Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-27 / 19. szám
Békés megyei Népújság 1956. november 21, kedd iiilisa az emlerglc e$y része elfeledte volna az üli előtti éveket... öltöztették a családot is — most már jöhet a tél. Sőt többen azzal dicsekedtek, hogy motorkerékpárt, konyha-, vagy éppen szobabútort vásároltak. Mi több: találkoztunk olyan tsz-taggal is, aki öt gyermeke eltartásén, beruházásán kívül — akik közül még egy sem dolgozik —egy családi házat vásárolt — noha két éve tagja a szövetkezetnek. S ami érthetetlen: ezek az emberek most a Vftépést választották. Vajon meggondolták-e, hogy mit cselekszenek? Persze teljesen Az utóbbi hetekben az újságokban megjelent cikkek jogosan elemezték azt a politikát, amely az utójjbi években annyira megbántotta az emberek önérzetét és ellentmondást nem tűrő módon szorította sarokba a népet az a pár tucatnyi — magát vezetőnek valló — embercsoport, akik a Rákosi és Gerő féle garnitúrához tartoztak. Nehéz erről a megannyi durva módszert tartalmazó politikáról eleget írni ahhoz, hogy a megtörténteket a feledés homálya borítsa. Nem, még'kívánni sem lehet ezt, a nép önökre megelégelte — sőt meggyűlölte az ígérgetőket, a néptől elszakadt semmittevőket. De vajon előbbre jutnánk-e, ha most már mindig csak erről beszélnénk és írnánk? Megyénk — de az ország — népének többsége is biztosan azt mondja, hogy nem. Hogy a bajból — amit Rákosi és társai hagytak reánk keserves, örökségül — minél hamarább ki- láboljunk, s a fájó sebeket begyó. gyítva, új, jobb életet teremtsünk: tovább kell lépnünk. Azonban mielőtt tovább lépnénk, megfontoltan kell számot vetni az utóbbi években végbement gazdasági és politikai eseményekkel. Ami rossz volt, azt feltétlen félre kell dobni, de, ami jő, azt alkalmazzuk továbbra is a nép, az ország javára. Ragaszkodjunk továbbra is a szocializmushoz, a munkás—paraszt hatalomhoz. Igen, tartsuk meg és alkalmazzuk továbbra is azt, ami jó. Ugyanis ezekben a napokban az j emberek egy része mintha meg- | feledkezett volna arról, hogy a- j zárt nem minden volt rossz, ami I ebben az országban — vagy ép- , pen a megyében — történt. Két- j ségkívül a termelőszövetkezetek ; szervezésében sokszor alkalmaz- j iák durva eszközöket, azonban az itóbbi hetekben olyan jelenségek- lek. voltunk szemtanul, amelyek Irthetetlenek számunkra. Ugyan- s alig pár nappal ezelőtt a békési járásban több olyan termelőszövetkezeti taggal beszéltünk, akiiét személy szerint ismerünk, s tudomásunk volt arról, hogy ■— többségük, mind teljesen földnélDe számoltak-e a bizonytalansággal?— hiszen, aki föld nélkül ment a k 'zösbe, természetesen úgy is kell távoznia. Arról nem is beszélve, hogy jónészük 1945-ig a grófi birtokok és a kulákok bérese volt. Most ugyan szépen be vannak ruházkodva. van ennivaló is bőségesen, de a bizonytalan napszámtól, vagy a két-hárem hold földtől bizony hamar kiürül a kamra. Ezek az emberek, aligha tették megfon tolóra a maguk és családjuk jövendő sorsát — hisasn nagy többségük nem tudott választ adni arra a kérdésünkre, hogy miért akarja a szövetkezetei otthagyni Alig Írót napja, hogy az egyik értekezleten találkoztunk Zolnai János elvtárssal, a mezőberényi Dózsa Tsz elnökével. Az ő szövetkezetükben — négy tag kivételével — mindenki a közös gazdálkodást választotta továbbra is. Ennek ellenére ex* uicui — íuh>i mot) mint három órahosszáig a kilépés hogyanját vitatták — Zolnai elvtárssal, mi is erről beszélgettünk. Tőle kértünk véleményt, hogy máért akarnak kilépni a termelőezö- vetkezetekből a már emhtett emberek, hiszen a forradalom napjáig még csak nem is