Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-24 / 17. szám

NÉPÚJ MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1956 NOVEMBER 34., SZOMBAT Ara: 50 fillér I. ÉVFOLYAM, 17. SZÄM Békés megyei Munkás hétköznapok Kádár János beszélgetése a munkástanácsok küldötteivel, Je­lentős lépés hazánk jelenlegi helyzetének normalizálódásához. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja és a dolgozók küldöttei a kölcsönös bizalom és megértés közös nevezőjén talál­koztak. Az ezt követő nyilatkozat nagymértékben hozzájárult ah­hoz, hogy a tragikus helyzet után a gazdasági élet lépésről-lépésre helyre zökkenjen a maga szocialista kerékvágásába és jelentkezze­nek a munkás hétköznapok; Már napok óta a rádió és a sajtó hírt közöl, hogy Budapesten és más vidéki városban részben, vagy egészben megindult a mun­ka. Azonban ezek mellett a hírek mellett nálunk, Békéscsabán Orosházán, Gyulán még néhány nappal ezelőtt nagyon aggasztó jelenségigei találkoztunk: az általános sztrájkkal; Most azonban a békéscsabai küldöttség Dobi Istvánnal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével folytatott beszélgetése után, gyöke­res javulás jeleként, Békéscsabán megindult a vasúti személyfor­galom, az autóbusz. Ezzel a vérkeringés indult meg megyénkben. A vasúti dolgozók megteremtették a feltételét annak, hogy megkez­dődhessék a tanulás, a postaforgalom. Örömmel vettük tudomásul, hogy pénteken már postai kézbesítés is történt.­A gazdasági konszolidálódás Békéscsabán egyik legjelentősebb eseménye, hogy a csütörtök délután Budapestről visszajött mun­kásküldöttség beszámoló értekezlete olyan álláspontot képviselt, hogy a termelés elindítása biztosíthatja a forradalmi vívmányaink fennmaradását. Megegyeztek abban, hogy a téglagyár kürtjelzése adja az indulást. Pénteken reggel megszólalt a* jól; az új csatajel, a munka jel, Igaz, ekkor még csak félszegen, bátortalanul, de munkára hívott és már jelentkeztek is a rakodó munkások. Munka kell, hogy élhes­sünk, munka kell, hogy értelme legyen életünknek. A jobblét eljö­vetelének józan értékelését adta hírül a téglagyár. Örömmel kö­szöntjük őket és azokat, akik a hetek óta tartó nyomasztó semmit­tevésből, bizonytalanságból a munka ösvényére léptek. Köszöntjük őket a munkás hétköznapok úttörőit: a vasúti dolgozókat, az áram- szolgáltatókat, az élelmiszeripari dolgozókat, pedagógusokat, keres­kedőket és mindazokat, akik a sztrájk fegyvere helyett* a munka fegyverét választották. Példájuk nyomán mindinkább nyugodt han­gok jellemzik napjainkat. Bár még számos üzemben a pánikkeltők, a hangoskodók további sztrájkkal akarják gúzsba kötni az alkotni- vágyó kezeket. Természetesen nem akarjuk csak ezekre hárítani a sztrájk okát. A valóság az, hogy sok jóhiszemű ember is a sztrájk mellett dönt abban a íbiszemben, hogy ezzel és csak egyedül ezzel segíti az újjáalakulást. A sztrájk valóban addig szolgálta a munká­sok érdekeit, amíg a többség is azt vallotta. Ma már nem szolgál­hatja, mert a munkások többsége dolgozni akar. Nem akarja a nyo­mort, romlásba dönteni az országot, hanem igenis rendet akar, hogy a kormány teljesíthesse a még nem teljesített ígéretét. Ezek a jóhiszemű emberek már óraik, hogy tenni kell valamit, de mit? Az első legfontosabb és legsürgősebb, hogy megértsük: a sztrájk továbbra már a munkáshatalom megtartását is veszélyez­teti. A becsületes szándékú, dolgozni akarók vegyék fel a munkát és ha kell, karhatalom segítségével távolítsák el a hangoskodókat, az áldemokratikus jelszavakat pufogtatókat, ne vezethessék félre a dolgozókat. Tudjuk valamennyien, hogy a gazdasági nehézségeink óriásiak; A sztrájk mapjait megéhezzük, mintahogy a Szabad Szakszerveze­tek felh'vása int bennünket arra, hogy a gazdasági élet megbénítá­sa inflációt hozhat. Ennek elkerülése nemzeti ügy, munkás ügy; Kezdjük tehát el ügyünket képviselni; Megindultak a vonatok, induljanak meg újabb és újabb üze­mek, hogy ezekről az örvendetes munkás hétköznapokról tudósít­hassuk az egész országot, a világot, tudtára adhassuk ellenségnek, jóbarátnak egyaránt: dolgozók vagyunk, a dolgozó nép államát akarjuk megtartani, s ebben nem alkuszunk.-----------O ==^-T^ZIiE-------------------------------­30 ezer lőttnyulat és 5 000 fácánt akarnak Budapestre küldeni a Békés megyei vadászok A Békés megyei vadásztársasá­gok megkezdték a téli vadászatot. Egyelőre saját szükségletükre myula'kat és fácánokat lőnek a péntekre virradóra hóval belepett pusztákon és szántóföldeken. Na­gyon vigyáznak arra, hogy vadír- tás ne forduljon elő és erősebb törzsállomány maradjon, mint a múlt évben s meggátolják az ille­gális vadászatot is; Most jó közepes vadász-zsák­mány mutatkozik. A megye va­dásztársaságai — amint a szállítá­sok megindulnak — 25—30 ezer lőtt nyulat és 5000 fácánt szándé­koznak a főváros lakosságának küldenij Visszaérkeztek budapesti útiakról Békéscsaba és Gyula város küldöttei Mint már közöltük Békéscsaba munkástanácsainak küldöttei eljuttatták a kormányhoz a város dolgozóinak 12 pontban foglalt kö­veteléseit. A küldöttek útjuk eredményeiről csütörtökön délután a következőkben számoltak be: Elutazásunk célja — mint mondatták — az volt, hogy Kádár János elvtárssal, a kormány elnökével beszéljünk. Mivel Kádár elvtárssal beszélni nem tudtunk így Dobi Istvánnal, az Elnöki Ta­nács elnökével folytattunk több, mint három órás beszélgetést. A küldöttek előterjesztették a békéscsabai munkások sét és meghallgatták az elnöknek, az erre adott válaszát. A KÖVETELÉS ELSŐ PONT- Ja: szabad választások megtartá­sa. Dobi István kifejtette e pont­tal kapcsolatban a kormány állás­pontját. A kormánynak is eltökélt szándéka a szabad választások megtartása. Eddig is beszéltünk szabad választásról, de ezek a sza­vak csak elhangzottak, a gyakor­latban azonban nem valósultak meg. A jövőben szabad választást akarunk szocialista demokrácia alapján álló pártok indulásával. Jelenleg még nem állunk ott, hogy ilyen választást megvalósítsunk, mert ahhoz rendnek kell lenni az országban. A normális gazdasági ólet megindulása után a kormány is akarja a szabad választást. A MÁSODIK PONTBAN köve­telik a dolgozók a megyék és me­gyei jogú városok fonmdíalmi műn káatanácsainak országos tanács­kozásra való összehívását. Ez az I országos tanácskozás meg fog történni a választás előtt. A köve­telés olyan módosításával, hogy ez a tanács nem lesz jogosult a kor­mányban személyi változást esz­közölni. Indokolja ezt az, hogy a jelenlegi helyzetiben is gyakran, történnek a kormányban személyi változások. A HARMADIK KÖVETELÉS az volt, hogy a kormány független kül- és belpolitikát folytasson. Ez érthető és jogos követelés, mondotta Dobi István — hiszen magyar emberek vagyunk és füg­getlen, szabad hazában akarunk élni. De figyelembe kell vennünk azt, hogy kicsiny nemzet vagyunk és szükségünk van baráti orszá­gokra. A KÖVETKEZŐ PONTBAN kö­vetelik a dolgozók a szovjet csa­patok azonnali kivonását. Ezt a kormány nem tudja megígérni egyrészt azért, mert a szovjet csa­patokat a rend helyreállítása ér­dekében hívta be. A KÖVETELÉS TOVÁBBI PONTJA, hogy Magyarország semleges legyen. Ezzel kapcsolat­ban Dobi István a következőt mondta: Nem élég kinyilatkoztat­ni a semlegességet, hanem azt más államok részéről is el kell is­merni. Nemzetközi jogilag a sem­legesség elismerése azt jelenti, hogy az elismerő államok kollek­tíván kötelezettséget vállalnak ar­ra, hogyha az elismert államot bármely más állam megtámadja, akkor együttesen lépnek fel a tá­madó ellen, az elismert állam semlegességének biztosítása érde­kében. A jelenlegi nemzetközi vi­szonyok között egyetlen állam sem lenne hajlandó arra az elha­tározásra, hogy Magyarországot samleges államnak elismerje és semlegességét biztosítsa. | A HATODIK PONTTAL kap­csolatban Dohi István a kormány álláspontját közölte. A kormány nem hajlandó az ENSZ megfigye­lői Magyarország területére been­gedni, s ezt az elhatározást az el­nök is helyesli. A TOVÁBBIAKBAN- követelik a dolgozók, hogy a forradalomban való részvétel miatt senkit ne in­ternáljanak és külföldre ne vigye­nek. Erre a válasz a következő: A magyarországi szovjet haderők parancsnoka kijelentette, hogy az országból a Szovjetunióba senkit nem visznek ki. A kormány azon­ban nem ígéri meg azt, hogy inter­nálások, vagy letartóztatások nem lasznak. A forradalomban részt vett személyek között azonban kü lönhséget kell tenni. Voltak és van nak becsületes állampolgárok, a- fcik jogos követelésekért harcol­tak. De részt vettek a forradalom­ban olyan személyek is, akik a zavaros állapotokat kihasználva raboltak, fosztogatták és rombol­tak. Az ilyen személyek elnyerik méltó büntetésüket és ezek lesz­nek a letartóztatottak között. A követelés további pontjában a halálbüntetés eltörlését kérik. Do­bi István közölte a küldöttekkel, hogy ez már nem új kérdés, en­nek a büntetési nemnek eltörlé­séről már az Elnöki Tanácsban tárgyalták. A KILENCEDIK pontban az alapvető emberi jogok biztosítá­sát kérik a dolgozók. Az elnök helyesli és támogatni is fogja en­nek megvalósítását. A TIZEDIK pontban a ma- rar viszonyoknak megfelelő _________________________A munkástanácsokra épülő üzemi önkormányzati rendszert köve­telnek a dolgozók. Ezt az Elnö­ki Tanács törvényerejű rende­lettel már rendezte és a továb­bi alakulása, vagy változása a jövő kérdése. AZ UTOLSÓELŐTTI pont- követeU- j ban a hírszolgáltatás, a sajtó és a rádióhoz szól, melyben azt kérik, hogy a valóságnak meg­felelően tájékoztassa az ország lakosságát. Ennek a követelés­nek a megvalósítása folyamat­ban van, úgy a Rádiónak, mint a sajtónak az az álláspontja, hogy a jövőben az események­hez hűen fogja a dolgozókat tá­jékoztatni. VÉGÜL AZ UTOLSÓ és igen fontos követelés a sztrájk jo­gának biztosítása. A küldöttek erre a kérdésre választ nem kaptak. Dobi István saját néze­tét fejtette ki, mivel ő kisgaz­dapárti ember és a parasztok soha nem sztrájkoltak. így a kérdésben állást nem foglalt. A követelésekre adott vála­szok után hosszas beszélgetést folytattak az elnökkel és a be­szélgetés során jutottak arra az elhatározásra, hogy rádió-nyi­latkozatukat megtegyék és fel­hívják Békés megye dolgozóit, hogy kezdjék meg a munkát. Elmondták a küldöttek azt is, hogy az elnökkel folytatott be­szélgetés közvetlen, baráti vi­szonyok között folyt le, aki nem akarta őket nagy szavakkal le­fegyverezni, vagy más belátás­ra bírni. A beszámoló elhangzása után a dolgozók kérdéseket intéztek a küldöttekhez és a késő estig tartó beszélgetés hatására úgy határoztak, hogy Békéscsabán pénteken reggel megkezdik a munkát. A határozatot tettek követték és a „Bohn" téglagyár hármas dudája pénteken reggel azt jelezte, hogy megkezdték a termelést. — Bondár —< \ r* ____ és cí mmel látták el szelvényei­ket, vagy vidékiek, a postafor­galom megindulása után hala­déktalanul megkapják nyere­ményeiket. Arra a kérdésre, hogy mikor indul meg újra a Totó, illeté­kes helyen azt válaszolták, hogy előreláthatólag december közepén, de legkésőbb decem­ber 23-án. Molotov lett a Szovjetnnió Állami Ellenőrzési minisztere A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Molotovot, a Minisztertanács első elnökhe­lyettesét állami ellenőrzési mi­niszterré nevezte ki és ezzel kapcsolatban Zsavoronkovot felmentette a Szovjetunió álla­mi ellenőrzési miniszterének tisztje alól. Visszafizetik az előre vásárolt totószelvények árát Az általános érdeklődésre vaT ló tekintettel az OTP Sportfo­gadási Osztálya közölte, hogy a Vigyázó Ferenc utca 6. sz. alat­ti központi Totó-pénztárban visszafizetik a bárhol vásárolt szelvényeket, és folyik a leg­utolsó, az október 21-i 43. sz. fogadási hét nyertesei részére a n.yerményösszegek kifizetése is. A kirendeltségek és a köz­ponti Totó-pénztár a délelőtti §s a kora délutáni órákban tart nyitva. Kifizetésre kerülnek a 43. sz. fogadási hét nyereményein kí- vül a 41., 42., és 43. sz. fogadási retet felölelő 30. vígaszdíjas dőszak 42. hétre elért 9 talála- :os szelvényeinek nyereményei s. Ez az összeg tisztán 221 fo- •intot tesz ki. A 43. hét 0 talá- atos szelvényeinek beadási ha- áridejét a Totó újramegindu- ását megelőző szombat délig meghosszabbították. Azok a fogadók, akik névvel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents