Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-17 / 11. szám
Békés megyei Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1956. NOVEMBER 17., SZOMBAT Ára: 50 fillér I. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Kádár János beszéde a budapesti nagyüzemei munkástanácsainak küldöttei előtt Szerdán délután az Egyesült | ] Izzóban a budapesti nagyüzemek ;! munkástanácsainak több mint ötszáz küldötte gyűlt össze, hogy egybehangolja a különböző üzemek dolgozóinak véleményét, s megválasszák a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot. Este a j központi munkástanács tizenki- 1 lene tagú -küldöttsége a parH- í mentben'felkereste Kádár Jánost, i a Minisztertanács elnökét, hogy 1 tolmácsolja a budapesti üzemek i és több vidéki nagyüzem dolgo- t zóinak követeléseit. E követelése- e két a központi munkástanács több 1 pontban foglalta össze. Bevezetőben leszögezi, hogy a munkástanács szigorúan a szocializmus elve alapján áll, megvédi a termelőeszközök társadalmi tulajdonát. A továbbiakban egyebek között követeli, hogy Nagy Imre vegye át a hermán— vezetését, mielőbb vonják ki a szovjet csapatokat, legyen több pártrendszer, de csak a szocializmus alapján álló pártok működhessenek. Tartsanak szabad és titkos választásokat bizonyos idő eltelte után. sole is tüntetnek és sztrájk követelésekkel lépnek fel. Megértettük, hogy az egész megmozdulást nem lehet ellenforradalomnak nevezni. De vakok lennénk, ha nem látnánk, hogy a súlyos hibák feletti mélységes felháborodáson, a dolgozók jogos követelésein kívül itt ellenforradalmi követelések is vannak. A harcok folyamán rendes, becsületes emberek ösz- szekeveredtek ellenforradalmár elemekkel és igen nehéz helyzet állt elő. I ilyen parancsnok van? — tette fel a kérdést Kádár János. Dudáson kívül néhány más fegyveres csoport tagjai is raboltak, garázdálkodtak, közben mint a hazafias felkelők képviselői a kormányhoz jártak tárgyalni. Ekkor felismertem — mondotta i Kádár János —, hogy ezen az ala- jpon nem lesz demokrácia és nem ilesz függetlenség' sem, még egy j hét és kitúrják Nagy Imrét a koalícióból. Ekkor szántam rá magam, hogy kiválók a kormányból Mindszemthy rádióbeszédében már nyíltan uszított, de még ez is csaik az előszele volt annak, ami I később következett volna be. A : határon egyre-másra jötték a katonai egységeket szállító gépek és fegyverek. Nyugat-Németonszág- ban fasiszta magyar hadsereg van. Tíz esztendeje csendőrezredek állnak fegyverben és csak azt várják, mikor csaphatnak ie erre a népre. Ezeknek az előőrsei szálltak meg Ausztriában és a jöttek be az országba. A győri forradalmi bizottság meg- - alakította a Dunántúli Köztársaságot és kijelentette, hogy nekik nem parancsol a Népköztársaság kormánya. Közbein autón, repülőgépen vöröakeresates küldeményekben ömlött a fegyver az országba. Mit lelhetett tenni ilyen helyzetben? Mi a perspektívája a demokráciának, a szabadságnak, a függetlenségnek, a semlegességnek? Mindez vágyálom csupán, ha nincs erő, amely megvédené. Szilárdítsuk meg a népi demokrácia hatalmát Ilyen helyzetben jutottunk né- íányan arra az álláspontra, hogy űőbb minden eszközzel, a szovjet sapatok segítségével is, le kell enni az ellenforradalmat, meg :ell erősíteni a népi hatalmat, főbbek között felfegyverzett mun- :ásókkal. Ebben a helyzetben te- (Foty tatás a 2. oldalon) Tiszta, becsületes választásokat akarunk ről sokan már megfeledkeztek. De bizonyos, hogy a nép nem feledkezett meg róla. A továbbiakban rámutatott, hogy a kommunisták kiszorítása a parlamentből szükségképpen a szocializmus, a népi hatalom megdöntéséhez vezet. Nincs okunk kételkedni egyes becsületes polgári politikusoknak azon kijelentéseiben, hogy akarják a szocializmust, de egy kommunista válasz, tási vereség után ezeket a politikusokat saját pártjuk állíthatná félre. N'ncs olyan polgári politikus, ha még jószándékú is, aki a munkásosztály pártjának segítsége nélkül meg tudná védeni a gyárat és a földet. Ezután a szovjet csapatok kérdésére tért át. Elmondotta, hogy kénytelenek vol- ! tünk a szovjet Csapatok beavat- i kozását kérni, mert az elmúlt he- j tek eseményei során bebizonyo- • sodott, hogy a népi hatalom megdöntésének közvetlen veszélye fenyeget. Ezt persze sokan nem ér- I tik meg, nem is olyan egyszerű | megítélni az elmúlt hetek eserné- I nyelt. Valamennyien láttuk, ho- j gyan alakult át egy helyes, jogos ! követelésekkel induló diáktüntetés két óra alatt fegyveres harccá, amelynek során elfoglalták a rá- iiót, a Szabad Nép székházát, a j catonai raktárakat, a József te- j efonközpontot, a TEFU központi I elepét. Lehetetlen, hogy