Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-30 / 25. (24.) szám

19S7. jaauxr 3«.. szerda Tótkomlósi kommunisták INNEN-ONNAN Nem voltak párt, tanács fize­tett funkcionáriusai, sem álla­mi alkalmazótak, csupán egy­szerű tsz-tagok, egyéni parasz­tok, valamennyien elvhű kom­munisták. Talán csak nyolcán lehettek, akik az októberi na­pokban éjjel, nappal védték a kis falusi pártházat. Nem is történt itt különösebb. Novem­ber 4-e után hamarosan hely­reállt a rend. A községben egyetlen termelőszövetkezet sem bomlott fel. Nem azért, mintha itt nem mesterkedtek volna a nép ellenségei, hanem a tótkomlósi kommunisták mindent elkövettek, hogy biz­tosítsák a rendet, a nyugalmat. Az események után a megyé­ben a pírtszervezés elsők között kezdődött Előbb csak hat-nyolc kommu­nista látott munkához a közsé­gi alapszervezet megszeivezé­sére, s azóta szinte napról nap­ra növekedett a számuk. Ma már 430 tagja van ennek az egy- alapszervezetnek. November közepén, amikor megalakult az ideiglenes intéző bizottság, az első feladatának tartotta a párt leghűbb tagjai­ból létrehozni az aktíva-csopor­tot. Ezek az elvtársak, aktívák személyesen ellátogattak a volt j MDP-tagokhoz. s kikérték vé­leményüket arról, hogy szán- dékoznak-e fenntartani tovább-; ra is a párttagságukat. Ezt kö-' vetően megtartották az első, második, s harmadik taggyü-; lésüket. A taggyűlés határozatai j mindig egy-egy fordulópontot jelentettek a párttagok életé­ben. Az első taggyűlésen hatá­rozatot hoztak arra, hogy az ot­tani kommunistákból is erősí­teni kell a karhatalmat. Mind­járt az intéző bizottság több mint fele, köztük 45—50 éves elvtársak is bevonultak a kar­hatalomhoz. őket követték más párttagok is; 35—40 személy. Egy másik taggyűlésen arról határoztak, hogy az üzemek­ben, termelőszövetkezetekben, gépállomáson megalakítják a pártcsoportot. Ugyanis külön alapszervezetet egyelőre nem hoznak létre, de az ott dolgozó kommunisták, az üzem, vállalat problémáit pártcsoportokban tárgyalják meg. A harmadik taggyűlésen a községi alapfezervezet szintén egy döntő állomáshoz ért. Ezen a taggyűlésen felülvizsgálták a belépési nyilatkozatokat Ugyanis több olyan volt MDP- tag kérte felvételét az MSZMP- j be, akik nem kívánatosak, akik csak érdekből léptek az MDP- I be is, s ezt akarják elérni az MSZMP-ben is. A legutóbbi taggyűlésen tizennyolc ilyen párttagot zártak ki: így Bécset Magdolnát, aki az októberi ese­ményekig a tanácsnál mint be- í gyűjtési vezető dolgozott. Kizá­rási ok: az MDP-ncI mint aktí­va dolgozott, s több hivatali lit- kot kiszolgáltatott az ellenség­nek, amely csak az utóbbi idő­ben derült ki. j A komlósi kommunistákat mindig bátor, igazságért küzdő elvtársaknak ismerték a me­gyében. Ez a harcosság, szilárd kiállás az októberi események után még erősödött az ottani párttagokban. Nem egyszer hangsúlyozzák, hogy az elmúlt idők még inkább megacélozták őket, s nincs olyan erő. amely a helyes útról még egyszer le­térítené. — Cí. E. — Kamarakónis és szimfonikus zenekar A Természettudományi Ismeret­terjesztő Társulat művészeti szak­csoportja január 29-én Békéscsa­bán megbeszélést tartott. A meg­beszélés célja az volt, hogy a vá­ros elhanyagolt művészeti életét fellendítsék. Sző volt egy mikro­baráadás hanglemez koncertsoro­zat megrendezéséről, városi kama­rakórus és szimfonikus zenekar ! létrehozásáról. Román atomreaktor , Bu Ica restben, a Rónám Akadémia magfizikai »nézetének kertesében 1 hamarosan üzembe helyezik az ország első atomreaktorát, amely nemrégen | érkezett meg a Szovjeturriöból, Ro- | m&niáixan tellát nem^o'kára megindul- | Ivat a rádió aktív iaotópók tömállló tér- I melése. Halálos játék a revorverrel l Ipari tanulókból álló társaság egyik tagja — moziból hazafelé menet Kőbányán — beszélgetés közben elővett zsebéből egy kato­nai pisztolyt és nautcusatta támsai- ' nak. Barátja Z. Zoltán kikapta ke- i zétoől a fegyvert, a pisztoly elsült, s a golyó a közelben álló M. And­rás kezét súrolva a 15 esztendős Gulyás Ilona szivébe hatóit. A ; fiatal lány holtan rogyott össze. A J tragédia okozóját, Z. Zoltánt gon- ; fiat Lanságból okozott emberölés. Sz. István l pedig fegyverrejtegetés miatt a rendőrség őrizetbe verte. j Férfi és női kuligánok A Békéscsabai Kézműipari Vál­lalat fésű »gyapjú férfi- és női ku- ligánokat, munlíásnadrágot, női kctöttblúzí, gyevmekpulóvert, fér­fi és gyermek harisnyáikat készít, amit bojtjában értékesít A bolt napi forgalma 3—4 ezér forint kö­zött van. ; I Uj gondok Füzesgyarmaton Amerre a szem ellát, fehér hó- —, hogy a talajjavítási költségek lepel borítja a határt. A reggeli nem terhelhetnek egyformán órákban dermesztő a hideg, Fű- mindannyiunkat. Nyilvánvaló, zesgyarmat utcáin a járó-kelők lábai alatt hangosan nyikorog a hó. A volt Vörös Csillag Tsz iro­dájában azonban már a tavaszról, a nyárról beszélgetnek. Zsúfolásig megtelt a külső és a belső terem, hogy aki ilyen dűlőben kapja visz- sza a földjét, az fizessen, hisz neki már több fog teremni a jó földön. — Ügy is van! — helyesel a szomszédja. Engem pedig az ag­s a füst olyan sűrű, hogy szinte vágni lehetne. A jövőért való ag- hogy mi lesz, ha véletlenül gódás összehozza a szövetkezet mind az öt holdamat olyan he­tagjait, Beszélgetnek, vitatkoz­lyen kapóim vissza, ahová búzát az ősszel. Hova vetek kukoricát & egyebet? Egészen más gondolatok fog­lalkoztatják azokat, akik ezután is közösen akarnak gazdálkodni. Ha valaki néhány percre megáll a „hosszúi" részen alakult Rá­kóczi Tsz tagjai között, ilyen nak, hogyan lenne jobb? Hisz fel- bomlott az országoshírű tsz, a tag­ság többsége, főleg akiket külön­böző módszerekkel bekényszerí- tettek a tsz-be, egyénileg akar gazdálkodni, de a régi, alapító ta­gok, több mint százan már három új szövetkezetét alakítottak. — Én amondó vagyok — ma-; gyarázza egy őszülő bajszú bácsi mondatokat jegyezhet fel: ió lesz mielőbb visszahozni az állami gazdaság gondjaira bízott ezer darab juhot. hisz a volt Vörös Csillag juhásza munkásnak, becsületesnek, annak Is közénk akar jönni, a mi terű- kívül tágasabb. Meg nem is kell leiünkre épültek a hodályok is, annyi embert egy helyre összpon- íegelőnk is lesz bőven, nincs, mi- tosítami, ha kisebb a tsz, kisebb a re várni. gond.“ Vagy: „Ezután alaposan meg- — Saját magunkkal szentiben is nézzük, hogy kit veszünk fel tag- sokkai szigorúbbnak kell lennünk nak. Nekem hiába mondja a me- _ v<gekedik Bökfi Imre bácsi —, gye, vagy a járás, hogy befelé komo!y eredményeket aka- fordulunk, akit nem ismerünk jó Nem lehetünk olyan kö­■ 1 ■ — zömbösek a szövetkezet dolgozói 9 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG iránt, mint f*5*?1* le8*6b­tben. Meg kelt követeim minden­kitől a rendet, a fegyelmet, altkor azt hiszem, nein lesz semmi baj. Hiszen komoly tapasztalatokat gyűjtöttünk az elmúlt években, s csak a legjobban bevált módsze­reket vesszük át. A Rákóczi Tsz tagjai helyeslik a dolgot, egyesek még hozzáteszik, hogy nem engednek ezután mindenbe beleszólni a felsőbb szerveknek, í úgy irányítják a gazdálkodást, . hogy jól járjon az állam is, de a tagok Is. Abban valamennyien egyet ér- , lenek, hogy az ő szövetkezetük­ben a juhtenyésztésnek és a rizs- termelésnek van a legnagyobb jövője, erre kell tehát legna­gyobb gondot fordítani. Meg­egyeztek abban, hogy továbbra is munkaegységet alkalmaznak, de , módosítják a helyi viszonyoknak I megfelelően. A háztáji föld kér­déséről pedig úgy döntöttek, te­kintve a beadás eltörlését —csak 300 négyszögölnyi zöldségeskert- ! re hagynak földet tagonként. El- 1 határozták, hogy még nagyobb gonddal művelik meg a közöst. ■ mint ezidáig tették, mert ebben . látják a fő jövedelmi forrást. A jó gazdálkodásról ismert Vö­rös Csillag Tsz tagjai tehát azon ; gondolkoznak, hogyan lehetne az eddiginél jobban gazdálkodni, többet rakni ősszel a kamrába. Az elkövetkező nyár meghozza : mindenkinek a választ... Ma is üdezöld — a szarvasi Arborétum Jj azánk természetvédelmi kincsei közé tartozik a szarvasi Arborétum, vagy fa- és cserjegyűjteményes kert. Jelen­tősége főleg abban van, hogy a Tiszántúl közepén az Alföld leg­szélsőségesebb időjárása által uralt területen fekszik. Ennek elle­néire mégis sok sok igényes örökzöldet és lombosfát sikerült e te­rületen meglel építeni. rp elépítése a múlt század végeidé kezdődött, addig csak egyszerű hazai fákból álló „fáskert“ vétó. Ez időben te­lepítették az egész kertet körülölelő 20—30 m széles védóerdősávot. Eleinte idősebb csemeték telepítésével próbálkoztak, de ez a leg­gondosabb kezelés mellett is csak igen gyenge eredményt adott. A kert telepítői rájöttek azután, hogy a külföldről származó ritkasá­gokat legjobban helyben magról, vagy magcsemetéről nevelik fel A* így télnevelt növények a hazai fák védelme alatt annyira meg­erősödtek, hogy további növekedésükben már akadályoztatva vol­taic, ezért & hazai védőfák ritkítását meg kelleti kezdeni. fenti munkát folytadva, évről-évre több és töte külflökü növényritkaság honosodott meg a kentünkben és hat évtized alatt kialakult annak gaz lóg növény állomány a. Jelenleg 138 íeayóíéle, *6 egyéb örökzöld. 355 lombos fa, 396 cserje és bokor. 58 futó- és kúszócserje, S0 félcserje. •* Qsszesen: 1092 növényfajta és változat van képviselve. A fentieken kívül minte?v 300 féle évelő teszi teljessé az Arborétum növényvilágát. A szarvasi Arborétum látogatóinak száma állandóan növekszik. A múlt évben egy forgalmas napon több látogatója volt, mint 1949 —1947—1948-as években összesen. Általános-, közép- és főiskolai U- *ái-ok szívesen hozzák el a diákokat, de ők maguk is szívesen jön­nek, hogy ismereteiket bővíthessék. ^ z erdészek és kertészek már jobban ismerik a kertünket. Tudják, hogy az itt élő külföldi iák és cserjék közül nielrek azok, amelyek alkalmazkodni tudtak az Alföld szélsőséges i(átjárásához. Vannak egészen meghonosodott, eitiészeiiieg is érté- üres fáink, melyek utódai nagy szerepet játszanak az Alföld fásítá­sában. A kertészetileg értékes növényeket magról, dugványról, vagy oltvány útján szaporítjuk és ezután iskolázzuk a kis csemetéket. Kerlésaeti és parképítő vállalatoknak, intézményeknek, iskoláknak e»ideig igen sok értékes dísznövényt szállítottunk. fát.lan Alföld közepén az Arborétum valóságos oázis. A tikkasztó nyári napok3« jövő látogatókat meglepi a ke_~, üde levegője. Felejthetetlenek az ősz gazdag bíbor és sárga szántó. A sok fenyő és örökzöld téten is hangulatossá teszi a kertet Leg­szebb azonban a tavasz kibontakozása. A virágzó« idő az egyes nö­vényeknél más és más, úgyhogy Virágzó növényt az év minden sza­kában találhatunk. Nem ritka a 10 fokos hidegben nyíló Daphne és Hamamelis virága sem. 1 elen tőségéhez képest mígis nagyon kevesen ismerik a " szarvasi Arborétumot. Ennek oka főleg az, hogy ezideig hiánysott a kert leírása és katalógusa. Ez sok évi munka után végre elkészült, s kiegészítésiképpen közel 4000 jelszám kilielyezésévv megjelöltük a kert fontosabb fáit és cserjéit. A fentiek alapján ké­szült kis képes ismertetőnk a békési MTVB Mezőgazdasági Igazga­tóságának és népművelési osztályának segítségével rövidesen meg fog jelenni. JJár a szarvas Arborétumról szóló kiadvány nem terje­delmes — mindössze két és féí ív — mégis a kertről sok. értékes adatot találhatunk benne. Az Arborétum történetének vázo­lása után a híresete tálcát 25 eredeti fényképpel mellékelve ismer­teti. Ezt követi a növényanyag teljes felsorolása, melyben a növény magyar és latin neve mellett megtalálható még annak jelszáma és származási helye is. Az utolsó oldalon látható a kert térképe 1:5909 léptékben. rJ' ekintve, hogy a fák és. cserjék nagy részét jelszámokkal láttuk el — e jelszámok természetesen a katalógus; számokkal is megegyeznek — a fenti kiadvány segítségével nagyon megkönnyítik a látogatók tájékozódását. Az Arborétum ez évben is várja látogatóit A látogatások megszervezéséhez ezúton is felhívjuk az iskolák és egyéb csoportok figyel inét arra, hogyha látogatási szándékukat 10 nappal előre jelzik — hétfő, kedd kivételével — vezetőt biztosítunk. Egyéni látogatók részére vasárnap és ünnepnap délutánonként van nyitva a kert. eméljük, hogy a pedagógusok, a kertészek, az erdészek, és sok keríkedv-eíű által igen hiányolt katalógusunk ki­adása hozzá járul kertünk és a benne lévő fák jobb megismerési­hez. Ballá. András tudományos munkatárs. Megjelent a Petőfi kalendárium A Szövetkezetek Országos Sző- j vétségé, a földművese zövetkezeti tagság és a falusi lakosság részé­re megjelentette a Petőfi kalen­dáriumot. A kalendárium tudo­mányos leírások mellett, több klasszikus magyar író tollából rövid falusi tárgyi elbeszéléseket is közöl, s a humoros írásokon kí­vül megtalálhatjuk benne a falun is kedvelt rejtvényeket. A kalendáriumot százezres pél­dányban adják ki, s a vidéki íöks- mű vess revet kezelek hozzák for­galomba

Next

/
Thumbnails
Contents