Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-21 / 40. szám

4 1956. december ti., péntek Békés megyei Népújság Ráffzetiink-e a szovjet-magyar kereskedelemre? Mindenféle téves nézet terjedt el a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokról. Sokan azt állít­ják, hogy a Szovjetunió Magyar- országot gazdaságilag kizsákmá­nyolja. S ezeket a nézeteket a be­csületes emberek többsége elhi­szi. Nem is tehet mást, mivel ezt a tényék alapján, nyilvánosság előtt még senki meg nem cáfol­ta. A Rákosi-rezsim népet sem­mibevevő politikájára az is jel­lemző volt, hogy még a számuk­ra kedvező jelenségekről sem tar­totta érdemesnek a dolgozókat tájékoztatni. E cikk keretében nem kívánunk foglalkozni a gazdasági kapcsola­tok sokfajta ágával, csupán egy- gye\ az árproblémákkal. Nem kétséges, hogy a gazdasági kap­csolatban sok előnyös, de néhány előnytelen vonás is fellelhető. Nem tekinthető egészségesnek pé’dául a többi között éppen a szovjet rendelések függvényeként kis'-’-ült magyar gépipar szerke­zete. Az, hogy sok anyagigényes gyártmányt termelünk (hajó, lo- komobil, gőzmozdony, teherautó stb.). noha nyersanyagokban sze­gények vagyunk és elhanyagolták a munkaigényes iparágak fejlesz­tését. Most azonban vizsgáljuk r uogy a népgazdaság így ki- al: struktúráján nyugvó szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolat számunkra előnyös-e vagy sem. A kérdést elsősorban az dönti el, hogy milyen áron adjuk | zött a Szovjetunióval folytatott kereskedelmi kapcsolat — leg­alábbis ami az árszínvonalat il­leti — egyre előnyösebbé vált. Hi­szen a nyersanyagárak nem, vagy alig emelkedtek, a tőlünk vásá­rolt készáruk árát viszont — a Nyugattal ellentétben — nem, vagy alig csökkentették. Lássuk a tényeket. Ha például a gépipar kellett volna eladnunk, valami­vel több mint 10 százalékkal ke­vesebbet kaphattunk volna értük, mint amennyiért a Szovjetunió azokat tőlünk megvásárolta. Még kedvezőbb a helyzet a könnyű­ipari gyártmányoknál, ahogyan azt a következő táblázat adatai is igazolják. (Az árakat dollár alapon számí­termékeit nyugati országokban tottuk át devizaforiintra.) Egység Egységárak szovjet tőkés Megnevezés Év vásáriás deviza forintban páni u tszövet 1951 1000 négyzetek 7 417 4 875 1952 7 608 3 395 1953 7 771 3 243 1954 7 054 3 151 1955 8 079 3 027 selyemszövet 1951 1000 négyaetm, 12 37S 10 124 1952 12 401 5 820 1953 12 893 5 215 1954 9 897 5 353 1955 9 256 4 818 női cipő 1951 1000 pár 55 170 41 697 1952 53 600 41 697 1953 53 207 36 440 1954 52 192 36 230 f 1955 92 200 30 060 És ezek nem kiragadott példák, De vizsgáljuk meg a mérleg már csaik azért sem, mert a forga­lomból a legnagyobb értékeket képviselik, öt év alatt csak a könnyűipari cikkek eladásából 732 millió deviza-forinttal többet vettünk be, mintha ugyanezeket az árucikkeket tőkés piacon ad­tuk volna el; másik oldalát, vagyis azt, hogy milyen áron vásároltunk nyers­anyagokat a Szovjetuniótól. Leg­egyszerűbb itt i«, h« eat a kér­dést a legfontosabb néhány nyersanyagon keresztül mutatjuk be# uní^Kói zerzett -Árukat. szovjet tőkés A Szovjetunióval folytatott ke­Megnevezés Év vásárlás rr 'ledelmtinik alapvonása, hogy deviza fos'mtban elsősorban nyersanyagot hozunk ré* 1951 tonna 6173 12 940 be és készárut viszünk ki. A be­1952 6 447 14 667 hozatal mintegy 90 százaléka 1953 * 6 378 9182 nyersanyag. Ez számunkra azért 1954 J 6 387 9 422 rendkívüli fontosságú, mert sok 1955 11 661 11 063 nyersanyagban szegények va­nikkel 1951 tonna 10 638 10 428 gyunk és a Szovjetunióból á i)yu­1952 14 110 47 820 gatá államokban nehezen besze­1953 13 965 109 857 rezhető nyersanyagokat is hosz­1954 1 13 804 70 000 szúlejáratú szerződések útján biz­1955 13 862 43 850 tosan megvásárolhatjuk. A nyers­kohótooks* 1951 tonna 215 265 anyagokért elsősorban készáruval 1952 230 236 fizetünk. A Szovjetunióba irá­1958 235 271 nyuló exportunk több mint 60 1954 234 192 százaléka gépipari termék. Min­1955 234 „ 265 den híresztelés ellenére mezőgaz­fenyőíűrésaárú 1951 köbroéte*’ 870 494 dasági cikket alig vásárol tűlünk 1952 457 473 a Szovjetunió. A kivitelnek mint­1953 459 435 egy 10 százaléka csupán a mező­1954 445 415 gazdasági tennék, ennek is a zö­1955 458 493 me iparilag feldolgozott áruféle­Hasonló a helyzet olyan fontos Szovjetunióval, mintha ugyanezt ség. A kivitel többi része elsősor­más alapanyagoknál is, mint az a forgalmat a tőkés országokkal ban könnyűipari cikk, pamut- és ólom, az ősi, a nemesacél, az am­bonyolítottuk volna le. gyapjúszövet, bútor, cipő stb. móniálkszóda, a rézgálie, a bánya­(A magyar uránérc feltárásáról Ez az áruösszetétel számunkra fa, a tűzifa stb. és eladásáról szóló szerződés is előnyös. Sokkal előnyösebb a Hozzávetőleges számítás szerint kedvező számunkra. Értesülésünk Mégis, mi adott még a jószán­dékú embereknek is alapot arra, hogy a szovjet—magyar kereske­delmi kapcsolatok árproblémáiról annyira kedvezőtlen képet fesse­nek? Elsősorban az, hogy az Amerika Hangja, a Szabad Európa-adó már évek óta kürtöli világgá: a Szovjetunió kizsákmányolja a ma­gyar népet. S ezt a Rákosi—Ge- rő-klikk nem tartotta érdemesnek a tények alapján megcáfolni. Ti­tokzatosság, a nép félrevezetése — ez volt a módszerük. Ezt használták ki azután i*z el­lenforradalmi elemek szovjetelle­nes uszításra. A téves nézetek el­terjedéséhez az is hozzájárult, hogy az áruforgalmon kívül pénzforgalomban a forintot ru­belre nem a reális vásárló érték­nek megfelelő arányban váltották be. (Az áruforgalomban az adást és a vételt is rubelban számolják itt tehát rubel-forint átszámítás nincs.) Egy rubelért ugyanis 2,93 forintot kellett fizetni. A tényle­ges vásárlóértéke a rubelnak pe dig legfeljebb másfél forint. E- ezerimt tehát az a magyar utas, aki a Szovjetunióba meut és fo­rintját rubelra váltotta át, azért csak fele értékű rubelösszeget ka­pott. Ha viszont a Szovjetunióból jött valaki Magyarországra és rubeljét forintra cserélte he, két­szeresen jól járt. Nem kétséges, hogy ez az átváltási árfolyam igozságtalan volt. De nézzük meg ennek a pénzforgalomnak a nagyságát. Egy évben áruforgal­mon kívül pénzforgalmunk a Szovjetunióval kb. 120 mil­lió deviza forint, amit a diplo­maták ,az ösztöndíjasok, ée egyéb, a Szovjetunióba, illetve onnan Magyarországra utazók költségei­re fordítanak. Erre tehát éven­ként mintegy 50—60 millió de­viza forintot ráfizettünk. De a- mint látható, ez az áruforga­lomból származó haszonnak csak 15—20 százaléka. A szovjet kor­mány megegyezett a magyar kormánnyal és a rubel—forint elszámolását 1956. január 1-től visszamenőleg áj alapokra he­nyugati országokkal folytatott ke­reskedelmünknél. A tőkés orszá­gokból importunk mintegy 60— 70 százaléka erejéig nyersanyagot hozunk be. De mivel fizetünk e- zért? 50—55 százalékban mező- gazdasági és 20—25 százalékban pedig könnyűipari termékkel, vagyis olyan cikkekkel, amelyek­re a lakosságnak itthon is nagy szüksége van. Lássuk most már, milyen áron adunk és veszünk. Az adás-vétel árait még 1948— 49-ben állapították meg az akkori nemzetközi árszínvonal figyelem- bevételével. Ezeket az árakat ki- sebb-nagvobb ingadozásoktól el­tekintve a legutóbbi időkig is ér­vényben tartották. Ez egyformán vonatkozik az eladott és a vásá­rolt cikkekre. Mi jellemezte ez alatt a hat-hét esztendő alatt a vi'ágpiaci árak alakulását? A nyersanyagárak majdnem kivétel nélkül emelkedtek, különösen a koreai háború időszakában. A há­ború beff iezlével az árak ugyan csökkentek, de még most is jóval az ehWi időszak árai felett van­nak. A készáruk ára, elsősorban a textíliáké és a gépeké viszont a nagy nyugatnémet, amerikai és dumping miatt jelentősen csökkent. Ilyen körülmények kö­lt ülkeresikedelmá mérlegünk éven­ként mintegy 300—400 millió de- vizaforinttal volt kedvezőbb a szerint a forradalmi munkás-pa­raszt kormány a közeljövőben ezt is nyilvánosságra hozza.) összefoglalva latba juk tehál hogy a szovjet-magyar kereske­delmi kapcsolatok órkérdései kedvezőek számunkra. Ebből is az a tanulság, hogy a kormány­nak a nép előtt őszintén fel kell tárnia a legkényesebb gazdasági kérdéseket is, mert csak ez ad egyedül módot a rémhírek, a rá­galmak megcáfolására és az ilyen politika képes egyedül a kor­mány iránti bizalmat megterem­teni. i A AEPUJSAG SPORTJA Beszélgetés útközben hazafelé az olimpiai csapat legjobbjaival Kárpáti Rudolf kardvívó, olimpiai bajnok: — Az eszem, minden gondola­tom állandóan otthon járt. Egy aszó után már el is felejtettem, hogy is történt, jóformán alig em­lékszem valamire. A moszkvai, leningrádi, cannesi és budapesti nemzetközi egyéni versenyen ara­tott győzelmem után sokan Mel- bourneben is nagy esélyesnek tar- | tottak. Jóleső érzés, hogy Somos Béla edzőm és több éves komoly munkám eredményeképpen nem ! csalódtak bennem a szakértők. Kovács József, a tízezer méte­res síkfutás II. helyezettje: Nagy célkitűzéseim vannak: Jövőre öt és tízezer m-en meg ’.karom javítani legjobb eredmé­nyemet s szeretnék még sok győ- | zelmet aratni. S azután négy év 1 múlva ismét olimpia lesz. s én ott akarok lenni Rómában, a ma­rat honi futók versenyén. Hódos Imre légsúlyú birkózó: I Győzelmi erélyeimből csak egy negyedik helyre tellett. Huszon­nyolc éves vagyok, akaratom még | van ahhoz, hogy ha előbb nem, I akkor négy év múlva a római I olimpián javítsak. IMarkovics Kálmán, az olimpiai bajnok vízilabdacsapat egyik legjobbja: — Imponáló győzelmeket arat­tunk, nagy közönségsikerünk volt j s csak a jugoszlávok elleni mér­kőzés előtt éreztünk szorongást. | Vízilabda csapatunk több játékos ! kiválásával meggyengült, de én I hiszem, hogy folytatni tudjuk . majd sikereinket A beszélgetés közben a vonat j egyre „falta“ a kilométereket. S ■ hamarosan feltűntek a főváros j külső részei. A rákosrendező pá- I lyaudvamál már szépszámú ün- : neplő sereg integetett s éljenzett I az ablakokban megjelenő olimpi- j konok felé, a Nyugati Pályaudva­ron pedig hatalmas ember gyűrű i várta sportolóinkat. Zúgott