Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-08 / 5. szám
1956. január 8., keiül Békés megyei Népújság fl forradalmi mintás-paraszt kormány nyilatkozata a legfantosabl feladatinál (Folytatás a 2. oldalról.) Magyarország 1956-os nemzeti jövedelmét: 2 A kormány mindent meg- ' akadályozni, hogy bárhol további * tesz az infláció® veszély el- | béreket fizessenek ki anélikül, hánítésára. Maximális takarékos- j hogy ezért megfelelő munkát tét- De bármilyen nagyok is az or- ságot kíván érvényesíteni az ál- j j estien ének és mielőbb el kell ér- «zág jelenlegi gazdasági nehézaé- lamháztartásbao. Komoly mérték- j ni, hogy az üzemek valóban bogéi, ezek leküzdhető nehézségek ben csökkenteni fogja az állam- állóan gazdálkodjanak, tehát kiég, ’le is fogjuk küzdeni öltét. Az apparátust. Ezzel az intézkedéssel, ImperiaWsták által támogatott el- mely nem eonolható az átmeneti tenforradahnápofe a fegyveres fel- szükségiendszaibályok közé, egy- kelés kudarca után a sztrájkkal nászt eleget tesz a legszélesebb dolgozok világosan lássák es tud* nyomorba és gazdasági anarohiá- dolgozó rétegek régi követelésé- jjék: az élet alaipja az az érték, ba akarták dönteni országunkat és nek, másrészt levonja a követkéz- melyet megtermelünk. Jobb minő- népünket, hogy ebből ismét poli- i tetőseket a gazdasági szervezetben j ségű árut gyorsabban és olcsóto- tikai fegyvert 'kovácsoljanak a né- és vezetésben bekövetkezett váltó- ban kell termelnünk mint eddig, pi hatalom ellen. Az elleni'orra- zásokból. Egyedül a kormány erőf-esaíéadósaikat bevételeikből fedezzék. Az átmeneti nehézségek leküzdésének döntő kérdése, hogy a dalmi erők azonban itt is átszámít,já-k magukat. Ha dolgozó né- sei azon.paQ nem elegendők az inépünk félresöpri az útból a gáncs- £lació elhárítására. Két hónapon vetőket, s közös akarattal halad a keresztül — jóllehet alig volt ter- szoeial izmus építésének útján, minden gazdasági nehézséget le fogunk küzdeni s az átmeneti nehézségek leküzdése után a gazdasági építés és a dolgozók. életszínvonalának emelése terén is a fellendülés és. az előrehaladás útjára fogunk lépni. A nyugati kapitalista országokban most ismét az 1045—1946-os években egyszer már hallott módon érvelnek. Azt mondják, hogy nyugati kölcsön nélkül Magyarország nem boldogulhat. Természetesen ad minden kölcsönt igénybe J '^pveiő~ 'céfja veszünk — még kapitalista állaimtól is —, amely nincs politikai feltételhez kötve, de semmiféle politikai feltételhez kötött kölcsönt nem kérünk, és nem is fogadunk el. Mi jól emlékszünk arra, hogy a kölcsönök körül csapott nagy lárma mögött a valóság az volt a felszabadulás után is, hogy a. ma- , . gyár nép egyetlen dollár kölcsönt I ^eieket ziem teremtünk. Csak melés — az állami üzemek az átlagosnál jóval magasabb összegű munkabért fizettek ki. A termeléskiesés igein nagy mértékben csökkentette az állami bevételeket. Ha az állami kiadásokat és bevételeket nem tudnánk egymással összhangba hozni, az infláció elkerülhetetlenné válna. Az infláció elhárításához szükség van valamennyiünk erőfeszítésére és fegyelmezett magatartására, s emellett sokféle egyéb intézkedésre is. így bár a kormány a dologozók életszínvonalának emelése és számos ilyen irányú intézkedést már el is határozott, vagy kidolgozott, további béremelésekre, vagy juttatások kiterjesztésére nem kerülhet sor mindaddig, amíg a termelés lényeges emelésével ehhez megfelelő felFejleszteni keil a termelési színvonalat és technikát. Ennek fontos feltétele, hogy minden dolgozó személyileg is érdekeit legyen a termelés fejlesztésében. Olyan, a dolgozók áltel könnyen érthető és átteikinthetó bérezést kell a termelésben meghonosítani — például a darab- és minőségi bért — amely biztosítja, hogy ,akl többet és jobban termel az többet is keressen és jobban is éljen. Ezért meg kell szüntetni, hogy teljesítmény nélkül időbért fizessenek ki, ^ Az államapparátusban bekövetkező létszámcsökkenés és a termelés átmeneti csökkenése következtében egy ideig bizonyos munkanélküliséggel kell számolni, A kormány tőle telhetőén igyekszik új munkaalkalmakat teremteni és számít a magán- kezdeményezés segítségére is, emellett azonban legutóbbi intézkedéseivel: a munkanélküli segély bevezetésével, a felmondási illetmény felemelésével stb. az átmenetileg munkanélkülivé vélt dolgozók helyzetét könnyíti. Az öntudatos magyar dolgozók tudják, hogy a munkanélküliséget — a kapitalizmussal szemben, gyarországon az iparban, mint minden téren, elsősorban azt fogjuk termelni, amit nálunk olcsóbban, jobban, előnyösebben lehet termelni más országokhoz képest. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben sok felesleges beruházást elkerülhetünk, s ipari termelésünk fejlődését nagyban elősegíthetjük, ha saját adottságaink alapján fejlesztett iparral és népgazdasággal veszünk részt a szocialista államok kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésében. A tartalékok növelésével és a sokszor helytelen irányban ösztönző prémiumrendszer megváltoztatáséval meg kell szüntetnünk iparunk lázgonbéjét, biztosítanunk kell a termelés egyenletes, normális menetét, melyet nem zavar lepton-nyomon anyaghiány. A szakemberek, tudósok és a műszaki értelmiség tudásának és képességének igénybevételével, aminek együtt kell járnia fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésükkel, jelentős mértékben emelni kell termelésünk műszaki színvonalát, illetve el kell érnünk, hogy ne csak néhány kivételes területen, hanem lehetőleg mindenütt elér| jük vagy megközelítsük a nemzőt1* I közileg legjobb műszaki teljesítményű. Bér- és árrendszerünk megfelelő átalakításával el kell érnünk, hogy a termelési eszközök és fogyasztási cikkek minőségét egyaránt megjavítsuk, hogy azt gyártsuk, amire a belföldön vagy a kivitel oéljaina valóban szükség van, s hogy a fogyasztóknak megfelelő választék álljon rendelkezésére. A gazdaságosság elvének és az anyagi ösztönzésnek megfelelő alkalmazásával el kell érni a munka termelékenységének következetes emelését és az önköltség következetes csökkentését. 2 A lakosság szükségleteinek * az eddiginél jobb és sokoldalúbb kielégítésére a kormány indokoltnak tartja a magánkisipar és a kisipari szövetkezetek tevékenységének kiszélesítését. A kisipari áraiknak a tényleges költségek figyelembevétele alapján történő megállapításával a kisiparost anyagilag érdekeltté kell tenni a többtenmelé&ben. Lehetővé kell termi, hogy a közületek szükség esetén a kisiparosokat az eddiginél nagyobb mértékben vehessék igénybe. IV. Feladatok a mezőgazdaságban sem kapott nyugatról, mégis a > érvényesülhet, az eddig meg- magyar munkások, parasztok és tett intézkedések kedvező halasa értelmiségiek a saját erejükből, és te. Lehetetten eltűnni, hogy egyes ohol az a rendszer állandó teísé- a testvéri szocialista országok, el- j vállalatok az egész nép vagyonár rője nálunk mér a 49—50-es sősorban a Szovjetunió segítségé- felelőtlenül kezeljék. Mindent vei helyrehozták a háborús káro- j meg keU tennünk a termelés gaz- kat, és az ország népgazdaságát az j daságossagának és az állama ki- 1938-as. színvonalnál sokkal maga- 1 adások és bevételek egyensúlyé' években felszámoltuk. Az átmeneti és részleges munkanélküliség is, amely az ellenforradalmi támadás, valamint az azt kísérő sabbra emel+ék. jn«k biztosítására. A legszigorúbb j sztrájk következtében előállott . , takarékosságot kell érvényesíteni ' szén-, onengia-, részben nyersMa is orral van szó, azzal a k«- m,nden nem létfontosságú kiadás- j anyag- és félkészhgyáartmány ’ hiá- tenbséggel, hogy mart sokkal 3ob- ^ Átmenetileg csak igen cae-'nya miatt kel*kecelt, s ameUyel bak: gazdasági lehemsagemk, mint ké,y (j6Szee<;ket fordítourvk ^ a kormánynak most szembe teli h 45-ben vohak A magyar nap- (ruházáisra Biztosítanunk kell, j nézni, a termelés rendbehozatalá- nek ma sa.iat komoly gazdasági; hogy. mincj a vállalatok, mind az tél függően, munkánk és erőfe- eroi vannak: van fejlett iparunk j jegyének eleget tegyenek adói ize- ! szításaink arányában csökkenni van mezogazdasagunk « vannak!^ köteieZot,légeiknek. Meg kell W majd pedig meg fog szűnni, önzetlen barátaink is. A nyugata dollár-imperiailisták szívesen pénzelték a magyar ellenforradalmat, de nem nagyon törik magukat akkor, ha munkás-paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó. Ezzel szemben igen jelentős, gazdasági segítséget kaptunk már eddig is a Szovjet-uniótól, Kínától... és a szocialista tábor valamennyi!intlá«0 65 * munkanélkühség e- testvári országának kormányaitól ;nJ egeto vészé \e e en. l a I-I Feladatok az ipar terén A kormány közvetlen intézkedései elsősorban arra irányulnak, 'hogy az ország előtt tornyosuló nehézségeket legyőzze, hathatós rendszabályokat foganatosítson az és népeitől. Ha mi magunk is rekszik, hogy a normális helyzetre j való átmenet idejét minél rövimúlik oazdasáei nehézséeeink le- 'debbé teß-ve> a távolabbi céljában műi k „azdasagi nehezsegemk le-. szocialiste Magyarország küzdésére, a jövőben is számit-I1 & „ ,, , ___ ha tunk a testvéri országok kor- ,e J , mányai és népei támogatására. Most az a feladat áll előttünk, hogy kidolgozzuk azokat a gazdasági tennivalókat, amelyekkel leküzdhetjük az átmeneti nehézségeket és ráléphetünk a fejlődés, egyenes útjára. Hogy az átmeneti nehézségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját magunkon múlik. Milyen feladatok állnak előttünk ezen a téren? J Gazdaságunk kulcskérdése * ma a széntermelés növelése. A kormány segítsége mellett- e feladat elvégzése s az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is amíg a széntermelés jelentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek leszünk az energiahiány következtében egyes üzemek termelését korlátozni, másokét átmenetileg leállítani. Ezenkívül szigorú takarékossági intézkedéseket kell életbeléptetnünk a szén- és energiafogyasztás terén. felépítésének megfelelő iparfejlesztési politikát folytasson. A forradalmi muskás-paraszt kormány újból leszögezi, hogy egész gazdaságpolitikájában a szocialista társadalom felépítésére törekszik. Ennek megfelelően minden rendelkezésre álló eszközzel és teljes erejével őrködik az állami tulajdont képező vállalatok, bányák, üzemek, gazdaságok, természeti kincsek stb. toadottságainak legjobb kihasználását biztosítsa. A kormány szükségesnek tartja, hogy a korábban elkészült második ötéves terv helyett most mindenekelőtt a le^tozelebbi hónapokra és az 1957-es évre készüljön terv az átmeneti nehézségek leküzdésére. Az azután következő időszaikra, esetleg három évre, új torvet kell készíteni. Ennek fő feladata a dolgozók életszínvonalának emelése legyen. El®'előre a beruházás alacsony színvonalából kell kiindulni, de ezt népgazdaságunk fokozatos erősödésének megfelelően emelnünk kell. Az eddiginél többet kell fordítani a zavartalan termelést és ellátást biztosító anyagi tartalékok képzésére. Népgazdaságunk fejlesztésénél minden tekintetben hazai adottságainkra kell építeni. Ennek az alapelvnek gyakorlati megvalóvábbá az önkéntes társuláson ala- sulását az szolgálja, ha a termepuló különböző szövetkezetek birtokában levő termelési eszközök épségén és gyarapításán. J A kormány felfogása szerint * a termelőerők legésszerűbb, az egész társadalmat leginkább szolgáló felhasználására, átfogó népgazdasági tervet kell készíteni. A gazdasági szakembereknek, a tudósoknak és a termelőknek a tervezésbe való széleskörű bevonásával teli biztosítani, hogy ez a terv, a korábban készített tervektől eltérően, valóban az ország lőerők elosztásánál, az üzemeli termelésének megállapításánál, va lamint beruházásainknál, továbbá kü'kereskedelmünkben maximálisan érvényesítjük a gazdaságosság szempontjait. 