Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-23 / 42. szám

WWí december 23i, vasárnap.

Békés megyei Képújság

8<

A Pravda cikke E. Kardelj bestédéről

tea áHításekat, »melyeit egye« teoretikusoknál még mindig divatosak, még a burosoá sajtó is „a szocialista. gandhlKodás Marx előttt forrásainak“, még hozzá uroiullKmnaR tniirjil'mít- ja, a krmummistáSmtk azonban semmi okuk sitacs, hogy Marxtól vBsaatérjeneK Proudhonltim Mi arrnak hívei vagyunk, hagy

(folytatás * % oi<l*lr<H;) | a bíróság és a rendőréé:?! A had- | m*» nem lettefv esek. a proleta- ses-egre votíaíSiazólug maga Kar- riátuii forradalmi diktatúrája.” délj élvtára kijelentette: „Az idén Azt jefcrnti-e ez, hogy ha elís- sajnos nem- csSkkenttnrtpk lénye- merjük a proletárdiktatúra leni- ges mértékűén Katonai- költségve- mí elvét, mint * kemmanizmus fésűnket“, sőt' Syifa® pere- sem felépítéséért fwlyó- hitre- egyik arról tanúskodik, hogy Jugaazfiá-- alapelvér, ha- erősítjük és- nem v iában elhalna a® állam-. Ml agy- gyengitjirk? a szoeia-Usíaf államot, általán nenr szándékozunk akkor lemondunk- az átomappa*- védelmünkbe' tow SyübBSüt, aki rátíuslton- mutatkezó- büvoiiratikus- régóta úgy ismeretes, mint a Jen In- a szoelaliSKa gazdasági tevékeny- toreulásbk elleni harcról?: Tfenné- izmus ádáz ellensége,- dfe Qpflaez ség légítofönbözöbö formál ffejlőd- Bzete.ion senki sem harcolt Leni»-' ügyinek bírósági- kezelése egyálta-i -jenék minden országban. Az igaznál erélyesebben- * bürokratizmus ián- netxr igazolja Kördfelj falfte1 súg. Isritériuma azoiáram a gyakne- elFeiTÍ De hw Lenint, követjük, ak- gésát. jlat a gazdasági tevékenység, ilyen

kor nem az- anarchikus Kispolgári Annál-■'különösebb, Hogy- KardeLj v vagy olyan formáinak igazi, próbaspontaneitásra kall támaszkodni, elvtárs oly Saitatsrtosam agáni,ia:í"it6ve mindenekelőtt az. hogyan amely minden ürüggyel és min- magyar szomszédainak az állam- j mozdítják elő a népgazdaság feleden ürügy nélkül is a hazug búr- gépezet saftlarését. i melkedésér, ami nélfcüL lehetetten

zsoá. demokcáciához való viasza- Kardelj a2t hangoztatja, hogy-a a szocialista építés legfDntosafeb- térést követeli, hanem a proletár- jugoszláv szocializmus elsőnek lé-! ÉaföcUtóaafc megoldása — a- nép diktatúrának,. az emberiség, törté- pett arra az útra, amelyen vélemé- I anyagi jjáiétinels. fokozása. Egye- nrtéban az első olyan áHaen-niik nye saerinit jelenleg, az egész szó- ! ídtoe- azonban még. komái arról be- i páratlan. lehetőségeire, amely ten- ciaUsta fejlődésnek hatódnia- kell. j izéim, hogy; a. gazdásági; irányítás i mászeténél. fogva, a Iegdesnokra- Ezzsl összefüggésben ■ erőteljesen j új; jugnssdáifflai formái jelentős tilo.iisa’bh.

Hanyecz István a boldogulás útján

kidomborítja a „munkástanácsok, * gazdasági eredmánjwsságet, mutat» E. Kardelj, felfogásából bűn- ; keminunók és- más demokratikus - mának és azt a példát jelentenék, dúlva, lényegében szembeszáll a társadalmi önigazgatási formák,, ■ amelyet mindenütt, ätov-etni kell., proletárdiktatúra államával és jei&ntőségéiMLsemmi rosszat, nem j E. Kardelj.. beszédében, kijeíenr ellenzi a párt vezető szerepét a akarónk mondani ezekről. a szai- (ti,, hogy „az .SZKP XX.. hongrász- szecializmus építősének időszaka- vekről. Nyilvánvalónak látszik : szusa- előtt, lényegében csak. altban,, minden ingadozás nélkül azonban,, hagy m még. karai äsz- j garelávia kasaste- komolyabban. és. , sztálinistának“ nevezi azt az ei- szefoglalni azokat az eredménye- találta mag az .ismeretes politikai, vet, amely a párt veaetö szerepét két, amelyeket Jugoszlávia az ál- • meso-Wásokat iá átmeneti időszak hangoztatja. A szocialista építés- tála választott úton elért. Amint - ellentmondásaihoz“. így beszélni ben mi legyen. Lenin következő ugyanis-Kardelj. maga beismeri, a azonban annyit jelent, mint ta- programmyilatkozatávar: „A szev- . társadalmi önigaagatáai fcrmáir., gadni- azt, hogy mindegyik tesfcvór- jet hatalom két és fél éve után területén még van olyan, irányzat, | párt fbjrfeszti a marxizmust-renán.- az egész világ előtt hangoztattuk hogy ezek. „egyenesen, átalakulj tv {izmust, annyit: .ident, mint tagadni és megmondtuk a kommunista in- aafe ackruniszb’atóv-bü-roií.raükus l JMtaimos- hozzájárulásukat amaix- texnaclfiBáléban, bogi' a. proletó- ; vezetési ■ módazezefeícé“.. Rámutat; izmus-leniiiizmus kincsestánílm riáius diktatúrája nem lehetséges aura, hogy „a kommunák jelenleg.'és áz új társadalom épífésénsk másképp, csak. koreimunista pár- majdnem mindé» jelen tékáéi en-i gyakorlatához-. Az il'yenxéle lvija- ton- kr-resztül.“ Igea, az egész vi- kérdésben kényttúanak. kdRéeni a lfentäteKßen meg kell látni, hogy íág. elé terjesztettük ezt a tételt,, a kerülétefc, azok. pedig a idiztársa- .Kardelj a jugoszláv utat a lagjofcb- imeíyet börténehui körülmények súgok hozzájárulását“:. „A váüalar Irént ps-ppa-gálja, húr szavakban között próbáltunk ki, szovjet szó- tokiói, és a kommunáktól. — ma- tagadja azt. a tényt, hogy üyasíéla eiaJista rendünk, páratlan hatal- gyarázxa Kardalj — cüysao. sokat propagandával fb^tó&ozik. A kö- mát, pártunk egyedülálló erejét a. vettek, eí,. hogy a vállalatolt gyakr : vetkező példa megmuUvtja, liavá legékesebb történekni fordulatok- j-an a technikai és a,. vezethet egyes szntíaűata mtszágac

bah. próbálta ki az élet. csőd állf^pótába keriHtek.“ szeirtbe-álKtába raésriüteai;

a' proletárdiktatúrára vonat- _ Ezek a gazdasági vezetés Juapsz-.j kozó marxiste—leninista Uviá.ba.n fennmacodt ceniraUzala- |

következtetés óriási életerejét iga- nyilvánvalóan káros saját-!

zoltáfc a szocialista vilá^endezer ságai. és ime az emellett.- agyanr- fejlődásének összes, tapaaztalaíai, eaak meglévő azélsőstógBs decent-: e'T..- emiékazteteist az a határozat raltzátóa nehány gyümölcse: „Ja-: is,, aranyét a Kínai Kormnunieta. Ssszlav-klban sok. felesleges- dölogj Párt ¥11. országos kongresszusa a ápül, legalábbis helyii far-rágakteóí, |

R-KP- Központi Bizottságának po»- ugya.nafcäEor nincs elég. pénz olyan. I Ktikai. beszámolója alapján he- építkezésekre, amelyek a legszükr-1 zott. E tértóneimi jelentőségű, ^éeesetójeilt volnának.“ kongresszus összegezd a szórta- ^r£lff ^ jtílentiiír9 1TOnd„

lizmus- kinai építéséneli tapasztó- ^ eztíí a beiatwréssk hogy :

laíait és összegeztél „ahhoz, hogy Jugoszlávia, példája Közvetett mó sikeresen megbíritózzunk a gaz-. don újból megevőaíü a demo.!c. daségi és kulturális- építés nagy ratílcus féladiitáival, továbbra is erősítő- elvének ni leéli, országunkban a nép de- d2sé«j mokratikus diktat, aráját ^ ba,n

A Ptoletáriátus diktatúrája el- a takarmányozás módjáallasíoglalasak,. ^ Lommu- „gpesolja az e^séges: központi rál váló vitatkozás maradi me*“

J^u- f tálf*~ vez&tést üEalúirél jövő l&gátfo- Emlékeztetni kell azoahan na,

c.mn:i mid^ mogtetemteeben be- góhb K-ezdaményezásekkeJ. ». mind- : hogy a paBtika koncentrált köz- í‘“ szece.}>evel. szemben a nemzeii: _ állami sajátostól- fgazd&aáet-an; Lenin, tanította:

noiííibai szófeesér.- sebb iuírtleR íuell fej. .. Nyilván- nem; szabad: és nem-1 tegetést, közelebb az éleihez!" szavaival elve a „let bölcsességet miw. , . . , : . . , , , *

csupán abban látják, hogy „ben- SlSiC í“’ .fo!iet Hl, A ®W smberele nem szandene minden új régiből szövvűdik.“ niiKv^rtok bcavaidroan Jugoszlávia

A kommunisták nem. mehetnek ® n.em. lehel útj4t oe}^üe- J«®t«elüvüt népeinek,

el szótlanul, a proletárdiktatúrát *Z3nnu^ mmtáként '»■« bármely más ország népeiés a demökráciát egymással szem- J'r ' u.e 1& }oe “ dhil0z- ll0§y ear

be állító revizionisták spekuláció- Ha viszont arról van szó, hogy a rendeszek be- életüket. Ez

ja mellett. M-indanlu. előtt isme- syar’aÍBa* es üzemeke-t Irivagyék *,a log. eb’úatíiaiatian. A Szovjet- retes, hogy a proretárdiktalúra saociaüsfca allam keséíjől és egyes; umo-ósantán.aüsereket.kíváii a di- eolia, még a legélesebb osztály- ™»»f{áscsoportn& kezébe adják; az 0,6 népnek a. szoeiaü.*•harc idő&zaicában,. a polgárháború'1 követeláscfekeT ikap- ; flU’4 függetlenül attól,

idején sem merült ki az erőszak- CS0^(<3S V1*a a Szovjet-Unió Konr-í * ;l jugoszkw elv társak, ennek ban, hanem jelentette a munkás- mun“ria Pártja számára már ré- az *BÜesi»elf milyen konkrét £oi> «ssrtáiy politikai vezetését a tár-!gen HúMádott: a párt Lenin ve-!1T,a,t i'é»resiti-]t előnyben, dfe mi- sadaltaii élet valamexmyi tmiüiate ' ^'■•^Aved- már 1921-hen megtartott i ®ri ^ILseehetiliianif Jugoszlávia fölött,, a szocialista rend meg-te- JV' LongresBzusán- határozatot lm- ; í€iíődtítwí más szociális onszágok eemtéeéért, valamint azért,, hogy ,zo^ erről a B6vetiÄ6sr6Bés-eMUéRg|^ií^désével? a dolgozók legszélesebb rétegei . azb mint a marxizmus elveivel er- 1 Az b. 'en rá.iyi onal sac.mbeszö- belrtrapcsolód-jaíialí. az államigaz- -^níeiben' á®ő, anarelio-szihőika- i rtlentéuben áll a manxizmusAz utat igen csúszóssá tette bácsi ül kucsmában, nagyka- !ai leszálló köd. A Végggybázárai bútban; kissé sáros? kézzel — vezető úton egy magányos ko- ami vall épp az ekét fogta és esi: jön. felénk- lépésben. A lo- tisztította. Munkából jön,, őszi fvak a kacsában, szinte habosak szántást végzett; Hanyecs dt melegségtől— no meg a sok, Istvánnak Hívják, amit későb- kukarjcdtál,, amit egy-agy gaz- ben megjudtam a beszélgetés ,da. a aÓréjábóL „kiesen!’ a fél- folyamán. Egyénilfeg gazdálka- tett és szecetetí állatai száma- düt a. „birtükon,‘ — így never Va. Általában, jellemző. Magyar- zik. a mezőhegyesi állami biß* országra, méginkább az. Álföidv tokból' juttatott földet. Arcáról Ve. hogy a parasztemhec leg- és minden mozdulatáról a ba~ 'jabhan szereti a. lovat. Ezt a, rátság sugárzik, pedig a sok lószeretetet őseitől' örökölte. munka, a sok verejték kérgessé Az ülésen, egy ötven körüli tetta tenyerét.

Hét I:1 ala-;zíralis hold földön gazdálkodik

Ebből' Itat juttatott^ egy katt | végre, alákítottók ki a gazdaság- hold pedig örökölt föld; A-grár- gát; Annak az egyéni dölgozo*- proibtár volt, mint a többi 3300 nak; aki nem dolgozott- latástóli család a faluban, a-múltban bé*- vakulásig, alig maradt meg va- i-es a nxezőhegyesi birtokom i lamije. Nagy szerencsénk, ne- Buszélgetés közben kissé be- künk végegyházi parasztoknak^ lemerültünk a politikába-, hi- hogy jó minőségű földön dol- szen manapság minden ember gozunk, 25-—30 aranykorona ér- ezt teszi. Habár mindketten- tékűelren, Általában minden, kijeiéntettük esrmásnak, hogy növény megterem, kiváltképp rrem értjük a politikát. Az öreg pen búza, kukorica, répa la- szinte- várta a> kérdésemet. És gyom jó termést ad. Az elmúlt cigaretta rágyújtás közben kér- icjőkr gazdaságpolitikája az tem véleményét a múlt évek egyéni dolgozókra ráerőszakol— hiómms- rendfelkezéséről, a szín- a különböző ipari növényeié kibirhatatatlan beadásról, az termesztését, ha akartuk, he- egyéni dolgozókkal kapcsolata- nem> termelni kellett, men ezt san- _ kívánták. A múlt esztendőben

?.k’ -az 1: kát: hold cukorrépát termelmondta Pista bácsi, s közben termést adott, 20Ú

íelrecsapta a kucsmáját. Ne- mázsát> De meg is kelleit dől- vötVKX“r«kT •»*«» 8™» M-4gBna termelőszövetkezetet; sőt Végegyházai doágozu paraszt- egyes helyeken előfordult, ságát, úgy-mint; azt hiszem min- bogy cKliiwíőiilcusan hajtották den magyar dolgozó parasztot»

m.egnyu.glatott a ker/nány gcrzdaságpoJiíHcája,

femikor eltörölte a beadást. Sok viszont kis területen hány má- . rosszat éltünk az utóbbi időben zsa búzát érünk el- kát. hob Von Brontaao BjHigí»üTém«t kiii- j:rQi; egyéni dolgozó parasztok: dánként*. Az értékelésnél; cso- ügyminisztor » NASO- l^utóbbi Ijcgyszóval. szabadon szeretnénk dák csodája, én lettem a győz- tatoMssiUúsé«, auiint a, Baris egyszer gazdallcodhi, hogy tea. Kát; holdanként' 05 kilo*-' Brase^e? thRaamigrant^eiinii lap-j.yalóban gazdája legyen a pa- grammal többet termesztettem

reszt a fiöldjének, azt termesz-r mjnt a gazdaság: A- jövőben is iszen, amit ő akar, s ami a legr kívánok termelni cukorrépát és jobban jövedelmezők ipari növényt (napraforgót), de.

Vajon mi értelme volt mind az ^ saját magam belátásából, i

»SS t»*,,

öeuresa a kőtelező beaoas es a , 9 , ,,u __•

sz

abadbúza-beadás után alig ^dl0Q a dolgabu mondoUa ,, » . v ___• ki&ae kiabalva Pista rácsr.

5^

1 M»t, mikor onóUíak. ks»ek_.

kja — aai. javasolta, hogy aa északatfanti tömb saem ezete sa— gítse elő a „íitómmusé í'ajhíils- sét a néni demokratikus orszá- gokáaov miatilogx vél«mé«ye szerűit ez a. módsees „megbízhatóbb, íníiU a mcgiTösttésre való Koz vettfen felbújtósj"

J^arddj- leplezetiair: nagy-K^sű- géggel gúnyolja azoknafe, a ;zocialista országoknak ko-mmu- centralizmus lenini f-nistáit,. amelyekbe» szaatai saerint étetBoeját a. gaz- 1 „megszűnt a politiita“' k csupán „a vezetés vonatkezásó- • tervszáirroiiról; az -acél és gépterEnnek. az elvnek a. m&léscői; a burgonyáról és a ktiíto»arásba.

"Efutólag fegj'en szabad feltenni egy kérdést: E. Kardelj Valiiban olyan. Mkes híve az ál^ lám „elliadásánaík“" és annyira ellenfele a diktatúrának, amint ezt hangoztatja? Egyelőre semmi sem hallatszik arról, hogy Jugoszláviában elhalna a hadsereg, eltűnnék

Ss!» Követelést. j leninizmus elveivel, a szocialista

Bármit mondjon* is Karáéi#, » óitomiallwiaÜaniu« elveivel: «wcÄJSsta áilaui állámí. tulaj-1 Az dyen irányvonal Idilönösen ti««® ÉDPeu ex a hajsadaímf tói- : ártalmas, amikor a reakció eűkese- lujdow, mivel; nem. egyes sze- ' ''«dett roJiamuRat intéz a kormnu- melyete, knen aa- egim táv- ! bi»*» pártok ellen, minden esafcoz- j*adaíiiwné. E íulö,jdomia.k magit • BsegtósórM. megbontani a nem- Iion » dolgozók«» kiuíHi ma»,, zetközi kommunirta mozgalom f gazdiíja nincs. Az ezzel ellenié- egysegét.

gépállomások, alkalom nyílik

jövő évi vetőmag; Ez & nagy*kabát is, ami- rajtam* van* ün- r • -. ,,, , ,

nép lő és viselő egyetemben - «te® szerződősek mondotta Pista, bácsi. 1953-ban ~ úgy, mint ^ versenyre hívtuk ki: egymást a amikor két evre is eltolódott a Mezőhegyesi Állami Gazdaság- i szerződés es a munkát nem v.e- gal, szinte nevetséges, de így geaték. el. Ha a. gépállomások volt. A verseny cél az volt, hogy önállóak lesznek, akkor az a gazdaság nagy területen, én ilyen, magamfajta paraszt is

erőmtől telhetőleg,. — két-kÓNom évenként traktorral szántom a földem,

mert lóekével csak 22—23 cen-! szes egyéni parasztjának teűte- timéteren, tudok szántani, de a pét láttam lényében. Csodálte föld megkívánja a mélyített tos. Mennyire szeretik munká- szántást — mondotta Hanyecz jukat. Élbek-li«nak a földért. Pista bácsi. , Bizakodva gondolok 1, jövő*Én ránéztem mégegyszer Fis-, re, s azt hiszem, nagyon sok ta bácsi arcára, láttam rajta a dolgozó paraszt, aki a télen kis ráncokat, és talán ezekhez a parasztházak szobáiban a bog- ráncGkltsz az elmúlt nyolc esz- lyas-kemencékhez támaszkodva tendő is nagyon; sokat adott, tervezgetnek jobb, s boldogabb Nézegettem, a dologtól kirepe- életükről, dezett kezét, és az ország ősz- (sz- b.)

íünai-bnriötU kir/wr nyilatkozatot adlak ki

Rangun. (MTI) Bfeccmber 20-án ; tartásáwal tehet megőrizni és raggal. Bfaagunban Csou Ea-laj.' megszilárdítani, a két miniszter- kínai és U. Ba Szve bunmai mi- : elnök a. megbeszélések során niszterelnök lcözö* nyilatkozatot; 1 megerősítette, hogy a két ország írt alá — közli az Új Kína. A | kapcsolatai ezeken az alapeive- nyitettozat a többi között ezeket ■ ken nyugszanak és fognak nyu- mondja: | sodni a jövőben is.

„Átlátva, attól a meggyőződés- A két miniszterelnök a baráti és tői, hogy Ázsia, valamint a világ j kölcsönös egyetértés légkörébeír békéjét csupán, az egymás, mellett! megvitatta a kínai—burimri ha- i élés öt alapelvének tieeteletben-' tárvonal rendezésének kedését is.