Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-09 / 6. szám
Békés megyei Népúiság 1957. január 9., szerda CJj filmévad, új filmek, áj örömök A mozilátogató közönségünk az új filmévadban sokkal nagyobb igényeket támaszt a filmek iránt. Ezt a nagy érdeklődést az illetéMivel segítik a baráti országok hazánkat ? Országunk megsegítésére nagy összegű adományokat küldenek a népi demokráciák. Szomszédaink közül Csehszlovákia 90 millió kesek igyekeznek teljesen ^ kielé- J csehkorona értékben építőanyagot, giteni. Senki seip fog csalódni a I gyógyszert és közszükségleti cik- bemutatásra kerülő új filmekben. J keket ajándékoz hazánknak. Jugo- Bemu atják a ^ nyugatnémet j sz]£vja adománya 150 millió dinár filmgyártás alkotását, a „dr. Dán. witz házassága“ című orvosfilmet, a „Saját felelősségére" című román, a „Nevetés a paradicsomban" és a „Megosztott szívek" című angol filmeket, valamint az „Életemből“ címmel Smetana, a nagy cseh zeneszerző pályafutásáról | szóló filmet. Bemutatásra kerül | még a Karlovy-Vary fesztiválon nagy sikert aratott francia film is, a „Ha a világon mindenki ilyen * volna“ és a magyar filmgyártás szatirikus alkotása a „Csodacsa-; tár”, a legkiválóbb magyar komikusok főszereplésével. A „Mese a tizenkét találatról“ j című másik magyar filmet is hamarosan láthatja a közönség. A remekbe szabott ötletekkel megírt történet egy totó-szelvény legendás tündöklését és bukását mutatja be, kacagtató, sziporkázó formában. Az olasz „Rendőrök és tolvajok“ szintén a nevettetés jegyében született. A drámai műfajt a színes angol „Romeo és Julia“ képviseli. A film rendezője az olasz Renato Castellani. Az A Fővárosi Autóbussiisem 170 gépkoesiveseiőt és 130 kalauzt keres A távoli testvéri országok is tájánlott fel és ezt részben devizában bocsájtja rendelkezésünkre. A lengyel kormány képviselői a napokban jártak Budapesten és j mogatást nyújtanak hazánknak. A megbeszélték, hogy a segélyként népi Vietnam kormánya a nagy A Fővárosi Autóbuszüzem, mint, felajánlott 100 millió zlotyért távolság miatt Romániában vásá- ísmeretes, hosszabb idő óta mun- j milyen árucikkeket küldjenek. A) rolt számunkra építő- és tüzelő- kaerőhiánnyal küzd. Ez is egyik tárgyaláson résztvevő magyar ke- anyagot, a felajánlott három miioka annak, hogy az újabb járatok reskedelmi megbízottak a teljes hó rubelért Koreából tízezer tonna indítása — ha van is hozzá kocsi — nehezen megy. Egy hónapja sajtóban hirdetéseket tettek közzé: gépkocsivezetőket, kalauzokat és motorszerelőket vesznek fel. Azóta eddig mintegy kétszázan jelentkeztek. Az új dolgozók előbb megis- j merkednek az új feladatokkal és I körülbelül január 15-én állnak j munkába. A létszámhiány azonban még mindig fennáll, sőt emelkedik. Ugyanis a régi követelés, a csökkentett munkaidő-bevezetése több ember munkábaállítását I igényli. Ugyancsak több kalauz és gépkocsivezető szükséges ahhoz, hogy az előírásnak megfeleA vas- és edényboltokban már az első negyedévben kielégítő lesz az áruellátás „Elveszett kutyák nyakörv nélkül” kissé különösen hangzó című film egy gyermekbírósági ügy hátterét és fordulatait kisen, j Olasz film lesz még az „Ez a hajnal“, melynek főszereplője Lucia Bose, a „Róma 11 órá’-ból ismert Brigád—Szabadság: filmszínésznő. Két nyugatnémet g—16-ig: Emberek a havason, film zárja le a bem utalókat, az Magyar fjjrn. Előadások kezde- egyik a német militarizmust le- te; Brigád; fél 5> féi 7, vasárleplező szatíra, a „Kapitány és a nap gg ünnepnap fél 3, fél 5, fél ~»0Kétmillló cigaretta hőse“, a másik egy rég nem látott színészt hoz ismét a vászonra, Viktor de Kowa-t, az „Isten és az ember előtt“ című filmalkotásban. Természetesen ez a műsor nem merít ki minden lehetőséget. A- mint a nehéz külkereskedelmünk és valuta problémánk megoldódnak, újabb filmek megvételéről kezdenek tárgyalásokat. Sor kerül ezenkívül több régi, szinte elfelejtett magyar filmnek a felújítására is, melyet régóta várt a közönség. to1**A cigarettaellátés nehézségei- 7 órakor. Szabadság: 5, 7, va- ^ neJc leküzdéséről az utóbbi időben sárnap és ünnepnap 3, 5, 7 óra- sok szó esett és már mindenki tükör. — Terv: január 8—12-ig: | relmetlenül várja az első komo- Törvényen kívüli lovag. i h7abb tételt- amelyből minden doismét az Atlanti Földmérési és Térképészeti Ki- a «I veszi át a földnyilvántartást A Magyar Közlöny a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát közli a földnyilvántartás szervezetének az Állami Földmérési és Térképé- 1 szeti Hivatalhoz csatolásáról. Eszeti Hivatal látja el a földnyilvántartási feladatokat. A hivatal átveszi a Pénzügyminisztérium földnyilvántartási osztályát, a i megyei földmérési kirendeltségek j Senki ne gondolja, hogy többet akarok állítani, mint a valóság, mégis meg kell mondanom: ember legyen a talpán, ak; úgy kiismeri magát Orosháza kultúréletében, hogy utána nem marad benne semmiféle kérdés. Hosszú-hosszú éveken át alkalmam volt együtt élni az orosházi kultúrával, és én is állítom azt, hogy a megyében elsők között beszélhettünk mindig Orosháza kulturális eredményeiről. Ez a város még nagyközség korában eltartott két napilahiába | szeriint 1957. január 1-től újból | pedig a földnyilvántartási csopor- j ! az Állami Földmérési és Térképé- tokát. i ■***<»*»»* W»» «MT* V*» WC VdT- ***** A szerkesztőség telefonszámai: Szerkesztő-bizottság: 20-35 Szerkesztőség: 22-06 értékben építőanyag és fogyasztási j A Szovjetunió 40 millió rubel cikk. Románia sót, fűtő- és építő- értékben élelmiszereket, építőanyagot küldött, amelynek értéke! anyagot, út- és házépítő gépeket 13 millió lejt tett ki. | küldött a segélyszállítmányokban. A Német Demokratikus Köztár- i A Kínai Népköztársaság az el- saság 22 millió márkát ajánlott i sők között sietett segítségünkre, fel Magyarország megsegítésére j Harminc millió rubel értékben és ezért az összegért ablaküveget, I szabad devizát adományoz orszá- Diesel-gépekhez üzemanyagot és I guruknak, s a 2 700 000 angol font közfogyasztási cikkeket kapunk, j már kereskedelmi szerveink ren- Albánia félmillió rubel segélyt a- delikezésére áll. Ezért a nyugati országokból tudunk fontos árukat beszerezni. összegért fogyasztási cikket, főleg t cementet és százezer négyzetmé- ruhaneműt kértek. A lengyel áruk ! tér üveget kapunk. Mongóliából szállítása januárban kezdődik j 2000 tonna gabonát és 15 tonna meg. i húsárut küldenek. A vas- és edényboltok mind- j Több gyárral tárgyaltak, ahon- máig jól állták a vásárlók meg- ' nan biztató ígéreteket kaptak, ismétlődő ostromait. Egy-két i például a zománcgyárak cikk kivételével az érdeklődők j nagyobb mennyiségű árú szál- csaknem mindent megtaláltak li*f* ígérték úgyhogy az áruaz üzletben. A készletek azon- j kovetkf° napokban I fokozatosan javul. A vas- és lősn biztosíthassák a dolgozók ban rohamosan fogytak es az; pdénvhnlt vállalat vezetőinek szabadidejét, szabadságát. .utánpótlásról nem tudtak gon-!*../ . , ... , Jelenleg 170 gépkocsivezetőre és doskodni, mivel a gyárak vagy j a ? Sö, SZ,ef'ln, „ aZ els0 H^gyed130 kalauzra van szüksége a fő- J egyáltalán, vagy csak igen kis 1 }/szték a" üzletekben* ^hhez városi autóbuszüzemnek. ; ütemmel termeltek Az utóbbi I« • , e ben‘ Énhez _ _ uiemmei lei meneti, nz. uiuüui ; (ermes2etesen nagy segítséget--------------»o«--------------j héten azonban megélénkült a;jelent) hogy külföidről is na. mg . ~ 'kereskedelmi tevékenység a gyobb mennyiségű zománc-, moziműsor \ gyárak, valamint a vas- és j üveg- porcelán- és kristályáru január edényboltok központja között, érkezik. hányikedvelő részesülhet. A megyei tanács is biztató tájékoztatást adott., mely szerint a közeli napokban mintegy kétmillió cigarettaáru érkezik a megyébe. Úgy gondoljuk, mindannyian, a- kik cigarettázunk, szeretettel várjuk. Naplóm Szombaton írtam arról, hogy a közalkalmazottak visszakapják régi. ötven százalékos vasúti kedvezményüket, és hogy ez új, apró öröm. Nézzünk azonban másfelé is: mit kapnak a kisiparosok? Velük hogy törődik a kormány, ad-e számukra is ilyen — talán nem is annyira apró — örömöt egy-egy intézkedés, rendelet? Legyünk őszinték: „mostohagyerekek" voltak ők az elmúlt években, ha már valaki „maszek-alapon“ akart megélni, a túl merev „fantázia“ már megrögzött, munkásnyúzó kapitalistái szimatolt benne. Pedig: cs::k dolgozni akartak, és hányszor hallottam olyan hirt, hogy a falu cipésze kőműves segédmunkásnak állt, a falu népe meg kilométerekre, a városba vitte a flekkel- ni-válót. Micsoda fából-vaskarika helyzet volt ez! De csak volt: és ma már a kormány arra is intézkedett, hogy a kisiparosoknak műhelyfelszereléseik felújítására vagy vásárlásra állami kölcsönt adnak. Ez a hír kommentár nélkül is önmaga helyett beszél, és reményt gyújt nemcsak a kisiparos „maszek“ szivében, hanem a községek, de a városok dolgozóiban is: nem lesz már szinte lehetetlen probléma egy gyors cipőtalpalás, vagy rossz vízvezetékcsap megcsináltat ása! Felhívtam telefonon az Országos Takarékpénztárt: mikor kezdik meg a kölcsönök kiadását? A válasz rövid volt: amint a főigazgatóságtól megérkezik a végrehajtási utasítás, azonnal. És mikor érkezik meg? Valószínű, hogy még a héten. Tehát: egy kis türelem, és a türelem ha nem is rózsát, de kölcsönt terem, a kölcsön pedig olyan segítséget jelent minden kisiparosnak, mely becsületes munkásságuk virágzását is meghozza, — hamarosan. Ezt is vártuk, már régen. S. E. « fr^**** V*» Vi#* V Kulturális helyzetjelentés Orosházáról nagyobb fejlődésről is beszélhet- meny sajnos, csak látszaterednénk és néhol több elért ered- mény volt, semmi több. Furcsa, de jellemző hibák Miből adódtak e furcsa hibák, csak viszonylagos eredmények több területen? Dimák Ferenc, a kultúrház igazgatója elmond né- pol, egy hetilapot, több társadalmi hányat: folyóiratot, két dalárdát, egy fii- — Az üzemek nem támogatták harmonikus zenekart, öntevékeny megfelelően a kultúrház művé- _______ _____ szín játszó csoportok egész sorát, s szeti csoportjait, sokan azért nem szerjnt _1 ne^ érdemelne állami ezekben, vagy ezek körül széles jöttek, mert valamiféle allami, po- támogatóst az olyan kultúrotthon, társadalmi rétegek kapcsolódtak a litikai intézményt láttak mindig a ^kozmopolita kulturális életbe. kultúrházban, nem olyan helyet, Azt azonban senki sem állíthat- ahol a város dolgozói találkozhattének“ bélyegeztek egy-egy olyan előadást, rendezvényt, melyet témájánál fogva elsősorban értelmiségiek látogattak. Később ezek az emberek elhúzódlak, nehogy vall- gazdasági rubrikájába? Nem saj- má „bajuk legyen“. A műsoros es- nálkoztak, hiszen (legyünk őszinhányak“ (akik nem is olyan régen a kultúrpolitikai élet irányítóinak vallották magukat Orosházán) — például azon, hogy a szépen fejlődő szimfonikus zenekar Mozart-emlékhangversenyén aiig százan lézengtek a nézőtéren, és a kultúrház 3500 forintos deficitet írt a hangversenyrendezés ték) felfogásuk szerint egy Mo- zart-hangversenyt nemigen lehet egy sorban említeni mondjuk Ta- bányival, akit nyíltan csepültek ugyan, de azért jó volt az is, mert biztos a kasszasiker és nem kér folyton pénzt a kultúrház. Á szenvedélyesség könnyen elragadja az újságíró tollát is — emberek vagyunk. De éppen, mert emberek vagyunk, harco- nunk kell a kultúráért, a szépért, úgy is, hogy tanítunk,, úgy is, hogy tanulunk és nem takargatjuk a hibákat, a kulturális élet szemétjét. tekkel is sokat bajlódtunk. Ha Ta- bányiék jöttek, altkor — néhányak giccsek“ terjesztésére költik a pénzt. így aztán lassan oda jutottunk, hogy a Akiket nem engedett „eltanácsolni“ az igazgató ja. hogy nem mutatkozott fejlődés nak, szórakozhatnak, művelődhet- sok bába közt elveszett a gyerek: az elmúlt években is. Mutatkozott, de több területen igen viszonylagos volt ez a fejlődés. Ezt a megállapítást az orosházi Petőfi Kul- tűrház vezetőitől kapott tájékoztatás is bizonyítja. Volt fejlődés — ez tény —, de az is tény, hogy nek. Előfordult az is, hogy egyes a kultúra áldozatos művelése, volt vezetők „polgárok gyülekeze- tömegek összefogása. Beszéltem a színjátszó csoport olyan tagjaival is, akiket jó néhány hónappal ezelőtt „eltanácsoltak“ a fentebb említett orosházi kultúrpolitikusok a kultúrház művészeti csoportjából. Hogy milyen indokkal, azt talán még ma sem tudja senki. Beszéltem velük és örültem annak, hogy a kultúrház vezetői az „eltanácso- lás“ ellenére sem engedték el őket. Jól tették, hiszen tehetségesek, önzetlenek és 15—20 orosházi és környékbeli előadáson tomboló sikerre vitték a „Zrínyit“ és hasonló, nem könnyű darabokat. Mi ér többet: a Mozart-hangverseny, vagy a Tabányi-mambó ? „A vidék csak Mucsa, azoknak minden jó“ így volt valahogy! Szomorú, a kulturális műveltség dolgában hogy így volt, mert sajnálkoztak-e oly igen gyenge lábon álló „néA forintban, jövedelemben ban” gondolkozó kultúrbürok- és más ..magasabb szempontok- ráták átka Orosházára is elha-
