Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-20 / 39. szám

lft.'Xi, december 30., csütörtök Békés megyei Népújság Megnyngtató a Békés negyei állatállomány helyzete üékés megye fíiállattenyésstííinek tanácskozóm Kedden > az állattenyésztés ’ lomra, az nem pusztuló helyzetéről és a feladatokról ta- nem növekedőben van. nácskoztak Békéscsabán, Bé- j Még a feloszlott tsz-ekben is kés megye városi, járási, és szak­megyei főállattenyésztői, emberei. A Földművelésügyi Miniszté­riumban nemrég tartott orszá­gos tanácskozásról Pataj Mi­hály. a Békés megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága Ál­lattenyésztési Osztályának ve­zetője számolt be részletesen. Többek közt elmondotta, hogy a jövőben a takarmány termesz­tésre több gondot fordítanak. Ezen a téren — a múlt val ellentétben — nem portot, hanem az importot nö­veli a kormány, mivel az hoz­zátartozik az állattenyésztés fejlesztéséhez. Mindent elkövetnek a tsz-ek törzsáilat-állományának meg. ! Néhány tagot kizártak a tótkomlóst Viharsarok Tss-ből A tótkonilósi Viharsarok Tsz j szombaton tartotta közgyűlését. . Eiz'a közgyűlés arra is volt hivat- j va, hogy eldöntsék, kik akarnak kilépni és kik maradnak tovább- állottenyésztés' lomra, az nem pusztulóban, ha- ra is a közös gazdaságban. A közgyűlésen azonban eldőlt; bőgj’ ,, . , , , kilépés egyáltalán nincs, ellen­s illetéktelenek nem hurcol- ! ^ "í^ ^ot h S“*2 ták szét az értékes állatokat, í °vben “ «* ff*' — amint azt Kára Menyhért a lanU3'|áott magatartásáért. szarvasi járás főállattenyésztője kijelentette. A jövőben a tagok között szétosztott, vagy állami gazdaságok és más szerveknek átadott törzsállatokat továbbra is nyilvántartják a tenyésztés érdekében. A továbbiakban is­mertette, hogy a meglévő ál­latállománynak a szarvasi já- hibái- j rásban elegendő téli takar- az ex- ! mányt biztosítottak. A szabad vágások miatt attól sem kell tartani, hogy a járás­ban két év alatt 22 ezerről csak­nem kétszeresére növekedett sertések száma leapad, mert a tenyésztők vigyáznak az érté­érdeké- j kés állatokra, inkább csak a se­A tagok «lapos bírálattal illet­ték Horváth elvtársat, a tsz elnö­két. Szinte kivétel nélkül el­mondták hibáit, de azt is hozzá­tettek, hogy j ószakember .s ma­radhat továbbra is a tsz elnöke, ha változtat magatartásán, s megváltozik az emberekhez való viszonya. Közeledik a napfolt tevékenység maximuma A szokottnál is szeszélyesebb az időjárás Az elmúlt hetek alacsony hő­mérséklete, a novemberi időjárás rendikívülisége igen valószínűvé mentéséért s ennek ben arra is fe hívta a szak- í lejtéseket vágják le. Jövőre emberek figyelmét: kísérjék még több birkánk, marhánk és figyelemmel az állatpiaci árak sertésünk lesz. mert, ha szabad alakulását, hogy azok befő-1 kezet adunk a parasztságnak, j tette, hogy az idei tél korán kö- lyásolásával is elősegíthessék i akkor sokkal gondosabban tő- j he> s 1^n<jkívül kemény lesz. a tenyésztést. ' rődnek mindenükkel — mon- _T ..... . . . Ezután a főállattenyésztők is-; dotta Kára Menyhért. ! Nem « tartént A ******** nyertették járásaik körülménye- Dr. Simon József megyei főál- j uralkodó szeszélyes időjárás ismét it, tekintettel létkérdésünkre, a : latorvos felhivta a figyelmet az ; meglepetéssel szolgált: December mezőgazdaságra, azon belül az j egyes járásokban terjedő ba- állattenyésztésffc. Elmondták I romfi- és sertéspestis veszélyé­észrevételeiket a törzsállat-állo- j re, amely ellen van oltóanyag a mányról, s azok takarmány-1 megyében. Sajnos, nagyon so- szükségletéiiek biztosítására; kan hem engedik pl. tyúkjaikat különböző javaslatokat tettek. I beoltatni, pedig a szérum egy A beszámolókból általában a évig ellenállóvá teszi a barom­bizakodás hangja csendült ki. | fialtat a betegséggel szemben. Síkra szállottak a megszűnő j A minden vizsgálat nélkül vá- tsz-ek ••törzsállományáról való i gött, s korlátlanul piacra hoi’r gondoskodás; s a takarmány té-; dott -sertések is veszélyesek, lószínííleg a tavaszi hónapokban lire való biztosításának érdeké-' mert a beteg állat-húsa. hulla- ej csúcspontját, ben. A bajokat is őszintén fel- déka, mosóvize terjesztője lehet' tárva számosán hangsúlyozták, j a pestisnek. Ennek meggátlásá- hogy a megye állatállományát I ra széleskörű felvilágosításba illetően nincsen ok az aggoda-1 kezdenek. _____ 14-én reggel hat foltos meleget mértek, s az Atlanti Óceán felől érkező légtömegek tavasza enyhe­séget hoztak, A szokottnál is szeszélyesebb időjárás oka, minden bizonnyal az, hogy a napfolttevékenység a maximum felé közeledik e ez va. — O E"senhower és Nehru tízórás magánbeszélgetést folytatott Gettysburg. (MTI) Hírügynök­ségi jelentésék beszámolnak arról, hogy Eisenhower elnök és Nehru indiai miniszterelnök hétfőn Get- tysburgban négyszemközti beszél­getést folytatott. J ames Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn este közölte, hogy Eisenhower és utalt arra, hogy a Szuezi-csatoma használhatatlansága súlyosan érin­tette az indiai gazdaságot. A decemberi enyheség szá­munkra több szempontból is elő­nyös. A vasúti szállítások nehéz­ségei ismertek, s ilyen körülmé- í nyék között igen fontos, hogy a | folyami hajózás még december j közepén is működni tud. A mező- ! gazolásában lehetőség nyílik a ta- ! lajmunikákra, be lehet hozni a ké- I Késeket* Energíahiány miatt korlátozták a munkaidőt a gépiparban Nehru több mint tíz órát tárgyalt. Az elnök a sajtó részére szánt rö­vid nyilatkozatában azt mondotta, hogy a megbeszélések „sok dolog­ra terjedtek ki nemzetközi téren-“. Politikai körök úgy vélik, hogy ezeken a megbeszéléseken, ame­lyeken sem amerikai, sem pedig indiai részről nem vett részt más kormánytag, megvitatták a közel- keleti válságot, a keleteurópai és a távolkeleti helyzetet, valamint szó volt a leszerelésről. Az amerikai közvélemény még csali utalást sem kapott arra néz­ve, hogy e kérdések keretében miről volt szó. Nehru folyékonyan beszél angolul és így tolmácsra sem volt szükség. Mint amerikai részről hivatalo­san közölték, Eisenhower elnök érdeklődött a második indiai öt­éves terv problémái iránt. Úgy vélik, hogy az elnök új, nagy gaz­dasági segélyprogramot fog felkí­nálni Indiának, mivel Nehru Terjeszd a Népújságot! Energiahiány miatt, átmenetileg korlátozták a munkaidőt a gép­iparban. A rendelkezésről a kö­vetkező tájékoztatást adta a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak Csergő János, a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetője: — A kohó- és gépipar üzemeit súlyosan érinti az országos ener- jgiahiány. November végén és de- I eember elején a téli készletek je- |lentős részét felhasználták üzeme- | ink. A szénkészletek további csök- I költése megengedhetetlen, mert I felkészülés hiányában megbénít- I hatják iparunkat az esetleges téli | szállítási nehézségek, s bizonyos | készleteket kell tartalékolnunk a j berendezések védelmére, a fagy- I veszély ellen. A háztartások jobb ellátása érdekében gázból is jelentő­sen kisebb mennyiséget hasz­nálhat fel az ipar. Ezért úgynevezett energiamenet- rendet állítottunk össze, s ennek alapján egyelőre december 17 és 23 között általában három napot dolgoznak gépipari üzemeink. Az energi a-eloszdást úgy szerveztük meg, hogy ezen a három napon za­vartalanul dolgozhassanak gyá­raink. Felhívtuk a nagy energia- j szükségletű vállalatokat,hogy lehe- ; tőleg éjszakai műszakban dolgoz­zanak, mert akkor jobb a2 ener­giaellátás. Azokban a kisebb üzemekben, álról a villamosenergia szükséglet viszonylag kevés, vagy áramfej­lesztő agregáttal rendelkeznek, j olyan mértékben korlátozzák a j munkaidőt, hogy megmaradó szén­készletük legalább három heti fagykár elhárítására elegendő le-; gyen. — A bányákból érkező hírek arra mutatnak, hogy a szén- termelés fokozatosan emelke­dik. lehetséges tehát, hogy egyes ipar­ágaknak, üzemeknek hamarosan több energiát juttathatunk a je­lenleginél. Ezért a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium ügyeletet szer­vez az országos villamosenergia felügyelet írói, s mihelyt az ener­giahelyzet javul, több villamosára­mot juttatunk üzemeinknek. Azok a dolgozok, akik az áram­korlátozások miatt részben, vagy egyáltalán nem dolgoznak, mun- lcabérüket a december 14-én köz­zétett koaroányrendelet szerint kapják. 3 „Vcnfák felelősségre azokat, akik családok szájából veszik ki a kenyeret azért, liogy ők kalácsot ellessenek“ Békés megyei Népújság szerkesztőbizottságának Nincs szándékunkban elemezni az október 23-át követő eseményeket, sem azokat a hibákat, melyek kiküszöbölésére a budapesti ifjúság a békés tüntetést megszervezte. Most egy élő példával szeretnénk a jeleni-gi állapotokra rámutatni. örülünk annak, hogy a forradalmi munkás-paraszt kor­mány a dolgozók kérésének eleget téve, erélyes intézkedése­ket tett a rend és a nyugalom helyreállítására és biztosítá­sára. örülünk annak az igazságos és méltányos intézkedés­nek is, mely az 1956 decemberi bérek kifizetéséről intézke­dik. Tudjuk, hogy népgazdaságunk óriási károkat szenvedett, éppen ezért elismeréssel adózunk kormányunknak, hogy ezen rendelkezésével hozzájárult aggodalmaink eloszlatásához, kará­csonyi, de főleg téli gondjaink enyhítéséhez. A sajtóban közzétett „Levél a Hazafias Népfront nőtaná­csához” egyik mondata is világosan rámutatott: „Meggyötört hazánkban nagyon kell a szeretet melege, kell a békesség je­le.” Majd egy másik mondata így szól: „Olyan kicsiny a ka­rácsonyi gyertyaláng, de olyan hideg az élet nélküle.” Az élő példa, amit saját bőrünkön tapasztaltunk, eloltot­ta azt a kis karácsonyi gyertyalángot, ami nélkül bizony, hir­telen lűdeg lett az élet. Az élő példa, amikor a kormánv rendelkezéseit seinmibevéve, egyes személyek befurakodva a munkástanácsokba, sőt a vállalat vezetésébe, önhatalmúlag rendelkeznek az állam pénzével, a dolgozókkal. Az történt ugyanis, hogy a Békéscsabai Patyolat Vállalatnál a Békés me­gyei Tanács utasítására hivatkozva december 15-én a munkás- tanács felmondott hat dolgozónak. Meg szeretnénk kérdezni a munkástanácsot, vajon a bekövetkezett események idején azért folyt annyi drága magyar vér, hogy a munkástanácsok megalakulása után első ténykedésük legyen dolgozótársaik elbocsájtása? Hogy milyen címen? Ők létszámcsökkentésre hivatkoz­nak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a munkástanács és a vállalati vezetőség béralap túllépést követett el, úgyhogy jog­talanul felemelték a béreket. A vezető könyvelőét (Dószi Im- réné) például 1100 forintról 1540 forintra, az új vállalat­vezető fizetését (Kőhalmi János) 1600 forintra, a dolgozók bé­rét 150—300 forinttal emelték. Amikor rájöttek, illetve a bank közölte velük; béralaptúllépést követtek el, hogy nem kaphatnak béralapon túl összeget bérkifizetésre, ők — mivet ragaszkodnak a saját maguk által felemelt fizetésükhöz — úgy oldották meg a kérdést, hogy hat dolgozónak felmondtak, hogy ezzel megoldják a bűralaptúllépés következményeit. Csodálkozással kérdezzük, vajon a Patyolat Vállalat mun­kástanácsára nem vonatkozik az Elnöki Tanácsnak az a ren­deleté, mely szerint nincs joguk sem elbocsájtani, sem fel­venni dolgozókat? És nem vonatkozik rájuk a kormánynak azon rendelkezése, mely a törvénytelenül kifizetett berek el­számolásáért a főkönyvelőt és igazgatót személy szerint anya­gilag is felelőssé teszi? Kik tehát a felelősek e rendellenes intézkedésekért? A munkástanács tagjai, akik az ebből fakadó vita során két részre szakadtak? Vagy az új igazgató ? — aki kijelentette, hogy ők nem ismerik el a Kádár kormányt. Vagy a vezetőkönyvelő, aki a bérek felemelését indítványoz­ta, de akinek tudnia kell, hogy a rendelkezésre álló összeg csak 100 százalékos tervteljesítés esetén használható fel? Az üzemi szakszervezeti elnök (Boda Irén) talán tett valamit azért, hogy dolgozótársai ne kerüljenek az utcára e nehéz helyzetben? Nem! Ennek érdekében egy lépést sem tett. Bez­zeg, amikor saját érdekéről és munkaköréről volt sző, tu­dott intézkedni a szakszerveze ínéi. Vagy a megyei tanács, aki állítólag az elbocsájtásokra „utasítást” adott? Vagy talán, „uram bocsa”, mi vagyunk a bűnösök, elbocsájtottak? Lehet! Lehet, hogy azt róják fel bű­nünknek, hogy párttagok voltunk, és kommunistáknak érez­zük magunkat most is. Lehet, hogy bűn az, hogy nem akar­tunk tüntetni és sztrájkolni, mert hárman családos anyák va­gyunk az elbocsájtottak között. Vagy az elbocsátott pártonkí- viili dolgozónak az a bűne. hogy apja régi és harcos kommu­nista, és gyermekét is annak neveli? Szer etménk, ha ez a levelünk nyilvánosság elé kerülne. Kérjük, az illetékesek nézzenek utána az ilyen és ehhez ha­sonló dolgoknak. Nem tűrhetjük, hogy egyes csoportok ilyen intézkedésekkel aláássák és semmibe vegyék a kormánynak a dolgozók érdekében hozott rendelkezéseit. Vonják felelős­ségre a Patyolat Vállalatnál is azokat, akik családok szájá­ból veszik ki a kenyeret azért, hogy ők kalácsot ehessenek. Békéscsaba, 1956. december 17. Az elbocsájtottak. A Hippolyt a lakáj című nagysikerű régi magyar filmet felújították Békéscsabán! A Békés megyei mozik egymás között hetenként egyszer cserélik ki a megyei MOKÉP készletében levő harminc normál és huszonöt keskeny játékfilmet. Felújították az elmúlt idők egyik legsikerül­tebb magyar vígjátékát, a Hippo­lyt a lakáj című filmet, amelyet hétfőtől kezdve két békéscsabai mozi egy héten át perget. A Békés megyei MOKEP tájé­koztatása szerint még a héten el­küldik Budapestről Békéscsabára a Nincs irgalom című olasz filmet, a jövő héten pedig a Három asz- szony című legújabb francia fil­met. A tanyavilágban két vándor- mozi a jelenlegi nehézségek köze­pette s a gyér látogatottság elle­nére is rendszeresen tart előadá­sokat. Az egyik Cel la és Póstelek, a másik Nagyszénás, Tornyosam- jor környékén járja a tanyarilá- got.

Next

/
Thumbnails
Contents