mindezt j ■ i diákok spontán cselekedtek. Czek az akciók nem laikus szer- j rezőkre vallanak. A későbbiek fo- yamán azt láttuk, hogy. munká- i A kormány kimondta a tűzszünetet és ekkor elkezdődött valami, amit sokan nem láttak. A harc folytatódott, de most már más célokkal. Ágyúkkal ostromolták a budapesti pártbizottságot, a budapesti pártbizottság ostroma so- ! rán megölték Mező Imre elvtár- j sat, aki egész életét a fornadalom- j nak áldozta, résztvett a spanyol . szabadságharcban, s «.kinek min- | den gondolata — tette a azabad- | ságharcé volt. Feldúlták a kom- ! munisták lakásait, s ahol nem ta- ! lálták otthon, akit kerestek, ott : családtagjait ölték meg. Ügy, , amit azt az ellenforradalom ten- 1 ni szokta. Kádár János behatóan elemezte ezeket a követeléseket. Mindenekelőtt ismertette a kormány álláspontját Nagy Imrével kapcsolatban. Elmondotta, hogy Nagy Imre jelenleg egy külföldi állam budapesti követségén kért menedékjogot, így nincs módunk vele tárgyalni. Ilyen körülmények között természetesen Nagy Imre nem lehet miniszterelnök; Ha Nagy Imre lemond erről a területenkívüliségről, ismét magyar földre lép, meglesz a lehetősége annak, hogy tárgyaljon és megegyezzen velünk. Kádár János ezután rátért a pártok kérdésére és a következőket mondotta: Feladjuk a párt monopol helyzetét, több pártrendszert, tiszta, becsületes választásokat akarunk. Tudjuk, hogy ez nem lesz egyszerű dolog, mert nemcsak puskagolyóval, hanem szavazócédulákkal is Id lehet lőni a munkáshatalmat. Számolnunk kell azzal, hogy eset- leg alaposan megverhetnek ben- j nünket a választásokon, de vál- j laljuk e választási harcot, mert a! kommunista pártnak meglesz az j; ereje, hogy ismét megszerezze a . dolgozó tömegek bizalmát. A | kommunista pártnak nemcsak hi- j ] bái vannak, most minden mocskot | i réhánymalk, pedig a pártnak ki- ^; lencszázezer tisztességes ember , volt a tagja. j j Emlékszem, milyen késhegyig 1 menő harcot folytattunk a Kis- j gazda Párttal, hogy menjenek ‘ bele a három legnagyobb gyár x államosításába. Lehet, hogy er- , 1; j n. wvairaasDín naaar János elvtárs néhány kisebb epizóddal jellemezte a tűzszünet után kia- j lakúit helyzetet. Elmondotta, hogy | számos pánt, amely ezekben a na- ! pókban hirtelen megalakult, vagy j újjáalakult, mással nem törődött, minthogy autókat, pénzt és pozi- ! ciót biztosítson magának. Részletesen beszélt ezeknek a napoknak egyik jellegzetes figurájáról, Dudás Józsefiről. Dudásról akkor hal- I lottaan először életemben — mondotta, amikor a magyar hadsereg a fronton vereséget szenvedett és Horthy békét akart kötni a Szovjetunióval. öttagú delegációt küldött a Szovjetunióba és úgy gondolta, hogy jó lesz, ha kommunistát is küld. Tárgyalt az illegális kommunista párttal is, működjön vele együtt. Mi erre azt válaszoltuk, adjanak ötezer puskát, akkor tárgyalunk. Horthy küldöttségében a két úgynevezett kommunista közül, az egyik Dudás mérnök volt. Én személy szerint ismertem a kommunistákat, Dudás nevű nem volt közöttük. Ki bízta meg Dudást azzal, hogy kommunistának adja ki magát? Horthy. A felszabadulás után Dudás a Fogaskerékgyárban felvétette magát a párt soraiba. Népszerűségre tett szert. Ez akkor nem volt nehéz, mert mi, kommunisták azt mondottuk, előbb dolgozzunk, csak akkor tudunk élni. Az októberi választásokon a Kisgazda Párt jelölőlistáján szerepelt Du- j cUWj Ä tűzszünet utáni helyzet Az elmúlt hetekben megint felbukkant, mint az egyik fegyveres csoport vezetője. A tűzszünet után tárgyaltam a fegyveres csoportok vezetőivel. Tizenöt vezetővel beszéltem, akiket tisztességes embereknek tartok, ők azt mondották, Dudás szélhámos, kérték, vessünk véget annak, hogy Dudás mint az összes felkelők vezére lépjen fel. Dudás megtette azt Is, hogy bement a Nemzeti Bankba, felvett egymillió forintot és zsákból osztogatta a pénzt a járókelőknek a Blaha Lújza téren, így akart népszerű lenni. Ugyanez történt a Gutmann Áruház előtt is, azzal a különbséggel, hogy itt télikabátokat és öltönyöket osztogattak és hozzá öt-öt kézigránátot. Ezzel kapcsolatban Kádár János még azt is elmondotta, hogy Dudást végül is let artóztatták. De mindjárt szabadon is engedték. Jellemző, hogy erről Nagy Imre csak utólag értesült. Dudás szabadon bocsátását Nagy Imre. természetesen árulásnak minősítette. Király Béla vezérőrnagy, a katonai forradalmi tanács elnöke volt az, aki Dudást szabadon en- ■ gedte. Amikor Király megtudta, I hogy Dudás szabadonbocsátását ! árulásnak minősítik, a tatai er- j dőltbe a felkelőkhöz menekült. { Miféle jövő várt volna arra a kor- í nmnyra, amelynek fővárosába® i «I «II jjjj ^