gondoltak I erre? (Arról még nem is írtunk i egy betűt sem, hogy közülük jó- I néhánynak fiát, vagy éppen lá- | nyát a népi demokrácia avatta ta- j nárrá, orvossá, mérnökké, kato- ! na-, vagy rendőrtisztté.) Zolnai elvtárs úgy vélekedett: az ilyen j emberek — az országos Tubák el- I lenére is — nem éltek rosszul, i Többségük elfelejtette, hogy 12 évvel ezelőtt kuláknál volt béres, hogy évről-évre a grófok birtokán sínylődött. S amikor e szavakat mondta, széttárta báránvbéléses. hosszú kabátját és hozzátette: ő azonban nem tudja elfeledni, hogy A napokban hozták a Népújság tudomására a járás és község MS 7 rP intéző bizottságainak vezetői, hogy a volt MDF járási és községi pártbizottság emeletes székházét átadták a közegészségügy szolgálatába. A párt intéző bizottságainak vezetői — dr. Szabó Miklóssal, a járási tanács egészségügyi osztály vezetőjével egyetértésben t— úgy határoztak, hogy a mér említett volt pártházban körzeti orvosi rendelőintézetet rendeznek be. Az épület erre a célra maiidén tekintetben megfelel és rövid időn belül megnyitja kapuját a betegek előtt. Ugyanis az. MSZMP régi helyére költözött — ahol a felszabadulás után a kommunista párt létrejött és hosszú ideig működött. A párt vezetőitől kapott értesü- : lés alapján most tárgyalnak a tanácsi és más hivatalos szervvel, hogy — a lakosság jogos kérését teljesítve — minél hamarább, minél több, eddig irodáknak elfoglalt helyiséget szabadítsanak fel és adjanak át eredeti rendeltetésüknek: lakásoknak. (B) Ügy véljük, Zolnai elvtársnák igaza van. Hogy«félreértés ne tessék, akik ezekben a napokban a kilépés mellett döntenek, azok közül igen soknak, sajnos, oka van rá. A megyében is van olyan termelőszövetkezet — nemcsak egyes emberek, vagy családok — amelyeket erőszakkal, megfélemlítéssel verbuváltak össze a Rákosiikhoz túl buzgó helyi, vagy megyei vezetők. S most itt az ideje, hogy minden ember a saját fejével gondolkodjék. Azonban azit javasoljuk, ne hamarkodja el senki a sorsát, legyen minden termelőszövetkezeti tag a saját es gyermeket sorsának jó kovácsa. Azok pedig, akik önként választották már évekkel ezelőtt is a közös gazdálkodást — és eddig is szép jövedelemre tettek szert — aaért gondolják meg jól cselekedetüket, hogy a bizonytalan napszámoskodás, a 3—4 holdon való gazdálkodás ne fossza meg őket és családjukat attól, aimit a szövetkezetekbe évek óta összegyarapítot- tak. — BAT.KUS I. -» »»TTTT*TT*TTmTTT»T»TTTTTTyTTTTymTTTTyyVTTy Mmdszeafy bíboros felenfkezése az ellenforradalmi kísérletben Mindszenty bíborost a népi demokrácia megdöntésére irányuló tevékenységéért ítélték el. A püspöki kar kérésére a magyar kormány a múlt évben hozzájárult ahhoz, hogy Mindszenty — egészségi állapotára való tekintettel — a börtönt elhagyja. Azóta Felsőpetényben, egv kastélyban lakott, házi őrizetben. Ez természetesen meg- könyítette részére az érintkezést másokkal. Az október 23-án megindult demokratikus népmozgalomba ügyesen bekapcsolódva és azt fedezékül felhasználva, felvonultak az ellenforradalom különböző árnyalatú erői, melyeket a kommunista gyűlölet és a népi demokratikus rend megdöntésének célkitűzése e- gyesített. Eme erők tényleges vezető rétegét — eddigi adatok szerint — a Horthy-fasizmus tipikus képviselői alkották. Hozzájuk tartozik Mindszety bíboros Is. Az ellenforradalmi erők horthysta vezető rétege Mind- szentyt mint „pártokon felül álló” s egyben a katolikus egyház mozgósítására is képes politikai vezetőt akarták legalább is egy átmeneti időre, a Nagy Imre kormány féiretolásával e- lőtérbe állitani. Október 29-én és 30-án már nyílt agitációt folytatták egy „Mindszenty-kor- mányért”. A Rákóczi téren már gyűlést is szerveztek ezzel a követeléssel. Ugyanakkor megszervezték Mindszenty kiszabadítását a házi őrizetből és Budapestre hozását Mindszentyt október 30-án hozták el a felsőpetényi kastélyból és a Rétságon állomásozó páncélos ezred laktanyájába kisérték. Mindezt ugyanis a rétsági páncélos ezred parancsnokhelyettese: Pálinkás Antal őrnagy szervezte meg. Pálinkás Antal őrnagy nem más, mint az 1919-es ellenforradalom egyik közismert figurájának, Pallavicini őrgrófnak a fia. Az ifjú Pallavicini, aki lu- dovika-akadémiát végzett horthysta tiszt volt, a felszabadulás után ügyesen kiadta magát a népi demokrácia hívének, aki „szakított” grófi családjával ós nevét is megváltoztatta. így lett belőle: Pálinkás. A honvédségben mindezt tudták róla, de elhitték, hogy a néphatalom és a szocializmus hive lett. Mihelyt ózonban alkalma lett az ellenforradalmat nyílt harccal szolgálni, rögtön levetette álarcát és sietett „nagy tettet” végrehajtani az ellenforradalom számára. Mindszenty bíborost október 31-én kísérték Budapestre. A menetet Pálinkás-Pallavicini állította össze. A bíborost először a budai várba vitték, az Úri utca 62. szám alatti palotába. Budapestre jövetele után Mindszenty gyorsan tájékozódott és 3-án, szombaton este a rádióban „szózattal” lépett fel, melyben minden önmegtartóztató igyekezete mellett is elég nyíltan kifejtette az ellenforradalom célkitűzéseit. A bíboros a népi demokratikus rendről nyiltan mint „bukott rendszerről” beszélt. Az ellenforradalom felülkerekedé- sét ő már ténynek deklarálta, Kerülte ugyan azt, hogy egyenesen kifejezze a tőkés-föld- birtokoa rendszer visszaállítását célzó törekvésüket, viszont nyíltan hirdette, hogy a magántulajdon a helyreállítandó rend állapja. A lényeget megmondta: a köztulajdonon alapuló szocialista építéssel végezni fognak, egyben a népi hatalomnak véget vetnek. Mindszentyt is *— mint a polgári restauráció más vezető politikusát — óvatosságra késztette az a körülmény, hogy a szovjet csapatok Budapest határában voltak és hírek érkeztek új szovjet egységek érkezéséről. Ezért kerülte a részletekre kiterjedő állásfoglalást. „Szózatom más részletekre tudatosan nem terjed ki — szólt ő —, mert amit mondottam, világos és elég.” Világos és elég volt az előbújó bukott tőkések, földbirtokosok és más reakciós elemek számára. Még nem rukkolt elő a földreform visszacsinálásának „részletével”, az államosított vállalatok visszaadásának „részletével” sem, mert a néppel ezt még tudatosan nem akarta közölni. A fenyegetést azonban nem mellőzte a bíboros úr. Hangsúlyozta, hogy „a törvényes felelős- ségrevonásnak minden vonalon" be kell következnie. Nem más ez, mint általános hadjárat meghirdetése a proletárhatalom harcosai ellen. Ebbél is. félig kimondott restaurációs állásfoglalásából is, egyértelmű volt, hogy az ellenforradalom nyílt szószólója lépett fel egyházi köntösben a politikai életben. Megértették ezt nemcsak a volt bankárok, gyárosok és földbirtokosok, hanem a nép legöntudatosabb része is. Mindszenty fellépése nem egy személy jelentkezése. Ez időben „katolikus néppárt”, „demokrata néppárt”, „keresztény front”, „Jézus szíve szövetség”, „keresztény ifjúsági párt”, különböző keresztény ifjúsági szervezetek, a horthysták „oártonkivüli” cserkész-szervezete stb., stb. jelentkezett már a politikai és társadalmi életben. A horthysta ellenforradalmi erők egvre nyíltabb támadásra indultak a Politikai vezető szerepért, félretaszítva a polgári restaurálás demokratikusabb csoporttait. Politikai céljaik biztosítására megszervezték fegyveres különítményeiket. De előtérbe nem ezeket, hanem a bíborost állították, akinek révén a vallásos tömegek mean verésére is számítottak. Mindszenty jelentkezése azonban figyelmeztetés volt azok számára, akik a néni hatalom megtisztításáért, de egyben annak megvédésért küzdöttek. Mindszentv fellé- nése jeladás-féle is lett,: ellentámadásba kell menni a burzsoá restaurátorok ellen, a népi hatalom védclmezéséért. Békésen a járási és községi MSZMP intéző bizottságai teljesítették a lakosság követelését rajtok múlik, hogy melyik utat választják kuli, vagy alig két-három hold i földdel rendelkezők — teljesen! önként, minden rábeszélés nélkül! léptek be a közösen gazdálkodók j sorába. Sőt azt is tudtuk ezekről; az emberekről, hogy a múlt év nyarán — de hasonlóan ebben az j évben is — csak búzából több mint 20 mázsát vittek mindenik- ; nek kamrájába a termelőszövetkezetek fogatai, vagy gépkocsijai. Másfél-két hónappal ezelőtt min- j den különösebb kérdezés nélkül ■ többségük azzal dicsekedett, hogy I van ennivaló bőven, szépen fel-1 1945 előtt ilyen kabátról még álmodni sem mert A:s űj pártról ! nemcsak szavakban, hanem a valóságban is a nép érdekeit, a szocializmus, a népjólét, a nemzeti függetlenség ügyét fogja szolgálni. Az új, megtisztult párt megalakítására hívó felhívás nyomán hozták létre az összes budapesti kerületekben, számos fővárosi üzemben — a Ganz J Hajóban, Csepelen, a Traktorgyárban és másutt —- a párt ideiglenes intéző bizottságait. Falun is sokhelyütt magukra találtak már a kommunisták. Borsod megye mezőcsáti járásában például sok faluban, termelőszövetkezetben kezdték el az MSZMP célkitűzéseinek népszerűsítését, még ott is, ahol eddig nem alakult meg az új pórt szervezete. Minden bizonnyal újabb lendületet fognak adni a pártszervező munkának, az .MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége Intéző Bizottságának a pártba való felvételről szóló irányelvei. Soha nem indult meg nehezebb körülmények között a pártszervezési munka, mint most. A szocializmus eszméjét! sokan lejáratták, a szocializmus nevében elkövetett bűnök az MDP-t gyűlöltté tették. Az, MSZMP ebben a nehéz helyzet- j ben indul útjára. Céljai igazak ■ és nemesek. Tudjuk, sokan ezt még nem látják, vagy nem hiszik. De hiszünk abban, hogy egyre többen lesznek, akik bíznak a párt igazában és — követik azt. A magyar munkásosztálynak, a dolgozó népnek szüksége van marxista—leninista alapon álló forradalmi pártra, sőt ma, amikor ilyen sorsdöntő változások mennek végbe hazánkban, s a nemzetközi munkásmozgalomban, különösen szükségük van rá. Ma még inkább, mint bármikor, szükség van olyan szervezett erőre, amely összefogja mindazokat, akik őrködve szocialista építésünk eddigi vívmányain, az első sorokban kívánnak küzdeni hazánk függetlenségéért, a szocialista demok- órtúért, sóba* szenvedett népünk jobb életéért. E célokat tűzte zászlajára a íáagyar Szocialista Munkáspárt. Az MSZMP folytatója kilón lenni a magyar munkás- mozgalom sok évtizedes, dicső hagyományainak. Továbbviszi mindazt, ami előremutató volt * kommunista párt és a szociál- lemokrata párt küzdelmeiben, k magyar szervezett munkásság harcaiban. Az elmúlt napokban egyre ;öbb hír érkezik szerte az őrségből arról, hogy a munkásmozgalom régi harcosai, a felkelés sok kommunista és pár- onkívüli részvevője keresi a ehetőségét annak, hogy a régi, lelyileg is lejáratott, a múlt hiúiban vétkes pártszervezet heveit létrehozza az új párt, az /FSZMP helyi szervezetét, llvan pártszervezetet, amely nár személyi összetételénél ogva is garancia arra, hogy ---------------------------o C