Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-27 / 19. szám

Békés megyei Népújság 1956. november 21, kedd iiilisa az emlerglc e$y része elfeledte volna az üli előtti éveket... öltöztették a családot is — most már jöhet a tél. Sőt többen az­zal dicsekedtek, hogy motorkerék­párt, konyha-, vagy éppen szoba­bútort vásároltak. Mi több: talál­koztunk olyan tsz-taggal is, aki öt gyermeke eltartásén, beruházásán kívül — akik közül még egy sem dolgozik —egy családi házat vá­sárolt — noha két éve tagja a szö­vetkezetnek. S ami érthetetlen: ezek az emberek most a Vftépést választották. Vajon meggondolták-e, hogy mit cselekszenek? Persze teljesen Az utóbbi hetekben az újságok­ban megjelent cikkek jogosan ele­mezték azt a politikát, amely az utójjbi években annyira megbán­totta az emberek önérzetét és el­lentmondást nem tűrő módon szo­rította sarokba a népet az a pár tucatnyi — magát vezetőnek valló — embercsoport, akik a Rákosi és Gerő féle garnitúrához tartoztak. Nehéz erről a megannyi durva módszert tartalmazó politikáról eleget írni ahhoz, hogy a megtör­ténteket a feledés homálya borít­sa. Nem, még'kívánni sem lehet ezt, a nép önökre megelégelte — sőt meggyűlölte az ígérgetőket, a néptől elszakadt semmittevőket. De vajon előbbre jutnánk-e, ha most már mindig csak erről be­szélnénk és írnánk? Megyénk — de az ország — népének többsége is biztosan azt mondja, hogy nem. Hogy a bajból — amit Rákosi és társai hagytak reánk keserves, örökségül — minél hamarább ki- láboljunk, s a fájó sebeket begyó. gyítva, új, jobb életet teremtsünk: tovább kell lépnünk. Azonban mi­előtt tovább lépnénk, megfontoltan kell számot vetni az utóbbi években végbement gazdasági és politikai események­kel. Ami rossz volt, azt feltétlen félre kell dobni, de, ami jő, azt alkalmazzuk továbbra is a nép, az ország javára. Ragaszkodjunk továbbra is a szocializmushoz, a munkás—paraszt hatalomhoz. Igen, tartsuk meg és alkalmaz­zuk továbbra is azt, ami jó. Ugyanis ezekben a napokban az j emberek egy része mintha meg- | feledkezett volna arról, hogy a- j zárt nem minden volt rossz, ami I ebben az országban — vagy ép- , pen a megyében — történt. Két- j ségkívül a termelőszövetkezetek ; szervezésében sokszor alkalmaz- j iák durva eszközöket, azonban az itóbbi hetekben olyan jelenségek- lek. voltunk szemtanul, amelyek Irthetetlenek számunkra. Ugyan- s alig pár nappal ezelőtt a békési járásban több olyan termelőszö­vetkezeti taggal beszéltünk, aki­iét személy szerint ismerünk, s tudomásunk volt arról, hogy ■— többségük, mind teljesen földnél­De számoltak-e a bizonytalanság­gal?— hiszen, aki föld nélkül ment a k 'zösbe, természetesen úgy is kell távoznia. Arról nem is be­szélve, hogy jónészük 1945-ig a grófi birtokok és a kulákok bé­rese volt. Most ugyan szépen be vannak ruházkodva. van enniva­ló is bőségesen, de a bizonytalan napszámtól, vagy a két-hárem hold földtől bizony hamar kiürül a kamra. Ezek az emberek, alig­ha tették megfon tolóra a maguk és családjuk jövendő sor­sát — hisasn nagy többségük nem tudott választ adni arra a kérdé­sünkre, hogy miért akarja a szö­vetkezetei otthagyni Alig Írót napja, hogy az egyik értekezleten találkoztunk Zolnai János elvtárssal, a mezőberényi Dózsa Tsz elnökével. Az ő szövetkezetükben — négy tag kivételével — minden­ki a közös gazdálkodást válasz­totta továbbra is. Ennek ellenére ex* uicui — íuh>i mot) mint három órahosszáig a kilépés hogyanját vitatták — Zolnai elv­társsal, mi is erről beszélgettünk. Tőle kértünk véleményt, hogy má­ért akarnak kilépni a termelőezö- vetkezetekből a már emhtett em­berek, hiszen a forradalom nap­jáig még csak nem is gondoltak I erre? (Arról még nem is írtunk i egy betűt sem, hogy közülük jó- I néhánynak fiát, vagy éppen lá- | nyát a népi demokrácia avatta ta- j nárrá, orvossá, mérnökké, kato- ! na-, vagy rendőrtisztté.) Zolnai elvtárs úgy vélekedett: az ilyen j emberek — az országos Tubák el- I lenére is — nem éltek rosszul, i Többségük elfelejtette, hogy 12 évvel ezelőtt kuláknál volt béres, hogy évről-évre a grófok birtokán sínylődött. S amikor e szavakat mondta, széttárta báránvbéléses. hosszú kabátját és hozzátette: ő azonban nem tudja elfeledni, hogy A napokban hozták a Népújság tudomására a járás és község MS 7 rP intéző bizottságainak vezetői, hogy a volt MDF járási és községi pártbizottság emeletes székházét átadták a közegészség­ügy szolgálatába. A párt intéző bi­zottságainak vezetői — dr. Szabó Miklóssal, a járási tanács egész­ségügyi osztály vezetőjével egyet­értésben t— úgy határoztak, hogy a mér említett volt pártházban körzeti orvosi rendelőintézetet rendeznek be. Az épület erre a célra maiidén tekintetben megfe­lel és rövid időn belül megnyitja kapuját a betegek előtt. Ugyanis az. MSZMP régi helyére költözött — ahol a felszabadulás után a kommunista párt létrejött és hosszú ideig működött. A párt vezetőitől kapott értesü- : lés alapján most tárgyalnak a ta­nácsi és más hivatalos szervvel, hogy — a lakosság jogos kérését teljesítve — minél hamarább, mi­nél több, eddig irodáknak elfog­lalt helyiséget szabadítsanak fel és adjanak át eredeti rendelteté­süknek: lakásoknak. (B) Ügy véljük, Zolnai elvtársnák igaza van. Hogy«félreértés ne tes­sék, akik ezekben a napokban a kilépés mellett döntenek, azok kö­zül igen soknak, sajnos, oka van rá. A megyében is van olyan ter­melőszövetkezet — nemcsak egyes emberek, vagy családok — ame­lyeket erőszakkal, megfélemlítés­sel verbuváltak össze a Rákosiik­hoz túl buzgó helyi, vagy megyei vezetők. S most itt az ideje, hogy minden ember a saját fejével gon­dolkodjék. Azonban azit javasol­juk, ne hamarkodja el senki a sorsát, legyen minden termelőszö­vetkezeti tag a saját es gyermeket sorsának jó kovácsa. Azok pedig, akik önként választották már évekkel ezelőtt is a közös gazdál­kodást — és eddig is szép jöve­delemre tettek szert — aaért gon­dolják meg jól cselekedetüket, hogy a bizonytalan napszámosko­dás, a 3—4 holdon való gazdál­kodás ne fossza meg őket és csa­ládjukat attól, aimit a szövetke­zetekbe évek óta összegyarapítot- tak. — BAT.KUS I. -» »»TTTT*TT*TTmTTT»T»TTTTTTyTTTTymTTTTyyVTTy Mmdszeafy bíboros felenfkezése az ellenforradalmi kísérletben Mindszenty bíborost a népi demokrácia megdöntésére irá­nyuló tevékenységéért ítélték el. A püspöki kar kérésére a ma­gyar kormány a múlt évben hozzájárult ahhoz, hogy Mind­szenty — egészségi állapotára való tekintettel — a börtönt el­hagyja. Azóta Felsőpetényben, egv kastélyban lakott, házi őri­zetben. Ez természetesen meg- könyítette részére az érintke­zést másokkal. Az október 23-án megindult demokratikus népmozgalomba ügyesen bekapcsolódva és azt fedezékül felhasználva, felvo­nultak az ellenforradalom kü­lönböző árnyalatú erői, melye­ket a kommunista gyűlölet és a népi demokratikus rend megdöntésének célkitűzése e- gyesített. Eme erők tényleges vezető rétegét — eddigi adatok szerint — a Horthy-fasizmus ti­pikus képviselői alkották. Hoz­zájuk tartozik Mindszety bíbo­ros Is. Az ellenforradalmi erők horthysta vezető rétege Mind- szentyt mint „pártokon felül álló” s egyben a katolikus egy­ház mozgósítására is képes po­litikai vezetőt akarták legalább is egy átmeneti időre, a Nagy Imre kormány féiretolásával e- lőtérbe állitani. Október 29-én és 30-án már nyílt agitációt folytatták egy „Mindszenty-kor- mányért”. A Rákóczi téren már gyűlést is szerveztek ezzel a kö­veteléssel. Ugyanakkor meg­szervezték Mindszenty kiszaba­dítását a házi őrizetből és Bu­dapestre hozását Mindszentyt október 30-án hozták el a felsőpetényi kas­télyból és a Rétságon állomáso­zó páncélos ezred laktanyájába kisérték. Mindezt ugyanis a rét­sági páncélos ezred parancsnok­helyettese: Pálinkás Antal őr­nagy szervezte meg. Pálinkás Antal őrnagy nem más, mint az 1919-es ellenforra­dalom egyik közismert figurá­jának, Pallavicini őrgrófnak a fia. Az ifjú Pallavicini, aki lu- dovika-akadémiát végzett hort­hysta tiszt volt, a felszabadulás után ügyesen kiadta magát a népi demokrácia hívének, aki „szakított” grófi családjával ós nevét is megváltoztatta. így lett belőle: Pálinkás. A honvédség­ben mindezt tudták róla, de el­hitték, hogy a néphatalom és a szocializmus hive lett. Mihelyt ózonban alkalma lett az ellenfor­radalmat nyílt harccal szolgál­ni, rögtön levetette álarcát és sietett „nagy tettet” végrehaj­tani az ellenforradalom számá­ra. Mindszenty bíborost október 31-én kísérték Budapestre. A menetet Pálinkás-Pallavicini ál­lította össze. A bíborost először a budai várba vitték, az Úri utca 62. szám alatti palotába. Budapestre jövetele után Mindszenty gyorsan tájékozó­dott és 3-án, szombaton este a rádióban „szózattal” lépett fel, melyben minden önmegtartóz­tató igyekezete mellett is elég nyíltan kifejtette az ellenforra­dalom célkitűzéseit. A bíboros a népi demokrati­kus rendről nyiltan mint „bu­kott rendszerről” beszélt. Az ellenforradalom felülkerekedé- sét ő már ténynek deklarálta, Kerülte ugyan azt, hogy egye­nesen kifejezze a tőkés-föld- birtokoa rendszer visszaállítását célzó törekvésüket, viszont nyíl­tan hirdette, hogy a magántu­lajdon a helyreállítandó rend ál­lapja. A lényeget megmondta: a köztulajdonon alapuló szoci­alista építéssel végezni fognak, egyben a népi hatalomnak vé­get vetnek. Mindszentyt is *— mint a polgári restauráció más vezető politikusát — óvatosságra kész­tette az a körülmény, hogy a szovjet csapatok Budapest ha­tárában voltak és hírek érkez­tek új szovjet egységek érkezé­séről. Ezért kerülte a részle­tekre kiterjedő állásfoglalást. „Szózatom más részletekre tu­datosan nem terjed ki — szólt ő —, mert amit mondottam, vi­lágos és elég.” Világos és elég volt az előbújó bukott tőkések, földbirtokosok és más reakciós elemek számára. Még nem ruk­kolt elő a földreform vissza­csinálásának „részletével”, az államosított vállalatok vissza­adásának „részletével” sem, mert a néppel ezt még tudato­san nem akarta közölni. A fe­nyegetést azonban nem mel­lőzte a bíboros úr. Hangsúlyoz­ta, hogy „a törvényes felelős- ségrevonásnak minden vona­lon" be kell következnie. Nem más ez, mint általános had­járat meghirdetése a proletár­hatalom harcosai ellen. Ebbél is. félig kimondott restaurációs állásfoglalásából is, egyértelmű volt, hogy az ellenforradalom nyílt szószólója lépett fel egy­házi köntösben a politikai élet­ben. Megértették ezt nemcsak a volt bankárok, gyárosok és földbirtokosok, hanem a nép legöntudatosabb része is. Mindszenty fellépése nem egy személy jelentkezése. Ez időben „katolikus néppárt”, „demokrata néppárt”, „ke­resztény front”, „Jézus szíve szövetség”, „keresztény ifjú­sági párt”, különböző keresz­tény ifjúsági szervezetek, a horthysták „oártonkivüli” cser­kész-szervezete stb., stb. jelent­kezett már a politikai és társa­dalmi életben. A horthysta el­lenforradalmi erők egvre nyíl­tabb támadásra indultak a Po­litikai vezető szerepért, félre­taszítva a polgári restaurálás demokratikusabb csoporttait. Politikai céljaik biztosítására megszervezték fegyveres külö­nítményeiket. De előtérbe nem ezeket, hanem a bíborost állí­tották, akinek révén a vallásos tömegek mean verésére is szá­mítottak. Mindszenty jelentke­zése azonban figyelmeztetés volt azok számára, akik a néni hatalom megtisztításáért, de egyben annak megvédésért küzdöttek. Mindszentv fellé- nése jeladás-féle is lett,: ellentá­madásba kell menni a burzsoá restaurátorok ellen, a népi ha­talom védclmezéséért. Békésen a járási és községi MSZMP intéző bizottságai teljesítették a lakosság követelését rajtok múlik, hogy melyik utat választják kuli, vagy alig két-három hold i földdel rendelkezők — teljesen! önként, minden rábeszélés nélkül! léptek be a közösen gazdálkodók j sorába. Sőt azt is tudtuk ezekről; az emberekről, hogy a múlt év nyarán — de hasonlóan ebben az j évben is — csak búzából több mint 20 mázsát vittek mindenik- ; nek kamrájába a termelőszövet­kezetek fogatai, vagy gépkocsijai. Másfél-két hónappal ezelőtt min- j den különösebb kérdezés nélkül ■ többségük azzal dicsekedett, hogy I van ennivaló bőven, szépen fel-1 1945 előtt ilyen kabátról még álmodni sem mert A:s űj pártról ! nemcsak szavakban, hanem a valóságban is a nép érdekeit, a szocializmus, a népjólét, a nem­zeti függetlenség ügyét fogja szolgálni. Az új, megtisztult párt meg­alakítására hívó felhívás nyo­mán hozták létre az összes bu­dapesti kerületekben, számos fővárosi üzemben — a Ganz J Hajóban, Csepelen, a Traktor­gyárban és másutt —- a párt ideiglenes intéző bizottságait. Falun is sokhelyütt magukra találtak már a kommunisták. Borsod megye mezőcsáti járá­sában például sok faluban, ter­melőszövetkezetben kezdték el az MSZMP célkitűzéseinek népszerűsítését, még ott is, ahol eddig nem alakult meg az új pórt szervezete. Minden bizonnyal újabb len­dületet fognak adni a pártszer­vező munkának, az .MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége Intéző Bizottságának a pártba való felvételről szóló irányel­vei. Soha nem indult meg nehe­zebb körülmények között a pártszervezési munka, mint most. A szocializmus eszméjét! sokan lejáratták, a szocializmus nevében elkövetett bűnök az MDP-t gyűlöltté tették. Az, MSZMP ebben a nehéz helyzet- j ben indul útjára. Céljai igazak ■ és nemesek. Tudjuk, sokan ezt még nem látják, vagy nem hi­szik. De hiszünk abban, hogy egyre többen lesznek, akik bíz­nak a párt igazában és — kö­vetik azt. A magyar munkásosztálynak, a dolgozó népnek szüksége van marxista—leninista alapon álló forradalmi pártra, sőt ma, ami­kor ilyen sorsdöntő változások mennek végbe hazánkban, s a nemzetközi munkásmozgalom­ban, különösen szükségük van rá. Ma még inkább, mint bár­mikor, szükség van olyan szer­vezett erőre, amely összefogja mindazokat, akik őrködve szo­cialista építésünk eddigi vív­mányain, az első sorokban kí­vánnak küzdeni hazánk függet­lenségéért, a szocialista demok- órtúért, sóba* szenvedett né­pünk jobb életéért. E célokat tűzte zászlajára a íáagyar Szocialista Munkás­párt. Az MSZMP folytatója ki­lón lenni a magyar munkás- mozgalom sok évtizedes, dicső hagyományainak. Továbbviszi mindazt, ami előremutató volt * kommunista párt és a szociál- lemokrata párt küzdelmeiben, k magyar szervezett munkásság harcaiban. Az elmúlt napokban egyre ;öbb hír érkezik szerte az őr­ségből arról, hogy a munkás­mozgalom régi harcosai, a fel­kelés sok kommunista és pár- onkívüli részvevője keresi a ehetőségét annak, hogy a régi, lelyileg is lejáratott, a múlt hi­úiban vétkes pártszervezet he­veit létrehozza az új párt, az /FSZMP helyi szervezetét, llvan pártszervezetet, amely nár személyi összetételénél ogva is garancia arra, hogy ---------------------------o C

Next

/
Thumbnails
Contents