2. Hazai adottságainknak ily * módon való figyelembevétele ezúttal hozzá fog. járulni ahhoz, hogy egész iparunk szerkezete megjavuljon. Nagyobbarányú változás csali hosszabb idő alatt jöhet létre, de máris meg kell indulnia annak a folyamatnak, melynek eredményeképpen MaA mezőgazdasági termelés színvonalának emelése a munkásosztály politikai támogatása és az ipar segítsége nélkül nem volna lehetséges. Ugyanakkor a munkásság és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése döntő részben a két osztály közötti viszonytól s a mezőgazdaság fejlődésétől függ. Sok jel azt mutatja, hogy maga a dolgozó parasztság nagyra beesüli a munkás-paraszt szövetséget és helyesen értékeli a szövetségen belül a munkásosztály | vezető szerepét. Az ellenforradalom támadásának napjaiban az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszö- í vetkezeti, mind pedig az egyéni- íleg dolgozó láthatta, hogy Mind- szenty, Eszterházy, Takács-Tolvaj és a többi gróf és kapitalista ismét M akarta ragadni a földet azoknak a kezéből, akik azt megművelik, A munkás-paraszt szövetség azonban újból kiállta a ; történelmi próbát. Amint 1945- I ben a falu dolgozó népe a mun- : kásosztály és a kommunisták ve- j zenésével harcolta ki magának a i földet, úgy most is a munkés- ! osztály és a kommunisták szálltak szembe első sorban az ellenforradalommal és segítették ismét megvédeni a földet. Kiküszöböltük azoic at a hibákat, amelyek az elmúlt években zavarták a két alap- | vető dolgozó osztály barátságát és I az eil e«íonradalom ellen folytatott harcban a közös érdekele védelmében ismét megszilárdítottuk a munkás-paraszt szövetséget. Ez a biztosítéka annak, hogy a munkások és a dolgozó parasztok eredményes, közös munkát végezhetnek a mezőgazdaság szocialista építése és a mezőgazdasági termelés emelése terén. A kormány a mezőgazda- sági termelés minél teljesebb összhangjának megteremtésére törekszik. A tudomány messzemenő felhasználásával mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában kívánja fejleszteni. Ennek megfelelően — a mezőgazdasági gépgyártás J fokozásával és gépimport nőve- { lésével — az eddiginél sokkal több gépet kell biztosítani a mezőgazdaságnak. Elő akarja mozdítani az állattenyésztés fejlesztését, különösen az állat- állomány és az állati termékek minőségének javítását, s az ehhez szükséges megfelelő takarmánytermesztést. Támogatja a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező minőségi vető- mag, zöldség, gyümölcs, cseme- I geszőlő, minőségi borok, a leginkább bevált ipari növények j termesztését. ! 2. A kormány a szocialista j társadalmi rend megte- j re intése érdekében egyik fő (feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Minden támogatást megad a dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jól gazdálkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre. Biztosítja a szövetkezetek önállóságát- és megakadályozza a szövetkezetek ügyeibe történő erőszakos, külső beavatkozást. Helyesli a hazánkban már korábban elter- | jedt társulási és szövetkezeti . formát — pl. rizstermelő, gép- ; használati, vízhasználati, viz- I hasznosítási társulások, hegy- ! községek, állattenyésztők szö- i vétségé, tej szövetkezetek stb. ! — felelevenedését. 1 A kormány a jövőben is fontos szerepet szán az | állami gazdaságoknak, a pa- | raszti gazdaságok jó minőségű i vetőmagvakkal és tenyészálla- I tokkal való ellátásában, valamint a városi lakosság élelmiszerellátásában. 4 * kormány továbbra is fenntartja a gépállomások rendszerét, mert a gépállomások jelentős technikai ereje nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. Lehetővé teszi, hogy az elegendő gépi és fogaterővel nem rendelkező szövetkezetek és egyéni termelők igénybe vehessék — akár kikölcsönzés, akár bérlet útján is — a gépállomások technikai felszerelését. 5 A kormány a proletárdiktatúra teljes szigorával lép fel a dolgozó parasztok földjének, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a gépállomások vagyonának megsértése ellen. Az állami gazdaságok és meglevő termelőszövetkezetek tagosított földterületéhez senki büntetlenül hozzá nem nyúlhat. (y% A bürokratikus vezetés megszüntetésével egyszerűsíteni kell a gazdálkodás irányítását. Az állami gazdaság vezetőinek nagy önállóságot kell biztosítani a gazdálkodás minden kérdésében. A mezőgazdaság tervszerű irányítását (a mezőgazdaság számára szüksé- (Folytatás a 4. oldalon.)
