Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 4. szám

1957. január 6., vasárnap 3 Békés megyei Népújság Változások az állami gazdaságok irányításában (Varga lános miniszterhelyettes nyilatkozata) Január 1-én megszűnt az Álla- Ezek szerint a jövőben is szükség mi Gazdaságok Minisztériuma, de I lesz irányító szervezetre. A minap ez állíaimi gazdaságok továbbra is az ország szántóföldterületének tizenkét százalékán gazdálkodnak. Varga János miniszterhelyettes az új elképzelésekről, tervekről nyi­latkozott. Most készítünk el egy javaslatot, amelyet a kormány elé akarunk terjeszteni. Eszerint a jövőben az Állami Gazdaságok Főigazgatósá­ga látná el az irányítást. A Fő- igazgatóságnak a legszükségesebb elvi irányítás mellett csupán az ellenőrzés lesz a feladata, s az ed­mal látja majd el. Az adminisiz- trációs apparátus további jelentős leépítését tenné lehetővé — erre tettünk javaslatot — ha az álla­mi gazdaságokkal közös felsőbb szerv alá tartoznának a célgazda- ságok és a kísérleti gazdaságok diginél lényegesen kisebb létszám- egy része is. \ létszámcsökkentéshez meg kell szüntetni a bürokratikus I nak. Nem írja elő senki, — kát. adminisztrációt is. Lényegesen hold és mázsa számra —, hogy egyszerűbbé kell tenni a tervezést, a számvitelt, és az egész statisz­tikai beszámoló rendszert. Szüksé­gessé teszi ezt az is, hogy az álla­mit termeljenek. Néhány fonto­sabb növény kivételével teljesen rájuk bízzák, hogy az adott vi­szonyok között legjobban megfele­lni gazdaságok a jövőben az eddi- lő, legjövedelmezőbb termelést ginéi nagyobb önállóságot kapja- j folytassák. Kiterjed az önállóság Vörös zászló alatt kísérték utolsó útjára Kovács elvtársat November 4-e után újabb erővel kezdett a küz­delemhez Kovács György elvtárs, a békéscsabai I. kerületi pártszervezet volt titkára. Nem tántorgott, nem ismert megalkuvást, tudta, hogy a kommunisták, a nép igazságát nem lehet eltaposni, a mégoly vad tá­madásokkal sem. Mindezt azért tette, mert nagyon szerette a pártot, a népet, mert nagyon gyűlölte az el­lenséget. De élete teljében, 43 éves korában tragikus körülmények között el­hunyt, a halál kiragadta a harcosok sorából. És sok barátja, ismerőse, elvtársa kísérte utolsó útjára, ezzel is kifejezve tiszteletét a párt igaz katonája iránt. S az l. kerületi kommunisták új* m kibontották a vörös zász­lót, melyre az ellenforradal­mi elemek oly‘ sok mocs­kot szórtak az elmúlt hóna­pokban. Vörös zászlóval tisztelegtek a gyászolók, je­lezve ezzel is, hogy a pro­letariátus soha nem adja ki kezéből nemzetkösd lobogó­ját, mely alatt oly sok di­csőséges harcot vívott. És amikor a temetőben utolsó búcsút vettek barátai, is­merősei, elvtársai Kovács Györgytől, felcsendült a gyászolók ajkán a nemzet­közi proletáriátus harci da­la, az Intemacionálé... a beruházásokra is. A gazdaságok határozzák majd meg, mire for­dítják a saját forrásból rendelke­zésre álló és a költségvetésből kapott összegeket. A gazdaságok munkájában A munkástanácsok életéből Ezekben a napokban a megye gozóíkat, kikérve azok véleményét gépállomásain működő munkás- az érintett személyek szakmai tanácsoknak igen nehéz feladató- hozzáértéséről, szociális körűimé- kát kell megoldaniok. A gépál- nyélről, munkához való viszonyá- lomások eddig nem voltak önál- ról, stb. loak, most a munkástanácsokra Alkalmunk volt a napokban hárul az a feladat, hogy különböző részt venni a Mezőberényi Gép­átszervezésekkel és intézkedések-! állomás munkástanácsának ülő­kéi megteremtsék az önálló el- ^ ahol éppen a létezámcsökken- és felső irányításában fokozottan számolást, a teljes önállóságot. A ■ tést tárgyalták. Ezen a gépállomá­gépállomásoknak a jövőben úgy i sem a létszámcsökkentés elég: kell gazdálkodónak, hogy működé- j nagymérvű. A traktorosok és az sük minden szempontból gazdasá- ! erőgépeket kiszolgáló személyzet gos legyen és feladatuknak úgy közül eddig mintegy 112 dolgozót szeretnénk támaszkodni a mun­kástanácsokra. Eddig azonban a munkástanácsok még nem minde­nütt alkalmasiak ilyen feladatok végrehajtására. Kezdetben sok oda nem való elem került a ta­nácsokba és sok még a félreértés is, több helyen nem látják ma sem helyesen feladatukat. Szerin­tem a munkástanácsoknak a többi között harcolniok kell a bürokra­tizmus leküzdéséért. Ezzel szem­ben például a Szentjánosi Állami Gazdaságban ia munkástanács több tagja egyszerűen függetlení­tette magát a termelő munkától. Más gazdaságokban a munkásta­nácsok fő feladatuknak a dolgo­zóik érdekvédelmét tekintik, ho­lott ez a szakszervezet feladata —■ Meggyőződésem, hogy mind­ezeknek az elgondolásoknak meg­valósításával, az állami gazdasá­gok megfelelnek feladatuknak. Egyre több árut fognak adni a népgazdaságnak, ezen túl pedig a minősített vetőmagtermeléssel, ki­váló tenyészállatok nevelésével hozzájárulnak mezőgazdasági ter­melésünk színvonalának emelésé­hez — fejezte be nyilatkozatát Varga János minisztealhelyetles. a szocialista szektorokban, mint az egyéni gazdaságokban eleget tudjanak tenni. Az átszervezés során elkerülhe­tetlen, hogy a dolgozók egy részé­nek felmondjanak. Az elbocsájiá- sok és az átszervezés alapos kö­rültekintést és felelősséget ró a munkástanácsokra. A tél közepén vagyunk. A fizetésből élő dolgozók je­lentős többsége nem rendelke­zik olyan tartalékokkal, hogy elbocsájtás esetén tavaszig ki­tarthasson. A létszámcsökken­tést ennek ellenéire is végre kell hajtani. A gépállomások munkástanácsai munkájuk közben feltétlenül igye­kezzenek mindent figyelembe venni, s csalt alapos, sokoldalú vizsgálat után döntsenek az elbo- csájtásokról. Helyes, ha a mun­kástanácsok az elbírálásiba bevon­ják az adott munkaterületen dől­Mi újság a termelőszövetkezetekben? 71.50 forint egy munkaegységre A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata egyes anyagok leltári készletének bejelentéséről Az orosházi járás termelőszövetkezetei 85 százalékban befe- jezték zárszámadásaik készítését. A pillanatnyi helyzet azt mutat­ja, hogy az 1956-os évi zárás sokkal jobb, mint az előző termelési évben. Jó eredmények születtek a csanádapácai Köztársaság Tsz- ben. A termelőszövetkezet egy munkaegységre: 71,50 forintot jut­tatott. 1. PARAGRAFUS A Nehézipari Minisztérium, a Kohó és Gépipari Minisztérium, la Könnyű és Élelmiszeripari Mi­nisztérium, az Építésügyi Minisz­térium, a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság fel­ügyelete alá tartozó, korábban anyagstatisztikai adatszolgáltatás­ra kötelezett vállalatok kötelesek az 1956. december hó 31-d leltár szerinti állapotnak megfelelő, saját tulajdonukat képező fonto­sabb anyagkészleteiket- 1957. ja­nuár hó 20-ig bejelenteni. 2. PARAGRAFUS A jelentés módját, valamint a számbavételre kerülő anyagok kö­rét a Központi Statisztikai Hiva­tal 15 560/957. számú 1956. decem­ber 30-án kiadott beszámoló je­lentése határozza meg. 3. PARAGRAFUS A jelein határozat kihirdetése napján lép hatályba. Kossá István, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány tagja. bocsájtottak el. A szerelőműhely és az adminisztráció létszámcsök­kentésére mégcsak ezután kerül sor. Helyesnek találjuk a munkás­tanács tervét, amely szerint a már idáig elbocsájtottak ügyé­re ismét egyénenként vissza­térnek és szakszervezettel közösen még alaposabban meg­nézik: nem volt-e felületesség egy-egy elibocsájtott esetében. A munkástanács ülésén tapasztal­tuk, hogy a résztvevők átérzik a felelősséget az elbocsájtottak el­bírálásánál. Egyénenként vitatták meg az elbocsájtásra kerülőket. A felszólalók nyíltan elmondták véleményüket a javaslatokkal kapcsolatban. A felszólalásokból ikicsandült a mély felelősségérzet. Akik megérdemelték, azokat meg­védtek és kiálltak mellettük, vi­szont, akik arra rászolgáltak, megkapták a megfelelő bírálatot is. A Mezőberényi Gépállomás > munkástanácsa a régebbi hi­bákat kiküszöbölve a .dolgo­zókra támaszkodva igyekszik felelősségteljes munkát Wmv,- mi. Felszámolják azt a helytelen gya korlatot, hogy egy-egy esetben! egyes nagyhangúak álláspontja érvényesülhessen. S az elbírálás­nál egyszerű párttagok elteli irányzat érvényesülhessen. Mindenütt arra kell t; ini minden körülmények közöd, hogy a megmaradó munkás-kollektívák minden tekintetben megfelelje­nek a gazdasági egységek követel­ményeinek. 1 Kiadják a földeket Gyoma járáshoz tartozó Alkotmány Tsz-toen a közgyűlés tár* gyalt a kilépett tagok behozott földterületeinek kiadásáról. A ter­melőszövetkezet a kilépet tagoknak úgy az őszi kalászos terüle­tüket, mint a tavaszi vetésre kerülő növények területét a közel­jövőben kiadja. Az őszi kalászos terület megállapításánál, illető­leg kiadásánál figyelembe veszi a termelőszövetkezet területén az őszi kalászosok százalékos arányát. Kész a zárszámadás A szarvasi járás termelőszövetkezetei, három tsz kivételével, elkészítették a zárszámadásokat. A zárszámadások ezen járásban is kielégítőek. A kondorosi Dolgozók Tsz 51 forintot juttatott mun­kaegységenként. Az örménykúti Petőfi Tsz 46 forinttal zárt mun­kaegységenként. Űj termelőszövetkezetek alakulnak A békési járási mezőgazdasági osztálytól kapott értesüléseink szerint három felbomlott termelőszövetkezetből kilépett tagok új termelőszövetkezeteket alakítana k. A mezőberényi Dózsa Tsz, aki a felbomlás előtt 170 taggal rendelkezett, a napokban újjáala­kult Uj Élet néven, 114 taggal. Szombaton Bélmegyeren tartja alakuló közgyűlését a volt DózsaTsz. Ugyanezen a napon újjáala­kítják a termelőszövetkezetet a békési Előre tag jai is. Egy 20 éves nő vallomása a katonai ügyészségen Mámy Erzsébetről van szó, akiit szerdán fogott el a karhatalom Gyulán. Ki volt ez a fiatal nő? És mi­ért fogta el a kaphatóim? Munka­kerülő volt és fegyveres csoport szervezése miatt fogták el. íme, a romlott nő története; A züllésének kezdetétől ve­szem: 1954-ben a bíróság elítélte oki r at ham is ít ás és közveszélyes munkakerülés vád alapján. Ek­kor két hónapot kapott. Kiszabadulása után újra kezd­te. Szinte havonta váltogatta munkahelyét; Egy hónap a tég­lagyárban, három hét a mező- gazdasági technikumban — és sorban kereste a helyeket, hol, mennyire kap szabad kezet. Mi­re? Lopásra! 1956 nyarán lopás­ért hat hónapot kapott. Innen az októberi események során a „börtönnyitogatók“ bün­tetése letöltése nélkül kienged­ték. És mit tett ezután? Mondja el I •— Szegedre mentem. Onnan ! négy nap után Békéscsabára. Itt | voltam, amikor az oroszok bejöt­tek..-. — Itt mit csinált? — kérdezi az ügyész; — Semmit — mondja először, aztán látja, hogy nincs kiút és elmondja kikkel tanácskozott, mit tettj —i Innen hazamentem Gyulá­ra; — És itt mit ténykedett? ** vallatta az ügyész. Vontatottan, kényszeredetten kezdi: — Decemberben egyik dél­után lövöldözést hallottam az ál­lomás környékén. Mentem meg­nézni. Útközben találkoztam egy „Bubi“ gúnynevet használó egyénnel. Kérdezte, hogy segíték- e neki egy fegyveres csoport szer­vezésében. Benne voltam, s elin­dultunk Gyulaváriba fegyverért.;? Útközben szerveztük meg a csopor­tot, akikkel betörtünk a határőr­ség laktanyájába, s elhoztuk a fegyvereket. — Itt minden szó nélkül meg­kapták a fegyvereket? — fag­gatja tovább a kihallgató; — Nem. ök nem adták ide, veszekedni kellet érte..: — ön is veszekedett? — Én csak kiabáltam. — Mit kiabált? — Hát, hogy „piszkos kommu­nisták, azonnal adjátok ki a fegy­vert...“ De ők nem adták ki a fegyvert, ezért betörtünk és a raktárból kihoztuk a fegyvereket? •— Utána mit tettek? — Elindultunk Gyulára. A cso­port (körülbelül 40 fő) hátrama­radt és ón harmadmagammal elő­re mentem azzal, hogyha a kar- hatalmisták jönnek, rakétával jelt adunk a csoportnak, mire ők széjjel oszlanak. A hídig men­tünk így, ott tüzelő állást fog­laltunk azzal a céllal, hogy a karhafalrnistákat nem engedjük ki Gyuláról... De nem került sor fegyveres összecsapásra. »— Miért? — Mert az öregebbek azt mondta ták, hogy ők ezt nem csinálják és hazamentek... Mi kevesen ma­radtunk, s ezért utána mi is ha­zamentünk. Ezután bujkáltam egy ideig, mert tudtam, hogy ke­resnek. De elfogtak... Ez a vád ellene, s ez a vallo­mása a 20 éves Mány Erzsébet­nek. Bűnös, romlott életéért nem ke­rülheti el a büntetési.— V. T. J

Next

/
Thumbnails
Contents