Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-31 / 26. (25.) szám

1357. január 31.. csütörtök Orosházi melléklet Tnruhfin» °Pe™iátszds £ ö I ü KJ U111 bérleti hangversenyek — Az orosházi szimfonikus zenekar terveiből — Az orosházi szimfonikus zene. szebbnél-szebb hangversenyeket kar a kul-túrház vezetőinek rendezték, hatalmas erkölcsi sí- támogatásával ismét megkezdte kert arattak, a komoly zenetu­Új belépők Az utóbbi időben egyre szapo­rodik a Dózsa Tsz tagsága. Min- den napra esik egy belépő. Leg­utóbb a következők léptek a kö­zös gazdálkodás útjára: Kovács János, Mező u. 17, Pintér János próbáit. Ez a zenekar sokszor ne. dással és pedagógiai érzékkel ren. Felsőhosszúsor 4, Búza Barnabás, IK/v» lWvw{í1rv\áimr.ilr TrKrrK+t- tvm'ÍItK . /I ^1(1-/%.." 1\ /T««1. í T ~ ~ — x S _ 1 1 __ , , , „ , __ , , , , Vasvari u. 1, ifj. Balogh Sándor, Mező u. 17, Bán János, Huba u. 31. Nagy Gyevi Pál, Gaál Gasz- ton u. 8, Fodor Ádám, Gaál Gasz- tan u. 10, Ravasz János, Felső­hosszúsor 4. sz. alatti lakosok. Jó előre kopogtatunk ...! Az elmúlt évek egyik súlyos hi­bája volt, hogy csak az eredmé­nyeket jelentettük felfelé — sok­szor tú ságosan is rózsásan — a hibák, a nehézségek, a bajok elhatározta, hogy a klasszikus ze- senyt terveznek ismert nagy ze- lenln maradtak. Drágán tanultuk Ihéz körülmények között műkő' dött, de tagjai a zene iránti ra­jongás és szeretet hatása alatt, szorgalmas és fáradtságot nem is­merő munkával tovább folytatja hivatását: a klasszikus zene mű­velése, a széles néprétegekkel való megismertetése és megsze­rettetése. Az orosházi szimfonikus zene­kar még 1914-ben alakult. Azóta két szörnyű világháború vihara delkező Markó Leó vezetésével. Csak egy hangversenyt emeljünk ki, a ,,Mozart emlékhangversenyt“. az elmúlt év tavaszán. Aki jelen volt, gazdag élménnyel távozott. A zenében jártas ember tudja, hogy a Mozart muzsika a koro­nája egy zenekar képességeinek elbírálásánál. Precíz, sok fá­radtsággal és lelkes munkával olyan előadásban hallhattuk Mo­zart halhatatlan műveit, mely sem tudta elsöpörni, mert kisebb dicséretére válik egy fővárosi ko- megszakításoklkal ugyan, de to- moly zenekarnak is. vóbb folytatta működését. U z évben szép tervekkel indul 'J1 izénkét lelkes, zenetudással a zenekar. A közeljövőben rendelkező orosházi ember egy klasszikus zenekari hangver­Tüdöbeteg osztályunk megnyitás előtt A legborzalmasabb magyar különítése, gondos kezelése már népbetegség, a tüdőbaj még nagy érezteti hatását, de eleget tenni a számban szedi áldozatait. A szű- tbc ellen talán nem is lehet, fővizsgálatok rendszeres megtar- Megyénk a tbc. elleni küzde- tása, a betegek nyilvántartása, el- lemben uem áll rossz helyen Most városunk gazdagodott egy hosszú évek óta folyik a küzde- új egészségügyi intézménnyel, az iem nemcsak a pusztító betegség uj tb. osztályai. ellen, de küzdelem folyik egy Orosháza varos dolgozol előtt ismeretes az, hogy dr. Szörényi intézmény felállításáéit Iván főorvos irányításával, már is. És most megvalósult A Huba utcai Varga-villában mékosztály felállítására, az el- szorgos munkáskezek elkészültek múlt hónapok eseményei miatt az átalakításokkal, a festéssel, a neon kerülhetett sor. A 83 ezer piiktorolással. A 28 ágyas tüdő- lelket számláló járás, mintegy beteg osztály része lesz a hely- 1300 nyilvántartott tb-betega beli kórháznak és minden vonat- megköveteli az osztály felállít