Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-20 / 13. szám
Békés megyei r NÉPÚJSÁG MUNKÁSOK, parasztok politikai napilapja 195«. NOVEMBER 20-, KEDD Ara: 50 fillér I. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Hivatalos közlemény a lakosságot nyugtalanító álhitekről és elleníorradalmárok, fegyveres banditák ártalmatlanná tételéről nf** d*** alP* .j^Vlr _j>“> j|iMi jjtVr Á jósán éss parancsa Az utóbbi napokban ellenséges elemeik különféle provokációs célzatú, valótlan híreik terjesztésével nyugtalanítják a közvéleményt és Igyekeznek zavart kelteni. Többek között azt az álhírt terjesztik, hogy az országban tömeges letartóztatások folynak, fiatalokat és más személyeket a Szovjetunióba szállítanának ki. Ezekkel az álhírekkel kapcsolatban a kormány szükségesnek tartja közölni a lakossággal a következőket: A dolgozó nép érdekeinek védelme napjainkban a hatóságok különösen fontos kötelesséigévé teszi az eüeníonradatonárok, terroristák, táreadalomellenes uszítok, a munkahelyek környékén időnként felbukkanó, a dolgozókat a munka megindításában és folytatásában fenyegetéssel és terrori- Báláasai gátló fegyveres banditák felkutatását és ártalmatlanná tételét. Hasonlóan parancsa van hatóságainknak a még mindig jelentős számban garázdálkodó rablók, fosztogatók és más, az ország törvényes rendjének helyreállítását gátló, a közbiztonságot és köz- nyugahnat fenyegető közönséges bűnözők ártalmatlanná tételére. E feladat mielőbbi és teljes megoldása érdekében hatóságainknak, valamint a karhatalmi szolgálatot ellátó katonai egységeknek őrizetbevételeket kell foga natosítaniok. Az órizetbevettek Szovjetunióba való kiszállításáról terjesztett álhírek a mind erőtlenebbé és tehetetlenebbé váló ellenforradalmi körök által kiagyalt provokációk. A valóság az, hogy egyetlen őrizetbe vett személyt sem szállítanak ki Magyaroszág területéről. E provokációs álhírek célja egyrészről az, hogy bizalmatlanságot keltsen a kormány iránt, zavarja a lakosság nyugalmát és a termelést, másrészről az, hogy ilymó- don kíséreljék megrontani a viszonyt a lakosság és a szovjet hadsereg egységei között. Az őrizetbevételekkel kapcsolatban a valóság továbbá az, hogy minden egyes őrizetbe vett személlyel szemben gondos vizsgálatot folytatnak le. Amennyiben kiderül, hogy az illető főbenjáró bűnt nem követett el, a társadalomra veszélyes tevékenységet nem fejtett ki — rövid úton szabadon bocsátják. Amennyiben a vizsgálat során az őrizetbe vett személyről az derül ki, hogy főbenjáró bűn terheli, a törvényes eljárás lefolytatása céljából illetékes magyar ügyészségnek, illetve bíróságnak adják át. A kormány felhívja a lakosságot, hogy a provokációs célzatú álhíreknek és rémhíreiének ne adjon hitelt, az ilyen hírek terjesztőinek ne üljön fel, hanem velük szemben lépjen fel erélyesen és ha a szükség megkívánja, hatóságok segítségét is vegye igénybe. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány fi Népújság Szerkesztőségi segíteni kívánfa a negyei lakosok kinin levő hozzátartozélnak hazatérésé! Szerkesztőségünket felkereste Matvon András, Békéscsaba, IV., József utca 34 szám alatti lakos és elmondta, hogy felesége, két kislányával, édesanyjához utazott el Berekszászra szabályos útlevéllel, amely november 2-ával lejárt. Most természetesen nyugtalan, hl- ! mielőbbi hazatérését. A szerkesztőség örömmel tesz ennek a kérésnek eleget és felkéri Matvon András családjához hasonlóan külföldre kerültek hozzátartozóit, keressék fel a Népújság szerkesztőségét, hogy a névsor összegyűjtése után érintkezésbe léphessünk a kormány megfelelő szerveivel. A szovjet hadsereg a szocializmus és a béke védelmezőjeként lépett fel Magyarországon BÉCS. (Agerpres.) Az österreichische Volksstimme ismerteti I. Koplenig-nek, Ausztria Kommunista Pártja elnökének, a párt linzi szervezetének értekezletén elhangzott beszédét. A reakció, amely megszervezte a fehér terrort — mondotta I. Koplenig —, azt állítja, hogy Magyarországon a „szabadság és a függetlenség” védelmében tüntettek. De vajon nem a szabadság eszméjének kigúnyolása az, hogy olyan emberek harcoltak érte, mint Mind- szenthy, Habsburg Ottó, Franco, vagy a véreskezű Horthy fia? Vajon miféle szabadságot a- kart a Bécsben megalakított * „magyar bizottság”, amelyben részt vett az osztrák gyárosok i : megfelelt nemcsak a magys nép, hanem az osztrák nép i minden nép érdekeinek. A szovjet hadsereg a szocializmus és a béke védelmezőjeként lépett fel Magyarországon. A Magyarországon és a Szu ezi-csatorna övezetében lezaj lőtt események közt bizonyo összefüggés van — mondott Koplenig. Az imperialisták az képzelték, hogy a Szovjetunió gyengíteni fogják a magyaror szági események s így büntet lenül gyarmati banditakam pányt indíthatnak. A Szovjet unió gyors lépései azonban, s a: Edenhez, Guy Mollethez és Bér Gurionhoz intézett világos üze netei, figyelmeztetőül szolgálnak az imperialisták számára s azt bizonyítják, hogy az imperialisták elvétették számításaikat. JÁRTUNKBANKELTÜNKBEN miaetoosz _________________lopon vagy ház falán ’ kézzel vagy géppel írt „követelésit olvashatunk. Ezek a követelések főként a korábbiak ismétlődése, egy része pedig ütközik a józan ész diktálta felfogással. I Igen élesen szerepel valamenynyi követelésen három pont: I ; 1. A szovjet csapatok azonnali kivonása. 2. Sztrájk! Sztrájk! Sztrájk! 3. Függetlenség, szabadság. Mit jelentene a szovjet csapatok azonnali kivonása? Mindenekelőtt vissza kell pillantani, amikor az első összeütközések történtek, amikor a reakci- : ós elemek beavatkoztak a felkelésbe és saját számukra használták azt ki. A szovjet hadsereg a magyar kormány kérésére késznek mutatkozott arra, hogy újabb véráldozatot hozzon a magyar nép megmenté- ! séért. A Nagy Imre kormány í azonban, mint a fent említett követelés is mondja: „A szovjet csapatok azonnali visszavo- nását” követelte. Ezek a napok | a magyar nép legsúlyosabb szenvedés napjai voltak, amikor a szovjet csapatok kezdtek kivonulni. | EZEK ~NAPOK vember 1, 2 a magyar kommunisták, pártonkívüliek vérével íródott a történelem lapjaira. Amikor a szovjet csapatok abban a biztos tudatban kezdtek kivonulni, hogy újra láthassák gyermekeiket, szerető aszonyai-: kát, menyasszonyaikat, családjaikat, és a boldog viszontlátás örömére üríthetik poharaikat, ezt a meghitt pillanatot használta ki a reakció és nyílt terrorba kezdett. Békéscsaba dolgozói! Ti nem láttátok a négy éves gyermeket | felakasztva az üzlet kirakatában, akinek hasában döfött késsel ez a felírat állt: „kommu- J nista fattyúja”. Ezer és ezer becsületes hon- j fitárs, családját szerető szovjet katona vére festette vörösre a j földet. És aki elment Buda-j pesten a Széna-téren a Népliget környékén, ahol a fákon brutálisan kivégzett emberek csüngtek felakasztva, aligha tudta a fojtogató érzést, a könnyeket lenyelni, csak egyet tudott, csak egyet érzett: állj! ne tovább! És álljt kiáltott a Kádár-kormány kérésére a szovjet hadsereg. Kialudt a szovjet katonák szemében az öröm, s a már érzett forró ölelő karok helyett hideg puskaagy került a kezükbe. "visszajöttek. I visszaadják a már-már elveszett földet, gyárat jogos tulajdonosának, a dolgozó népnek, visszaadják a családi örömöt, a sokat szenvedett magyar hazát. Mi ellenezünk minden kül’ földi beavatkozást belügyeink-- be, de mi lett volna a bizta- ’ tóbb, amit Nagy Imre akart, a szovjet csapatok azonnali kivo- 1 nása? Meg lehetett volna, ha Nagy Imre nem ingadozik és megakadályozza az öldöklést, az anarchiát. Ha ez megtörténik, ma valamennyien — a szovjet katonák is — boldogan öleljük keblünkre gyermekeinket. Ehelyett mi történt? Nagy Imre fegyverbe szólította a népet a szovjet hadsereg ellen, de még ez nem volt elég, segítségül hívta nyugatot. És nyugat j jött, jött. Talán a fiiggetlensé- 1 get, szabadságot hozta? Nem! J Hanem 60 ezer banditát, akik karmaikat a magyar nép vérébe, húsába vájták. Jött nyugat, ; a horthysta salakokkal együtt. ! A szovjet kormány nem tűrhet- ! te el nyugat beavatkozását, a ! horthysták, a régi reakciósok ! uralomra jutását. Nem kell ne- I künk horthysta, van itt elég! Nekünk egy kell: Szabad, füg- I getlen népi hatalom. És ha ez í meglesz, akkor azt mondhatjuk: Köszönet azoknak, akik segítették megvédeni a magyar | dolgozó nép államát, szocializmust építő hazánkat. MI KELL AHHOZ, hogy _____________________1_ magunk kezébe vegyük teljesen ügyünk irányítását? Nem a sztrájk, hanem a munka! Csakis a rend, a nyugalom, a garancia arra, hogy romlásba ne vigyük az országot és hogy a szovjet csapatok kivonuljanak hazánk területéről és egyenrangú, független, szabad országként tárgyaljunk kelettel, nyugattal. Ha elgondolkozunk, vaknak vagv legalább is rövidlátónak kell lenni ahhoz, hogy a fent említett követelésekben ne ismerjük fel a kapitalisták régi vágyának megvalósítására való törekvést. A látszólag demokratikus jelszavak mögött fel kell ismerni, hogy az ellenforradalom gyűlöletes arca rejtőzik. E jelszavak mögött rejtőzik az a gondolat, ha ma nem, holnap, de elválasztjuk a roa^'ar népet a szocialista tábortól, elválasztjuk legkedvesebb barátiától, a Szovjetuniótól. A fent említett jelszavakra az elmondottakon kívül a Nagybudapesti Központi Munkástanács felhívásával válaszolt: „Munkástestvéreink: Sokat szenvedett hazánk és népünk iránt érzett mély felelősségtudattól áthatva — függetlenül minden felhívástól — úgy látjuk, hogy nemzetgazdaságunk, emberiességünk és szociális szempontból, valamint egyéb körülmények következtében feltétlenül szükséges a termelőmunka haladéktalan megindítása.“ Igen. A rend, a munka! A munkás-paraszt kormány programja biztosíték arra, hogy független, szabad Magyarországon éljünk. Ez a józan ész naranszövetségének elnöke, a néppárt főtitkára és a fasiszta i- rányzatú „függetlenek szövetségének” egyik vezetője? Milyen „felszabadító" harc az, amelyet ezek az emberek támogatnak? Ezek az emberek olyan szabadságot szeretnének, amelyben Magyarországot a kapitalizmus támaszává, a szocializmus elleni erőddé lehet változtatni. Mi. kommunisták — mondotta Koplenig —, a nemzeti függetlenségért harcolunk, azért, hogy minden egyes nép a maga módján haladjon a szocializmus felé. Nem vagyunk a búr- ; zsoá nacionalizmus hívei; mi a nemzetközi proletariátus szó-, lidaritásáért harcolunk. A kialakult helyzetben a pro- .etárszolidaritás megkövetelte a! Szovjetunió beavatkozását s ez, szén nem tudja, mikor láthatja viszont szeretteit a rendkívüli körülmények miatt. Azt indítványozta a szerkesztőségnek, hogy minden ilyen körülmények közt külföldre került hozzátartozóknak a névsorát gyűjtsük össze és lépjünk érintkezésbe a kormányszervekkel, hogy segítsék ezeknek a
