Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-04 / 25. szám

Békés megyei Népújság

1956. december 4., kedd

fogjuk a szocializmusi magunk magyar módfán

(Folytatás az 1. oldalról)

országban kitört volna az anarchia, újra lángralobhant volna a forradalom.

Ez lett volna a sztrájknak so- [ ha, sehol ki nem mondott, de valóságos politikai célja.

— Minthogy a népi hatalom ellenségei kénytelenek voltak beletörődni politikai céljaik elérhetetlenségébe, egy darabig még mindig tovább vitték a sztrájkot, pusztán a kártétel szándékával. Sajnos, igen sok jobboldali gondolkodású, felelőtlen, vagy a szocializmussal szemben ellenséges érzületű ember került előtérbe ebben a mozgalomban és

a munkásság, amelyiknek pedig a sztrájk továbbvitelének minden órájával elloptak egy-cgy falatot a holnapi és a holnaputáni kenyeréből, elég későn vette észre, hogy miről van sző.

.■+*** V v++++++ő+é++++++*++«+

I Híreit a szarvasi

! Táncsics Tsz-héí

t z

| A szarvai Táncsics Tsz- X ben folyamatban van az j 1955—55-os gazdasági év zárszámadásának készítése.

A termelőszövetkezet elké- S szitette főbb terményekből | és termékekből a tagok I munkaegységre való jvtta- X fását. Az évvégi osztozkoí dúsra, amint az alábbi té% „ .

i nyék bizonyítják, nem lehet t panasza a tsz tagjainak.

| Százhetvenhat mázsa rizst,

| 26 vagon és négy mázsa bú- | zát, 231 mázsa árpát, 46 | mázsa cukrot, 6 és félmázsa | mézet, 21 vagon 12 mázsa kukoricát osztottak ki munkaegységre. Az év folyamán a kiosztott pénzelőleg 263 936 forint. A termelőszövetkezet tagsága általános munkaegysége 370. Ebből következik az a tény, hogy számos termelőszövetkezeti tag például búzából 18—20 mázsa között kapott. Vannak kiemelkedő teljesítmények, mint például Cesznak István, aki a tsz sertéseit gondozza, 660 munkaegységre 24 és félmázsa búzát, 20 mázsa kukoricát. 4 mázsa árpát, 1 mázsa 65 kilő rizst kapott.

Az Ozsgyan-család, a- melynek 1072 munkaegysége van, a termelőszövetkezetben a férj, mint sofőr, a feleség adminisztrációs munkában dolgozott. Munkaegység juttatásra 40 mázsa búzát, 6 mázsa 50 kg árpát, 2 mázsa 68 kg rizst, 31 mázsa kukoricát kapott.

Ezen gyakorlati példákkal magyarázva megállapítható az, ahol jól gazdálkodtak,

meglett a munkának a gyümölcse. Kérjük arra a szarvasi Táncsics Tsz tagságát, kommunistáit, hogy a jövőben is ilyen szép eredményeket érjenek el, mert csakis így tudjak, bebizonyítani tsz-iik léi jogosultságát, csakis ilyen módon vívják ki termelőszövetkezetük elsőbbségét.

+++*04++++++++*•+++•

Elhanyagoltak a szénbányáink, hetek megfeszített munkájára lesz szükség, hogy megint normális mértékben termelni tudjanak. Az erőművek nemcsak a saját tartalékaikat élték fel, hanem sok nagyüzemét is igénybevették, mert csak így tudtak áramot, világítást, vizet adni Budapestnek és a többi nagyvárosnak. Csak így dolgozhattak a pékek, a vágóhidak.

! A kereskedelem készleteinek i nagy részét széthordták, kez- ! detben feszitővasakkal, gép- I pisztollyal, később sorbanáilás- j sál. Sok helyen a gyárak rak- ! táraihoz is hozzányúltak. Ke- | vesebb pénz folyt be az állam- ! pénztárba, mint amennyi érté- ! két rablás, vásárlás vagy egyéb úton az állami készletekből el- j vittek. Az iparnak sürgősen és ! sokat kellene termelnie, azon- 1 ban előbb meg kell teremteni a I termelés előfeltételeit.

| Ezután a munkástanácsok fe- i lelősségéről beszélt. Megállapította:

— A munkásigazgatás csak akkor válthatja be a mnnkás- tömegek által hozzá fűzött

reményeket, ha az üzemek az új rendszerben — amikor a munkásság valóban ura a gyáraknak, és a gyári kollektívában kovácsa a maga szerencséjének —, ha a gyárak a munkástanácsoktól igazgatva jobbat, többet fognak termelni, mint régen.

A tanácsi jó gazdálkodásnak az alapjait pedig most kell lerakni minden üzemben. Előfordul, ahol romokra, néhol pedig elölről kell kezdeni mindent, de az alapozást nem fogja elvégezni helyettünk senki. Hogy zavartalanul menjen a munka, mindenütt a legjobb, legmegbízhatóbb, nehéz órákban kipróbált embereket kell állítani az első sorokba. Talán még soha sem volt annyira szükség az iparban az okos, becsületes, kipróbált, megbízható, őszintén és mélyen demokratikus érzésű,

szocialista emberekre, mint most. Az üzemi munkástanácsokban és a szakszervezetekben megvan a lehetőség, hogy szabadon, legjobb tehetségük szerint dolgozzanak.

! egy kézben való megőrzésének

| módját.

— Én sohasem titkoltam, hogy szövetkezeti ember vagyok. Nem a parasztság ellen, hanem a parasztság érdekében vagyok szövetkezeti ember, számos esetben részletesen megmagyaráztam, hogy miért. A nagyüzem különböző okok miatt, mint a gépek, a korszerű mezőgazdasági tudomány alkalmazása, a kollektív erőfeszítések nagyobb ereje és hasonlók miatt, az egész világon nagyobb terméseredményeket hoz, mint a kisparcella. Ez olyan gazdasági törvény, amely alól nálunk I1 sincs kivétel.

Nincs jó szövetkezet családias,, kedves szövetkezeti élet nélkül, és a szövetkezethez egészlélekkel ragaszkodó szövetkezeti emberek nélkül. Nem lehet jó szövetkezet, amelyikbe erőszakkal hajtották be az embereket, amelyiket nem a tagság, hanem valami külső hatalom dirigál. Erős, fejlett szövetkezeti demokrácia és széleskörű gazdasági szabadság nélkül sincs jó szövetkezet.

Hogy ezt így gondolám, így kívánom, sokszor elmondtam a múltban és most is elmondom. Az

] elmúlt lie!‘..»icben az «tőszakkal összetákolt szövetkezetek szétmentek, a jó szövetkezetek együttma- i radtfak. Akit hekergettek a szövet- ! kezeibe — kiment belőle. Aki jól ! érzi magát odabent, még nagyobb : szorgalommal dolgozik, mint az- | előtt. Ez nagy tanulság lehet min- i denkinek. Az is, hogy

a szövetkezeti rendszerünk általában erősebbnek bizonyult, mini ahogyan sokan gondolták.

— A mtmkés-pjaraszt kormány intézkedések egész starátóan sietett a falu és a mezőgazdaság segítségére. Meg lesz a módja annak, hogy azok a parasztembereid, akik ragaszkodnak a pareeüagazdAlko- cláshoz, zavartalanul, békességben élhessenek, gazdálkodjanak. A munkás-paraszt hatalom segíteni fogja őket mezőgazdálkodásuk fejlesztésében.

— De minthogy ebben az országban szocializmust építünk a városban é& a falun, s a szövetkezet a szocializmus falusi építésének egyik formája,

a munkás-paraszt hatalom érdemükhöz és politikai szerepük jelentőségéhez ro rten fogja ezután is támogatni a megmaradt, megszilárdult cs a jövőben Önkéntesen alakuló szövetkezeteket.

Ezért kérem, a szövetkezetek parasztságát, hogy önbizalommal, okosan tervezzen, bízzék a jövőben és számíthat rá, hogy szükség esetén az államtól minden és.-«erű segítséget meg fog kapni. A téli időt használják fel alapszabályaiknak & helyi viszonyokhoz való alkalmazására, szervezeti életük megerősítésére. Közös vagyonukat őrizzék és tavasszal — most már külső zaklatás, beavatkozás nélkül csökkent terhekkel nagyobb gazdasági lehetőségek birtokában — szorgalommal és lelkesedéssel fogjanak hozzá a szövetkezeti munkához.

Visszahívjuk azokat, akik szerencsétlenül állnak idegen földön

— Végezetül röviden meg akapott valami vihar és mire magukmódszerek embertelensége miatt | — és mindenki tudja, hogy bőségesen volt ok a keserűségre — ak- |

kor a falunak százszor annyi ke- ]

I

seregnivalója volt, mint a varosnak. Nehéz volna megmondani, hogy Rákosiék falusi, politiká jának ostobasága vagy gonoszsága volt-e nagyobb.

Sok sebet ütöttek a parasztság testén — folytatta —, ezeket a sebeket évről-évre az ország minden részéből elhozták hozzám a parasztemberek — vagy tapasztaltam azokat vidéki utaim alkalmával — segítséget kértek. Közülük sokan tudják, ahol segíteni tudtam — segítettem.

Ilyen előzmények után nem leAhol földvisszafoglalási kísérletek történtek, a nép mindenütt talpraállt, és megvédte a jogát.

Egy Zala megyei faluba, Puszta- szentlászlóra hazaérkezett a földbirtokos, szétugratta a szövetkezeteket. A szövetkezeti parasztok és az egyéni gazdák közös erővel lépték fel, és amilyen sebesen érke- kezett a földbirtokos nyugatról a földet visszafoglalni, éppen olyain sebesen ment vissza a parasztnép haragja elől nyugatra Hasonló jelenségek másutt is előfordultak.

A rádióbeszédben szó volt ezután arról, hogy több helyen xneg- dézsmállálc egyes szövetkezetek vagyonát, másutt sikertelenül sztrájkra akarták bírni a parasztságot.

Szövetkezeti rendszerünk erősebbnek bizonyult, mint sokan gondolták

— A szövetkezetekből történtek kilépések éa a gyenge Következetek fekezlotiak. A kormány különböző rendeletekben szabályozta a kilépéseknek és a Következett vagyon feioeetáeának vagy

— Építeni fogjuk a szocializmust ta magunk magyar módján, népünk igényei és szükségletei szerint, tiszteletben tartva történelmi hagyományainkat.

Mihelyt helyreáll a rend, kibővül a kormány, helyet kapnak benne különböző régi demokratikus pártok volt vezetői és szakemberek, akik egyetértenek a szocializmus vívmányainak védelmében és a szoeiaiista építés szándékában.

Meglesz a módja annak, hogy a dolgozó parasztság is az őt megillető képviselettel vegye» részt az ország politikai és gazdasági ügyeinek vitelében és egészséges alapokra helyezzük, nem szólammá, hanem élő valósággá tesszük a munkás-paraszt Követséget, a

| népi demokratikus államhatalom ; alapját. Ki fogjuk szélesítem a ! szocialista demokratizmust és a | törvény valóban törvény lesz mindenki felett, cft mindenki javára.

Összefogunk minden erőt, hogy széppé, egészségessé, valóban szocialistává tegyük népünk életét és országunk a szabadság, függetlenség, egyenjogúság alapján legyen tagja a szocializmust építő államok társaságának.

— Ehhez a nagy munkához szó- jlítok én összefogásra, közös nem- zeti erőfeszítésre mindenkit ide- j haza. És ehhez, hívom haza a meg- | tévedt, bűnteienül és oktalanul a í nyugati határainkon túl vetődött j magyarokat. Jöjjenek haza mind- 1 annyian és dolgozzunk együtt a {szabad, független, erős, egészséges 'szocialista Maevarocszágért