Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-13 / 10. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1951. január 13., vasárnap

A békéscsabai Pamuiszövő önállóságáért

A felszabadulás után üzemünk a Soroksári ’Textilipar fiókvállalata volt. E szervezeti formát 1950 január 1-vel megszüntették felsőbb szerveink. Ezt követő időktől 1954. augusztus 1-ig vállalatunk önállóan működött és közvetlenül az igazgatóság irányítása alá tartozott. 1954. augusztus 1-től egy újabb kísérleti átszervezés alapján az üzemtől az önállóságot megvonták és hét más önálló vállalattal telephellyé nyílvánították; létrehozták a Budapesti Pamutszövőipari Vállalat egy központosított szervét. Ennek helytelenséIge és a távirányítás nehézsége ; több mint kétéves működése alatt j beigazolódott, hogy vállalatunk önálló kezdeményezését, operatív intézkedését, központosított irányítással és bürokratikus szervezetével teljesen megbénította.

Az a tény, hogy továbbra is központi irányítás mellett maradjunk egy 600 fővel dolgozó vállalat, melynek központja 200 kilométerre, Budapesten van, a munkástanács szerepét és jogkörét akadályozná és ezen keresztül az i üzem gazdasági fejlődését és eredményes gazdálkodását is.

Áruprofíl kialakítása az üzem sajátosságának megfelelően

Az üzem áruprofiljának kialakítása és a gyártási színvonal tovább fejlődése, illetve emelése erősen akadályozva volt, teljesen egyoldalú gyártás fejlődött ki, mivel az üzem gépparkját teljesen átprofilirozták. A nyüstös és re- volveres gépeket, a kalandert és a festődét leszerelték és más üzemnek diszponálták. Ennek következtében üzemünk gazdasági eredményessége nagymértékben csökkent. Tervünk az, hogy elsősorban a jelenlegi helyzet kívánalmainak megfelelően olyan árut gyártsunk, amely azonnal piacképes és azt az üzem mint készárut tudja a kereskedelem rendelkezésére bocsájtani. (Ezen cikk alatt a rég nem gyártott és nagy keresletnek, jóminőségnek örvendő „angint“ értjük.)

Ezért a régen itt tárolt kalander felállítását megkezdtük és január végéig üzemképessé tesszük.

A kalander beállításával az általunk gyártott angin készáruként! kibocsátásával alig néhány filléres kikészítési költséggel, a jelenlegi nyersáruk értékével ■ szemben, jelentékeny termelési érték emelkedést érünk el. Ez ' nagyban hozzájárul az előző időkhöz képest még nagyobb méretű önköltségcsökkentéshez és termelési eredményeink emeléséhez.

Nem teljes gépparkkal kívánjuk az angint gyártani az elkövet - j kezendő időkben. Az üzem távolabbi terveinek megfelelően mun- j kaígényesebb és magasabb termelési színvonalú árukkal is foglalkoznánk, melyeiket a felsőbb szerveink, a Könnyűipari Minisz- j tériummal és a Pamutipari Igaz- j satósággal kívánunk együttesen 1 kialakítani.

Fonalbeszerzés és mozgatás

Az elmúlt időkben állandóan változó profilok miatt üzemünk fonalszükségletét hol Kaposvárról, hol Győrből, Miskolcról, Budapestről, vagy Szegedről kapta. A nagy távolságik; miatt szállítási költségeink nagyban emelkedtek. Ugyanez a helyzet adódott a segédanyag központi beszerzése mitt. ami, több esetben nehézkessé tette segédanyag ellátásunkat és emiatt gyakran előfordult, hogy a segédanyaghiány a folyamatos üzemeltetést veszélyeztette.

A kialakítandó gyártási profilunk következtében kívánatos, hogy elsősorban fonalszükségle- tünfcet az alig száz kilométerre levő Szegedi Textilművektől kapjuk túlnyomórészben, mely esetben a

I fonalszállítási fuvarköltségeink 60—70 százalékkal csökkennek,

I «mi egy negyedév alatt 30—40 000 | forint megtakarítást jelent.

A Szegedi Textilművektől való i fonalellátás esetén állandó fonalkészletünket is normaszint alá tudjuk csökkenteni, ami állandó ! készletnél 2—300 000 forint tőke- felszabadítást jelent, amely egy negyedéves szinten 10—15 000 fo- s forintos kamat • megtakarítást , eredményez.

| A helyes áruprofil elosztás alapján lehetővé válik, hogy a fonalszállítással a láda- és cséve- mozgatást lényegesen gyorsabbá tudjuk tenni, melynek révén to- ' vábbi megtakarítást érünk el.

