Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-25 / 43. szám

Békés megyei Népújság 1956. december 24., hétfő AS SZÓNYOKNA RÁCSOS LINZER Félkiló lisztből 35 dóka vajjal, 35 deka cukorral, 35 deka héjas, darált mandulát, 2 egész tojással és egyneik sárgájával, csipetnyi fahéjjal, 1 deci tejjel tésztát gyú­runk. Jól kidolgozzuk, két részre osztjuk. Egyik felét 1/2 cm vas­tagra nyújtsuk ki és megkenjük baracklekvárral. A tészta másik feléből rácsot csinálunk a tetejére, megkenjük tojással és megsütjük. ESTIKE Három tojássárgáját 1/2—3/4 óráig keverünk 28 deka, kis vaní­liával fűszerezett cukorral és szük­ség szerint 2—4 evőkanál vízzel. Ekkor belevegyítünk 28 deka lisz­tet, de ezzel csak addig keverjük — és lehetőleg könnyedén — míg a tészta szép síma lesz. Ha mór- ; zsolódik, még egy egész tojást is vehetünk hozzá. (De ekkor 2 kanál víz elég.) Deszkára téve kinyújtjuk és kérők nagy (10 cm átmérőjű) szaggatóval rögtön kiszaggatva, ki­kent, meglisztezett tepsibe rakjuk. Figyelemmel kísérjük és amint! hólyagokat vet. Ekkor részletek- meglátjuk, hogy papírvókonysagú hártya képződött rajta, sütőbe vét is kapta), hogy az este elké­szített tésztát csak reggel sütjük meg, de így nem keményedül meg annyira a sütemény. Sütés előtt mindegyik tetejére, középen kis birssajtnégyszöget helyezünk. VANILIÁSPEREC Huszonöt deka lisztet összeve­gyítünk 16 deka vajjal, egy tojás- fehérjével, nyolc deka cukorral, kevés vaníliával, jól összedolgoz­zuk, majd kinyújtjuk, kis dara­bokra vagdaljuk s ezekből a da­rabokból pereceket formálunk, vajjal kikent tepsiben megsütjük és kihűlve vaníliás cukormázzal vonjuk be. FONOTT FOSZLÓS KALÁCS 1/2 kiló, előzőleg meleg helyen tartott lisztbe belekeverünk 2 de­ka, langyos tejjel megkelesztett élesztőt, késhegynyi sót, 1 egész tojást és egynek a sárgáját és any- nyi — 4—5 kockacukorral elkevert — langyos tejet, hogy jó gyönge tésztát kapjunk. Kézzel erősen ki­dolgozzuk, míg szép síma lesz és tészta.) Tetejét kissé meglisztez­zük és meleg helyen lasan megke­lesztjük. Jól megkeleszteni, mert deszkáin annyi részre osztjuk ahány ágból (3—5) fonni akarjuk. Rendes módon megfonjuk az ágakat csa­varva, csavarosán forgatva: ki­kent tepsiben újra megkelesztjüic, felvert tojással megkenve, lassú tűzön pirosra sütjük. Vigyázzunk, hogy a készítés egész ideje alatt meleg legyen a konyhában. KIFLI 1/4 kg lisztből, 2 1/2 deka élesz­tőből és langyos tejből lágy ko­vászt csinálunk. Mikor jól meg­kelt, összegyúrjuk 75 deka liszttel, 2 deka sóval, ugyanannyi cukor­ral, 10 deka vajjal és annyi tejjel, hogy sie túl lágy, se túl kemény ne legyein, alaposan megdagaszt­Régíből újat Ne dobjuk el régi, elszakadt, re a két gombolyagot tegyük kézzel kötött holmijainkat, ké- mindig egy-egy külön dobozba, a- szítsunk belőlük újat, így: : honnan a szál fut. 1. Fejtsük szét az egyes dara- Ha a minta úgy kívánja, hogy bokát, óvatosan: vigyázzunk, hogy ; három szemnél többet kell egy az ollóval bele ne vágjunk. (Aján- színből kötnünk, például (x=pi- latos ehhez gilet-pengét használ- \ ros, o=fehér), akkor hogy a hal­ni.) i oldalon ne húzódjon a szál, na­2. Utána fejtsük fel az egyes gyobb távolságban (s ez különö- darabokat, dobjuk azonban ki sen kesztyűnél nagyon kellemet­azokat a részeket, amelyek na­gyon kopottak (például könyök­nél, hónaljnál), mert a szál itt sokkal vékonyabb, mint a többi résznél. 3. A felfejtett fonalat gombo­lyítsuk fel. len, mert beleakad a köröm, húr. kolnunk kell a szálat, azaz befog, ni a másikkal. Ezt a következő­képpen kötjük: (Ha az alsó szál i piros és a felső fehér). Piros szál hurkolása a sima oldalon: beleszúrunk a szembe és 4. A felgombolyított fonalat a balkéz hüvelykúj iával a felső szál (fehér) mögé toljuk a fona­lat, ezáltal a felső szál nem az ben, lassanként beleöntürak 5 de lka olvasatott, langyos vajat és új­tesszük és megsütjük. Tehát elté-;ra simára dolgozzuk. (Nem szabad rünk a régi szokástól (ahonnan ne- 1 puhábbnak lennie, mint a kenyér- -------------------------o O o........................................ Ka rácsonyi meglepetés“ Általában szokás, hogy a hozzá­tartozók és barátok figyelme ilyenkor karácsony táján a megle­petésekben nyilvánul meg. Az el­foglalt ember azonban nem ér rá gondolkodni, hogy a feleségének, menyasszonynak, vagy éppen más kedves személyiségnek, mi lenne a legörvendeztetőbb és főleg leg­szükségesebb. Legtöbbje kará­csony délutánján befut az útjába eső üzletek egyikébe, és elrebegl azt a kérdést, amit a karácsonyi vásárlási láz forgatagában meged- zett szegény elárusító az utóbbi napokban már számtalanszor hal­lott: Mit lehet egy férfinek venni? Mit lehet egy nőnek venni? A lelkiismeretesebb és a humor Iránt érzékkel bíró elárusítok be­látják, hogy semmit sem lehet venni. Egyesek azonban ajánlanak fűt-fát, kihangsúlyozva, hogy an­nak a megajándékozandó nagyon fog örülni. Ilyen körülmények és rábeszélések folytán születnek meg azok a karácsonyi ajándékok, amelyeken a megajándékozott, a szép ünnepeken eltöprenghet, hogy mihez kezdjen velük, mert valljuk be őszintén, a vásárló által elragadtat ónak vélt ajándékok legnagyobb részével nem lehet mi­hez kezdeni. A hozzátartozók, barátok, de fő­leg a szerelmi mámortól fűtött ud­varlók és vőlegények, valami kü­lönleges érzéssel választják ki azt, amire éppen nincs szükségük a- zoknak, akiknek szánták, amiből van párjával, vagy aminek célját és értelmét nem ismerik. Az alábbiakban egynéhány ilyen „általánosságnak örvendő karácsonyi ajándéktárgy“ szük­ségességéről olvashatunk. olyant kiap, amit már olvasott, vagy olyant, ami megvan neki, vagy éppen nem is akar elolvas­ni. De a karácsonyi ajándékot nem illő kritizálni. El kell szé- pen fogadni, meg kell' köszönni. A NYAKKENDŐ. LCg^ nyakkendőt kap karácsonyra. Az ajándék nyakkendő rendsze­rint olyan, amilyen éppen nem kell a megajándékozottnak. Mintája, színe olyan, amit szív­ből utál. Ha szereti a sötét, egy­színű nyakkendőket, akkor bi­zonyára sötétkék, vagy fekete nyakkendővel ajándékozzák meg az embert. Igaz, hogy az ajándékozó mindig megkérdezi: „Mondd, tetszik? De komolyan mondd meg, mert ha nem tet­szik, aikkor kicserélik,“ Erre ter­mészetesen a megajándékozott minden jobb meggyőződése elle­nére kijelenti, hogy ez az a nyakkendő, amire egész életé­ben vágyott. Épp ezért nem cse­réli ki. Azt azonban nem mond­ja, csak hozzágondolja, hogy a- zért soha nem is hordja az a- jándék nyakkendőt. Vannak férfiak, akiknek szekrényében párosával lógnak az utóbbi tiz év karácsonyainak hordhatatlan és hasznavehetetlen nyakken­dői... Ide so­A PUDERSZELENCE. A KÖNYV nagyon alkalmas ____________és közkedvelt ajá ndék. Igaz, ebben jelentős része van a sajtónak is, melynek hasábjain vastgbetűvel jelen­nek meg a különböző biztató hirdetések: Karácsonyra leg­szebb ajándék a könyv! Bará­taidnak, hozzátartozóidnak a- jándékozz karácsonyra könyvet! — és harmadszorra és negyed- szerre is csak a könyv. Ez jól is van idáig. A baj azonban ott kezdődik, hogy a megajándéko­zott nem maga választhatja ki a könyvet. így igen gyakran Tolhatjuk azokat a tárgyakat, amiket a hölgyek, főleg leányok kapnak így karácsonykor. Puder szelence, kölnivíz, parföm, reti- kül, manikűr-készlet, stb. Ez ugyanolyan, mint a férfiaknál a cigarettatárca. Rendszerint a ti­zedik puderos szelencére külde­nek még egy tizenegyediket. A két barna retikülhöz, még egy harmadik barna retikült. Pedig most jobban kellett volna egy fekete. Kölnivízben és parfőmben pe­dig az ajándékozó csodálatos ösztönnel választja ki azt, ami­nek szagától a megajándékozott valósággal irtózik. No, de egy vigasztaló körül­mény azért van: mindent ki le­het cserélni. S karácsony után mindent ki is cserélünk (az el­árusítók legnagyobb bosszúságá­ra.) A kevésbé haszontalan tár­gyat, egy egész haszontalanra. Sztanyik Károly, Endrőd. ! juk. Letakarva, meleg helyen újra megkelesztjük. Meglisztezett gyú­ródeszkára téve, több részre oszt­va, vékony, kerek lapokra nyújt­juk. Egy-egy lapot négyfelé vá­gunk s az így nyert háromszögek­ből — szélesebb végüknél behajt­va őket — kifliket formálunk, tep­sibe rakjuk és mégegyszer megke­lesztjük. Tojássárgával megkenve, szép ropogósra sütjük. SÓSKIFLI és STANGLI 1 kiló lisztből, 4 deka, kevés tej­jel, liszttel és cukorral megkelesz­tett élesztőből 1 kanál zsírból, vagy vajból, 4 kockacukorból ke­vés sóból tésztát gyúrunk, annyi tej jel, hogy keményebb kalácstészta- szerű legyen. Jól megdagasztjuk, 6 cipót formálunk belőle és kelni hagyjuk 1 és fél, 2 óráiig. Azután kinyújtjuk, kifliket, vagy stang- likait sodrunk belőle, tojással meg­kenjük, sóval, köménymaggal meghintjük s hirtelen sütjük. SÖSPEREC Lisztből, sóból, vízből és élesz­tőből (1 kilóra 2 és fél deka) ke­mény tésztát gyúrunk. Annyi ci­póra szaggatjuk, ahány perecet csinálunk belőle. Mikor a cipók megkeltek, perecéket formálunk belőlük és aztán forró sós vízben, rendes tészta módjára kifőzzük őket. A forró vízből kiszedve, rög­tön vízbe dobjuk, majd onnan is kivesszük és száraz ruhán megszá­rítjuk őket. Aztán vizes sóval meghintve, a sütőiben megsütjük.