á­ne művelésére létrehoz egy zene- zeniköltők műveiből. Ezen számok kart, mely Orosházi Filharmo- közüli kiemelkedik Liszt C-moll nikus Társaság néven megalakult, zongoraversenye zenekari kíséret- A zenekar évtizedről-évtizedre 'tel, Géczyné Iszlay Gabriella ze­a fejlődés képét mutatja. Szamosi József, Wigner Endre, majd ké­sőbb Sass Árpád lendületes és tehetséges karnagy vezetésével komoly sikereket ért el. A közel­múltban Szokolai Bálint vezeté­sével, lankadatlan szorgalommal és sóik akadállyal működött és gazdagította Orosháza zenei éle­tét. múlt év mérföldkő volt a meg, hogy ez rossz módszer. Ha újra így dolgozunk, megint a ba­jok felé fogunk masírozni; Nos, máris kopogtatunk! Érvényben lévő rendelet szerint a kisiparos segédjének 4,20 fo­rint (faipar), 4,60 forint (vasipar), 4,35 forint (építőipar) fizethet kozásában oda fog tartozni. A vasúti rakodók mentén élte­sét. A nem kis költséggel erre a neiskolaii tanár közreműködésé­vel, akit Orosháza zenekedvelő közönsége már régen a szívébe zárt. Ezt követően Verdi: Traviáta óránként. A valóságos életben című teljes operáját fogja bemu- ezek az órabérek nevetségesek, tatni a zenekar, operaénekesekkel Legalább is Orosházán, de gom- és kórussal. Örömmel halljuk, dőljük másutt is. A kisiparosok a hogy az operajátszást kívánja rendeletet nem tudják betartani, Marikó Leó is meghonosítani mert 6—7 forintos órabéreken Orosházán, mely komoly munkát alul nem kapnak segédet. Az ilyen ,suba“ zenekar 'életében. Megnyi- és teljesítményt igényel. Ezzel alkalmaztatás azonban tóttá kapuit a régen óhajtott Ál- Orosháza társadalma sűrűbben alatt marad, mert órabér túlfize- lami Zeneiskola, melynek kiváló fog operaelőadásokhoz jutni. lés esetében 'büntetés jár az ipart képességű és lelkes igazgatója, ¥ gén helyes volt még az el- és pénzügyi hatóságoktól. Marké Leó vette át a zenekar ‘ múlt őszön az a kezdemé- Az 1954. évi július 25-én hozott irányítását. Rövid pár hónap nyezés, hogy bérleti hangverse- 43—1954. M. T. sz. rendeletre te- alatt olyan komoly fejlődésen nyékét kívánnak beindítani, ezen- Hát sürgős átdolgozást kérnek a rülő Szíjj ártó-Szabó-féle telket célra átalakított pompás villát, már régen megkapta erre a cél- mint egészségügyi intézményt va­ra a kórház. Annak fásítására, lóban magáénak tudhatja majd parkosítására, a tervezett gyér- úgy a járás, mint a város. A fáradhatatlan főorvos dr. Szerényi kezdeményezésére sze. Az összes költségek 300 000 városi és járási üzemek, intézmé- forintra tehetők, nyék is hozzájárultak az osztáfy Rendeg körülmények között a felállításához. Igy pe daul a Vas- kórház már október közepén ter. « Kalyhaipan Vallalat 2 ezer, a vezte az megnyitáaáti a. Boripari es Vasipari Szövetkezet zontoan a bútorzatot, kellékeket és 1—1 ezer, továbbá a Totkomlosi , , , Cipész Szövetkezet, de a termelő- műszereket szállító vállalatok ke- szövetkezetek is, élükön a Dózsa sedelme, majd pedig az októberi Tsz-szel nem fukarkodtak e ne­mes cél mintegy 70 ezer forint gyűlt ö&z­<rf' ü'trrndí' i-rirtfr eseményeik miatt a megnyitásra csak most kerülhet sor. érdekében. Csak így, A felszerelési hiányosságok ! AStértKDBf, if'3 ma is fennállnának, ment át a zenekar — a zeneis­kola tanárainak közreműködésé­vel—, mely példátlan Orosháza zenei életében. Harmincnyolc ta­got számláló szimfonikusaink a Jégkitermelők A Kis István gödörben folyik a jég kitermelése. A Földművesszö­vetkezet jeges pincéi lassan meg­telnek hatalmas jégkockákkal, melyek majd a nyári melegben fogják tartósítaná a szövetkezet élelmiszerét és hűtik a frissen habzó sört. Akkor majd hálásain gondolunk Rácz Lajos, Seres Jó­zsef, Braun János, Kristó Imre, Berhencz Mihály, Egresi János, ., , , . , , Mórocz Pál, Képíró József, Dcb- °?n ^pvaseive, annak szmvpna. kívül megalakítják a zenebarátok kisiparosok, körét. Helyes lenne, ha minél számo­sabban — hiszen Orosházán so­kan vannak műértő és kényes igényű zenekedvelők — csatlakoz­nának ehhez a kezdeményezés­hez, mert köztudomású, hogy ne­héz anyagi helyzetünkben az ön­tevékeny működésre mind na. gyotob szükség van és a központi támogatás a szűk keretek miatt egyre kisebb lesz. K ívánunk a zenekarnak Lemondott ha dr. Csonka városi tisztiorvos gítségére. Komolyabb segítséget közbenjárására a honvédség nem kapunk még a Nemzetközi Vö­sikert és jó munkáit, minél több és szebb hangver­senyt rendezzenek, mellyel Oros­háza város zenekultúráját mél­már Horváth Gergely, a föld­művesszövetkezet felvásárlási üzemág vezetője. Kíváncsian várjuk, mi fog vele történni mert Győri Antal felvásárló, aki átvette a hangadó funkciót, a munkástanácsban ugyancsak sok védi őt, és kíméletlenül harcol hogy aZok ellen, akiket a nehéz na­segített volna. Honvédségünk tex­tíliával, takarókkal és edényekkel, a Vendéglátó Vállalat bútorok­kal, a Gyulai Kórház matracok­kal sietett az új intézmény se­rösikereszttől is. A röntgengép át­alakításának költségeit városunk tanácsa vállalta magára. A sok lelkes támogatás, receni Antal jégkitermelők mos­tani szorgalmas munkájára. lát minél magasabbra emelje. „Zenebarát“ pókban az ő javaslatára mozdí­tottak el, vagy helyeztek át. Persze neki havi 2000—2500 fo­rinttal nincsenek kenyérgond­jai. az igazán tenniakarás után, most megnyitás előtt áll a korsze- három okleveles ápolónő fog az rű íb-osztály; 4 betegszoba (2 «rtályon tevékenykcdn, Az épületben mar az utolsó sí­iért!, 2 női), inspekció« szoba, mítások folynak. A központi fű­röntgenszoba, kezelőhelyiség, tá- tőtesték mestere, Gajdács Mátyás laló, ebédlő, társalgó, orvosi szó- a napokban, végezte el a próbafű- bák, fürdőszobák és fertőtlenítő* tést. Néhány napon belül a hóié­helviség áll készen és várja a fokban megjelennek az első betegek varosunkból es ,]á- gyógyulást keresőket. Az osztály- rásimk községeiből, hogy re­vezető főorvos, dr; Szerényi Iván ményt, pihenést és gyógyulást vezetésével inspekciós orvos és nyerjenek. Úgy érzi az ember, nem lehet beletörődni. Szülők, szomszédok, kispajtások hallják még a hang­ját és látják, amint apró lábai­val hajtja máris a kerékpárt. A gyászoló édesanya előtt ott to­tyog még a tejeskannával. A kis barátok, pajtások, önkénte­lenül is ke’resik maguk körül, hiszen minden úgy van még a világban, ahogyan akkor volt. Akkor, mikor elment közülünk örökre. Mikor leszünk már vigyázok, egymást figyelmeztetők, nem tétlen bámészkodók. Mikor lesz­nek már megfelelő óvintézkedé­sek, kerítések és ha kell szigo­rú hatósági intézkedések, még arra is, hogy hol és mikor lehet fürödni, korcsolyázni, stb. Ak­kor talán nem borult volna gyászba egy gyermekét vesztő család. — Drága anyukám, csak egy na­gyon kicsit engedj ki a jégre. A többiek is kint vannak. Engedj ki Gyászkoszorú helyett... anyukám! — kérlelte édesanyját az 5 éves szőke Józsika. Anyuka, aki napjában többször is hall ilyen vagy ehhez hasonló türelmetlen kérelmeket, felöltöz­tette Józsikát. Fülére húzta a kis sapkát, a meleg, puha sállal be­kötötte a gyerek arcát és Józsika már nyargalt is a Huba és Októ­ber 6. utcán. Pár perc múlva már a malom előtti korcsolyató köze­pére ért hosszú csúszkálásokkal. A korcsolyató közepén zsibon­gott már a gyerekhad. A környék­beli f iúk és lányok vígan korcso­lyázlak, csúszkáltak a tükörsima jégen. Itt várták Józsikát a paj­tások: a kis Holecska, a kis Ples- kó Laci és a többiek. Víg sikon- gással és kacagással kergetőztek, fogócskázlak, vadembereztek. Józsika hamarosan felfedező út­ra indult. A töltéseken keresztül elő szőr a második, majd a fűtőház melletti harmadik medencébe me­részkedett, ahol a jégkéreg az ál­landó vízbefolyástól igen gyenge. A kis Sárközi gyerek még kiáltott is utána, de hasztalan. Józsika nyugodt volt, hiszen nem is na­gyon ropogott alatta a jég. Oda •igyekezett, ahol a jég felszínén fénylett a gőzölgő víz. Itt már reccsent is egyet a jég. Még egy pici lépés, egy fájdalmas sikoly és a gyermek elmerült a jeges mélységben. A közelben dolgozó emberek és kis pajtások rohantak a nagy hul­lámokban kicsapódó beszakadás felé. Mit is csináljanak? A jég gyenge. Talán egy létra...? De hol van ilyenkor létra. Valamilyen hosszú mentőrúd kellene talán, de honnan? Közben a téli ruházatban beszakadt kisfiút felvetette a víz. Kiesi dermedt kezeivel kapaszko­dott volna a jégtáblákba, de azok egyre csak töredeztek ujjai alatt. Közben fuldokolva anyukája után sikongott. Az egyre sokasodó tö­meg tehetetlen volt. De mégis...! Devosa Sándor és Rikker nevű békéscsabai társa ráléptek a jég­re és megközelítették Józsikát. Recsegett-ropogott a jég, de a se­gítségül nyújtott lapátnyelet már fogta a kis fuldokló. És ekkor De- vosáék alatt is beszakadd a jég. A pusztító jeges hullám kiverte a gyönge kis kezekből a lapátnye­let. Devosának is már saját éle- léért kellett küzdeni. Józsika vég­leg elmerült az úszó jégtáblák kö­zött. Halálos némaság fogadta a siker­telen kísérletet. A töltésről ekkor egy éles hang sikoltott a csöndbe. — Rohanj Dobos! Vízbefult egy kisfiú! Mindenki a töltés irányába for­dult, ahol feltűnt az első meden­cében korcsolyázó 14 éves Dobos öcsi. Korcsolyával a lábán, lélek­szakadva, bukdácsolva érkezett. Egy pillanat alatt átlátta a történ­teket és már le is dobta korcso­lyás bakkancsait, felső melegítő­jét és haláltmegvető bátorsággal ugrott a jeges hullámokba. Pilla­natok alatt magához ölelte az 5 éves kisfiút, de a két felöltözött gyer­meket kegyetlen súllyal húzta le a vizes ruha. Talán még a szív­verése is megállt egy pillanatra a parton lévő tömegnek, mikor a hős Dobos öcsi irtózatos küzde­lemmel a vastagabb jégrétegre tolla ki az élettelen kisfiút, hogy aztán maga előtt törve a jeget ki ússzon a partra. Megkezdődött Józsika megmen­tése. Dörzsölték, élesztgették. Elet még volt benne. Hívták a mentőket is, akik sajnos másutt voltak elfoglalva. Végül az Oros­házi Malom teherkocsiján szállí­tották kórházba. Útközben is folyt a küzdelem a kicsi életért, de mindhiába. Mire a kórházban fel­fektették, már nem mozdult a négylevelű lóherés kis nyaklánc Józsika mellén, * Mikor leszünk már egymásra vigyázok, egymást figyelmezte­tők... Ismét van egy gyászos figyel­meztetőnk az alvégi temetőben: GYEVI NAGY .JÓZSIKA élt 5 évet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents