III. törvény (Bp.) rendelkezéseit a jelen törvényerejű rendeletben foglalt j e! térésekkel kell alkalmazni.

amelynél az ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását indítványozza.

(2) A legfőbb ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását a Magyar Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíróságánál is indítványozhatja.

4. 8(1) A gyorsított eljárásban az ] ügyész (a legfőbb ügyész) a terheltet vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja. Ebben az esetben a tanúk és a szakértők előállításáról, valamint a szükséges egyéb bizonyí- j tékáknak a bíróság elé tárásáról az ügyész (a legfőbb ügyész) gondoskodik. Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval terjeszti elő.

(2) Ha az ügyész (a legfőbb ügyész) vádiratot nyújt be, a Bp-nek az előkészítő ülésre és a tárgyalás kitűzésének határidejére vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, hanem a tárgyalást a lehető legrövidebb Időn belül meg kell

randóságon felül kifizetett ősz- szeg.

3. A munkabérrel ellátottság időtartamát a betegségi biztosítás szolgáltatására, valamint a nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál a munkaviszonyban töltött időhöz hozzá kell számítani.

4. A munkabérrel való ellátottság megszűnésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy a 15 napi felmondási időt 30 naptári nappal kell növelni és ehhez az időtartamhoz 45 napot, annyiszor másfél napot — legfeljebb azontet, ha 1957. évi január hó 1. napját követően szűntették meg, a kiszámítás idején érvényes ha1. A dolgozót terhelő 3 százalékos nyugdíj járulékot, továbbá a társadalombiztosítási járadékot az összes felmondási járandóság után le kell vonni, illetőleg le kell róni.

2. A rendelet szerint a Munka Törvénykönyve (MT. 80. par. — a) alapján folyósított fizetési előleg havi törlesztő — hányadának

, 50 száza'ékát a felmondási járandóságnak a munkaviszony meg- I szűnéséig (15 napra) eső részéből ) még le kell vonni (az összes fel- í mondás! járandóságból (a 15 napi j felmondási illetmény, az egy havi átlagkereset és az öt száza'é- ! kos rendkívüli felmondási járandóság együttes összegéből) 'a gyermektartási díjat, a TÜKER és egyéb tartozásokat olyan szávi alapbért és a Munka Törvény- [ zajékos mértékben szabad levoni ni,

amint azt a dolgozó hevimun- megelőkönyve végrehajtási rendelete (MT. v/140. par. (l)-(3) [bekezdése kabéréből a felmondást

szerint figyelembe vehető egyéb zően levonták, kifizetett járandóságokat kell számításba venni.

2. A közszolgálati dolgozók felmondási járandóságának kiszámításánál a pótszabadság alapjául szolgáló folyamatos munfcavi3. Az 1956. évi október hó 23. napja után a rendeletekkel ellentétben felvett munkabér és egyéb járandóság nem tekinthető a MT 80. par — a) alapján adható előlegnek, ennek megfe1 élőén e- gyéb tartozásként az összes fels.

(1) A gyorsított eljárásban elbírált büntettek büntetése halál. A bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat. Ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halál- büntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen törvényerejű rendeletben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést kiszabni nem lehet.

(2) A Btá. 53. J-a gyorsított eljárásban nem alkalmazható.

(3) Ha a terhelt fiatalkorú, a büntetést az 1951. évi 34. tvr. (Ftvr.) 8. 8ár.ak rendelkezései szerint kell kiszabni. Ez a szabály azonban a BHÖ 12. pontjában foglalt rendelkezéseket nem érinti.

í. *■

(1) A megyei (budapesti fővárosi) bíróság különt&nácsának határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a »la- gyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának két hivatásos bíróból és liászonyt keli figyelembe venni ab- I mondási járandóság 50 százaiéban további negyvenöt napot — ! az esetben, ha ez kedvezőbb ' káig (54/1953. — XI. 2R. — MT 2. kell hozzáadni, ahány év után az i elbocsátott dolgozó öt százalékos ‘ kiegészítést kapott. Ha ezen idő- j tartam utolsó napjára félnapi 1 munkabér jut, ellátottság szem- J pontjából a félnapot figyelmen j kívül kell hagyni. j

5. Ha a dolgozó már egy ízben :

felemelt felmondási járandóság- ! foglaltakat, amelv ! zotteágánál köteles szolgálatra jeban részesült, majd újabb mun- j szeriöt a dolgozó nő munkaviszo- , lentkezni. Az ilyen dolgozó nőt ál- kwv iszonyt létesített, s ezt a mun- | át a terhesség megállapításától í lományüag, mint létszámfelettit kaviszonvát még 1957. évi már- követő hatodik hónán I kell nyilvántartani. Foglalkoztatácius hó 31. napja előtt a hivatal

elbírálást biztosít, mint a korpót- ' par. 2. bek.) kell levonni.

H.

A dolgozó nőkre vonatkozó egyes rendelkezések

1. A rendelet érinti az MT 96. j leg községi) tanács végrehajtó hifi szülést követő hatodik hónap végéig a hivatal (vállalat) csak fe- j sáról

és a ténylegesen ellátott

(vállalat) részéről történt felmon- ! evelmi eljárás alanián szüntetheti < munkakörének megfelelő munka- dássai megszűntetik a felemelt 8y , ^f szuf . , | bér folyósításáról a jogutód hivafelmondási járandóságot újból ki- j hatálya alá tartozó dolgozó nő 1taI ( ^.t) Uletoteg * ,t“na,j munkaviszonyát a hivatal (vállalat) részéről történő felmondással csak az említett felmondási tilalmi idő lejárta után lehet megszüntetni.

fizetni nem szabad.

6. A felemelt felmondási járandóság — azt a dolgozót is megilleti, aki az áthelyezést nem fogadta el, s a munkaviszonyt felmondással megszűntette.

7. A rendelet alapján járó felmondási járandóságot ki kell fizetni annak a dolgozónak is. aki

rom népi ülnökből alakított különta- nácsa bírálja el. A tanács megalakí- táppénzes állományban van fására a 2. §• (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A fellebbezési eljárásban a Bp.

195. |-a (2) és (3) bekezdésének határidőket megállapító rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ehhez képest a fellebbezési tár-zvalást » legrövidebb időn belül meg kell tartani.

7. IHa a vád tárgyává tett bűncselekmény nem esik a jelen törvényerejű rendelet 1. §-a alá, az eljárást a kü- löntanács a Bp. rendes szabályai szerint folytatja le vagy az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.

8 «.

(1) A jelen törvényerejű

rendelet

8. Ha az elbocsátott dolgozó a rendelet hatálybalépését követően újabb munkaviszonyt létesít, a munkabérrel való ellátottságot — nem számítva bele a 15 napi felmondási időre járó munkabért — az új munkabérének folyósításánál számításba kell venni. A dolgozó részére az új munkahelyén csak azzal a nappal szabad munkabért folyósítani, amely nappal a munkabérrel való ellátottsága megszűnt.

9. Ha az elbocsátott dolgozó új

2. Ha a hivatal (vállalat) megszűnik, az 1. bekezdés szerint munkaviszonyban megtartott dolgozó nő a jugutód hivatal (vállalat) vezetőjénél, ha jogutód nincs, a lakóhelye szerint illetékes városi, városi kerületi (illetőj végrehajtó bizottsága költségvetésének terhére köteles gondoskod- \ ni. Az így kifizetett összeggel a béralap növelhető.

3. A 2. bekezdésben említett esetben az érdekelt dolgozó nőt át kell helyezni, s vonatkoznak rá a T. 7. rendeletben foglalt rendelkezéseik.

4. A 3. bekezdés szerint áthelyezett dolgozó nő munkaviszonyát a tilalmi idő lejárta után meg kell szűntetni.

III.

Munkanélküli segély

1. A munkanélküli segély iránti igény elbírálására községekben a községi tanács VB titkára, városokban (kerületekben) a pénzügyi osztály jogosult, vita esetén a fe- ,

; leites tanács VB pénzügyi osztá- j lya dönt.

2. Munkanélküli segélyt csak a

...... munkahelyén járó havi kereseté- rendeletben előírt feltételek fennkihirdetése napján lép batalyba. Ben- egy Mpra eső hányada kéve- forgása> valamint a munkakönyv

2. 8.

(1) A budapesti fővárosi bíróságnál, a megyei bíróságoknál, a katonai bíróságoknál, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál az 1. 8- alá eső ügyek- gyorsitott eljárásban történő elbírálására kíilöntanácsot (tanácsokat) keU alakítani.

(2) A tanács elnökét a bíróság elnöke jelöli ki. A tanács népi ülnökét a Népköztársaság Elnöki Taná- rsa egy évre választja: a népi illnödelkezéseit — az 5. 8-ban foglaltak kivételével — a hatálybalépése előtt elkövetett bűntettekre is alkalmazni kell.

(2) Az 1936. évi 22. számú törvény* eteíű rendelet hatályát veszti.

(3) Eg a törvény ere ifl rendelet az , .. ... , ,

. . ... . . . ... __ zó az uj munkahelyen magasabb

19

56. évi 28. számú törvenverou ren- | ,

a korábbi magasabb

sebb, mint a korábbi havi keresetének egy napra eső hányada volt, a többlettel a munkabérrel való ellátottság időtartama nem hosszabbítható meg. Ha a dolgodelet liatálvét nem érinti. Ha azonban munkabérre jogosult, terhelt ellen a jelen törvénvereiS j alacsonyabb és az új

rendelet alanián a gvorsiiott eljárást már megindították, röetíinhítriskodás- nak ugyanazon bűncselekmény miatt nincs helve. Ha viszont a rögtöní'élö bíróság az ü<*vet a rendes hfrósáehoz tesz! át, az ügyész Indítványozhatta gyorsított eljárás lefolytatását. (MTt)

munkabér közötti különbözeiét részére ki kell fizetni.

10. Ez alól kivételt képez, ha a dolgozó bányamunkát, alkalmi, vagy idényjellegű munkát vállal,

és a munkavállalói igazolási lap bemutatása esetében lehet kifizetni. A munkanélküli segélyre jogosult d.olgozó büntetőjogi felelőség mellett köteles nyilatkozni, hogy sem táppénzben, sem nyugdíjban nem részesül.

A munkanélküli segély attól az időponttól jár, amely időpontban az elbocsátott dolgozó munkabérrel való ellátottsága megszűnik.

4. A munkanélküli segélyből a

szövetkezetnél, vagy magánmun- gyermektartási díjat a 8. rendelet

3. bekezdésében szabályozott 40 forint számításbavétele nélkül a segély összegének 33 százaléka erejéig lehet levonni. A munkáltató köteles az elbocsájtott dolgozó munkavállalói igazolási lapjára rávezetni, hogy gyermektartási díj fizetésére kötelezett.

5. Azt a gyermeket, aki után a2 elbocsájtott dolgozó gyermektartási díj fizetésére kötelezett a r, 8. par. 3. bekezdése szerint eltartott családtagnak kell tekinteni.

6. Gyermektartási díjat és az eltartott gyermek után járó 40 forintot a gyermek gondozójának együttesen kell kifizetni.

7. A rendelet alapján megállapítható munkanélküli segélyek kifizetésének biztosítására a Pénzügyminisztérium fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi ta(Folyta tág a 3 oldalon.1