Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-31 / 47. szám

2 Nyílt levél Dobróczki Györgynek, a Tatarozó és Építőipari Vállalat mérnökének Kedves Mérnök Ur! Ne haragudjon, hogy így szólí­tom Ont, de én már ilyen vagyok. Ugyanis én azon a véleményen vagyok, hogy, aki tanult, azt meg­illeti az ilyen megszólítás. A na­pokban a fiammal beszélgettünk, aki igen jól ismeri Önt. Koráb­ban már beszélt neki saját életé­ről és az üzemről. Igaz én Ont nem ismerem, de annál Jobban is­mertem az édesapját, aki egész életében igazi kommunista volt. Ami engem illet: pártonkívüH va­gyok és az is voltam, de édesap­jával éveken keresztül együtt har­coltunk, hogy magának — mini tok más fiatalnak — jobb legyen az élete. Sikerült is ez, hiszen a népi demokrácia éveiben mérnöki diplomát kapott, amelyre IMS előtt, aligha számíthatott volna. Én nem vagyok és nem Is vol­tam híve a Rákosi és Gerő rend­szernek, hiszen majdnem a bőr­űmbe kerültem uralkodásuk alatt. Ont, a fiam elbeszélései szerint demagógnak, nacionalistának kell, hogy nevezzem. Indulatos, féknél­küli ember. Ostorozásai közepette október 23-a óta elfelejtkezett ar­ról, hogy párttag volt és ezek után remélem a jövőben nem Izsz az, mert úgy érzem, hogy az új, igazán munkáspártnak az ilyen emberekre nincs és nem is lesz szüksége. Nem lesz szükség azok­ra, akik hajlamosak az olyan be­csületes kommunisták üldözésére, mint amilyen az ön édesapja is volt. Nagyon sajnálom magát, de úgy érzem, hogy e néhány soros levelem elolvasása utáyi — ha inasért nem is — édesapja iráni érzett hálából egy percre megáll és elgondolkozik: vajon híven tel­jesítette-e azt a feladatot, amelyet édesapja halála után teljesítenie kellett volna1 j Az a lejtő, amelyen elindult, veszélyes, mert a néptől távoli. A fiam sokat és szenvedélyesen be­szél önről, hogy milyen hévvel és gyűlölettel szidja a kommunis­tákat, s hogyan nevezi őket besú­gó spicli-lenek minden megkülön­böztetés nélkül. Ma szeretné kiir­tani a vállalatnál az összes kom­munistát. Ez persze nem fog sike­rülni, hiszen a maga édesapját a kakastollas csendőrök is szerették volna megsemmisíteni, de ő oko­sabbnak bizonyult náhtknál. Na sikerült egy-egy munkahelyre be­jutnia mindjárt dolgozott, szerve­zett — noha a kapók mindig nyo­mában voltak. Szép dolog hazafinak lenni. Én úgy érzem, hogy magam is az va­gyok, hisz ez első világháborúból | a,laposan kivettem a részem, a má­sodikba is majdnem belekevered­tem. Elmondhatom, hogy sokat szenvedtem, és csak azért, hogy az uraknak nagyobb darab kenyerük legyen. Nézzen körül, hogy akik ma 'kiabálnák, kérges-e a tenye­rük, mint az édesapjáé volt, vagy csak felvették a munfcáséMrcot, mint azt annyiszor tették, s a munkások nevében szónokolnak? Úgy mint ahogyan ma Durkó ügy­véd fia, vagy Zuberecz Sámuel teszi. S itt keU szólni Bankó Já­nosról, a munkástanács elnökéről. Szerény és becsületes embernek ismerik az emberek Hankó Já­nost és szeretik is. Azonban kár, hogy ő éppen a Durkókra a Zube- reczekre és társcifcna hallgat. Ne haragudjon mérnök úr, : ha esetleg untattam soraimmal, de még 4qjcat Uidyék önnek beszélni, amire az életben — remélem ~~ : sor kerül. Maradok őszinte tisztelője, édes­apja barátja: CS. JÁNOS A Tiszántúlon ebben ax évben 21 €60 hald szikes n savanyú talajt javítottak A Debreceni Talajjavító Vál- ! végzik, elsősorban Békés. Szol­lal at hat tiszántúli megye te- nők megyében, a Hajdúságban, rüleién vége? talajjavítást Eb- a csökmői és a polgári részen, ben az évben több mint 21000 valamint a Hortobágyon. A hold szikes és savanyú talajt Hortobágyon az idén összesen tettek termővé. A kémiai javí- 1700 hold szikest javítottak, tás már befejezéshez közele- Ennek mintegy háromnegyede tíik. A cukorgyári mész iszap olyan terület, amelyet még szállítását és a terítést most is 1 nem műveltek. Arauy^cdás^cs tanfolyam lesz Vésztőn A vésztői dolgozó parasztok negyven taggal a januári hó­napban aranykalászos kisgazda- tanfolyamot szerveznek, két­hónapos időtartammal. Jüpsííévtiaü Énéfögiá a tóivá ilüik vfzferánfáüÉ építéshez Be'grád. (MTI) Ozsbolt jugosz­láv község közeiében hozzákezd­tek a Dráva folyó ötödik vizierö- művének építési munkálataihoz. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthe­tetlen Jó férjem, édesapánk, Bencslk Pál temetésén megje­lentek s fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek, ezúton mond hálás köszönetét a Gyászoló család. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kertészek, épí­tőipari és szállító vállalatok, háztartási holtok figyelem! A Tá­péi Háziipari Termelő Szövetkezetnél teljes kapacitással fo­lyik a háztartási gyékények, kertészeti és fagyvédő, építőipari gyékény takarók gyártása. Minden igényt korlátlan mennyiség­ben ki tudunk elégíteni. Érdeklődéseket, vagy megrendelése­ket Háziipari Szövetkezet, Tápé. (Telefon: Tápé 9.) címre vár« juk. „Nyugdíjat a csendőröknek!“ Az ellenforradalmi hul­lám Vésztő községet sem hagyta ki. így itt is, mint a megye más községei­ben egyszeriben megje­lentek a Horthy volt csendőrei, katonatisztjei és azok leszármazottai, akik koruknál fogva az ifjúság soraiba tartoznak és ezért hangoztathatták, hogy ők képviselik a for­radalmi ifjúságot. Ezzel a gondolattal vállalt szere­pet az ellenforradalom­ban Szalóki István vész­tői lakos is, akinek az ap­ja csendőr volt. Neki is voltak követelései. Nem csoda, hiszen az elmúlt évek során gyakori jelen­ség volt, hogy a dolgozók terhére olyan intézkedé­sek lettek végrehajtva, amelyek sérelmesek vol­tak. Szalóki Istvánnak azonban nem ez fájt. ö- hozzá a sors olyan „ke­gyetlen" volt, hogy dol­goznia kellett, (ha ugyan dolgozott). Ez fáj Szalóki Istvánnak és fáj neki az, hogy 1945-től a náo álla­ma nem biztosított apjá­nak olyan jövedelmet, amelyből fiának munka nélküli életet teremhetett volna. Most erre vágyik. Ezt juttatta kifejezésre azzal a követelésével, hogy a volt nyugdíjas és az 1945-től ilyen minőség­ben nem alkalmazott csendőröknek 1945-ig visszamenőleg nyugdíjat folyósítsanak. Nála ez volt a kezdet, de hova jutott volna el, ha tervei sike­rülnek,, lehet gondolni... Pe njit te^ még ma is Szalóki István? Ideje nagy részét a tanácshá­zán tölti, ahol még ma is forradalmi tanács működik. Itt hallgatják őt azok az egyszerű embe­rek, akik nehéz, fáradsá­gos munkában öregedtek meg, akik emlékezhetnek vissza arra a csendőrvi­lágra, amelyért szónokuk oly’ áhítattal esedezik. És ma hallgatják őt, aki újra a tőkés nagybirto­kos rendszerben cseléd­nek és uradalmi munkás­nak szeretné őket juttat­ni. Elfogadják az ő „el­méleteit” is. Elfogadják azt az elméletet többek között, hogy akik ma az MSZMP tagjai, azok mind karrieristák, mert a becsületes emberek meghasonlottak önma­gukkal — mondja ő —■ és nem lesznek pártta­gok. Nem beszél arról, hogy a ,.karrierista kom­munisták”, akik ma fegy­vert fogtak, miért tették. Ezt nem kell bizonygatni, mert ő is tudja, hogy nem másért, mint meg­akadályozni azt, hogy az olyan személyek, mint ő, soha ne lehessenek a nép elnyomói. Tudom —, hogy az 6 szavaival él­jek — felháborodással fogja olvasni a Népújsá­got, de mi ezért nem ha­ragszunk. Sőt örülünk annak, mert úgy véljük, szomorú sors várna a be­csületes dolgozók milliói­ra, ha a Szalóki Istvánok diktálnák azokat a soro­kat, amelyeket a Népúj­ság közöl. I (Dr. Bondár) Békés megyei Népújság 1956. december 31., hétfő Az 1957-es év elé Boldog új esztendőt. Ez a kívánság hangzik most a világ min­den táján az emberek százezreinek ajkáról ezer Byelven, de egy­értelműen. Boldog új évet. Mindannyian ezt kívánjuk. Egységes a kívánság és őszinte, de vajon, ki, miként gondolkozik azon, hogy cselekedetével hozzájáruljon e kívánság teljesüléséhez? Világhírű politikusok adnak nyilatkozatokat. Különböző tudo­mányokban jártas emberek mondják ei véleményüket. Egyszerd emberek milliói más és más elképzeléssel néznek a jövőbe. Külön­bözők a nézetek, különbözők az elképzelések, de a jövőt illetően egységes: a boldogabb, nyugodtabb életre. Egységes az emberek vágya és kívánsága, de éppen ezen vágyak eléréséért folyó harc­ban kerülnek egymással szembe. Szerte a világon harc folyik em­ber és ember ellen. Harcolnak a gyárosok az elnyomottak, a ki­zsákmányoltak ellen, hogy nagyobb profittal biztosítsák a nyu­godtak b életet. Harcolnak a gyarmattartó államok gyarmataik megtartásáért, az extra-profit további biztosításért. Harcolnak az elnyomottak magasabb bérért, jobb megélhetésért, harcolnak az elnyomott gyarmati népek a felszabadulásukért, függetlenségük­ért, Létezik a földön egy jelentős tábor, almi már ilyen harcok nem dúlnak. Itt már a harc eldőlt. Ez a tábor a szocializmust építő országok tábora. Itt is folyik a harc, de ez a faarc más, mint a ka­pitalista tábor harca. Itt az emberek váü-váll mellett harcolnak a jobb életért, a boldogabb jövőért. Itt az emberek azon fáradoz­nak, hogy minél sssaelorrottabbaa vigyék ezt a harcot. A tőkések tábora ezt Dem nézi jó szemmel. Mindent elkövetnek, hogy ezt az egységet a szocialista táboron belül megbontsák. Ez történt nálunk is, a mi hazánkban az elmúlt hetek során. Sikerűit ideig-óráig eredményt elérniük. Elérték, hogy ember-em­ber ellen szegült. Sikerült a dől gőzök ezreit megtéveszteni és testvérharcot kiprovokálni. Sikerült a magyar dolgozók egységéi megbontani. A sok véráldozat me (lett sikerült az országot gazdasá­gilag a majdnem tónk szélére Is juttatni A* események nagy ta­nulságul szolgálnak népünk számira. A végső célt azért népünk el­lenségeinek nem sikerült elérni. Ma már az események után dol­gozó népünk előtt világos az imperialisták terve. Népünk a felszabadulás óta sok nehéz feladatot oldott meg, nt is megoldjuk. Súlyos, nehéz helyzetbe jutottunk, de összefog­va az összes erőket, elég erősek vagyunk a súlyos helyzetből való kilábalásra, Fogjunk össze az új esztendőben, egységesen a termelés és a» ellenség elleni harc frontján, mert a ml sokat szenvedett népünk ereje felmérhetetlen és biztosan győzni fogunk.---------TővTST—T----~r*l. • -----------------------------­Ak iket pozíciójukban megerősítettek... Megyénkben az októberi esemé­nyek során az élet különböző te­rületén alapos változások történ­tek. Többek között a gazdasági élet vezetőinek egy jelentős része is leváltásra, vagy áthelyezésre került. Sokan közülük előbbi ma­gatartásuk miatt alaposan rá is szolgáltak erre az elmozdításra. Most nem azokról szeretnék szól­ni, akik el lettek távolítva, ha­nem azokról, akik jelenleg is régi beosztásukban dolgoznak. Azx>k a vezetők, akiket az események so­rán nem mozdítottak el, többsé­gűikben olyan emberek, akik szak­mai hozzáértésükkel, munkatár­saikkal való jó kapcsolatukkal, Igazságosságukkal olyan megbe­csülését élvezik a dolgozóknak, hogy leváltás helyett, a dolgozók beosztásukban megerősítették. Vannak azonban a megmaradt vezetők között olyanok is. akik tervszerűen előkészítették a ta­lajt, posztjaik megszilárdítására. Most ezek a vezetők büszkén, nagy mellel járnak. Szóba sem állnak azokkal, akik valamilyen ok miatt leváltásra kerültek — jóllehet, azelőtt jó ismerősök voltak — mondván, hogy nem ál­lok le vele mert ezzel csak komp­romittálom magam. Érdemes ezek közül a megerősített vezetők közül egy jellemző esetet meg­említeni. Az egyik vállalat igazgatója egyszerű munkás sorból a párt segítségével került fontos gazda­sági vezető beosztásiba. Kezdet­ben jól dolgozott. Igyekezett a pártban is tevéiken ~kedm. Lassan mind szilárdabban érezte maga alatt a talajt. Kezdte elhanyagol­ni csa’ádját, mindinkább felüle­tesség jellemezte gazdasági mun­káját, íminkatánsaival szemben egyre fölényesebben kezdett vt­I selkedni. Pártmunkáját lélektel«. I mii, immel-ámmal végezte. Egy­szóval elszakadt osztályától és pártjától, melynek egyedül kö­szönhette, hogy fontos felelős be- I osztásba került. Lassan inogni kezdett lába «- ] latt a talaj, érezte, hogy sokáig ! már nem tarthatja magát, ami- j kor bekövetkeztek az októberi I Kemények, Tisztában volt vele, I hogy a párt bizalmát elvesztettéi | Azt is világosan látta, hegy mun- I katársai is elfordultak tőle. Két- j Bégbe esetten kereste az utat, ho­gyan menthetné meg pozícióját, Gyorsan megtalálta az utat. Fel­vette a vállalat legkétesebb ele- i meivel a kapcsolatot, barátságot épített ki velük. Együtt züllött, | együtt szórakozott velük. Tudta, hogy ezek az elemek az esemé­nyek során feltétlenül felszínre fognak kerülni és már-már ve­szendőben lévő pozíciójának meg. I tartásában segítségre talál. Szá- : mítása sikerrel járt. A magukat forradalmi munkástanácsnak ne­vezett szerv, melynek tagjai új- | dcnsült barátai voltait, valóban megvédte. Most igazgató. "Ügy ér­zi, megerősítve. A lejtőn azonbah megállni nehéz. Megerősített funkciójában végzett munkája és tevékenysége már igen sok dol­gozó előtt homályos. Biztosak va- j gyünk benne, hogy a homályt ha- 1 marosan elűzi a fény és barátunk fényes reményei elsötétülnek. Aki elszakadt oszt?1-"ától és az osztály pártjától, osztálya haragját nem kerülheti el. Veszélyeseik az ilyen emberekés fél kell venni e1 len ük a harcot, mert ezek épp oly károsak a jö­vőre nézve, mintha a jogosan el­távolítottakat most erőszakosan j visszaültetnék légi helyükre. I <N. S.)

Next

/
Thumbnails
Contents