Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-18 / 37. szám

Békés megyei Népújság 105*. «teeeailief IS, fewU Rz amerikai karmány nem tartja kötelezőnek a maga számára, hegy minden kérdésben előzetesen tanásskezzék atlanti partnerivel As Attaníi Tannes Mese Páriáé. (MTI) A. TASZSZ je­lenti: Párizsban végétért, az é*/.í);kaí! an ti szövetség (NATO) la- nécsánaik ülésszaka, amely de­' i; ! i . t l :í 1; i Könyvtári Ivek Az elmúlt másfél hónap óta örvendetesen javult a központi könyvtárban a beiratkozottak száma, 109 oídosóubÍ gyarapodott a könyvtár olvasóinak tá­bora. Különösen szép eredményt érlek el no­vemberben, m mihor 66 ú j olvasó iratkozott be. Kü­lönösen kiemelkedő ez öle­kor, amikor a szeptembe­ri eredménnyel összeha­sonlítjuk. A tanév kezde­tén mindig kiemelkedő eredmények születnek, s mégiscsak tizenöttel több a szeptemberi beiratko­zottak száma, mint no­vemberben. Október 23-a óta (az elmúlt hétvégi jelentés szerint) 5171 köteg hőny­idet kölcsönöztek. A napi négyórás nyitvatarlás a- lait átlag 56 kölcsönzőt szolgálnak ki, de nem rit- loaság az sém, hogy 75 olvasó kölcsönöz. Az elmúlt másfél hónap alatt mindössze hét nap szünetelt a kölcsönzés. Az érdeklődés általában a szórakoztató szépirodal­mi művek iránt mutatko­zó meg. A kölcsönzőit könyvek közül 4654 a szépirodalmi mű. Ezeken kívül főleg a kalandos út­leírások a keresetiek. Új könyvek még nem igen vannak, csupán a könyvtárosok tevékenysé­ge által beszerzett újsá­gok találhatók meg. Vá­sárlások történtek ugyan Békéscsabán, Gyulán, Békésen és Orosházán. A megvásárolt új könyvek­ből a megye más könyv­tárainak is juttatnak. cesvtber 11-én kezdődött, a teg- orseágok toi-kigy-, pénzügy- és hadügymá'niszlereinek részvételé­vel — jelenti a TASZSZ; Az ülésszak végeztével közleményt hoztak nyilvánosságra. A ’közle­ménnyel való első megismerke­déskor két momentum öttiik «zen­be: az ülésszak határozatai első­sorban a fegyverkezési hajsza fo­kozására irányulnak; a katonai szövetség azon szátadéfcánól tanús­kodnak, hogy a „hidegháború“ és kozó programja. Elkészítésében egyetemi tanárok, tneaSgazdasági szakemberek, agrár közgazdászok tonsági Tárnics által elfogadott V€fale^ T®s*1'- Erről, sitit legjob- hat alapélért. bar értőt, a parasztság hallott a Jelentős a NATO tiauiceánair a legkevesebbéit, mai a raasiani NATO tagjai közti viták békés i időkben falvakba nehezen jutnak rendezéséről szólő határozata, a- el a hírek az ország, világ eserné- melynek szövegét, idézi a közte- nyesrőd, mény. Mint saj tökömméntárok- j ból ismeretes, Erre vár a paraa&iság könnyű újból megteremteni a ter­melés biztonságát. Nem lehet cso­dáik»»! azon, hogy a parasztság ; a begyűjtés eltörlése, a tagosítások j messaüsvtetiése után is azt Itérde- jffi: — Nem lessetek ezek visszacsi- : nai v a valamilyen formában? Azt ■hisszük, nyugodtan lehet ezzel vá- . lasaoini: Nem. Kevesen hallották azt a rövid | hírt, hogy kidolgozás alatt van a j kormány mezőgazdaságra vonat­ás titesf-zakón a politikai együttműködés és a konzul­táció kérdésének megvitatá­sánál a tagországi* közt éles ellentétek merültek fel, a SBociküácta államok beliigyedbe «melyeket elsosoaibaii Dulies aree- vaió dun« beavatkozás pciitifcá- ! rffcai külügyminiszter álláspontja ját folytassák. A köafemény erea ' okozott. OtüAas világosan értésre | vésze cinikus őszán-teségg-el ükök adta: az amerikai kormány nem Id, másik résae pedig, amely a tartja kötelezőnek maga száméra, | NATO országok köati kölcsönös : hogy minden kérdésiben elűzele- vifiaor.yoknü szól, szándékosan : sen. te stecskoezék atlanti partne- ködös jellegű és azt a törekvést 1 roivel. A böztemény szerzői jobb­áralja el, hogy eUtendőzaék a tag- ; nak látták, ha hallgatnak ezekről államok leöat az üláasaak «őrén az ellentétekről. A határozóiban felmerült éles ellentéteket. A közlemény saeraöá a NATO- oeszágok fokozott fegyvenkesésát úgy igyekeznek teazotei, hogy a MATG-terület“ számára iHííóíag fennálló „szovjet feaytojjetfsr®" szóló szokásos kohotenAnyákhoz Myaoxtdrtak, mimt a közlemény hangoztatja: „a tanáas megerősí­tette a további katenaá tervekre vonatkozó irányelveket a NATO védelme számára meglévő külön- toäte» típusú új fegyverek sssásní- tásfcevét elével. „A NATO stratégiája tovább­ra is az „előretolt védelem koncepcióján épöl majd.“ javasolt fcöBvefítéei eyyneziető bi­zottsági és a varsák rendetekére sSKÚgáló békéltetési rendszer ««ónban arról a nagy riadatarm-ól timaaririter. aajelyrt az u. n. ,M- lants eBoiäädursiös“ nyilvánvaló AVés Üld lése váltott ká. Esen intéz­kedések alapvttte'j értelme az, ne engedjék meg, hogy a NATO-or- stebgok l;ez*i vitáikat, uocyiaetköa Ezért vasi az, hogy jónéhány pa­raszt tesei íei még a kérdést: Mi lesz a mezőgazdasággal? Nem lesz-e begyűjtés valamilyen más formában a régi helyett? (Nem mintha nagyon hiányozna.) Na­gyon sok kérdésre választ vár még a parasztság. Igaz, sokan moindjá& azt, hogy az október 23-i mozgalom * leg­többest a parasztság számára har­colt ki, visaoat az ás igaz, hogy a Rákooi-rerxtezer évei alatt a pa­rasztság volt legjobban kassrn- tnizve, háttérbe szorítva (Hiába mutatták ki a statisztikák, hogy ennyi, meg ennyi parae-ztfialal ta­nul kTöaép’skol áMxwi, egyetemen vagy lett teát araütezij Dobi István !szavai nyomón: Nem tudjuk, Rá­kosiik agránpcáítlkéjának: a t?o- neezsága, vagy butasága volt-e nagyabb. Néni les« könnyű feladat h élv re­dőzni a nie*vkja*dstóágbü*i aaokat mint például az j a káw*at, «melyek«* a jnÄ évek ENSZ elé terjesszék vizsgálatra. * bűnös politikája okozott. Nem lesz -----------------------O O °----------------~-----------­Me galakult a megyei kézilabda szövetség A múlt héten a megyei TSfi a bajnokság mielőbb megkez- i helyiségében megalakult a me- dődhessék. Az intéző bizottság­A nsagyararzápj hely «eitel &*g­ialko«ó lóez nágalmaió kárttöná-. . .... . . . , „ , „ swkat íartelmaz a Saevjekwió el-; kézi la Ma saaveí-seg. A be a megjelent sportolok Veres len. A köatemény abban a pro- 1 szép számban összegyűl* spor-. Gyula, Machalek Istt'án, M-eáo- voicációs hűhó-szellemiben, ante- ; tolók mindvégig lelkes hangú- j varszki Pál, Aptal László, Hna- lyet a nyugati hatalmak csreptafo ja^j>an választották meg az ide- bovszki Pál, Varga János, Gi­körül Megyawnwig és a azorta- j tagjait, czey Gabor sporltarsakat Va­list» tábor más országai ügyeibe és nagy lelkesedéssel beszéltek | lasztották meg. Az intéző bi- való beavatkozásra lrív fel. már a kézilabdasport időszerű zottság elnöke Veres Gyula, he­Ami a mmai_IMW iUeU,■ * ké^éseiröl » karácsonyi vü- íyettese Medovarszki Pál, tit- koztemeny hallgatással kei-uh I , ’ . ,. , az egj-iptoíni—emgail—fren- ! te.wrtornárol, h terembf>jt>5ksóg- | kara pedig Machalek István eia agressziót. A minisaterefc ar- ról, stb. Javaslat hang- , lett. Az intéző bizottság már is ra szorítkoztak, hogy a Szuezi- 1 ^ hogy a gyulai terem munkához látott és elsődleges csatorna gyors megftiisztJtásána c rencjbehozatalánál a sportolók feladataként a terembajnokság szükségét hangoztatták. A szuezi kérdésben folytaiandó tárgj’ate­i társadalmi munkában is segít- megszervezését és beindítását Az iftaz. hogy a kormónj- i«nde­leiéi orvosolták a parasztság régi sérelmeit, visszaadták termelési kedvét, de méig nagyon sok min­dent lisztezni kéül. TiszUiani leéli mmdwiékelőtt a szövetkezeti gaz­dálkodás kérdéseit. Annak ellené­re, hogy számos termelőszövetke­zet feloszlott, lehet mondani, híve a parasztság a szövetkezésnek, jcsak se* az eddig megkötött me- |tw, nvádo« temásolt for­| rncikrsaik. Eat bizonyítja az is, a fel j nem oszlott teiruelősaövetkezetek kezdik új -alapokra helyezni gaz- j dállsedásultat, olyan alapakra, a- mely az ő adottságaitoak legjob- I hm megfelel. Mindezek mellett azt várja a parasztság, hagy adja- j mái módot a sszjvefckexés töfohféje | foTTnájém. Azt is várja a pareszteág, hogy ; az eddigi gyakorlattól eltérően ne- i csalt, szavakban, hanem a gyakor- j latban is kapjon segítséget az gazda az álltetihdl. Neesak * termelŐBaövettoesset.ek ksp.ianak műtrágy át, hanem az egyéniek is. : .nocsak a terntetefc«övetkezetek ve- ! ha^ék igénybe a gépi munkát, ha- ! nem az egyéniek is. ! Mindezeken felül a parasztság, jakár szövetkezeti, eltér egyéni, vétóban (kapjon saebadabb Ikeeet » 1 Knz.öalkodásboz. Neaan kell attól «utení, hogy eUemkeeő esetlwn nt*n lesz biztosítva az ország ke­nyere, sőt. A parasztság tiud.ie «at, j hogy «női neki kell .gondoskodni. Nem lehrt, odráéi pfn»£ztiot taiúlng :: ídá ot Ek aaért temnelné meg a I gabonát, hogy a pmHésén álljon, hisse« afftnak aE árából tudja meg- j vásárolni, ami neki szükséges. 1 Soha nesm volt olyan bizakodó a parasztság, mint most. Csupán ár­ira wár, hogy ne isatetlődjön meg i 1S53, bogy a kormány valóbain I tartsa he szavát. Akkor pedig a ! mezőgazdaságban hamarosan be- . syógyulnaílv azok a sebek, amelye- liset Rákesíék ütöttek bűnös-, osto­sok alapjaként támogeiták a Biz-! séget kívánnak nyújtani, hogy , tűzte ki. ba politikájukkal. Emlékszem arra a szép időre, ami­kor a belgrádi gyors éles visító füty- tycl indult el a Nyugati-pályaudvar­ról, belevetve magát a számomra vég­telennek látszó útba. Tanulmányi de­legációval indultam Bulgáriába. Sok szépet láttam a vasút mentén. Elém tárult három ország: magyar, jugosz­láv és Bulgária szépsége. A magyar kukoricatájak, a jugoszláv fennsíkok és a bulgáriai csodálatos szépségű ha­vasok — a híres Balkán. Megszoktam hallgatni az emberek véleményét, hitelt adok az idősebb szavának. Em­lékszem, nem is olyan rég v-olt. mi­kor azt mondták neloem: a balkáni, nép mind elmaradott, még mindig bocskorban járnak, a modern öltözkö­dést nem pártolják. Őszinte kíváncsisággal vártam azt m pillanatot, ahol először meglátha­tom az ő tájkultúrájukat, megismer- kedhetem e maroknyi néppel — aki hasonlít hazánk népéhez és orszá­gomhoz, akkor még virágzó Magyar- országhoz. Jó érzés volt részemről, hogy munkás-paraszt és értelmiségi fiatalokkal mehettem tanulmányút­ra, ki-ki foglalkozásának édenét ke­reste a becsületes bulgár nép munká- jában, Késő este érkeztünk meg Szófiába, Bulgária színébe. Bőröndjeinket már jpeiőre elkészítettük, mindannyian tanszerre akartuk élvezni a jogadin­Egy jelvény, ami a barátság jelképe tás édes és kellemes pereseit. A pálya­udvaron egy életkedvvel teli, víg if­júsági csoport fogadott bennünket, viruló szegfííesokrak kíséretében. A delegáció vezetőjének üdvözlő beszédére válaszbeszédet mondott a Bulgár Ifjúsági Szövetség megbízott­ja, és a szegfűcsokrok átadása után a Moszkva Hotelba vittek bennünket. Emlékezetemből soha nem válik ki ez az út és kiváltképpen az első este, ami hű tükörképe volt a bulgár, ma­gyar barátságnak. Az est nagyon szép volt, A Hotel előtt szebb és szebb színben játszottak a neon-fények. Az étterem erkélyén voltunk, az asztalon mindkét nemzet zászlaja, vázáidban illatoztak a szegfűk és a csodás bul­gár rózsák. Vacsora után megkezdő­dött a tánc. Tiszteletünkre szebbnél- szebb magyar táncszámokat játszott a zenekar. Társálkodás közben — so­hasem felejteni el ezt a pillanatot —, amikor egy bulgár kislány odajött asztalunkhoz és egy szép. aranyosan csillogó jelvényt tűzött a mellemre és én viszonzám neki, egy magyar if­júsági jelvénnyel. Gondolataim egy­re jobban üldözték képzeletemet és ekkor úgy éreztem, hogy soha nem fogom elfelejteni e maroknyi népet és ezt a kislányt, eüti előttem jelképe volt az egész becsületes bulgár nép­nek és a bulgár ifjúságnak. Megfo­gadtam azt, hogy e jelvénytől soha nem fogok elválni, mert ez többet je­lent nekem a barátságnál, többet az életemnél — és ha kell, fegyverrel a Itézben meg jogom védeni. E jelvény képében tudok visszaem­lékezni a csodálatos szépségű Várná­ra, a Fekete-tengerre, Rüla üde hava­saira és ezen keresztül tudom felmér­ni azt a szeretetet, ami közöttünk volt. Nem tudom elfelejteni a kis bul­gár falvak harcos, szívós lakosságát, a hegyek szerpentin útjait. ■ Csodás emberek. Utolsó falatjukat megosz­tanák, — életük olyan, mint egy üde rózsa. Szeretik a természetet, szinte .fojtja őket a sima fennsík, ők a he­gyek lakói, akik a havasokat szeretik. Sok emberséget és szerénységet ta­nultam tőlük két hét alatt, példákkal cáfolták meg képzeletembe rögződött elmaradottságukat. Igen, rosszat tud­tam róluk, az a megállójntásom, hogy modern nép. O is új társadalmi for­mát épít. Nagyon szeretik hazájukat, nagy tanitómerterüket, az elhumd DinútrovoL A szeretet abban is meg­nyilvánul, hogy hetenként több ez­ren keresik fel mauzóleumát. A fe­hér és fekete szíuniár vány ból készült mauzóleuma Dimitrov egyéniségének szimbóluma: akinek oly egyszerű, tiszta, szerény volt az élete, mint a fényesen csillogó márvány. Vagy a Balkánon csillogó üde hó, ameí.yet sem nyár, 9em tavasz nem. olvaszt ei. Igazi testvéreink, barátaink, ilyen ba­rátok kellenek nekünk, okik érdek­telenségből tartják hazánkkal kapcso­lataikat. Akik most is fájó szívvel gondolnak ránk — magyarokra, kik­nek az életben oly sok rossz jutott. Jelvényem nézegetem — amelyen je­lezve van, zászlajuk, a mi színünk megfordított sorrendben. Büszkén viselem és még most is érzem a csodálatos rózsák Hiúiét, ér­zem a havasok üde levegőjét. Maga n előtt látom a hegyek alján a fekete teheneket és a szerpentineken fél-fel- bukkanö vaddisznókat. Üzenem, nektek, barátaim, akikkel megismerkedjem és akikkel nem volt alkalmam megismerkedni, hogy le­gyetek továbbra, is oly becsületesek, szerények, mint amikor Várnában, a Fekete-tenger pori ján megismert ekek ben*leteket. Legyetek olyanok mint « feketén tajtékzó tenger, — ha bánta­nak —. vessétek ki magatokból a nem odavalókat, mint e tenger a parti ho­mokot. SZW BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents