Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-25 / 43. szám

2 1936. december 23., vasárnap Békés megyei Népújság Tízévi börtön íegy vérré j te getésé rt A budapesti helyőrség katonai bírósága — mint rögtönítélő bíró. •ág — pénteken, december 21-én tárgyalta Jurecska György 18 éves polgári egyén bűnügyét. Vádlott november első felében Sár- pentelén egyetemistákkal és diá­kokkal találkozott, akiktől egy géppisztolyt és húsz töltényt szer­zett. A fegyvereket és a lőszert lakásán rejtegette. December 13- án tartott házkutatás alkalmával ezeket megtalálták nála. A bíró­ság tíz évi börtönre és öt évi jog­vesztésre ítélte. Pénteken tárgyalta a budapesti helyőrség katonai bírósága Kor- bász József, Kiss Vendel-és Cel- lakó József polgári egyének fegy- verrejtegetési bűnügyét is. Te­kintettel arra. hogy a tárgyalás anyaga olyan adatokat produkált, amelyek szerint a fegyvereket harmadik személyek lopták oda a vád'ottakhoz, a bíróság rendes el­járásra utaló határozatot hozott, azonban a vádlottak előzetes le­tartóztatását fenntartotta. Nemleges kommunisták“... ? Czoanorú, de tény: megszapo-j jobban látnak kérdéseket, elsö- ^ rodott nálunk a semleges, rendű kötelességük részt venni mindentől tartózkodó kommunis- azoknak vitájában és megoldásá- ták száma. Vajon, mi ennek az! ban. oka? A becsületeseket közülük /■garanciát követelni arra, hogy a párt valóban a megújhő­dás útján járjon, s ugyanakkor elhúzódni a párttól — fából vas­fő­; leg az tartja vissza a munkától, i hogy még sok minden nem tetszik nekik a párt politikájában. Sokan! karika. Ki adhat ilyen garanciát, tartanak attól, hogy a régi, bűnös mi teremtheti meg etet a garan- 1 Rákosi-féle politika visszatér, és | dát? A párt politikai vonala garanciát szeretnének ez ellen. Sokan nem akarják tovább foly­tatni azt. amibe hosszú évekig be- lekényszerítették, nem akarnak hamis pártszerűségből mást csi­nálni, mint amit gondolnak, ár­munka közben alakul ki, vitában, harcban, összeütközésekben. A párt politikai vonala száz és száz, ezer és ezer konkrét kérdés el­döntésén keresztül alakul ki és ha ezek a kérdések nem helyesen I miért önnön lelkiismeretük előttí dőlnek el, akikor végeredmény- I is vállalni tudják a felelősséget, j ben a politikai vonal sem lesz he- Mindezért sokaknak az a véle- lyes. Előzetes garanciáit kérni, ménye, hogy majd csak akkor enyhén szólva naivitás. Ilyen ga­csakis mindannyiunk együttes munkája révén valósul­Sok mindent láttunk, bírál­I vállalnak munkát, ha minden kérdésben tiszta a helyzet, j Nézzük sorra az érveket. Mond- j hat meg. juk meg mindjárt világosan és j kertelés nélkül: van igazság | „,+akm , , ., .. ,, ,tunk, kifogásoltunk, az utóbbi az elmondottakban. Valóban sok ’ ki™ „ ’ . , ... . . . „ években, ami nem volt helyes, minden nem világos a part es a , . , ’ , , ,, , , ___ . . .. , ..0. „ i mégis képtelenek voltunk alapve­pártvezetés munkájában. Bízó- * „ 6 v ,, . - „ •1 . , I tő változást elemi. Es a partsze­nyos. hogy ma is sok a nyitott _ , , . , , . . „ , l?. , , . ! rűséa. a pártegyseg hamis, torz kérdés. Elsősorban sok helyes in-; 8 ,1 . ,, ^ ... ,, , , . . KLíutiMi i erteimezese miatt mégis sokszor ; tévedéssé de a rém bírálj a hibás politika j is meg kellene győzni a ketelke- de dőbet: nincs és nem is lehet visz- ; ° . , , ,’w szatérés a bűnös múlthoz. Részle- j soha többe nera akariuk folytet_ tesebb programmal, több vitatott, i m‘ Pwt táiszlé szárit Alt* lép A Magyar Ökölvívó Szövet­ség vasárnapra tervezett ököl­vívó versenyét hétfőre halasz­tották. A nagy érdeklődéssel várt esemény színhelye válto­zatlanul a sportcsarnok lesz. Külön jelentőséget ad az ese­ménynek, hogy Papp László, háromszoros olimpiai bajnok is szárítóba lép. Még nem döntöt­tek' véglegesen, hogy csak Mol­nár István (FTC), vagy pedig váltott ellenfelek ellen küzd majd a magyar sport büszkesé­ge­A verseny tiszta bevételét a Magyar Vöröskereszt útján a harcok során életüket vesztett ökölvívók hozzátartozóinak jut­tatják. A szerkesztőbizottság közli: Lapunk következő szánna 1956. december 28-án, pénteken jelenik meg. még zavaros kérdés tisztázásával, ] De látni kell, hogy az elmúlt a haladó, nem kommunista erők. **-hibáit nemmostani veze- bátrabb bevonásával kell nap- ^ k«vet e eL £ ^rüegi ve*. nap után bizonyítani, hogy kö- ^ vetkezet« és helyes úton ]á- j ***** hagyort a Rifccri-^e- ^ rő-féle rezsim, összesen egy ho­indez így van, de mégsem j ™PÍa vezetiapártotés méghoz- lehet egyetérteni azokkal a ! ** « azekktmél bonyolultabb következtetésekkel, amelyeket helyzetben Egy hónapnál azért több türelmi Időt kell adni a M vezetésnek ahhoz, hogy megvaló­síthassa elképzeléseit. Különös­képpen akkor, amikor ez a hónap ..semleges“ barátaink ebből le­vonnak. Mindenekelőtt látni kell: a sok kételyen túl a döntő az, a­mifoen egyetértünk, egyet kell, - , . hogr^kmpteüHlelenlegi helyzet- j az ellenforradalommal vívott el-, ben. Egyetértünk a párt és a j keseredett harc Jegyében zajlott kortpány. programnyilatkozatával*j le. és rréns amelynek pontjai kifejezik a leg- 1 re vezetőit á felforgató elemek főbb nemzeti követeléseket, a megfékezésében és eiszisetelesé- munkásosztály, a parasztság, az , hen. értelmiség régi és teljesen jogos | Feltéve, hogy a fo kérdésekben célkitűzéseit. Egyetértünk a mum- j egyetértünk (és hisszük, hogy káshatalom megvédésének kérdé- | ven) és feltéve, hogy ez a vize­sében, abban, hogy a munka j tés biztosítja az olyan munkák,-5- megindítása, a normális életfeité. | rühnényeket. amelyek között ha- telek megteremtése most mindé- 1 Wsosem meg lehet vitatni a prob- ndkíelett álló parancs stb. j lámákat és ténylegesen hozzájá­Továbbá. Egyetértünk abban is, I rolni a hibák kiküszöböléséhez, hogy gyökeresen meg kell változ- j egyetlen becsületes, tisztességes út tatai a párt tevékenységét. Vilá- J áll a kommunisták előtt: segítve gos azonban, hogy ez időt és nem és bírálva a pártot, belülről is for- kis időt vesz igénybe. A követ- J máivá, mielőbb gyökeresen íeí- kező hetek és hónapok alqtt fog 1 számoljuk az elmúlt 8 év politi- eldőlni, sikerül-e tényleg új a- j kaá vezetési formáit és -az ennek lapokra helyezni egész munkán- i nyomán elkövetett bűnöket; és kát. Ha egyesek úgy érzik, hogy hogy együttes erővel minden te­jkintetben igaz, tiszta, becsületes pártot teremtsünk. I Miféle morál ez: távolmaradói ja munkától, amíg nehezek a vi­szonyok, amíg zavaros, nem tisz- ! tázott a helyzet; arra gondolni, j hogy ilyenkor piszkítsák be má­sok a kezüket és akkor jelentkez­ni, ha már tiszta, világos min­den? Nem, becsületes ember így nem járhat el. Egyesek helyes, következetes káderpolitikát kénnek. Ennnek előzetes megvalósításához kötik a munka vállalását. De vajon el­képzelhető a káderpolitika megja­vítása, ha nem vesz részt a mun­kában a párt minden egészséges eleme? Hogyan követethetnek jobb káderpolitikát éppen azok, akik eggyel-mással valóban hoz­zá tudnának járulni az új kiala­kításához, de vonakodnak részt venni a harcban? Sokam nem ve­szik észre, hogy valami ördögi körbe kerültek: addig nem vesz­nek részt a munkában, amíg a I helyzet nem tisztul, és a helyzet I azért sem tisztul gyorsabban, mert i az említett elvtársak nem vesznek j részt a munkában. Világos, hogy ez az állapot csakis az ellenség- |nek használhat. j A passzivitás, a semlegesség egyenesen gátja a helyes káder­politika kialakításának. Mikor láthatjuk meg leghamarabb és legbiztosabban, hogy ki tudja ténylegesen képviselni a párt új, igazi politikáját? Ha új módon, megváltozott légkörben, helyes alapokon folyik a munka. Na ez a helyzet, elöbb-utóbb menthetet­lenül lelepleződnek azok, akik képtelenek így dolgozni, akiknek a szektás munkamódszerek, a régi gyakorlat vérükké vált. 0 Az eddigiek mellett — és ezt is' őszíntéíi «meg kePf-nion- üani — olyan okok is távol tar- j tanaik egyesekertaz aktivizáftódás- I tói, amelyek nem mindig nevez- 1 hetők elvi okoknaik. Ellenkezőleg. Vannak egyesek pl. akik attól tar­tanak, hogy még másképp is ala­kulhat a helyzet és arra számí­tanak, hogy jelenlegi távolmara­dásuk később még jó pontnak is számíthat. Ezeknél az elemeknél, j bármily nagy hangon szavalnak is az újról, az igaziról, a háttér­ben a régi, rothadt, helyezkedő, karrierizmus lappang. \Tannak aztán aggályookodók, akiket a karrierizmus vádja rettent vissza. Miután tapasztal­ható bizonyos túlzott igyefcvés, tü­lekedés egyes pozíciókért könnyen rásürtak bárkire, hogy helyezkedé­si, személyes érdekek vezették. Csak bonyolítja a helyzetet, hogy egyes emberek tüntető megvelés- |sel kezelnek mindenkit, aki bár- ■ mily csekély mértékben is igyek­szik aktivizálódni. Még arra is ve- | temednek, hogy kétségbe vonják régi barátaik, elvtársaik szemé­lyes, becsületességét, tiszta szán­dékát stb., stb. Lehet-e az ilyen alantas gyanúsítás a párt eszkö­ze? Nem, ez a párt szétverésének az eszköze, az ellenség eszköze. Nem, ma csak egy válasza le­het a rendes kommunistának: vál­lalni a munkát, vállalni a rágal­mazás veszélyeit is és elvhű, kö­vetkezetes magatartásunkkal meg­mutatni a tömegeknek, hogy a párt valóban okult az elmúlt 10 év hibáiból. TC*s végül. Vajon komolyan azt gondolja-e valaki, hogy a semlegesség tényleges semleges­séget jelent? Vajon fér-e még kétség hozzá, hogy van országunk határain belül és kívül ellenség is, mely rendszerünk megdöntésé­re tör? Vajon az a sok rémhír, az esztelen lazítás, a becsületes emberek félelemben tartása nem bizonyítja-e eléggé, hogy az ellen­séges elemek rendkívül aktív lá- zító tevékenységet fejtenek ki, terrort gyakorolnak, bűncselek­ményeket követnek el. Ha csak az egy3c fél hallgat el, akarva, aka­ratlanul is a másik félnek ked­vez. Értsék meg ma még semleges elvtársaink: nem lebeszélni akarja őket bárki véleményükről, nem el­kenni, vagy enyhíteni bírálatukat. ! Számos kérdésről lehet is, kell 's : vitázni, fogunk is vitázni — ha ja legalapvetőbb kérdésekben a jpárt álláspontját valljuk, ebből jcsak haszon származik majd. De arról meg akarjuk — és hisszük: j meg is fogjuk győzni az elvtársa- ! kát, hogy az ellenség megsemmisí­tésének, a hibák .kijavításának útja — a harc vállalása, az elvi, megalkuvás nélküli, szenvedélyes küzdelem képes biztosítani a he­lyes kibontakozást. Sándor Lajos (Megjelent a Népszabadságban.) Hz üzletek nyitvatartási idejének he yesirítése A megyei tanács VB kereske­delmi osztálya a december 30-1 nyitvatartási időt módosítja: december 30 án va’amennyt nyfltárusítási üzlet a rendes nyit­vatartási időben tart nyitva; december 31 és 1957. január 1- én az üzletek zárva tartanak. Békéscsaba, 1956. december 22. Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztálya. LAJOS 6\sz bajúsz libben a sápadt ^ ajak felett. Ősz embernek, csupa ősz bajúsza. Jóságos kék szeme, barázdás homloka, meg­hajlott vállai és kérges két te­nyere mindent bevall, mindent igazol: munkás ember ez az öreg bácsi— Sokat élt át és sok felé járt. Még a tengeren túl is, mint kivándorló — annak idején — Amerikában. Most hatan lessük minden szavát. Annyi okosat és annyi intelmet tud belénk adni ez a tapasztalt öreg ember, hogy ne­künk, fiataloknak érdemes is meghallgatni, szószerint a ^szí­vünkre venni“ minden egyes mondatát. — Ez már nem jó dolog... — csóválta fejét és bütykös ujjai­val cseréppipáját gyömöszölte tele dohánnyal egy pakliból. — A sztrájk ma már szükségtelen, meg káros is... Nektek káros fiaim, mert gyereketek van. aki­ket fel kell nevelnetek... Kis ne­bulók, akik minden nap kérik a kenyérkét... Lobban a láng, sercen a pipa. Szeme sarkán megcsillan egy- egy könnyesepp, de gyorsan szétnyomja ujjaival akkurátu­sán mind a kettőt. — Sose felejtem el azt a na­pot — folytatja —, amikor egy zsebkendőbe összekötve holmi­jaimat, Amerika földjére lép­tem.... Tudjátok, én is azt hit­tem, hogy egész vállalkozáso­mat ott arany, mérhetetlen gaz­dagság övezi majd. Szerettem mindig a pénzt, bár elegendő soha nem is volt belőle nekem. Lehet, hogy azért is szerettem annyira és becsültem meg min­den kis krajcárt... Azt hittem, hogy majd utolérem a szomszé­daimat, a velem egyivású gazda gyerekeket. Aztán tudjátok, hi­szen jól ismertek, hogy nem lett semmi a terveimből, mert be­csületesen éltem és becsületesen dolgoztam... Odakint nem bízott bennem senki, pedig eléggé ne­ves toborzó útján kerültem én Amerikába! Mégis a legron- gyabb, a legnehezebb munkákat végeztem... Dolgoztam kemé­nyen, de se megnyugodni, se boldogulni nem tudtam én a sorsommal... Azután évek múlva egy német tengerésszel ittam pertut a dokkon — valami Fid- richnek hívták — és az a ten­gerész lopott fel a hajójukra.... Sok próbálkozás után sikerült ez a véletlen, mert a 3 év alatt Isten tudja hányszor megpró­báltam a szökést. Tehát három esztendőn át dolgoztam. mint rakodómunkás — b 'iákkal, fnmciáJckal — a kikötőkben. Így kerültem vissza én a régen áhított európai honomba. Testi­leg. lelkileg betegen, de ponto* san olyan szegénijen. mint ami- lyen voltam a kiindulás előtt... A testemet a munka, a telkemet a hon utáni vágy tette tönkre és a zsebembe mea álig 25 dollár lavult! Azt meg elvette tőlem az itthoni tartozás... Ricsit hallgatunk. Az abla­kot megrázza a szél, mint­ha heh/eselve Lajos bátyánk beszédére... Mi megrendültünk a hallottaktól, Lajos bácsi meg az emlékektől. Nehéz dolog lehetett az, amin ez a. megtört ember ke­resztül ment az életében. — Itthon tébláboltam majd­nem fél esztendeig — szőtte to­vább beszéde fonalát a pillanat­nyi hallgatás után. — Voltam én minden, jártam én mindenütt az országban, hogy életet teremtsek családomnak, magamnak. Eve­ken át — a „messzi munkán'1 — bekóboroltam Erdélyt is... Gyalog mentünk száz kilomé­terekre és gyalog jöttünk, a hámmal nyakunkban onnan vissza, hogy azzal is megtakarít­sunk egy pár fillértAztán — szavam ne felejtsem — voltam én munlcása Vaszkó Mihály képviselő úrnak is! Annak a Vaszkó Mihálynak, aki a feje akart lenni a falunak az utóbbi időben! Kapáltam nála kukori­cát arattam búzát, nyeltem a pori a gépnél — amikor nála csépeltünké. (Ne haragudjon Lajos bácsi, hogy ígéretem elle­nére is megírtam ezt és én úgy érzem, tudtál kell adni ezt mindenkinek!) Szóval ismerem én jól a Vaszkókat, Ugrlnokat, Oszlácsakat, meg a Gombkötő famíliát is... öregember vagyok én fiaim, sokat tapasztaltam az életben és azt mondom, hogy az Isten őrizzen’ meg mindannyián­két attól, hogy az említetteknek lábtörlői legyünk.„ Olyan láb­törlőik, mint a harmincas évek­ben voltunk mi, javakorabeli emberek... Béke. volt az. béke­idő, de nem nekünkCsak an­nak, akinek volt földje, a fa­luban háza, meg takaros tanyá­ja az Ugaron, vagy a Peresen... Én azmondó vagyok, hogy vi­gyázzatok nagyon, ne higyjetek nekik! Annak az időnek nem szabad visszatérni a ti életetek­ben egy pillanatra sem! Nem, mert állítom, hogy az Oszlácsék tanyájára is vettek egy pár cse­repet az én bőrömön és remé­lem, hogy ti okosabbak vagytok és lesztek nálamnál a jövőben is... «• mlik a szó — jó öregünk bajsza álól — és mi meg­rendültén hallgatunk. Hallgat­juk a régből maradt fájdalmas emlékeket. Szinte érezzük a csendőrök kemény csattanását arcunkon, amit nem kézzel ha­nem „bikacsökkel" vertek La-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents