Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-31 / 26. (25.) szám
1957. január 31., csütörtök Beszélgetés egy kisparasztiul a vetőgépről »z árakról a földvásárlásról a l»ers a létről A KÉT NAGYOBBACSKA hú közül a kisebb itthon van Csizmadia Fereneékmél. Ö is odS-oda figyei arra, amit beszélgetünk. Kint a Giwäl Gaston «tea havas. Dermedt és élettelen a táj, a féld, De Idebent az életről, a szántó- főid növényeiről esik sző. A hat és félti oldás parasztember gondjáról, bajáról, munkájáról. EGY LOVA, EGY TEHENET \ an. Társa lovával fogja össze az övét, amikor két lő erejére van szükség a kis gazdaságban. A szántást a gépállomással végezteti. A hordás után gyorsan fel- ugarol, utána rögtön elvégezteti a géppel a mélyszántást, olyankor, amikor még nincs annyi szántától A vetés már 'körülményesebb. Négy felé van a földje. Ahol éppen a bevetendő terülÄ van, azon a tájon kell keresni va- laiteit, aki kötcsön&mé a vetőgépét. Ezzel is úgy van, hogy korán vet, mert akkor biztosan kap időben kölcsön vetőgépet. Az ősszel két és fél holdat vetett. Azon a tájon ő voit az eke, csak néhány nap múlva kezdtek a többiek is vetni. Jól járt, szépen kikelt és erősödött a vetése, pedig porba vetett. A VETÖGfiPRÖL sok szó esik. Járt úgy egyszer, hogy hiába vitte ki messzire a vetőmagot, mert azon a napon nem kaphatta meg a gépet. Máskor meg: nem volt otthon a gépkölcsönző ismerőse, máshoz kellett fordulnia. Amikor a végén megkérdezte a használati dijat, holdanként 30 forintot kért ez a gazdá, akinek sokkal több földje volt, mint neki. Egy vető- gépnek igen nagy ára van, dehát vételére utóbb még csak gondolni sem mert a paraszt a sürgős tsz-fejlesztés miatt. Hiszen, ha gépet vesz az ember, akkor arra számít, hogy még az unokája is használhassa. A KTSPARASZTOK sokan vannak olyanok, akiknek nincs módjuk vetógépet vásárolni. Mégis hogyan lehetne ezen a mostani ve»Wnfciui imiÉlmiliiii'ii könny íteai? Csizmadia aazda úgy véli, legjobb az lenne, ha mindenki vehetne vetőgépet. Tudja ő, hogy ez nem lehetséges. Ha a gépállomás, vagy a föklművesszövetkezet kölcsönözné, akkor az sem lenne jó. Miért? Azért, mert sokan nem vigyáznak rá, meghát mindig érte keltene menni. Ha pedig többen közösen vennénk egy vető- gépet. akkor nem lenne, aki megjavítássá, mert a hibáért a felelősséget másra hárítanák árt. A BEGYŰJTÉS ELTÖRLÉSÉT ő is helyesli. Amint mondja, sokan nem hisznek benne. Azt gondolják. hogy ez csak egy évig lesz így. Többen igyekeztek a sertésüket gyorsan, még decemberben levágni, mert az a hír járta, hogy januárban már zsírt kell utána beadni. „Éh bizony januárban vágtam" — mondta. ..A rendes, becsületes parasztemberek a begyűjtés eltörlésével edidig még nem kaptak semmit, mert ők eleget tettek mindén kötelezettségüknek. Azok kapták, akik ha- nv&gsáaból vagy spekulációból elhanyagolták a beadást. A rendes emberek később kapnak a mostani kormánytól. Az eddigi hibák miatt még b:zálmattanok a doleoző parsatok. Ez a bizalmat- Lanság csak úgy oszlik el majd, ahogy látják: a kormány mit tesz“ — tette hozzá az előbbiekhez. VANNAK MUNKÁSOK, aUalmazottak. akik így gondolkoznak: „A panyjuzlotk voltait azok, »kik az utóbbi hónapokban tízezer forintokért. vásároltak. Kiharcoltuk nekik és a bedaást. eltörölték, ezután maid még. több pénzük lesz, a mi rovásunkra.“ Ismeri ezt a vé’eményt lói Csizmadia gazda. Erre íev ad választ: — Fáit a szívem nékem is, *» mikor mázsa búzákat egy Dór forintért kellett vinnem a beadásba. Nem volt kedve az embernek termelni. Hoev megszűnt a be adás. szívesebben dolgozunk; Több les* a termés, mert kiikerül_ nek a lö’deikre az. éveken át ki nem hordott trágváte. Akkor pedig lesz termés és nem lesznek túl magasak az árak. Jövő ilyenkor nem lesz 300- forint a búza ára. De azért megtalálja majd a paraszt az ő számítását. A több ezer forintos bevásAr! ásókra pedig nem minden parasztnak, hanem csak minden harmincadiknak tellett. A BÚZA VETÉSTERÜLETE később bizonyára majd csökkeni fog, mivelhogy nem írják elő. miből, mennyit kötele* vetni a földművelő. — Én ősszel sem szándékozom, a tarvaly őszinél kevesebb búzát vetni — mondta erre Csizmadia Ferenc. — A búza vetésterülete persze akkor csökken, ha jó árat fizetnek az ipari növényekért. A beszélgetés sodra a földvásárlásra terelődött. Érdekes a véleménye anrői: — Egyszer többen beszélgettünk arról, hogy a kormány megengedi 25 holdig a földvásárlást. Én sokallom, elegendő lenne 15 hold is. Volt, aki azt mondta, hogy 25 *ld kell a rendes megélhetéshez. Nem így van. Csalt annyi földet lehessen venni, a- mennyit valaki meg bér a család, .fával együtt dolgozná. Most általában nincsenek olyan nagy pa- raszfccsuládok, hogy annyi földre lenne szükségük. De ahhoz, hogy mindenkinek 25 holdja legyen, nem lehet igazodni, mert kevés a föld. Akik pedig ennyit akarnak szerezni, azok azt érnék el, hogy nagyon sok ki¶szt Eöldnélkü- livé válna. Mert az természetesen day van, hogy csakis a módosabb bírná, a gazdaságát gyarapítani, a fcisoaraszt rovására. ÉRTELMESEN, HIGGADTAN beszélt. Elfeledni nem lehet, a- hogy mondta: — A vezetők — bárkik legyenek az ország étén — figyeljenek a mi szavunkra is, akik mindég itt vagyunk, maradunk, termelünk, szeretjük a munkát. És tudjuk, hogy köteleaettséaeink vannak. Ezeknek eleget fs teszünk, így nevelődtünk mi, becsületesen. Miért eszünk szikkadt kenyeret? Mindannyian emlékszünk rá — zomban nem nyugodtak brie a hiszen nemrégen volt — a no- munkástanács döntésébe. Elképze-. vem béri zavaros napokban min- léseik mások voltaik, hiszen mr. dig friss kenyeret kaptunk a hol- egyik gyorskem leánynak már altokban. Az Orosházi Sütőipari fcataazasi ajánlatot. ® tettek. Aa- VáJLalat dolgozói érezték akkor, zal 110X1 törődtek, volna, hogy a hogy rajtuk van a város szeme. Az válMart szétesésével 80 család ke- életet niegt>énító sztrájkban ^ jóformán csak az ő mu-nkájuikat erinnere válife volna bizony taltamná. ikz érdekeltek gedélyezték a forradalmi tanácsok. n volla]j akkor fc> d4 A -mAIT, cilm :4- im t mir ntO'foümr'CTI ÍWtilCtTS^ ,. « < olyan helyen vannak ma is, ahol nem nehéz „bebizonyítani“, hogy nem előnyös a vállalati. Tsenyé*A vállalat mutíkástanacaa megszervezte az éjjel-nappali termelést úgy hogy nemcsak a várost látták gyártás. Talán csak Dauda és Sto- el friss kenyérrel, de segítséget téezky kihordó szaJítámak tudnak nyújtottak Szeged, Békéscsaba, elmondani, milyen bmcsaeagok Bottonya vám«tank is. vaMMk ho*>’ DeneS Nem” azért sütöttek éjt nappallá ** PaW> G^a a termelés pátere mert ezt Béna* Elek és rancsnokm. Latja a murikastanacs, Szűcs József parancsolták nekik, dolgozók is hogy ezek az hanem azért, mert tudták, hogy a ** f „ . négynapos szikkadt kenyeret etetsok ezres békés lakosság legfonto- “ ^ . ...... ,, _ ,f«k meg a város dolgozóival. Az- sabb táplálékának, a kenyérnek . ^ , , . .. , „ , . a i óta is. egymást keresztező intézminden nap meg kell lenutte. Al- , , , . kedésekkel nap, mint nap borítják inatlanul, fáradtan1 dagasztottak, tábláztaik a pékek, miközben Krieziki József letépd este az. üstéinek faléról az anyagformákat, Bencsiik Elek pedig a vállalat telefonján adta ki az utasítást a diákok felfegyverzésére. November 11-én. választott végfel' a termelési rendet. Hol sok a kenyér, hol nincs kenyér. A hibákért egymást okolják és szüntelenül bizonygatják a rrtaífáinsihőipar fölényét. így aztán nem csoda, ha a kereskedelem sok esetben csak Honnan jött a pénz ? Tudi sításunilc írásakor még senki sem tudja. Azaz csak Szenna Márton kardoskúti lakos tudhatja, aki főkönyvelője a járási t»- nács pénzügyi osztályának. Az összeg 3100 porint. Az átutaló lapokon az összeget feladó hatóság a szarvasi járási pénzügyi osztály, Lazarens osztályvezető aláírással. A címzett maga Szente Márton főkönyvelő, Kardoskút, Béke utca 8. szám alatti lakos, aki adófizető polgár, sőt 408 forint adóhátraléka is van. Az átutaló-lapokat, melyek 3100 forintról szóltak, maga Szente Márton adta át a fcardoskúti tanácsnak azzal, hogy azt könyveljék el adószámlájára. A 408 forintos hátra* lókra ekkora összegű befizetés esetén a túlfizetést i járási tanács adószámlájáról készpénzben szokás visszafizetni. Ezért vált gyanússá a 3100 forintos átutalás-, no, meg azért is. hogy Szente Márton főkönyvelő hivatalból is foglalkozik naponta átut^ó lapok kiállításával. A nem tiszta ügyre felfigyeltek a járási tanácsinál, és nyomoz* ni kezdtek az átutalt összeg után. A főkönyvelő ekkor, hogy el* tüntesse az áruló nyomokat, karácsony ünnepén csendes magányban ki vakarta nevét a bevételi naplóból. A főkönyvben átjavítgat- ia a végösszeget, visszaállította gondosan a 408 forintos hátralékát, a két átutaló lapot pedig eltüntette a többi közül. Tudjuk, kisiskolás korunkból, hogy a vakarások, javítások mindig *yanusak. Nem lehet hát csodálkozni, ha az ügy még gyanú* satb lett illetékesek előtt. Utána néztek a dolognak hát jobban. Hamarosan kisült, hogy a pénz nincs is átutalva. A feladó szarvasi pénzügyi osztály nem tud róla. sőt a bank sem tud róla, amelyen keresztül kellett volna megtörténnie az átutalásnak. Mindenesetre nagyon furcsa dolog Szente Márton 3100 forintos átutalása. Honnan jött az átutalás? Vagy Jött-e egyáltalán? Mindenesetre ügyes manővernek látszik egy lris túlfizetés felvételére. Reméljük, a járási tanács hamarosan fényt derít a titokzatos ügyre, s így altkor mi is beszámolhatunk az eredményről olvasóinknak. leges munkástanácsot a Sütőipari erősen szikkadt kenyeret tud adni Vállalat, Az öntudatos munkások. a dolgozók asztalára Az is eiófor- már ekkor nyíltan a szocialista dúl, hogy hirteleii kiürülnek a rend mellett foglaltaik állást. raktárak és a dolgozók nem győz- j,-.. j -eltét nt#t „tizenikétócázni“. Máskor- RótVijeieuu u ** i z«a Pál igazgatóinast keilest megint hogy üzemet viasza nem adnak. feifigyelni a tültennelésre. Ezek a Nagy dolog volt ez akkor, men nem történ,néruek meg, ha a Sédéi István, Dénes Dezső, Dénes ígrTm>i,éa vezetői összehsuigetnik Sándor ée Papp Gyula mindent el- n^nfcájuikat. követtek, hogy a forradalmi tanács - . ___ segítségével a műhelyeket újba. tikét verni magánkézbe kaparintsák. a dolgozóik közé eddig senki sem Nehéz napok voltuk erek. Tóth akart. Az új bérrendezés! meg tár- holtán, a volt Horthy-tiszt ekkor gyalásánál Papp Gyula, az önma- javasöLta magát igazgatónak. A gától lett gyártáaveaelő megtette mindenható dr. Paipp Károly pe- ezt a kísérletet. Köztudomású, dig ekkor nevezte ki a munkásta- hogy a sütőipar államosítása sok nács döntése ellenére Séllei 1st- átképzös-munkás beállítását köve- vánt telepvezetőnek. Ebben az telte. Ezek az emberek a hosszú időben bizony az irodán dolgozók évek folyamán kiváló szakembe- közül is iónéhányan meginogtak, rek lettek, ma is a. legjobb1 fajlag- és ellenségeivé váltaik a vállalat- felhasználással dolgoznak. Nos, mák. A munkástanács és az üzemi Papp Gyula ezeket az embereket bizottság azonban őrködött. Egyet- a bérezésnél alaposain meg akarta len üzemet ki nem adtaik a késük- „különböztetni“ azoktól, akik pa- bói és biztosít,©ttsáík a folyamatos pírokkal, mesterlevéllel, stb. ren- termelésit és Iriszállítást, dellkeznek. Ezt a törekvését a Megakadályozták ««^tairács nagyon helyesen Ä J tnegakadalyozta. özael a mhLgánöütések visfizaáHítáAnyakönyvi hírek Születések: Palik Sándor és Szabó Margit leánya Anna Mária, ökrös János és Mátok Margit fia János István, Oláh Sándor és Amhruzs Rozália Margit fia Pál Sándor, Tcrda Pál György és Dénes Piroska Etelka leánya Piroska, Csizmadia Mihály Károly és Péter Klára fia Mihály, Szokolai Sándor Béla és Borsos Mária Julianna fia Zoltán János, Szokodi Kálmán és Szépe Lídia leánya Lídia Mária. Tóth Sándor és Be- reczki Zsófia leánya Rózsa, Kulik Ferene és Kovács Mária fia Ferenc. Házasságkötések: Szilágyi János és Dénes Magdolna Olga, Horváth Péter és Gyöngyösi Hona Julianna, Göfolyöa Béla és Gyarapi Margit. Halálesetek: Keresztes Vilmos 74 éves, özv. Rostás Istvánná Kersmájer Mária 82 éves, Gyevi Nagy József Pál 5 éves, Tompa Lajos 93 éves, Kovács Imre 79 éves. Görbics Mihály 85 éves. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 sát és az ezzel járó kenyérdráguA hangadók Inst, meäy a nagy kereslet miatt s a vállalat szétszedését szorgaimabizomnysl bekövetkezett volna. Az üzemeket visszakfvámék •--------------ELX_-------------Or vosi ügyeletes szolgálat februárban zók tevékenysége a munkástanács egészséges működésével mindjobban alábbhagy. Utolsó nagyobb tevékenységük — külső cimboráikkal együtt — a sajnálatos módon Február n-ári déli 12 órától, február elhúnyt Szendi Horváth dolgozó t-«n délelőtt t óráig: Dr. B-nó, Dr, társuk temetése körül volt. Ekkor, Bodies! Zsuzsa Jtónaeti orvos, Oros- hoför a? mirtél nagyobb politikai hangsúlyt adjanak, a te&áaa, Bajcsy Zs. u, 0. Február »Min déli 12 órától, február költségeit a vállalattal félt-én déteiőtt » óráig: Dr. Ifj. Auvay metös Äörtsegeit a tíatiatattat ieBéia körzeti orvos, Orosháza, Thék «terte-tték. Ez ellen nem I» teltet E. u. szót emelni. Annál szégyenlete-' Február 16-án déh 12 órától, február sebb azonban, hogy most Gyevi li-án délelőtt 8 óráig: Dr. Schulde Ja- Nagy szak társuk, klsíiáinalt — aki nos körzeti orvos, Orosháza, Rákóczi a napokban fulladt tragikusain a át ». Február 23-an déli 12 óráWa, február 25-én délelőtt 8 óráig: Dr. Mekis János körzeti orvos, Orosháza, Deák F. u. 29., tartanak ügyeiétes orvosi szolgálatot. Az ügyeletes orvosok a rendőri szolgálatot is tartoznak ellátni, és a rendőrt ügyeled szolgálatot azon a héten mindig az a körzeti orvos látja könyvelő szer irrt „nem helyes, ha, el, aki legutóbb ügyeletes szolgálatot a munkástanács egyetért a szaik- teiá,esitett. szervezettel“ — mégis: a légraaA* agyeteti idő alatt Orosháza vá- gyobb egyetértésben dolgoznak ros gondoskodik kocsikról, amely éj- együtt. Az összefogott dolgozók fel, nappal , városházán felálüato. nsgy eredményekre képestit Ezek Vetefonszám: Városi tanács 12. f , , Amennyiben pedig február hó ío- “ ered.méllyek *lem' leshetnek, lyamán. dr. Murvay Árpád SZTK. fe- Reméljük: hamarosan látjuk és íülvizsgáló főorvos betegségébcH fel- íil«ljük ezt, asztalunkra került, gyógyulna, úgy az ügyefett szolgáiról, jól kidolgozott ízletes, hófehér fteld. Dr. Arvay Béla Is átveszi. nvér alakjában. korcsolyáié vizébe — csöppnyi koporsójára még egy konzorú megvételét is ellenezték. A munkástanács Dirnák elnökkel az élein, meg fogja tisztítani a kollektívát a visszahúzó erőktől. Búr Szombathy fő*