---------------lot---------------­Űj könyveket jelentet meg a Kossuth kiadó A Kossuth Kiadó és Terjesztő Vállalat ia közeljövőben — rész­ben már karácsonyra — számos új kiadvánnyal gazdagítja a könyvpiacot. Kiadói terve azt a tö­rekvést tükrözi, hogy a legkülön­félébb művekkel az olvasóközön­ség minél szélesebb rétegéhez utat találjon, minél több ízlést és igényt kielégítsen, A politikai, munkásmozgalmi irodalmat a Kossuth Kiadó tervé­ben több kiadvány képviseli. Sze­repel benne Marx Károly: A tő- lcé-jének harmadik kötete, Bebel: A nő és a szocializmus, Kautsky: Marx közgazdasági tanai, John Red: Tíz nap, amely megrengette a világot című műve. Könyv ké­szül az utóbbi hónapok egyik na­gyon fontos eseményéről; Kína kommunista pártja nyolcadik kongresszusának anyagából. A Vajdaság fegyvert ragad címmel jelenik majd meg több érdekes és izgalmas jugoszláv partizántörté­net. Kérdések-feleletek címmel pedig egy mai problémákkal fog­lalkozó kiadvány. Megjelenteti a kiadó a magyar nyelvhelyességi -könyvet, Hermann .István: Arany János esztétikája ! című tanulmányát, valamint Len- ! gyei József: Visegrádi utca című j könyvét. mcst készítsük elő a mosáshoz, tehát motringoljuk fel. (Vagy könyvre, vagy az asztal szélére a's® mögé, hanem elé kerül. Utá- nagyon lazán feltekerjük a for:a- ismét simán, azaz hurkolás nélkül kötünk 2—3 szemet, majd ismét hurkolunk. Fehér szál hurkolása a síma ol­dalon: beleszúrunk a szembe, fel­lat.) Az egyes motringokat 3- helyen kössük át lazán. 5. Mossuk ki a motringokat egész langyos vízben, közönséges . háziszapparmal. Utána 2—3 ha- . a jobb kötőtűvel az első sonló hőfokú vízben öblögessük ,szara^ mögötte lekötjük a fel­jói át. Az utolsó — már tiszta — , szállal a szemet. vízbe tegyünk egy kanál ecetet. \ Piros szál hurkolása a fordított Akasszuk fel a motringokat úgy, : oldalon: mindkét szál mögött be- hogy valami nehezéket kössünk leszúrunk a szembe, kissé felhúz- rá, hogy az esetleg még fennma- zulk a szemet és a fehér (felső) radó göndörölés megszűnjön. (Vi- szálra rátéve a jobb kötőtűt, előt- gyázzunk ne szárítsuk hirtelen!) te lekötjük fordítva a szemet. 6. A megszáradt fonalat mér- ; Fehér szál hurkolása a fordított jüik^ le, számítsuk ki, mi telik ki oldalon: mindkét szál mögött be- belőle és a hiányzó részt (lehető- leszúrunk a szembe és úgy te- leg az elejét) pótolhatjuk más Szünk, mintha mindkét szálat a színű fonállal, s kössük meg nor- pirosat és a fehéret is (lekötnénk, végkotéssel. j cie csajt a fejlőt (fehéret) kötjük A norvég-kötés legegyszerűbb ; le, közben az alsó (piros) szálat a formája: j balkéz középső- és hüvelykújjá­Tekerjük fel a balkéz mutató-■ v,al kissé-meghúzzuk. újjára mindkét színes fonalát és Régi pulóver mosása: Nagyon az egyiket (lehetőleg ne az alap- , „ - , , , . ,. „ ... p langyos vízben mossuk ki a pulo­szint) engedjük le: most az alap-! I ,, , . ,, ... . . Y [Vert (ha meleg a víz, filcesedik szín kétszer, a másik szín pedig' . . „ ,, , ’ ... v 6! az anyag), utána öblítsük ki 2— 3 egyszer lesz a mutatóujjon. Vi­gyázzunk azonban arra, hogy a ugyanolyan hőfokú vízben, az két fonal közötti távolság mindig utolsó vízbe te^ü:nk kis ece- 2—3 cm legyen, hogy így könnyen j tet‘ . köthetjük a norvég kötést. Ha j Mosás után ne csavarjuk ki na- érezzük, hogy az egyik szál az j gyón, tegyük bele egy frottír tü- újjon meglazul, úgy a jobbkézzel j rülközőbe és hagyjuk ott abban húzzuk meg kissé a kötés alatt a | egy napig jól átszikkadni. Utána fonalat. j terítsük ki és úgy szárítsuk. Na A két szál összekúszálódásának ' fűtőtesten! Ne hirtelen melegnél! megakadályozására, mindeneset- Ne akasszuk fel kötélre. o Kötött kislány-ruha 1 és fél—2 éves kislánynak 20 dg. kétszálas zefirből kötjük 2 és feles tűvel, a színén símán, a visszájáin fordítottan. Háta: 190 szemre kezdjük, kö­tünk kb 30 cm-t, itt végig a soron 2—2 szemet egybekötünk, így féléié fogyasztjuk a szeme­ket. Másfél cm-et kötünk 1 si­ma, 1 fordítottal. A következő sorban végig, minden szemnél szaporítukn 1—1-et, és elkezdjük a karlyukfogyasztást 4.3,2,1 sze­menként. Innen egyenesen hala­dunk feleflé, amíg 13 cm-es kar­kivágásunk lesz. A vállát 11 sze­menként fogyasztjuk el. A kar- lyukfogvasztással egyidőben két­felé vesszük a munkánkat és nyí­lást hagyva a gombolásnak, két részben kötünk tovább. Miután a karlyuk és a váll elkészítését le­írtuk, folytatjuk a húzott rész le­írását. A karlyukfogyasz!ás után maradó 170 szemmel kötünk 3 és fél cm-t, most egy soron végig 2—2 szemet egybekötve, felére fogyasztjuk, így kötünk 1 és fél cm-et, 1 síma, 1 fordítottal. Új­ra kélszeresére szaporítjuk a sze­meket, kötünk 3 és fél em-t, ismét a felére fogyasztjuk és befejezésül 3 cm-t kötünk 1 si­ma, 1 fordítottal. A felszaporí­tott, húzott részeket a színéi) si­mán a visszáján fordítottan köt­jük. Az eleje ugyanígy készül, csak itt nem készítünk középen nyí­lást, és ha 11 cm-es a karkivá­gás magassága, a nyakkivágást! fogyasztjuk a középtől jobbra és balra egyformán 6, 2, 2, 1, 1. 1 szemenként. Ujja: 54 szemre kezdjük, 4 sort kötünk patentkötéssel, majd a szemeket a kétszeresére szapo­rítjuk. Igv kötünk egyenesen 5 cm-t. Azután fogyasztjuk a kar­ijukat 2, 15x1, majd 2—2 sze­menként, amíg a l a-kivágás ma­gassága 11 cm lesz. A szemeket egysorban fejezzük be. Galléri nyakbőség szerint kezd­jük, hátul egyenesen az elejé­nél minden sor kezdésnél és vé­gén 1—1-et szaporítunk. így kö­tünk 3 cm-t. Azután apró pál­cával körülhorgoljuk és vékony anyaggal, béleljük. A már vasalt, összeállított ru­ha patentkötése8 része alá varr­junk vékony anyagból gumiliá- zat és fűzzünk bele keskeny gu­mit. így szebb a behúzás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents