Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-21 / 40. szám

?

1936. December 2L, pente*

Békés megyei Népújság

A kormány meggyőződése: a nehézségeket le lehet küzdeni

Kádár János válasza az NDK rádiójának kérdéseire

Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szerdán délelőtt válaszolt a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának több kérdésére. A válasz a

Német * Demokratikus Köatár- ság, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója és rádiója, valamint több nyugati kommunista pártlap munkatársainak jelen- lé.eben hangzott el.

A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről szólva Kádár János elmondotta:

— Az ellenforradalmi erők lényegében már vereséget szenvedtek. Az tette ezt lehetővé, hogy a magyar forradalmi tömegek ebbe a harcba cselekvőén bekapcsolódtak és hogy a nép meglehetősen széles rétegei támogatják a kormány alapvető célkitűzését: a törvényes rend helyreállítását. Az ellenforradalom katonai veresége viszonylag rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tart és még nem ért véget. Ez főként abból adódik, hogy az ellenforradáom nem nyílt sisakkal harcol, hanem leplezi magái.

— Jellemző ebből a szempontból Mindszenty bíboros magatartása. November 3-i rádióbeszédében nyíltan restaurációs követeléseket hangoztatott, november 4. után viszont az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén úgy nyilatkozott, hogy célszerűnek tartaná, ha a Kádár-kormányt a kommunista Nagy Imre vezetése alatt álló kormány váltaná fel. Különleges érdekességei kölcsönöz Mindszenty kardinális nyilatkozatának az, hogy ő monarchists, Habsburg Ottó felesküdött híve, aki még Horthy Miklós politikájával sem bókült meg, most ilyen véleményt nyílvánított.

Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól beszélt. Elsőnek kiemelte, hegy a magyar munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezi erőit és az egész országban megkezdte működését. A másik új tényező ■ az, hogy Budapest és egyes vidé- ' ki város utcáin megjelentek azok a munkás tömegek, amelyek a for- j cad-alom és a szocializmus igazi ! hívei, s ezzel pánikot idéztek elő ' az ollenfornadalrnárok soraiban.

— Jelenleg már az a helyzet —- mondotta —, hogy Budapest kövületedből, gyáraiból azt kérik, hogy az ellenforradalom ellen, a kormány mellett tüntethessenek. A harmadik ilyen jellemző vo- : nás, hogy az új magyar forradalmi karhatalom erői sikerrel vették fel a harcot az elienforra- 1 dalom ellen. Az ellenforradalmá- rok véres összeütközéseket akartak kiprovokálni fegyvertelen polgári személyek és szovjet katonák között, hogy ezeket az eseményeket azután belföldön és ki'i’földön egyaránt kihasználják a kormány ellen.

Kádár János ezután rátért a ' munkástanácsodckal kapcsolatos kérdésekre.

— Az üzemi munkástanácsokat már az október 23-i események előtt létre kívántuk hozni — mondotta. — Ezek hasznos szervek az üzemeli gazdasági irányításának további demokratizálódására. Kialakításuk azonban bizonyos időt kívánt volna meg.

— Sajnos — folytatta a miniszterelnök — az üzemi munkástanácsok első választásaira az anti- kommunista, antidemokratikus hullám és uszítás nyomta rá bélyegét. Ilyen körülmények között a munkástanácsok vezetőségeibe olyan újsütetű „munkások“ is bekerültek, aki azelőtt a kapitalista osztály tagja! voltaic. A munkástanácsok megtisztítása ilyen elemektől nem kormányfeladat, maguk a munkások már résziben elvégezték és ami még hátra van, azt is ők maguk végzik majd el.

— Az ellenforradalom taktikájának hajlékonysága abban is megmutatkozott, hogy a munkástanácsokat befolyása alá akarta keríteni, hogy azokat felhasználja a kormány, tehát lényegében a nép, a forradalom ellen.

— Demokratikusnak egyáltalán nem mondható módszerekkel és nehezen ellenőrizhető körülmények között jötték létre a területi munkástanácsok, mint központi szervek. Ezek a központi szervek ténykedéseikkel ellenforradalmi célokat szolgáltak: azzal az igény, nyel léptek fel, hogy a hatalmi funkciókat átvegyék a Magyar Népköztársaság törvényes és alkotmányos hatalmi szerveitől. A kormány kénytelen volt az ilyen törekvések ellen fellépni.

— Kívülről is beleszóltak a vitába, amely pedig nézetünk szerint — a magyar nép saját ügye. Amikor, a Szabad Európa Rádió azt követelte, hogy a központi munkástanács hatalmi funkciót kapjon, sajnálatos módon — meggyőződésem szerint egészen más meggondolásokból kiindulva —a testvéri Jugoszláviáiban Kardelj elvtárs hasonlóan nyilatkozott.

— Kardelj elvtársat mi ismerjük — magam is személyesen ismerem, tisztelem és becsülöm őt, mint a jugoszláv rmvnkásmozga- j lom egyik kimagasló vezetőjét. | Kardelj elvtárs kijelentette: nem helyes, hogy a magyar kormány nem támaszkodik a munkástanácsra. Eltekintve attól, hogy

mi itt, Magyarországon — véleményem szerint — jobban tudjuk megítélni saját ügyeinket, mint Kardelj elvtárs Belgrádban, elvileg nem lehet helyeselni az 6 álláspontját.

Kardelj elvtárs Leninnek 1917. tavaszán és nyarán kiadott jelszavára hivatkozott „Minden ha- ! tatom a szovjeteknek!“ Ez a leni- j ni jelszó feltétlenül helyes volt. j A történelem igazolta. Amikorj azonban Lenin a szovjeteknek j követelte a hatalmat, akkor egy burzsoá államhatalommal szemben állított fel ilyen követelést.- 1956. november végén Magyarországon proletár hatalom volt, tehát elvileg proletár hatalommal szemben feí- áüítani azt a követelményt, hogy a munkástanácsának adja át a hatalmat, politikailag még helytelenebb.

A kormány nem támaszkodhat ellenforradalmi körök által létrehozott szervezetekre még akkor sem, ha azokat történetesen „központi munkás tanácsnak“ nevezik. Amikor ebben a kérdésben Kar- delj elv társ nyilatkozott, valószí- ] nűleg nem tudta, hogy ez a munkástanács az üzemek dolgozóit arra akarta rávenni, hogy a munkástanácsokból tegyék ki a kommunistákat.

— Kardelj elvtárs történelmi

analógiája helyett a mi mostani

helyzetű näcre jobban ráillik egy másik történelmi analógia. A kronstandti ellenforradalmi felkelés idején az eUenforradalmárok tudták, hogy a szovjetek a tömegek között népszerűek, ezért nem a szovjetek ellen léptek fel, hanem kiadták a jelszót: „Szovjeteket kommunisták -nélküli“

— Megítélésünk szerint — és ez a tények alapján is világos — a központi munkástanács nevében hangoztatott követelés, hogy a karhatalom felett ő rendelkezzék

— hogy úgy mondjam —, vegytiszta eSlenfowarialmi követelés.

— Ha Kardélj elvtáns közelebbről megismeri ezeket a tényeket

— úgy gondolom — módosítja álláspontjait. Ezt annál is inkább feltételezem, mert a volt budapesti munkástanács 12 tagja — bár korántsem rendelkeznek olyan marxista tudással, mint Kardelj elvtáns — a tények ismeretében nekünk adott igazai — helyeselték a területi munkástanácsok felszámol,ását és ma is támogatják a kormányt.

— Az ellenforradalom potiíikai megsemmisítése politikai eszközökkel, véleményünk szerint nem túl hosszú Idő alatt befejeződik. Ebben elsőrendű szerepe van az ideológiai harcnak, hagy az ellenforradalom nem tudja becsapni a tömegeket álforradalmi jelszavakkal.

Kádár János miniszterelnök ezután az ország súlyos gazdasági helyzetéről beszélt.

—■ Jelenlegi nehézségeink között vannak régebbi keletűek is, füg- j gefclenek az október 23-i esetné- J nyéktől. Az ipar fejlesztése, ten-' verése, a tervek megvalósítása során nem vették kellően figyelembe az ország gazdasági lehetőségeit, s emiatt népgazdaságunk már az év elején súlyos nyersanyag- és energiahláranyal küzdött.

Egy sor elemi csapás is hozzájárult ehhez: a januári földrengés, a tavaszi árvíz és a nyári szárazság. Az október 23-án kezdődött eseményeket pedig nemzeti tragédiának nevezik a történteket a legkülönbözőbb módon értékelő emberek is.- Rendkívül súlyos a gazdasági kihatásuk. Az ország j öt-hat heti termelése teljesen ki- I esett, ami megh alványozita a korábbi bajokat, különösein a szén, I energia és nyersanyagéi'áiáéiban, i A kormány meggyőződése, hogy az említett körűimé- < i nyék ellenére a nehézségeket le lehet küzdeni.

Pár

rvezes

Az orosházi járásban már csaknem minden községben megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. A legtöbb helyen már az első taggyűlést is megtartották. Nem egy olyan község van, mint Tótkomlós, ahol közel 300 tagja van az MSZMP-nek. Csorvásou még csak vasárnap alakult meg 30 taggal és máris közel 50 tagja van a pártnak.

Az eredmények ennél jóval nagyobbak lennének, — ahogyan ezt a járási intéző bizottság megállapította—, ha idejében eljutott volna a járási pártaktíva határozata, szervezési irányvonala a községekbe. Ennek a hiányosságnak tudható be az is, hogy Pusztaföldváron még csak a kezdeti lépéseket tették meg. A járási pártaktíva legfőbb feladatának tűzte az üzemi pártalapszervezetek létrehozását.

Várjuk a munkások, a parasztok és az értelmiségiek leveleit

E cikk megírásához a megye különböző részébői — munkásoktól parasztoktól és értelmiségiektől — beérkezett levelek adtak biztatást a szerkesztőségnek. Egyszerű emberek fogták ceruzát és papírt az utóbbi hetek eseményei után, hogy megírják a Népújságnak mindazt, ami községükben, városukban történt, mindazt, amit nem helyeselnek, vagy ami az embereket ezekben a napokban foglalkoztatja. Eddig is felbecsülhetetlen értéket jelentettek az újságok számára a munkások levelei, de most különösen mondhatjuk. Érthető ez, hiszen az október 23-a óta történt események ez emberek többségének gondolatát megzavarta, s a teljes bizonytalanságba sodorta. És ami a legnagyobb baj: sok becsületes munkásembert, termelőszövetkezeti tagot, egyéni dolgozó parasztot megtévesztettek a hajtogatok és rossz útra vittek.

Igaz, a Rákosi—Cerő-féle gazdaságpolitika a becsületes és szorgalmas emberek százait bántotta meg erőszakos módszereivel. Azonban higgadt és megfontolt cselekvéssel többre megyünk és az egész ország népének közös munkája képes lesz az országot a bajból kivezetni. Ehhez a nagy és nemes munkához nélkülözhetetlenek azok a levelek, amelyeket az ország további sorsáért, s a rend helyreállításáért aggódó emberektől kapunk és várunk.

A Népújság szerkesztősége azt akarja, hogy az elkövetkező időben minden nap több és több levelet közölhessen az újság hasábjain. Minél többen mondják el véleményüket — a szocializmus további építését illetően — a termelőszövetkezetek, a gépállomások, az állami gazdaságok, az üzemek, a gyárak életéről, működéséről, a munkástanácsok tevékenységéről és sok egyéb másról. Várjuk a kommunisták és pártonkíviiUek levelett az élet minden területéről.

Azt akarjuk, hogy minél több munkásnak, parasztnak és értelmiségnek az írása szóljon a megye olvasóihoz. Írjanak bátran a kommunisták az új pártnak, az MSZMP-nek a szervezéséről, az államhatalom szilárdulásároL Várja a szerkesztőség mindazoknak a leveleit, akik továbbra is szocializmust akarnak — persze erőszakos módszerek nélkül. örömmel fogadja a Népújság az olyan leveleket is, amelyekben a törvénytelenségre hívják fel a sajtó figyelmét, mintahogyan az utóbbi napokban erre jónéhány példa volt.

A Népújság szerkesztősége számít a megye sok ezer becsületes dolgozójára, akik óhajtják a rendet, a biztonságos termelést, s ezt hajlandók írásaikkal i? elősegíteni.

A párizsi vasmunkások szolidaritásukat fejeztők ki a magyar dolgozókkal

Párizs. A párizsi vasmunkásJ székházban hétfőn este 3500 részt- j vevővel nagygyűlést tartottak, a- j melyen André Stil, az Humanité ■ főszerkesztője beszámolt három j hetes budapesti látogatásáról. Be- számolója után a nagygyűlés ha-! ------------------c-----------------Iz

rael állam első raapar- országi követe átadta

lue^bízéteve^f

tározati javaslatot fogadott el. a- mely testvéri üdvözletét küldi a. Magyar Szocialista Munkáspártnak és szolidaritását fejezi ki a magyar dolgozóknak „abban a harcban, amelyet a Szovjetunió segítségével vívnak a magyar reakció ellenforradalmi kísérleteinek megtörésére."

Eltemették dr. Sáuthn líáZmánt

Dobi István, a Népköztársa- Szerdán délután a debreceni ság Elnöki Tanácsának elnöke köztemetőben nagy részvéttel te* kedden, december 18-án fogad- mellék, el dr. Sántha Kálmánt, a ta Dr. Meir Touval rendkívüli1 magyar orvostudomány nagy hakövetet és meghatalmazott mi- lobját.

niszteit Izrael állam első ma- A Debreceni Orvostudományi gyarországi követét, aki átadta Egyetem halottját a gyászoló csa- megbízólevelét. A megbízólevél Iád, rokonok, ismerősök, profesz- átadásakor a követ beszédet, szortársak, orvosi egyetemi hali- mondott, amire az Elnöki Ta- gatók és a nagy tudós tisztelői ki- nács elnöke válaszolt. isérték utolsó útjára.

A termelés általános megindítása mellett; a kormány gazdasági erőfeszítéseinek középpontjában az infláció elkerülése áll. Ez is megoldható. Ennek azonban az a feltétele, hogy a termelés megfelelően folyjék. A legutóbbi egykét hét alatt már mutatkoztak bíztató jelenségek, hogy a dolgozó tömegek készek erőfeszítéseket tenni a normális helyzet megteremtésére, az infláció elkerülésére.

Ezután a miniszterelnök újból hangsúlyozta, hogy a széles tömegek támogatása nélkül nem lett volna lehetséges az ellenforriada- lom leverése, erőinek szétverése, a Magyar Népköztársaság törvényes áHamrmé iének helyreállítása.

— Most a kormánynak az a törekvése — folytatta a miniszterelnök —, hogy az Ssz- szes időszerű politikai és gazdasági kérdéseket a demokratizálódás továbbfejlesztésével, a tömegek aktivitásával old ja meg.

A kormány elsősorban a munkásosztály tömegeire kíván támaszkodni. Továbbá a munkásosztály szövetségesére, a parasztságra és magától értetődően azokra 'az értelmiségi tömegekre, amelyek őszintén támogatni kívánják a munkásosztály és a parasztság hatalmát, a Magyar Népköztársaságot.

Végül köezünetet mondott azért ia segítségért, amelyet Beáimtól ! Moszkván át Pekingig a testvéri \ országok njújtottak és nyújtanak. A nemzetközi munkásmozgalom segítsége a legkritikusabb időben létkérdés volt a Magyar Népköz- társaság számára. Mi — mondott j ta Kádár János —,

továbbra is kérjük a testvéri országok segítségét, de problémáink megoldását elsősorban saját népünk erőinek mozgósításával kívánjuk elérni.

| Az újságírók — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök — eszel segíthetnek, hogy megmutatják és védelmezik a magyar nép forradalmi igazságát a világ köz-* véleménye előtt.