az él- í jenzés, tapsra verődtek a tenye­rek, filmesek és fényképészek se­rege „dolgozott“, legjobban az „Éljen Papp László” kiáltás zú­gott s a vonatból leszállt három­szoros olimpiai bajnokot mindun­talan a vállukna emelték a boldog várakozók. Rövid volt az ünnep­ség a pályaudvaron s az olimpi­konokat hamarosan hozzátartozóik „vették“ — át — s már az ün­neplők gyűrűjéből való „kimene­külés“ után megkezdődött a be­szélgetés közöttük Melbourneről, az itthoni eseményekről. Munkaszüneti napok A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány rendeleté a december végi munkaszüneti napok áthelyezéséről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a decem­ber 25—26-i munkaszüneti na­pokat megelőző szombatot, de­cember 22-ét rendes munka­nappá, a vasárnapot, december 23-át munkanappá, a szokásos szombati munkaidővel, decem­ber 24-ét, hétfőt pedig heti pi­henőnappá nyilvánítja. Az újév előtti szombatot, de­cember 29-ét rendes munka­nappá, vasárnapot, december 30-át a szokásos szombati mun­kanappá és december 31-ét, hétfőt heti pihenőnappá nyilvá­nítja. Amennyiben gazdaságossági szempontok a fentiektől eltérő szabályozást tesznek kívánatos­sá, a szakminiszter külön intéz­kedik. Azokban az üzemekben, ahol a Minisztérium irányításával megbízott vezető december 27. és december 30. között munka­szünetet rendel el, ott fizetett szabadságra kell küldeni azo­kat a dolgozókat, akik ez évi szabadságukat még nem vették igénybe. Az ilyen üzemek töb­bi dolgozójának átlagkeresetük 50 százalékát kell a szakminisz­ter által elrendelt munkaszü­neti napokon folyósítani. A nyíltárusítású üzletek nyit- vatartásának szabályozásáról a Belkereskedelmi Minisztérium ; vezetője gondoskodik. Már rendszeresen stmérsz sportműsor? a Www A Magyar Rádió ismét rend­szeresen, meghatározott idő­pontban sugároz sportműsort. Igv a Kossuth-adön debit ónon­ként 17 óra 10 perctől 17 óra 25 percig közvetíti a népszerű „Sporthíradót”, este a 22 órás I hírek után pedig „Sporthíre- I két” hallhatnak a rádióelőfize- *ők.--------------------«s-------------------­Or szágos bizottság nyújt segítséqet a Szovjetunióból hazatelepülő íenpveieknek Varsó. (MTI) Varsóban de­cember 15-én — mint a PAP közli — értekezletet tartottak# amelyen különböző szervezetek és társadalmi körök képviselői országos bizottságot állítottak fel a Szovjetunióból hazatérő lengyelek támogatására. Az ér­tekezleten részt vett Zygryd Sznek, a kormány hazatelepíté­si megbízottja, valamint Mie- czyslaw Popiel, a lengyel kor­mánynak a Szovjetunióból ha­zatérő lengyelek ügyeivel fog­lalkozó moszkvai megbízottja# Apróhirdetések Értesítjük a vásárló közönségünket! hogy évvégi leltár miatt az árulciadáfl 1957. január 2—G-ig szünetek Délm-»« gyarországi Papír és Irodaszer Érté­kesítő Vállalat, békéscsabai lerakata# Gyakorlott könyvelő állást keres. Cím a hirdető irodában. Azonnali belépésre éjjeli lóápolót feW vesz a Szervestrágyagyűjtő üzemegy« ; sége. Békéscsaba, Gyár u. 16. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG munkások, parasztok politikai I napilapja i Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Kiadja a MSZMP Békés megyei Intézőbizottsága Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19. Telefon: 20—35, 11—91 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents