Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)
1956-12-09 / 30. szám
Békés megyei ¥ PUJSAG MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1956. DECEMBER 9., VASÁRNAP Ára: 50 fillér I. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM Sä Egyenruhákba öltöztették, fegyverrel látták el, katonai kiképzésben részesítették és amerikai dollárokkal fizették őket. Előőrseiket hónapokkal az októberi események előtt növekvő számban küldték Magyarországra, hogy aknarításával, haladó hagyományaink és nemzeti értékeink lebecsülésével és semmibevevésével súlyosan megsértették a magyar nép nemzeti és hazafias érzéseit: A Rákosi—Gerő-klikk antile- ninista, a kommunista párttól idegen vezetési módszereivel szakadást idézett elő a párt vezetősége és tagsága, a párt és a munkásosztály, a munkásosztály és szövetségese, a parasztság, valamint a párt és "értelmiségi dolgozók között, aláásták és gyengítették a párt tekintélyét. Ez a vezető klikk képtelen volt. arra, hogy súlyos hibáit és bflratikus rendszerünk ellen. Az imperializmusnak Magyarországon az ellenforradalom nyeregbesegítésével egy új háborús tűzfészek létrehozása volt a célja most már itt — Európa térségében. a Magyar Népköztársaság kormányában döntő befolyása volt, 1948 végétől kezdve letért a marxizmus—leninizmus elvi alapjáról. A párt- és állami életben, valamint a gazdasági élet irányításában szektás és dogmatikus politikát, ellentmondást nem tűrő, parancsolgató és bürokratikus vezetési módszereket honosított meg. Rási—Gerő-klikk hibái és vezetési módszered feletti elkeseredettségében az a szándék vezette, hogy e hibákat megszüntetve, a népi demokratikus rendszer alapjait megerősítve, a szocializmus építésének lom volt. Ezt az igazságot akkor is meg kell mondani, ha tudatában vagyunk annak, hogy az események során az országban megmozdult tömegek .túlnyomó többsége célkitűzéseiben, szándékaiban és érzéseiben a Magyar Népköz- társaság hű fia, becsületes dolgozó és jó hazafi volt, nem pedig ellenforradalmár. III. A jelenlegi helyzet megek e hibák kijavításáért harcoltak, de hűek maradtak a kom. munizmus eszméihez, a szocialista társadalmi rendhez, a Magyar Népköztársasághoz. A szocializmushoz hű, széles, demokratikus tömegmozgalom részvevői ennek félreérthetetlenül hangot adtak az októberi események előtt, az októberi események alatt és azok után is. 2 Az októberi események ke- * letkezésében és azok tragikus fordulatában súlyos szerepet játszott a korábbi években kialakult és állandóan növekvő párt- ellenzéknek az a szárnya is, a- mely Nagy Imrét és Losonczy Gézát választotta zászlajául. A párt- ellenzék e csoportjának tevékenysége pozitívnak tekinthető mindtevékenységükben olyan fordulat következett be, amely fellépésük jellegét alapvetően megváltoztatta. A kritikát — helytelenül — a párton kívülre, az utcára vitték ki, amelybe a reakciós elemek is bekapcsolódtak. Ilyenformán ez a kritika eltorzult, s többé már nem a Rákosi—Gerő-klikk pozícióit fenyegette, hanem a párt még meglévő tekintélyét rombolta, a munkásosztály, a magyar népi de- j mokratikus rend pozícióit és alap- I jait támadta. A pártellenzéknek ez a esoportkottra szólította fel. Miután pedig a szrájk és bojkott a munkára, törvényes rendre és békességre vágyó munkások, parasztok és értelmiségiek nagy többségének józanságán megtört, ezeket a jelszavakat is félretette és a harc áj eszközeihez nyúlt. Most a „sztálinisták és rákosisták“ elleni harc ürügyén folyik a kommunisták üldözése mindenütt — ahol erre az ellenforradalomnak még módja és lehetősége van. Igyekszik az állami intézményekből, üzemekből, vállalatokból eltávolítani a kommunistákat, az egyszerű, becsületes munkásokat, parasztokat és értelmiségieket, a haladó embereket. Azok az emberek, akik ellen az ellenforradalom ma „sztálinisták és rákosisták“ címén uszít, túlnyomó többségükben igaz hazafiak, akik a Horthy- rendszer alatt illegalitásban harcoltak a munkásság és a parasztság felszabadításáért, akik mint partizánok küzdöttek a második (Folytatás a 2. oldalon)
