Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-18 / 12. szám
Békés megyei ¥ NE »m&* «»» ntV* m&* „ ÚJSÁG MUNKÁSOK, parasztok politikai napilapja 1956. NOVEMBER 18., VASÄRNAP Ara: 50 fillér I. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM „A Kádár-kormány tagjai azt képviselik, y~ ami Magyarországon ma a legbecsületesebb” Jugoszlávia Szövetségi Népköz- -társasáS elnöke, Tito elvtára beszédet mondok a Kommunisták Szövetségének aktívája előtt az időszerű eseményekről és problémákról, melyből részleteket közlünk, Elvtáraak és Elvtárenők! '"H A nemzetközi problémákról olvastunk az újságokban, de azokban nem lehet mindent ismertetni. Az újságok különösen annak az okát nem világítják meg, ami Magyarországon és Egyiptomban történt. A helyzet meglehetősen bonyolult, de a világ békeszerető emberei, amelyek közé hazánk is tartozik, megmutatják, hogy a nemzetközi összetűzéseket miként lehet békés úton elintézni; Mindenekelőtt szeretnék visszatekinteni arra, ami Magyarországon és Lengyelországban történt, hogy pontos nézeteink legyenek ezekről az viEoményekről. Nagyjából tudjátok, milyen-örök vezettek a magyarországi és a lengyelországi eseményekhez. Itt vissza kell térni az 1948-as eseményekre, amikor Jugoszlávia először adott erélyes választ Sztálinnak arról, hogy független és szabad akar maradni. Természetes, akkor nem került sor fegyveres beavatkozásra, mert Jugoszlávia egységéi volt. Másodszor erős és sziklaszi- lárd pártja van, amely a háború előtti időszakban és a népfelszabadító harcban edződött meg. Ugyanakkor erős, edzett hadserege is volt, s meg volt népünk egysége, amely mindezt formába öntötte. Azt akarom mondani, hogy a magyarországi eseményekért a sztálinista vezetik a felelősek nehezen ment. Nem tudtunk megegyezni, mert a többi ország tekintetében más-más vélemény volt. Bizony éles felfogás különbségek voltaik Lengyelország és Magyarország tekintetében. Ml nem vettük fel tragikusan a helyzetet, mert ez nem az egész vezetőségnek a véleménye volt, csupán egy részének; Ezek azok voltak, akik Sztálin álláspontján állottak és most is azon állnak. De még mindig van lehetőségük, hogy azok az elemek győzzenek, akik a gyorsabb fejlődés hívei, meg akarnak tagadni minden sztálini elvet és azt akarják, hogy az új po1'tikai fejlődés ebből az irányból eredjem A Szovjetunióban úgy vélték, meglehetősen kellemetlen helyzet állna elő, ha a szovjet csapatok elhagynák ezeket az országokat. Nem bíztak ezeknek az országoknak a belső erőiben. Ez téves felfogás. Amikor ott jártunk, volt szó Lengyelországról és Magyarországról. Azt mondtuk, hogyha e két országban nem sikerül megteremteni az egységet, az nagyon súlyos következményekhez vezethet. De ezt a szovjet elvtársak nem hitték el; Azt mondták, Rákosi becsületes, de én azt hiszem, ezt nem állíthatom, különösen Rajk és társai pere és több más dolga után. Szerintem ezek a le megvetendőtob emberek. A szovjet emberes rá, okos és nem tudják, kire támaszkodjanak az országban. Éppen azért, mert ellenkező véleményünk volt; nem szálltunk eléggé síkra, hogy tegyük félre az olyan vezetőket, mint Rákosi és Gém Amikor Moszkvában nagy volt a meglepetés és éppen Rákosi miatt nem akartam azt mondani, hogy mi ezt már megjósoltuk előre — amikor követelték, hogy Rákosi távozzék Magyarországról. A szovjet elvtársak látták, így tovább nem mehet; Megegyeztek abban, hogy Rákosi menjen; De hibát követtek el abban, hogy Gerőt és Rákosi többi hívét megtartották; Rákosi menetelét Gerő maradásához kötötték. Ez nagy hiba volt, mert -Gerő semmivel sem különbözött elődjétől és ugyanazokért a hibákért felelős. Láttuk, a dolgok nem mennek rendjén. Gerő jugoszláviai útja alkalmával azt mondta, hibás volt a régi politikáért és ! kérte, állítsuk helyre a jó viszonyt, s á régi hi'-álcát kijavítják. ..Ii inéi* "~&iCcw.jUk imitated, hogy helyre akarjuk ámítani a Magyar Dolgozók Pártjával a jó viszonyt és reméltük, így a Magyar Dolgozók Pártja könnyebben boldogul. Csakhogy a dolgok messzire mentek, amiről nem tudtunk. A közös nyilatkozat már nem sokat segített. Az emberek már nem tűrték a sztálini vezetőket; Követelték eltávolításukat. Amikor Gerő visszatért Magyarországra, mivel súlyos helyzetbe került, újbóli előbbi arculatát mutatta meg és megsértette majdnem az egész népet. Ilyen válságos helyzetben, amikor elégedetlen csőcseléknek meri nevezni a népet, amikor a kommunisták is a néppel együtt harcolnak a nemzet függetlenségéért és szabadságáért. Végzetes volt ekkor a szovjet hadsereg behívása. Ez még jobban felbőszítette a népet. R reakciós elemek is beavatkoztak ebbe és kihasználták a helyzetet, mert Igen sok ember volt Magyarországon, aki nem volt híve a szocializmusnak, s mindezek bekapcsolódtak a forradalomba. Ezek a reakciós erők nagyon gyorsan megmutatták iga. zí arcukat. Az akkori vezetők azonban nem mutatták meg, hogy el akarják távolítani ezeket az elemeket. A reakció egyre erősebben uralkodni kezdett, így a harc átalakult a szocializmus és a Szovjetunió-ellenes felkeléssé. A kommunisták, akik a felkelők soraiban voltak, akarva, nem akarva, harcban találták magukat. Akaratuk ellenére kerültek ilyen helyzetbe. Nyugaton ezt óriási mértékben kihasználták az imperialisták, akik Egyiptomot megtámadták, remélve, hogy a Szovjetunió nagyon el lesz foglalva a magyar- jrazági eseményekkel. Magyarországon Így került sor az újabb beavatkozásra. A szovjet csapatokat Amikor Sztálin meghalt, az új ve zetők látták, hogy a Szovjetünk nagyon súlyos helyzetbe került f kül- és belpolitika terén, és Sztálin vezetésével így jártak a több népi demokratikus országok is Ezt megértették az új vezetők éí a XX. kongresszuson már vitatták ezt, de úgy vélték, hogy a: egész dolog a személyi kultusz kérdése és nem a rendszer kérdése. Ügy vélték, ebben a rendszerben minden jó volt, de Sztálin az utóbbi időben, mivel megöregedett, kicsit bolondozni kezdett és különféle hibákat követett el. Itt hemcsak a személyi kultuszról van szó, hanem a rendszerről, a- mely lehetővé tette ezt a kialakulást. Ennek mélyebbre nyúlnak a gyökerei, amint azt mi megmondottuk. Sajnos, azonban nem így fogták fel őket. Jugoszlávia egységes és fegyelmezett állam. A ju- goszlávok megmutatták erejüket és nem engedték, hogy tőkés rendszer visszaállítására kerüljön sor. Amikor ml Moszkvában a deklarációt fogalmaztuk a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Szovjetunió Kommunista Párt- Iának viszonyáról, az egy kissé megerősítették, Nagy Imre megszökött, új kormányt alakítottak; Az új kormány tagjait személyesen ismerem. Véleményem szerint, azt képviselik, ami Magyarországon ma a legbecsületesebb. Szenvedtek Rákosi alatt, őszintén az új fejlődés hívei; Ezt mutatja Kádár kihirdetett programja, a- mit ti is olvastatok. De a szovjet közbelépés gyengíti a kommunista kormányt, amely nagyon súlyos helyzetben van. Felmerült a kérdés, szükséges volt-e a szovjet közbelépés. Az első közbelépésre nem volt szükség. Az első közbelépés Gerő felhívására, teljesen hibás volt. A második hiba, hogy a felelős emberek, ahelyett, hogy a második közbelépésre vártak, nem tették meg, amire a második közbelépésre került sor, nem teremtettek új I kormányt. Ha előbb alakítanak új í kormányt a demokratikus és kommunista °lk",1ünítve a reakciótól, nem kerül az ország ilyen válságos helyzetbe. A második szovjet beavatkozásról szólva: a magyarországi helyzet olyan súly-« méreteket öltött, hcjS7 a ozcvje; cs.'.r-c.'.oí;-tv z- indokoltnák látszott, mivel a reakciós erők Magyarországon a szocializmust teljesen aláássák és a harmadik világháborúra is sor kerülhetett volna. A magyar horthysták és régi reakciósok egyre nagyobb teret hódítottak. Abból is látszott, hogy le kellett szedni a vörös csillagot) Aki kommunista volt, le kellett* hogy tagadja ezt, különben végeztek volna vele. Borzalmas méretű mészárlás indult, húsa kommunistát felakasztottak Sopronban csupán azért, mert sárga cipőt viselt, amilyent a rendőrök. A reakciós csőcselék behatolt a kommunisták lakásaiba is. Nagy Imre, akkor semmit sem tett, a rádión keresztül segítségért esdett, ahelyett, hogy harcolt volna, s útját állja a kommunistái# legyilkolásának, kiáltványt, szózatot intézett a néphez, lemondott a varsói egyezményről, kinyilvánítva az ország függetlenségét, mintha e pillanatban, ez lett volna a a legfontosabb; Ekkor került sor a második szovjet beavatkozásra. Eddig Is azt mondottuk, hogy ellenzőnk mindennemű beavatkozást, de a szovjet csapatok beavatkozása teljesen érthető, hogyha megmenti Magyarországon a szocializmust, akkor a szovjet beavatkozás szükséges volt. Ebben a nehéz helyzetben csak azit mondhatom: tegyék jóvá a régi hibákat ebben rejlik a dolog lényege. Azt vissza kell utasítani, akik a szovjet intervencióban imperialista beavatkozási cselekedetet látnak. (Folytatás a 2. oldalon)
