Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-11 / 8. szám

2

1951. január 11., péntek

Több rendelet és utasítás késasííl a

mezőgazdasági problémák megoldására

Az elmúlt évek hibás mezőgazdasági politikája és a közelmúltban lezajlott események kiélezték az ellentéteket és felzavarták a falvak életét. A helyenkint erőszakos termelőszövetkezeti szervezések és a nem mindig megalapozott földtagosítások hosszú ideig feszültséget, most pedig a hibák konkrét megjelenését okozták a falvakban és a községekben. Az október 23-i események a termelőszövetkezeti mozgalom helyedében is mélyreható változásokat idéztek elő. Számos termelőszövetkezet feloszlott és nagyobb méreteket öltött a kilépések száma a megmaradt termelőszövetkezetekből. Ugyanakkor sok esetben egyes kivált tagok új szövetkezeteket alakítottak, helyenkint pedig az eddig egyénileg gazdálkodó paro,sztok határozták el új szövetkezet alakítását. A falvakban a legutóbbi hetekben az ellenséges elemek tevékenysége folytán elburjánzottak az önkényes intézkedések, amelyek legtöbb helyen újabb törvénysértésekhez vezettek. A betjo, és elintézetlen ügyek sokaságát mutatja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium különböző osztályait de különösen a termelőszövetkezeti főosztályt, egyre másra küldöttségek keresik fel.

A minisztérium a legsürgetőbb bajok orvoslására már kiadott egy-két rendelkezést, de az átfogó, az önkényeskedéseket megszüntető, mindenre kiterjedő megoldáshoz újabb intézkedésekre van szükség.

A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Márczis Antalt, a Fölművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának vezetőjét, s több kérdést telt fel a falusi és termelőszövetkezeti problémák megoldásával kapcsolatban.

Mit tesz a Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezetek védelmére, vagyonának

megőrzésére?

— A munkás-paraszt forradal-1 használatában voltak, azok felett mi kormány programjához híven a rendelkezési jog kizárólag a azon az elven vagyunk — mon- termelőszövetkezet tagságát illeti, dotta Márczis Antal —, hogy a! A kilépett tagok által a javak tagság minden esetben közgyűlé- i önkényes széthurcolását sem lesen keresztül érvényesítse akara- ^ hét törvényesnek tekinteni, hátát. Az ellenforradalmi elemek és! nem velük szemben a kilépőkre teás szövetkezetellenes egyének vonatkozó, már korábban is ér- számos helyen erőszakos eszközökkel oszlattak fel igen jól működő szövetkezeteket. Ilyen esetekben az állami szervek semmisnek tekintik a szövetkezet feloszlását és a termelőszövetkezet tagságát visszahelyezik eredeti jo~ ,

gaikba, hogy minden befolyásitól I szükséges, mentesen döntsenek a szövetkezet í11 anye ve, eí

sorsában. A mai állapotok, s a fa- ^^sák, nehogy az ilyen tail, elég zavarossá vált helyzete j kártalanítása újabb bonyo- megkívánja azt is, hogy iránymu-!'dalmatet OKOZZ0n- A klIéPett ta~ tatást adjunk a nagyjából azonos problémák megoldásához. Tudomásunkra jutott, hogy egyes esetükben a kilépett tagok egy része és különböző elemek jogtalanul,

.................-..................................Békés megyei Népújság

vén

yben lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A kilépő tagokkal való elszámolás módjáról, a velük történt megegyezés alapján mindenkor a közös gazdálkodást tovább folytató tagok közgyűlésének kell dönteni. Természetesen hogy az általános a közgyűlések is

gok részére a belépéskor beritt földdel azonos értékű földet elsősorban a termelőszövetkezet ta- gosítatlgn földterületéből, ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén , .. kell kimérni. Tehát a termelőszö- m in elén ellenszolgáltatás nclivül, !Vetteezet összefüggő tábláit megvagy egészen minimális ellenszol-1 bontani nem szabad. A tagosíiott gr itatás ellenében Hurcolta szét a i tábláit szétbontása nem sok előnyt szövetkezet vagyonát. Ezzel sulyo- ; jeientane a kilépő gazdáknak, de megkárosították saját társai-: ugyamtkkor hatalmas kán okoz- kat. A közeljövőben a miniszteri- j na a nagyüzemi termelőszövetke- utn utasítást ad az alsóbb szerI zeti gazdaságoknak. Azokat a veknek, amelyekben mindenek- földeket, amelyek akár tartadékelőtt a termelőszövetkezetek széthurcolt és jogtalanul elsajátított ingóságairól és ingatlanainak Visszaszerzéséről intézkedik. Azok

földként, akár felajánlás címén, vagy egyéb módon kerültek & feloszlott termelőszövetkezetek

tulajdonába, nem lehet felosztaa vagyontárgyak, amelyek 1956. j ni, hanem a közös épületek kö- október első napján bármilyen1 rül táblában kell meghagyni és címen a termelőszövetkezetek tu- j tsz, valamint állami gazdaságok lajdonában, birtokában, vagy [ utján kell hasznosítani.

Mi legyen a sorsa a feloszlott termelőszövetkezetek által elhagyott ingatlanoknak és ingóságoknak?

— Véleményünk szerint legjobb, j ni a feloszlott termelőszövetkeze- ha az ilyen ingatlanokat és ingó- j teli által elhagyott állatállomány Ságokat más életképes termelő- elhelyezésénél is. Arra kell töre- szövetkezetek veszik át. Ha ilyen kedni, hogy ezek az állatok első- termelőszövetkezet a környéken sorban a meglévő, vagy újonnan nincs, úgy mezőgazdasági állami alakult termelőszövetkezetek, üzemeknek vagy alacsonyabb ti- I gazdaságok kezébe

pusú szövetkezeteknek, földmű- kerüljenek. Ha 'lyenre nincs levesszövetkezeteknek kell átadni. hetosclg’,ußy állattenyésztő szak- , ,, , csoportoknak, termelőszövetkezeti

Az elhagyott vagyontárgyakkal ; tagolmali. vagy élethivatásszerűen

ezeknek a szerveknek úgy kell

mezőgazdálkodást folytató egyéni

gazdálkodnak, hogy azok ne for- parasztoknak kell eladni, min- gácsolódjanak szét és lehetőleg dercéiéképpen gondoskodni kell minél előbb egy újabb termelő- azonban az ilyen állatok áttelelte- szövetkezet megalakulását segít- téeéről. Lehetőség szerint el kell sék elő. helyezni őket állami, tan- és kí— Hasonló elvből kell kiindul- sérleti gazdaságoknál.

Hogyan kívánják rendezni a földingatlanok tulajdonjogi viszonyait ott, ahol ilyen kérdések felmerülnek?

— A földingatlan és tulajdon- > nők tulajdonjogi és használati vi- jogi kérdéseket törvényerejű j szonyainak rendezéséről szól. A rendelettel fogja szabályozni az j forradalmi munkás-paraszt kor- Elnöki Tanács. Máris fáradoznak mány programjának a mezőgaz- egy ilyen rendelet elkészítésén, I daság fejlesztéséről szóló célkitű- amely a mezőgazdasági ingatla- zése szerint elsősorban a földtulajdon és a földhasználat megszilárdításával kell biztosítani a tér. melőszövetkezet és az egyéni gazdák nyugodt termelési feltételeit. Ennek érdekében a földrendezésről és tagosításról szóló múlt é' törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését fogjuk javasolni. így az erőszakos tagosítások és földrendezések törvényesen is megszűnnének és ez nagymértékben hozzájárulna a termelt j biztonság megszilárdulás-'hoz, mind a termelőszövetkezeteknél, mind az egyéni gazdáknál. A nagyüzemű gazdaságok, közöttük a termelőszövetkezeti gazdaságok is területük megfelelő kialakítását, az egyéni gazdákkal megállapodva, majd csere útján rendezhetik. Az előkészítés alatt lévő rendelet rendezni kívánja a vitás tulajdonjogi és földhasználati kérdéseket is. A javaslat szerint a termelőszövetkezeteknél — és államai gazdaságoknál az 1956. október 1-i tulajdonjogi állapotot kell szilárdnak tekinteni, s azt megváltoztatni, illetve a területeket a legfelsőbb felügyeleti szerv, illetve a termelőszövetkezeteknél a közgyűlés hozzájárulása nélkül j csökkentem nem lehet. A hatá- i rozat rendezni fogja azt a kér- ! dést, hogy milyen eljárást kell i követni azokkal szemben, akiket a" elmúlt években a tagosításokkal sérelem ért. Ezeket a tulajdonosokat tagosítatlan tartalék- földekből kell majd kielégíteni. Hasonlóképpen rendezni kívánja a határozat azokat az 1949. szeptember 1. után kártalanítás nélkül igénybe vett bel- és külterületen levő, mezőgazdasági termeléshez szükséges ház vagy egyéb ingatlanok sorsát is, ha azt élethivatásszerűen mezőgazdálkodást . folytatandó igényjogosult kéri, s ha ezek az ingatlanok még nin- j csenek nagyüzemi gazdaságok tulajdonában.

— Ez a rendelet intézkedni fog az ingatlanforgalomról és a haszonbérletekről is. A tervek szerint meg fogja szüntetni az eddigi ingatlanforgalmat korlátozó rendelkezéseket. Ha ezek a rendeletek megszűnnek, várható, hogy falun fellendül az ingatlan- j forgalom. Nagyobb becsülete lesz \ a földnek és nő a termelési biz- ; tonság. Természetesen, az egyéni ; gazdákon kívül, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is vásárolhatnak majd földeket.

A rendelettervezet kitér a magántulajdonok földbérleteire is. Magántulajdonban levő földjét bárki haszonbérbe adhatja, vagy részesekkel is megműveltet- heti. Ugyancsak haszonbérbe vehetnek földeket a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is. Ez a rendelkezés fogja meg- j szüntetni a földreform és telepí- j tés során juttatott ingatlanokat 1 terhelő forgalmi korlátozásokat

Akik sohasem fogják megokol érnek szólíltatni

MOSTANÁBAN

nem ujsa, ha egy hivatal, vagy egy szerv létszámban csökken, vagy teljesen megszűnik. Különösen nem ad csodálkozásra okot a megyei begyűjtési hivatal megszüntetése. Kormányunk első rendelkezései közé tartozott a begyűjtés eltörlése és ezzel együtt a hivatal megszűntetése is. Nem is imánk erről, ha e szerv megszűnésében, valamint megújhodásában nem találnánk valamit, ami még mindig a karrieristákat, a nagyhangúnkat támogatná.

Talán kezdjük elölről. Az októberi események következtében a megyei begyűjtési hivatalnál is megalakult a forradalmi bizottság. Az első ténykedése közé tartozott (tagjai szerint a nép követelésére!), hogy elzavarták a begyűjtési hivatal vezetőjét, majd a személyzeti osztályt felszámolták, valamint, a személyzeti vezetőt elbocsájíották... De álljunk meg itt egy kicsit,

URBÁN ISTVÁN l 58 CVeS, re‘ __________ 1 gi munkasnáltak. 1020-tól 1948-ig, míg Kondoroson laktam, a dolgozók apja és ügyvédje voltam. Nem tudtam elszakadni a néptől, s ezt most sem várhatják tőlem — mondotta.

—Igaz, igaz felelte Tóth Géza. Eddig engem is Tóth elvtársnak hívtak, mert párttag voltam, s ezután főjegyző úrnak szólítanak, mint azelőtt, csak szilárduljon a mi helyzetünk.

TELT, MÜLT AZ IDŐ,

mozgalmi elvtárs, 1954 április 1 óta dolgozott a megyei begyűjtési hivatalban, mint személyzeti előadó. Azon a nevezetes októberi napom az ott dolgozó Tóth Géza és Gyaraki gépkocsivezető kijelentették Urbáa elvtársnak, hogy a kulcsokat adja le, s elmehet, ahova akar. Rövid tanácskozás s a ká- denlapok átnézése után azonban Tóth és Gyaraki visszavonta szavát úgy, hogy megtűrik a hivatalban & kap másik beosztást, ha beleilleszkedik az ő körükbe. Urbán elvtárs azonban soha sem árulta el az elvét és itt is kijelentette, tudják meg valamennyien, hogy nem lehet még hivatallal sem megvesztegetni.

lettem kommu * i

nista, voltam

az emberek

továbbra is a hivatalban dologoz- tak, még a jövendőbeli jegyző úr is. Hiszen rendet kellett teremteni a járási, községi volt begyűjtési

hivataloknál. Leltározás, átadás, szóval volt mit tenni, s azután elérkezett december utolja, január elseje, mikor a hivatal véglegesen megszűnt. Igen, de ekkor a közellátási kormánybizottság egy újabb szervre adott engedélyt, mégpedig a felvásárlási megyei központ létrehozására. Az nem kétséges, hogy erre szükség van, hiszen a felvásárlást a kormány részéről biztosítani kell. Ebben a

szervben öt személyt — igaz nem sokat — megtartottak. Hogy kik maradtak itt, ezen nem sokat kell töprengeni. Vannak becsületes, jól dolgozó szakemberek is, da ott maradt a köpönyegforgató Tóth Géza, a jövendő jegyző űr, alti most már felkereste a városi pártbizottságot, ahol segítséget kért a további ottmaradására.

ÜRBÄN ELVTÁRS,

1918-BAN

vörös katona. 1919—20-ban intesra tapasztalt harcos kommunista utcára került, mert még a helyezkedőknek minidig több a becsületük a felvásárlási hivatalban, a megyei tanács t VB jóváhagyásával, mint azoknak, j akiket eddig sohasem és ezután jsem fogják magukat „úrnak“ sző- 1 líttatni.

! (I-né)

j is, a termelés biztonság megszi- | termelőszövetkezeteket csak rend- j lárdítása érdekében ennek a ren- ' kívüli veszély esetén (árvíz, föld- ! delkezésnelt kell kimondania azt | rengés) és csakis bírósági úton leis, hogy a tulajdonosokat és a hét kimozdítani birtokaikból.

Milyen segítséget nyújtanak a bonyolult pénzügyi kérdések megoldását oz ?

*— Nagyon sok problémát okoz- i feloszlott termelőszövetkezetek álnak ma a falvakban a felbomlott lami hiteleinek visszafizetéséhez és a meglévő termelőszövetkeze- j és rendelkezik a termelőszövetke- teknél ;s a felbecslésre és érté- . zetek elhagyott javainak állam- kesítésre vonatkozó pénzügyi kér- j megőrzéséhez szükséges pénzügyi dések. Ezért a Földművelésügyi j kiadásokról.

Minisztérium és a Pénzügyim- j — Mi úgy gondoljuk, ha az nisztérium közösen rendeletet ad 1 említett rendelkezések, illetve tá- ki ezeknek a kérdéseknek megöl- j jékoztatások megjelennek, na- dására. A közös rendelet intéz-1 gyón sok olyan kérdés tisztázást kedni fog a felbomlott termelő- j nyer a községekben, ami ma szövetkezetek pénzügyleteiről, | még mind a termelőszövetkezeti irányt mutat majd az ingó és in- j tagokat, mind az egyénileg dol- gatlan vagyon felértékeléséhez, a j gozó parasztokat nyugtalanítja.

Milyen támogatást kapnak ezentúl a termelőszövetkezetek?

=“ A forradalmi munkás-pa- j raszt kormány kinyilatkoztatta,! hogy minden rendelkezésre álló i eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdaság fel-1 lendítésére és gazdasági támogatást nyújt a termelőszövetkeze- . teknek és az egyéni parasztok-! nak egyaránt. A gazdálkodás | módjának megválasztását teljesen | a parasztság szabad elhatározái sára bízza továbbra is. Vallja a- | zonban, hogy a nagyüzemi, társas gazdálkodás fölényben van az ! egyéni kisüzemi termeléssel szem- ; ben, és a parasztok szövetkezeti j mozgalmát segíteni és támogatni J kívánja. A kormánynak ez a cél- j kitűzése az állami szervek kötelességévé teszi, hogy a rendkívüli helyzetben nyújtsanak foko- , zottabb segítséget a term elősző- ;

vetkezeteknek elért eredményeik megvédéséhez.

A mezőgazdasági szakigazgatási szervek az egyik legfontosabb feladata most, hogy a szövetkezetek belső ügyeibe való minden beavatkozástól mentesen javaslataikkal, tanácsaikkal szükség szerint, konkrét gyakorlati intézkedéseikkel hassanak oda, hogy a termelőszövetkezetek az októberi események folytán kialakult bizonytalanságból mielőbb kikerüljenek és törekedjenek arra, hogy az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek a tagok önkéntes elhatározásából újjáalakuljanak, vagy a termelő- szövetkezetek felszabadult földjein új szövetkezetek jöjjenek létre — fejezte be nyilatkozatát Márczis Antal.