Békés Megyei Népújság , 1956. december (1. évfolyam, 23-47. szám)

1956-12-14 / 34. szám

ki eíeki íüRtetés afkalmával eíresiMlsíí feszesre így eíeki anya le¥g[e: Békés megyei Népújság 1956. tleefmbfr 14.. péntek Vúlass Murién Immár úrnak Én anya nélkül felnőtt, kubi-| kos ember lánya, urak szennye- \ gének mosásában megöregedett \ asszony, szeretnék szólni az édes-' anyákhoz, lányokhoz, asszonyok-; hoz, mert úgy érzem Bnrián la- \ nár úr által elmondott gondo- I latokon nekünk kell elsősorban elgondolkoznunk. Barián tanár úr december 7-i beszédében megütötte a fülemet az, amikor Isten szent nevében harcra szólította fel az eleki la­kosságot ..Nagy Magyarország­ért'!!?) Én csak három elemi- j vei rendelkezem és a tanár úr \ bizonyára sok mindent jobban i ind nálam, azonban a történe- j lemből mégis emlékszem a kö­vetkezőkre: Magyarország csak Nagy La-■ fos idejében volt a Nagy'Az ö halála után írta a költő: „Óh, nagy volt hajdan a ma­gyar, Nagy volt hatalma, birtoka, i Magyar tenger vizében hunyt, eh | észak, kelet és dél hulló csil- j laga.” Azóta sokat változott a hely- j tét. A magyarság a sok hábo- j rúzás követl&ztébeti kipusztult \ és a hiányt nemzetiségekkel pó­tolták, akik azóta is itt élnek! közöttünk és éppen azért úgy\ gondolom, hogy egy országot \ nem a belül élő nemzetiségek ] egymásra uszításával — mint ' ahogyan ön ezt ,,magyarsága- j val, ’ hangoztató —, hanem egy- j ségbe kovácsolásával lehet nagy- gyá tenni. Amikor az Arpádháziak ki haltak, akkor a Habsburgok | vették át a hatalmat és attól| kezdve megindult az erőszakos elnémetesítés, melyben főuraink annyira buzgolkodtak, hogy még magyarul is alig tudtak beszél­ni. S most, amikor Ön annyi­ra várja a „Nyugat” segítségét csodálatos, hogy minderre nem gondol. Mária Terézia idejében! hivatalos a német nyelv volt. Nem gondolja, hogy az akkori viszonyunk kissé különbözött az elmúlt év 12 éves szovjet ba­rátságtól? Továbbmenté: Mit akart Rákó- kóczi? Megmenteni hazáját a német elnyomástól. Hiába akar­ták jezsuita papok elnémetesí- teni, hogy majdan ha­talmas birtokát az egyháznak bekebelezzék. Tervük nem sike­rült, mert Rákóczi magyar ma­radt és harcba szólította a nemzetet a függetlenségért. Ez a harc a főurak árulása miatt bukott meg. akiknek uralmát most csaknem nyíltan áhítja. Vagy beszéljünk a 48-as forra­dalomról, amikor Petőfi, a nagy magyar költő szólította harcba az ifjúságot, hazánk független­ségéért. Ez a szabadságharc is tibukott. Miért? Egymásra uszi- lolták a nemzetiségieket, (mint ahogy ezt most teszik az Önhöz hasonlóak) nem volt egység, a főurak elárulták és az osztrá­kok, cári oroszok segítségéiül le­verték. Utána tűzzel, vassal pusz­tították a magyart Ezrek meg ezrek pusztultah el az olmutzi, kufsteini ólombányákban és ara­di várbörtönben, nem beszélve az aradi 13-ról. „Lángoló“ beszéd­jével ismét ezt akarja eltérni? 700 000 naposcsibe keltetését tervezik az Orosházi Baromfikeltető Kozponífean Tanár úr biztosan jobban tud- j rüknek megmentésével tó­ja, mint én, hogy I. Ferenc Jó- j rődtek. Ezért várja ön olyan zsefet a magyarok nem ismer- önfeledten a nyugatot? ték el királyuknak és csak 1867-, Hj je Tanár úr> én ban tudta kibeküem a nemzetet ■ ^ voUam ,jem mgyo]. a királlyal a „haza bölcsének párttag, sem „piros könyves“ nevezett Deák Ferenc. S akkor , mert rPmélem. tudja mi talon „Magy Magyarorsza vol-\a keU~ között a különbség? T*«wn / V, —n 1/** Ilin—7 I — A kommunista harcol a proletáriátus érdekeiért —! minden egyéb híresztelés el- j lenére —, a „piros könyves“,' kihasználva a munkásosz- j tály jóhiszem őségét — befu-: rendeleteket ■ hogy rakodott és a úgy hajtotta végre alul elnyomott, felfelé nyalt Az ilyenek járatták le a pár­tot az elmúlt 12 évben. Ne- ’ tunk? Szerintem nem, mert még csak nem is úgy írták; Magyar- Osztrák Monarchia, hanem; ,, Osztrák-Magyar Monarchia ’ 7 S vajon mit adott nekünk ez a jó király? Megmondom önnek; egy világháborút. Jól emlékszem még, hogy milyen gyorsan moz­gósították az embereket. Gyulán a megyeháztól a román lemp- tomig, a gimnázium előtt a Kos­suth téren, mint a birkák le- kém meggyőződésem, hogy a kiidtek az emberek, mert nem j nép jólétét most is csak a győzték őket beöltöztetni De azok j kommunisták akarják, ami között nem volt egyetlen kulák, kétségtelen sikerülni fog, mi­földbirtokos, nagypolgár cseme- \ után kiszórták a „piros Itöny- mete sem, hanem mind földhöz-1 veseket. ragadt szegény. Háborúba eze­ket szokták vinni az urak. S va­jon miért harcoltak, miért hal­tak meg ? Mit adtak nekik ? Megmondom Önnek; A tériem 50 százalékos hadirokkant, iöbb évig beteg, munkaképtelenné vált. Az Cn által istenített ál­lam 16 pengőt dobott ha- és Áz orozházi Baromfiiífcll'eiő központban lázas munka fo­lyik, hogy az 1957. évi kelte­tés idejére a szükséges előké­születek megtörténjenek. A központ szeptember 19-én fejezte be a naposcsibék ez évi keltetését és azonnal hoz­záfogott az 1957. évi előké­születekhez. Az elmúlt hetek eseményei nem akadályozták az üzem munkáját. A központ dolgozói állandóan és teljes létszámban végezték mankó­jukat. 3elenleg a tojásbiztosítás ér dekében a tenyésztörzsek vér­vételezése, valamint javítási és karbantartási munkák folynak. A vérvételezés három szakasz­ban történik. Az első szakasz munkálatai már megtörténtek, sőt a második szakasz is 75 százalékban. A központ dolgo­zói úgy tervezik, hogy január 15-re befejezik ezt a jelentős rnnnkát. Ezzel mintegy 350 e- gyéni dolgozó paraszt udvará­ból 18 000 és 30 termelőszö­vetkezet udvarából pedig 15 ezer baromfit választanak ki továbbszaporításra. Áz ez évi 508000 darab na­poscsibével szemben a jövő évben már 700 000 darab na­poscsibével segíti a központ a termelőszövetkezeteket és az egyéni dolgozó parasztokat. A javítási és karbantartási munkákat előreláthatólag ez évben befejezik. Február első napjaiban pedig már előbúj­nak a sárga, pelyhes csibék, hogy gazdagítsák városunk és járásunk híres, egészséges ba­romfiállományát. Mindenesetre megmondom Önnek, hogy mint ahogyan én nem voltam küldöttség­ben Hitlerért, úgy nem vol­tam az oroszokért sem, de meggyőződésem, hogy az öl­döklést itt nem lehetett vol­na már megállítani, hiszen . . itt Eleken is fenyegették már vonta. Ha ment es nyug.' a Uulákoh a telepeseket. S díjemelést kert, a volt pol- mit „OHdol Tanár úr? Nem gármester így válaszolt: johlj lett volna Önnek és az „Minek ment oda, ahol lot- önökhöz hasonlóknak 12 év tek?“ Ezzel fizették ki a t:e/ ezelőtt az orosz tankok elé szegény embert a Horthy mni, mint most, amikor a rezsim ben. romokból felépítettük az or­A harcra és háborúra szagot, arra törekedni, hogy buzdítás mellett 7 anár úr minél jobban tönkre tegyék nem említette, hogy jött' állandó uszításukkal? Me- egy Trianoni béke, amikor \rem hinni, hogy a pesti if- új határt szablak. Főura- jóság nem az ön beszédjé- ink eladták az országot, ben hangoztatott „elvekért“ hogy leverhessék a 19-es < indult harcba, proletárforradalma. Vagy| azért hallgatta el mindezt, j, Továbbmenté: A tüntetés- mert Trianont is a beszéd- ^or az evangélikus papne jében annyire meggyalázott álltunk a tun­kommunistáknak tulajdonít- tetők közzé azt kiáltotta: ja ? Mindezt igen nehéz lesz elhitetni forradalmi ifjúsá­gunkkal, munkásosztályunk­kal. Trianon után Tanár úrra erdélyi hazájában mi­lyen szép hivatás várt volna; „aki nem jön velünk, az gazember“. Olyanokkal szem­ben, mint Önök, vállalom a gazemberséget, mert anya va­gyok. 2 fiam,3 tejem van,akik egy esetleges háború idején kiállni a magyarság mellett harcolnának, de on koránál — a román királyság ide- \ fogva, valószínű, csak dyen í jén — tanulságot tenni, hogy | »népszónok“ lenne, az evan E%xel Bnú r nem lehet sok eredményt elérni — Békéscsabai rémhír Battonyán — Napokkal ezelőtt Battonyán jártunk. A Magyar Katonai Pa­rancsnokságon arról értesítettek bennünket, hogy Békéscsabán Battanyúí illetően különböző rém­hírek keringenek. Felelőtlen, la­zító elesnek Békéscsabán az', agyaitok ki és híres/.telik, hogy Battonyán a magyar és szovjet karhatalmi alakulat tagjai bele­lő! tek a tömegbe, s ennek követ­keztében sok halott és sebesült lelt. Szemenszedett hazugság ez. Ugyanis a községben ilyen nem történt. Senkit nem ért bántódás, sőt a lakosság és a katonák között igen jó, barátságos a hangulat. A becsületes, jászándéká emberek segítenek nein egy esetben a karhatalmi alakulatoknak. Az persze igaz, hogy az ellen- ío.iTadalmárokat megfékezték és az is biztos, hogy a közeljövőben még jobban észhez térítik a volt csendőröket, a horthysta katona­tiszteket, a község kulákjaát és huligán elemeit. Ehhez azonban nem szükséges az emberek lélö­völdözése. Egy biztos: a munkás­paraszt hatalmat a katonai karha­talom Battonyán is megvédi, és aligha lesz módjában az ellenfor­radalmi garnitúrának megbontani a rendet, és főleg lefegyverezni őket, — mint korábban a kis lét­számú rendőrséggel tették. Békéscsabán olyan dajkamese is járja, hogy Battonyán tömegével készítik a koporsókat és más köz­ségből is szállítják kocsiszámra. Fölöslegesnek tartanánk ezt a mi­magyar. Hiszen ön mondta, ' hogy milyen volt ott akkor ■ a magyarság helyzete. Ol­vastam, falvak vándoroltak | ki. Ón otthagyta őket és el­jött ide. Itt a menekülteket, mint „jó“ magyarokat, azon- nal állásba tették. Ugyan­akkor olvastam az újságok­ban, hogy annakidején a gélikus pap pedig egy jó tá­bori lelkész, aki megáldaná az öldöklőfegyvereket.Őnök- nek tehát nincs mit veszte* niök. On nem ismeri el a Ká­dár kormányt, nem ismeri el a forradalmi tanács fel­oszlatását, de helyette csak háborús uszítással, sztrájkra diplomások tömkelegé havat \ buzdítással felel. Ebben a lapátolt, ínség konyhán élt harcában „derék vasutasai- és a téglagyári kemencékbe í ra“ számít. Nem akarom ő- járt melegedni éjjel. Mind- két megsérteni, mert többsé- ezt ön elfelejtette? Akkor: ge becsületes. De elhiszem, hallgatott, mert kiszolgálta hogy egyrésze önökkel tart, a Horthy rendszert! hiszen nem Testeitek Kétegy­Jött a német megszállás házáról átjönni ide Ont meg- 1942-ben, elvitték a mi fia-1 hallgatni, önnel együtt bi- inkát, a miénket, a népét.' zonyára örülnének Öttó ld- Ön bizonyára nem volt ka- \ rályfinak, Nagy Ferencnek, tona akkor, vagy ha volt, j Horthynak, Mindszentinek, bizonyára elfelejtette, hogy j mert az felmentené őket is mint pusztult Abaujnádasd- háború idején a katonaság­nál 12000 magyar katona, tói. Akkor nem sztrájkolná- amikor „derék szövetségese- nah ha a magyar fiatalo- ink“ felrobbantották előttük kát háborúba kellene szállí- a hidat, hogy a Her nádba tani? Mindenesetre „szép“ zuhanjanak. Csak saját hő- tői ük. hogy sztrájkjukkal gá­haszna fecsegés ellenkezőjét ma­gyarázni: a kételkedek keressék fel személyesen Battonyát és győ­ződjenek meg az igazságról — mindenkinek módjában áll. ! Ideje volna már azonban, ha az j emberek az ilyen rémhírek eseté­iben neesak az elmondottakat íi- I gyeinek meg jól, hanem szeműgy- |re vennék végre azokat is, akik I ilyenekét híresztelnek, az emberek j idegeinek felkorbácsolására. Ha Békéscsabán és máshol is ezt ten­nék, igen gyorsan felismernék bennük az 1945 után letűnt fa­siszta provokátorokat, akik ügye­sen beépítették magukat a be­csületes emberek közé, s napjaink­ban fő foglalkozásként a sztrájk­ra és fegyveres harcra uszítanak —de most már nemcsak a szovjet hadseregre szórtnak rágalmakat. Ezek « mindenre képes alakok — akik a piros, fehér, zöld zászló alatt — most már arra vették az irányt, hogy hazúg rémhírek­kel lejárassák a magyar katoná­kat, tiszteket, a rendőrséggel együtt. Azonban megfeledkeznek arról — és ez a leglényegesebb napjainkban — hogy most már nem a rémhírterjesztők, mint el­lenforradalmi csoportok döntik el a munkáshatalom sorsát, hanem a becsületes és jószándékú ész, az — Lapunk mai száma az áramkorlátozottság miatt jelent meg két oldalban. * A békekölcsön negyedik napjának listáját lapunk következő számában kő- zfííjük. | emberek szilárd akarata és elhatá- i rozása. í Ezt az elhatározást pedig nem I lesznek már képesek a megye fai- j vadban és vidéki városaiban meg- jbújt ellejüoLTadalroárok meghiú­sítani — még koholt rémhírekkel sem. B. 1. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ! munkások, parasztok politikai napilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Kiadja a MSZMP Békés megyei Intézőbizottsága Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 19. Telefon: 20—35, 11—91 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba tolják, hogy minden család-! karunk háborút és éppen nak legyen meleg szobája, ezért nincs szükségünk olyan élelme. i kedély izgat ókra, akiknek nem Fenti írásomat elgondol- lesz vásáron a bőrük esetle- hozás végett javasolom a ges háború idején, leányoknak, asszonyoknak, Elek, 1956. dec. 8-án. anyáknak, mert mi nem a- (Egy eleki anya.)

Next

/
Thumbnails
Contents