Eoifíóalap-csökkentés és egyéb pénzügyi kérdések

I zalékkal tudjuk csökkenteni. Ön- j állóságunk visszaállítása esetén a kiszámlázott árukat még aznap j ínkassólapra tudjuk benyújtani a helyben lévő MNB-íiótenál, s j így pénzforgási sebességünket is 1 nagyban, növeljük. A megfelelő áruprofil kialakítása esetén állítjuk azt, hogy bevételünkből kiadásainkat mindenképpen fedezni tudjuk, így vállalatunk önállósá- ! gát és életképességét biztosítjuk.

Az üzem önállósága esetén a jelenlegi műszaki és adminisztrá- | ciós létszámmal a ránkháruló fel- ! adatókat teljesen meg tudjuk oldani s a mi üzemünkre eső egy j negyedéves 160—180 000 forintos | központi fenntartási költséget ! megtakarítjuk.

Létszámemelkedés csupán a jelenlegi szakmai szinten kiadott helyes terhelésből adódik, ami- koris üzemünk az új iránynak ! megfelelően hatgépes rendszer- j re és 52 gépes partikra tár át. j Ezen létszámigény egyébként í felmerül központi irányítás ! mellett is. A munkáslétszámA központosított anyagbeszerzés következtében több esetben előfordult, hogy olyan anyagokat is kaptunk, melyre a vállalatunknak nem volt szüksége. Ez külö- jnösen az öntvényeknél nyilvánult meg, amikor is többet kaptunk, mint ahogyan a normális forgási főidőre szükség lett volna. Ezzel segédanyag készletünk indokolatlanul a norma fölé emelkedett. Ebből adódott, hogy egyes cikkekből nagymérvű elfekvő készletek keletkeztek, amelyeket vagy felajánlottunk, vagy kiselejteztünk és ez további veszteségeket oko- -zott. Ugyanakkor egyes segédanyagokból komoly hiánnyal cüzdött az üzem. Önálló beszerzés esetén úgy a fonalat, mint a egédanyagot gyorsabban tudjuk eszerezni és így a forgási sebesig növelésével forgóeszközeinket a norma alá, de minden esetben normáknak megfelelő szintre juk csökkenteni.

nálló árubeszerzésnél íorgó- >unikat, illetve közvetett anyagietünket legalább 15—20 $?.&ban viszont elbocsájtás helyett munkaerőhiány fog jelentkezni.

Üzemünk továbbfejlesztésének lehetőségei

Mint az előzőekben említettük, üzemünk csak a jelenlegi helyzetben kíván nagyobb mértékben „angin”-t gyártani, mert későbbi idők folyamán üzemünk eredményességének további fokozására festő-kiké- szítő apparátot állítunk be, mely lehetővé teszi az életképes és rentábilis félvertikum kialakítását.

Továbbiakban célunk, hogy a külkereskedelem, illetve a belkereskedelem igényeinek és keresleteinek megfelelően a felsőbb szerveinkkel egyetemben olyan gyártási profilt alakítsunk ki, mely vállalatunk nyereséges gazdálkodását tovább emelné, amelynek elérése érdekében nyüstös, revolve- res vagy egyéb gépeket kívánunk beállítani.

Az üzem bővítésének komoly lehetőségei vannak. Beleértjük jelenlegi telephelyünket új építkezések alapján, illetve a felsőbb szerveinknél több esetben tárgyalt ÁRHI épületbe (volt Martincsek telep) való átköltözést. Mindkét esetben nagyobb számú géppark beállítása válna lehetővé. Építkezésre vagy átköltöztetésre vonatkozó döntés mielőbbi meghozatala azért szükséges, mert a jelenlegi üzemeltetés alatta III-as sz. szövődénk életveszélyessé vált.

Az üzem távolabbi perspektivikus tervét és elképzelésünket csak a felsőbb szerveinkkel egyetemben tudjuk kialakítani, illetve végrehajtani.

Fenti érveink és jobb gazdasági eredmények elérésének lehetőségére való tekintettel a minisztérium teljesítse kérésünket, hogy a szocializmus építésében, az új gazdasági vezetés irányelveinek megfelelően, a munkástanács, az üzem dolgozói —• a felsőbb szervek segítségével önállóan vezethessük üzemünket.

ölömmel tölt el bennünket, hogy az MSZMP megyei intéző bizottsága támogatja törekvésünket és már eddig Is komoly segítséget nyújtott ezen vágyunk megvalósításához.

Békéscsabai Pamutszövő Vállalat vezetősége és munkástanácsa----------------—Q-----------------Ar

anykalászos gazda...

Az állami gazdaságok önállósága a jövőben a mezőgazdasági szakoktatás terén is jóval nagyobb lesz, mint az elmúlt években. így már az idén teljesen önállóan szervezhetne meg az ezüstkalászos tanfolyamokat s a nagyobb gazda- j Ságoknak módjuk lesz arra is, j hogy a fiatalok számára a téli! időszakban „aranykalászos gazda“ cím elnyerésére jogosító kétéves | téli gazdasági iskolákat szervezze- j nek. A különböző üzemi tanfolya- j mókát is önállóan szervezik.

Mű-hold

Ez év márciusában érdekes kísérletet hajtottak végre az új mexikói sivatagban. Egy irányított rakétalövedékről az ionoszfé- rában, mintegy 100 kilométer magasságban, 10 kilogram sűrített nifcrogénoxid gázt bocsátottak ki. Ebben az ionoszféra rétegben a légkör oxigénje diszszociált állapotban, vagyis nem molekulák, hanem atomok formájában van jelen. A kibocsájtott nitrogénoxid katalizátorként szerepelt, más szóval jelenlétével megindította az oxigénatomok molekulákká való egyesülését. Ez egyesülési folyamat nagy energia felszabadulásával járt együtt.

Ez a hatalmas, nagy energiafelszabadulás a földi szemlélők számára érdekes, mintegy 4—5 óra hosszat tartó fényjelenségben mutatkoztt meg: az égbolton négyszeres holdátmérőjü fényfoltot lehetett látni, amelynek látszólagos felületi világossága feleakkora volt. mint a teliholdé.

Zseb-gyógyszeres láda

Pénztárca nagyságú elsősegélynyújtó táskát szerkesztett dr. Barnett chicagói orvos. A táskát a férfiak zsebre vághatják, a nők retiküljükbe tehetik. Van benne bőmérő, egy gumicső, operálókés, ollók, morfiumos és kodeines fiolák, penieilin. tűk és sebvarrócérnák, sztetoszkóp, villanylámpa, gyógyszeres fiolák, pólya, kis kalapács reflex-vizsgálatokra, injekciós tűk, csavarhúzó, ráspoly, ragtapasz és csipeszek. A műszerek egymásba átalakíthatok: a reflex-kalapács a szembe került fémes anyag eltávolítására is alkalmas, a gumicső sztetoszkópként is és érszorítóként is felhasználható intravénás (vénán keresztüli) injekció vagy ütőeres vérzés esetén. Az operálókésnek a nyele azonos a kalapács és a csavarhúzó nyelével.

Új műszál

Újfajta műszálak készítésével kísérleteznek az NDK- ban. Nemrégiben fejeződtek be a kísérletek a Wolcrylon nevű, poliakrilnitril alapú szálféleség ipari előállítására. A Wolcrylon — tulajdonságait tekintve — emlékeztet a merinő gyapjúra. E gyajúhoz hasonlóan az újfajta műszál is ellenáll a savak és a mosáshoz hasmáit egyéb szerek hatásának. Jóformán nem gyúródik, gyorsan szárad és ami nem utolsó sorban fontos, a molyok nem tesznek benne kárt. Wolcrylonból különböző fehérnemű holmikat, fürdőruhákat, függönyöket, munkaruhákat, szűrőszöveteket slb. készítenek. Az NDK-ban most rendezkednek be eme újfajta műszál nagyüzemi gyártására.-----------------------------O O O-----------------------------Az Egységes Farasztifjúság Országos Szövetségének ülése

Pénteken az EPOSZ aaékházá- bain ülést tartott az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsé. gének ideiglenes országos szervező bizottsága és a megyei szerve- ------------------------------<--«

Mi

t kell tudni a gazdák ns I» ?

ző bizottságok küldöttel, A tanácskozáson megtárgyalták az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségének programját és az ifjúsági mozgalom előtt álló közvetlen feladatokat.

► »->-----------------------------Ké

(egyházán, eddig tíz kisiparos kapott engedélyt működésre. Ez a szám így oszlik meg: négy asztalos, három kovács és három cipész.

— Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó parádi, kékestetői, balatonfüredi, hévízi, valamint a tanácsi kezelésben lévő barkán y fürdői és visegrádi gyógyfürdő kórházak rendeltetésszerűen a gyógyítás szolgálatában állnak.

A sertések egyik legveszedelmesebb fertőzd betegsége a sertéspestis, mely néha egész országrészek sertésállományát pusztíthatja ki. Az őszi események következtében az állategészségügyi rendszabályok betartása nagyon meglazult, s így a megyében is felütötte fejét a betegség. A betegség okozója egy vírus. Ez megbetegíti korra és fajtára való tekintet nélkül az összes sertéseket, valamint vadsertéseket is. Másfajú állatok és az ember a betegség iránt nem fogékony.

Hogyan terjed a betegség ?

Vészmentes állományokba a betegséget legtöbbször beteg, vagy a betegség lappangási időszakában lévő sertésekkel hurcolják be. Fertőz az Ilyen állat vizelete, szem-, fül-, orr és hörgőváladéka, valamint az állatból esetleg kiürülő vér. Hathatósan terjeszti a betegséget a sertések húsa friss, fagyasztott, valamint pácolt és füstölt állapotban Is. A fagyasztás, valamint a füstölés a vírust hónapokig, sőt néha még ennél is több Ideig konzerválja. Jelenlegi viszonyaink között különösen a húsfertözést terjesztő hatása jelentős, mert a piacra kerülő sertéshúsnak nagy része a fennálló rendelkezésekkel ellentétben vizsgálat nélkül kerül a piacra. Terjeszti a betegséget a beteg, illetve fertőzött sertések húsának mosőleve. melyet rossz szokásból rendszerint a moslékba ómenek. A fertőzést elhurcolhatja az ember Is, ruháiéval és cipőjével. Ez utóbbi lehetőség főleg a hizlaldák és a vágóhidak dolgozóinál áll fenn.

Miről ismerjük fel a beles állatot?

A beteg állat kezdetben étvágytalan, vagy szeszélyes étvágyú, hőmérséklete általában 40—41 C fok. Az ál; lat szomorkodik, néha gennyes, nyálkás kötőhártyagyuUkdása van (cst- | pás), ásít, esetleg hány, eleinte bél- \ sárpangása, majd hasmenése van. Né- ! ha a szájban felrakodások vannak. | Nagy ritkán a bőrben vérömlések keletkeznek. Gyakran nehéz lélegzés is előfordul. Az állat járása, a betegség | vége felé jellegzetesen imbolygó. Néha a központi idegrendszer bántalma- i zottságára utaló kényszermozgások, Izgatottsági tünetek is észlelhetők. A | megbetegedések eleinte nem egyszerre, hanem rendszerint egy—három napi Időközökben követik egymást.

|

Hogyan lehet védekezni a betegség ellen!

: Mindenekelőtt sertést lehetőleg csak olyan helyről vásároljunk, ahol az állomány a betegségtől mentes. Idegen helyről vásárolt sertéseket legalább | két hétig különítsük el meglévő állományunktól. Sertéshúst lehetőleg csak ; hússzéhben vásárdíjunk, aliol a hús I csak állatorvosi vizsgálat után kerül- ■ hét közfogyasztásra. A húsmosó le- j vet, különösen, ha azt nem bűsszék- ből vásároltuk, semmisítsük meg, semmiképpen se öntsük sertéseink moslékéba. Azon dolgozók, akik vá- I Jóhidakon, sertésnevelőben, vagy hiz- , laid telepeken, állatforgalmi vállalatoknál dolgoznak, a munkahelyükön érvényben lévő állategészségügyi i rendelkezéseket szigorúan tartsák be saját érdekükben Is (munkaruhák, csizmák, munkahelyen való hagyása, fertőtlenítő berendezések használata stb.) A betegséget vagy annak gyanúját az állat tulajdonosa köteles a tanácsnak, vagy az illetékes hatósági állatorvosnak bejelenteni. Ez utóbbi a i helyszínen a betegség tovaterjedésének meggáüásához szükséees intézkedések életbeléptetéséről (zárlat, fertőtlenítés, védőoltás) gondoskodik.

Gindele József, főállatorvos.