Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)
1956-12-14 / 34. szám
ki eíeki íüRtetés afkalmával eíresiMlsíí feszesre így eíeki anya le¥g[e: Békés megyei Népújság 1956. tleefmbfr 14.. péntek Vúlass Murién Immár úrnak Én anya nélkül felnőtt, kubi-| kos ember lánya, urak szennye- \ gének mosásában megöregedett \ asszony, szeretnék szólni az édes-' anyákhoz, lányokhoz, asszonyok-; hoz, mert úgy érzem Bnrián la- \ nár úr által elmondott gondo- I latokon nekünk kell elsősorban elgondolkoznunk. Barián tanár úr december 7-i beszédében megütötte a fülemet az, amikor Isten szent nevében harcra szólította fel az eleki lakosságot ..Nagy Magyarországért'!!?) Én csak három elemi- j vei rendelkezem és a tanár úr \ bizonyára sok mindent jobban i ind nálam, azonban a történe- j lemből mégis emlékszem a következőkre: Magyarország csak Nagy La-■ fos idejében volt a Nagy'Az ö halála után írta a költő: „Óh, nagy volt hajdan a magyar, Nagy volt hatalma, birtoka, i Magyar tenger vizében hunyt, eh | észak, kelet és dél hulló csil- j laga.” Azóta sokat változott a hely- j tét. A magyarság a sok hábo- j rúzás követl&ztébeti kipusztult \ és a hiányt nemzetiségekkel pótolták, akik azóta is itt élnek! közöttünk és éppen azért úgy\ gondolom, hogy egy országot \ nem a belül élő nemzetiségek ] egymásra uszításával — mint ' ahogyan ön ezt ,,magyarsága- j val, ’ hangoztató —, hanem egy- j ségbe kovácsolásával lehet nagy- gyá tenni. Amikor az Arpádháziak ki haltak, akkor a Habsburgok | vették át a hatalmat és attól| kezdve megindult az erőszakos elnémetesítés, melyben főuraink annyira buzgolkodtak, hogy még magyarul is alig tudtak beszélni. S most, amikor Ön annyira várja a „Nyugat” segítségét csodálatos, hogy minderre nem gondol. Mária Terézia idejében! hivatalos a német nyelv volt. Nem gondolja, hogy az akkori viszonyunk kissé különbözött az elmúlt év 12 éves szovjet barátságtól? Továbbmenté: Mit akart Rákó- kóczi? Megmenteni hazáját a német elnyomástól. Hiába akarták jezsuita papok elnémetesí- teni, hogy majdan hatalmas birtokát az egyháznak bekebelezzék. Tervük nem sikerült, mert Rákóczi magyar maradt és harcba szólította a nemzetet a függetlenségért. Ez a harc a főurak árulása miatt bukott meg. akiknek uralmát most csaknem nyíltan áhítja. Vagy beszéljünk a 48-as forradalomról, amikor Petőfi, a nagy magyar költő szólította harcba az ifjúságot, hazánk függetlenségéért. Ez a szabadságharc is tibukott. Miért? Egymásra uszi- lolták a nemzetiségieket, (mint ahogy ezt most teszik az Önhöz hasonlóak) nem volt egység, a főurak elárulták és az osztrákok, cári oroszok segítségéiül leverték. Utána tűzzel, vassal pusztították a magyart Ezrek meg ezrek pusztultah el az olmutzi, kufsteini ólombányákban és aradi várbörtönben, nem beszélve az aradi 13-ról. „Lángoló“ beszédjével ismét ezt akarja eltérni? 700 000 naposcsibe keltetését tervezik az Orosházi Baromfikeltető Kozponífean Tanár úr biztosan jobban tud- j rüknek megmentésével tója, mint én, hogy I. Ferenc Jó- j rődtek. Ezért várja ön olyan zsefet a magyarok nem ismer- önfeledten a nyugatot? ték el királyuknak és csak 1867-, Hj je Tanár úr> én ban tudta kibeküem a nemzetet ■ ^ voUam ,jem mgyo]. a királlyal a „haza bölcsének párttag, sem „piros könyves“ nevezett Deák Ferenc. S akkor , mert rPmélem. tudja mi talon „Magy Magyarorsza vol-\a keU~ között a különbség? T*«wn / V, —n 1/** Ilin—7 I — A kommunista harcol a proletáriátus érdekeiért —! minden egyéb híresztelés el- j lenére —, a „piros könyves“,' kihasználva a munkásosz- j tály jóhiszem őségét — befu-: rendeleteket ■ hogy rakodott és a úgy hajtotta végre alul elnyomott, felfelé nyalt Az ilyenek járatták le a pártot az elmúlt 12 évben. Ne- ’ tunk? Szerintem nem, mert még csak nem is úgy írták; Magyar- Osztrák Monarchia, hanem; ,, Osztrák-Magyar Monarchia ’ 7 S vajon mit adott nekünk ez a jó király? Megmondom önnek; egy világháborút. Jól emlékszem még, hogy milyen gyorsan mozgósították az embereket. Gyulán a megyeháztól a román lemp- tomig, a gimnázium előtt a Kossuth téren, mint a birkák le- kém meggyőződésem, hogy a kiidtek az emberek, mert nem j nép jólétét most is csak a győzték őket beöltöztetni De azok j kommunisták akarják, ami között nem volt egyetlen kulák, kétségtelen sikerülni fog, miföldbirtokos, nagypolgár cseme- \ után kiszórták a „piros Itöny- mete sem, hanem mind földhöz-1 veseket. ragadt szegény. Háborúba ezeket szokták vinni az urak. S vajon miért harcoltak, miért haltak meg ? Mit adtak nekik ? Megmondom Önnek; A tériem 50 százalékos hadirokkant, iöbb évig beteg, munkaképtelenné vált. Az Cn által istenített állam 16 pengőt dobott ha- és Áz orozházi Baromfiiífcll'eiő központban lázas munka folyik, hogy az 1957. évi keltetés idejére a szükséges előkészületek megtörténjenek. A központ szeptember 19-én fejezte be a naposcsibék ez évi keltetését és azonnal hozzáfogott az 1957. évi előkészületekhez. Az elmúlt hetek eseményei nem akadályozták az üzem munkáját. A központ dolgozói állandóan és teljes létszámban végezték mankójukat. 3elenleg a tojásbiztosítás ér dekében a tenyésztörzsek vérvételezése, valamint javítási és karbantartási munkák folynak. A vérvételezés három szakaszban történik. Az első szakasz munkálatai már megtörténtek, sőt a második szakasz is 75 százalékban. A központ dolgozói úgy tervezik, hogy január 15-re befejezik ezt a jelentős rnnnkát. Ezzel mintegy 350 e- gyéni dolgozó paraszt udvarából 18 000 és 30 termelőszövetkezet udvarából pedig 15 ezer baromfit választanak ki továbbszaporításra. Áz ez évi 508000 darab naposcsibével szemben a jövő évben már 700 000 darab naposcsibével segíti a központ a termelőszövetkezeteket és az egyéni dolgozó parasztokat. A javítási és karbantartási munkákat előreláthatólag ez évben befejezik. Február első napjaiban pedig már előbújnak a sárga, pelyhes csibék, hogy gazdagítsák városunk és járásunk híres, egészséges baromfiállományát. Mindenesetre megmondom Önnek, hogy mint ahogyan én nem voltam küldöttségben Hitlerért, úgy nem voltam az oroszokért sem, de meggyőződésem, hogy az öldöklést itt nem lehetett volna már megállítani, hiszen . . itt Eleken is fenyegették már vonta. Ha ment es nyug.' a Uulákoh a telepeseket. S díjemelést kert, a volt pol- mit „OHdol Tanár úr? Nem gármester így válaszolt: johlj lett volna Önnek és az „Minek ment oda, ahol lot- önökhöz hasonlóknak 12 év tek?“ Ezzel fizették ki a t:e/ ezelőtt az orosz tankok elé szegény embert a Horthy mni, mint most, amikor a rezsim ben. romokból felépítettük az orA harcra és háborúra szagot, arra törekedni, hogy buzdítás mellett 7 anár úr minél jobban tönkre tegyék nem említette, hogy jött' állandó uszításukkal? Me- egy Trianoni béke, amikor \rem hinni, hogy a pesti if- új határt szablak. Főura- jóság nem az ön beszédjé- ink eladták az országot, ben hangoztatott „elvekért“ hogy leverhessék a 19-es < indult harcba, proletárforradalma. Vagy| azért hallgatta el mindezt, j, Továbbmenté: A tüntetés- mert Trianont is a beszéd- ^or az evangélikus papne jében annyire meggyalázott álltunk a tunkommunistáknak tulajdonít- tetők közzé azt kiáltotta: ja ? Mindezt igen nehéz lesz elhitetni forradalmi ifjúságunkkal, munkásosztályunkkal. Trianon után Tanár úrra erdélyi hazájában milyen szép hivatás várt volna; „aki nem jön velünk, az gazember“. Olyanokkal szemben, mint Önök, vállalom a gazemberséget, mert anya vagyok. 2 fiam,3 tejem van,akik egy esetleges háború idején kiállni a magyarság mellett harcolnának, de on koránál — a román királyság ide- \ fogva, valószínű, csak dyen í jén — tanulságot tenni, hogy | »népszónok“ lenne, az evan E%xel Bnú r nem lehet sok eredményt elérni — Békéscsabai rémhír Battonyán — Napokkal ezelőtt Battonyán jártunk. A Magyar Katonai Parancsnokságon arról értesítettek bennünket, hogy Békéscsabán Battanyúí illetően különböző rémhírek keringenek. Felelőtlen, lazító elesnek Békéscsabán az', agyaitok ki és híres/.telik, hogy Battonyán a magyar és szovjet karhatalmi alakulat tagjai belelő! tek a tömegbe, s ennek következtében sok halott és sebesült lelt. Szemenszedett hazugság ez. Ugyanis a községben ilyen nem történt. Senkit nem ért bántódás, sőt a lakosság és a katonák között igen jó, barátságos a hangulat. A becsületes, jászándéká emberek segítenek nein egy esetben a karhatalmi alakulatoknak. Az persze igaz, hogy az ellen- ío.iTadalmárokat megfékezték és az is biztos, hogy a közeljövőben még jobban észhez térítik a volt csendőröket, a horthysta katonatiszteket, a község kulákjaát és huligán elemeit. Ehhez azonban nem szükséges az emberek lélövöldözése. Egy biztos: a munkásparaszt hatalmat a katonai karhatalom Battonyán is megvédi, és aligha lesz módjában az ellenforradalmi garnitúrának megbontani a rendet, és főleg lefegyverezni őket, — mint korábban a kis létszámú rendőrséggel tették. Békéscsabán olyan dajkamese is járja, hogy Battonyán tömegével készítik a koporsókat és más községből is szállítják kocsiszámra. Fölöslegesnek tartanánk ezt a mimagyar. Hiszen ön mondta, ' hogy milyen volt ott akkor ■ a magyarság helyzete. Olvastam, falvak vándoroltak | ki. Ón otthagyta őket és eljött ide. Itt a menekülteket, mint „jó“ magyarokat, azon- nal állásba tették. Ugyanakkor olvastam az újságokban, hogy annakidején a gélikus pap pedig egy jó tábori lelkész, aki megáldaná az öldöklőfegyvereket.Őnök- nek tehát nincs mit veszte* niök. On nem ismeri el a Kádár kormányt, nem ismeri el a forradalmi tanács feloszlatását, de helyette csak háborús uszítással, sztrájkra diplomások tömkelegé havat \ buzdítással felel. Ebben a lapátolt, ínség konyhán élt harcában „derék vasutasai- és a téglagyári kemencékbe í ra“ számít. Nem akarom ő- járt melegedni éjjel. Mind- két megsérteni, mert többsé- ezt ön elfelejtette? Akkor: ge becsületes. De elhiszem, hallgatott, mert kiszolgálta hogy egyrésze önökkel tart, a Horthy rendszert! hiszen nem Testeitek KétegyJött a német megszállás házáról átjönni ide Ont meg- 1942-ben, elvitték a mi fia-1 hallgatni, önnel együtt bi- inkát, a miénket, a népét.' zonyára örülnének Öttó ld- Ön bizonyára nem volt ka- \ rályfinak, Nagy Ferencnek, tona akkor, vagy ha volt, j Horthynak, Mindszentinek, bizonyára elfelejtette, hogy j mert az felmentené őket is mint pusztult Abaujnádasd- háború idején a katonaságnál 12000 magyar katona, tói. Akkor nem sztrájkolná- amikor „derék szövetségese- nah ha a magyar fiatalo- ink“ felrobbantották előttük kát háborúba kellene szállí- a hidat, hogy a Her nádba tani? Mindenesetre „szép“ zuhanjanak. Csak saját hő- tői ük. hogy sztrájkjukkal gáhaszna fecsegés ellenkezőjét magyarázni: a kételkedek keressék fel személyesen Battonyát és győződjenek meg az igazságról — mindenkinek módjában áll. ! Ideje volna már azonban, ha az j emberek az ilyen rémhírek esetéiben neesak az elmondottakat íi- I gyeinek meg jól, hanem szeműgy- |re vennék végre azokat is, akik I ilyenekét híresztelnek, az emberek j idegeinek felkorbácsolására. Ha Békéscsabán és máshol is ezt tennék, igen gyorsan felismernék bennük az 1945 után letűnt fasiszta provokátorokat, akik ügyesen beépítették magukat a becsületes emberek közé, s napjainkban fő foglalkozásként a sztrájkra és fegyveres harcra uszítanak —de most már nemcsak a szovjet hadseregre szórtnak rágalmakat. Ezek « mindenre képes alakok — akik a piros, fehér, zöld zászló alatt — most már arra vették az irányt, hogy hazúg rémhírekkel lejárassák a magyar katonákat, tiszteket, a rendőrséggel együtt. Azonban megfeledkeznek arról — és ez a leglényegesebb napjainkban — hogy most már nem a rémhírterjesztők, mint ellenforradalmi csoportok döntik el a munkáshatalom sorsát, hanem a becsületes és jószándékú ész, az — Lapunk mai száma az áramkorlátozottság miatt jelent meg két oldalban. * A békekölcsön negyedik napjának listáját lapunk következő számában kő- zfííjük. | emberek szilárd akarata és elhatá- i rozása. í Ezt az elhatározást pedig nem I lesznek már képesek a megye fai- j vadban és vidéki városaiban meg- jbújt ellejüoLTadalroárok meghiúsítani — még koholt rémhírekkel sem. B. 1. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ! munkások, parasztok politikai napilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Kiadja a MSZMP Békés megyei Intézőbizottsága Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19. Telefon: 20—35, 11—91 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba tolják, hogy minden család-! karunk háborút és éppen nak legyen meleg szobája, ezért nincs szükségünk olyan élelme. i kedély izgat ókra, akiknek nem Fenti írásomat elgondol- lesz vásáron a bőrük esetle- hozás végett javasolom a ges háború idején, leányoknak, asszonyoknak, Elek, 1956. dec. 8-án. anyáknak, mert mi nem a- (Egy eleki anya.)
