Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-25 / 18. szám
1956. nav»mb«r 35., vasárnap Békés megyei Népújság Kik készítették elő a magyarországi ellenforradalmi puccsot ? Berlin, nov. 20. (TASZSZ) Az ADN ügynökség müncheni emigráns körökből származó értesülésekre támaszkodva részletes adatokat közöl, hogy milyen bűnös szerepük vodt a Nyugat-Né- metomszágban tartózkodó magyar reakciós fasiszta emigráns szervezeteknek a magyarországi véres események előkészítésében. Nyu- gat-Németországban nem sokkal e második világháború után széles hálózatát hozták létre olyan csoportoknak, amelyek elsősorban a kimenekült Horthy-fasiszta elemeket tömöritették magukban. A háború utáni évek folyamán bűnös tevékenységüket bizonyos ámen- kei körök irányították és támogatták az úgynevezett „Szabad Európa Bizottságon“ keresztül. A budapesti események előestéjén a müncheni magyar emigráns szervezetek tevékenysége különösen megélénkült. Az Egyesült Államokból külön repülőgépen ide repült Nagy Ferenc, a volt magyar miniszterelnök és az 1947-es kcztánsaságellenes összeesküvés szervezője, valamint Eckhardt Tibor, „Az Amerikai Magyarok Nemzeti Bizottmánya“ katonai részlegének vezetője, a Horthy- hadsereg századosa. A magyar emigránsok köreiben nem veit titok, hogy ezek az emberek, akik speciális küldetéssel jöttek, egyes emigráns szervezetek vezetőivel zártkörű megbeszéléseket folytattak. amelyek során megvizsgálták embereknek, fegyvereknek és propagandaanyagoknak Magyarország területére való irányítását. Ezeken a megbeszéléseken, a- melyeken részt vett az „öt magyar tábornok tanácsa“ (a magyar emigráns szervezetek legfőbb katonai szerve), ugyancsak részt vett a nyugatnémeiországi amerikai fegyveres erők képviseletében E. Jackson őrnagy is. Az utóbbi biztosította a jelenlevőket, hogy az emberek és fegyverek Magyar- országra való szállításához szükséges anyagi segítséget, a többi között teherautókat és repülőgépeket azonnal rendelkezésre bocsátják. Sónyi Hugó, a Horthy- hadsereg vezérezredese közölte a megbeszélések részvevőivel, hogy egy 11 000 emberiből álló emigráns hadsereg, amelyet jó előre kiképeztek és speciális egységekbe osztottak, bármely percben felhasználható „harci feladatok“ végrehajtására. A megbeszélés részvevői megbízták a „Magyar Harcosok Szövetségének" állandó bonni képviselőjét, Justhy Emil tábornokot, hogy fejezze ki köszönésükét a Német Szövetségi Köztársaság kormányának az emigráns szervezeték támogatáséért. Nagy Ferenc később Ausztriába utazott, hogy ellenőrizze a Salzburgban, Grácbai) és Linzben alakított magyar emigráns egységek „harci készségét“, míg Eckhardt Tibor százados ugyanezzel a feladattal Franciaországba utazott. A Münchenben levő speciális „propagandairodával“ együtt a „Szabad Európa Rádió“ magyar- nyelvű adásainak szerkesztősége lázas tempóban dolgozott olyan lázító propagandiaanyagok összeállításán, amelyeket Magyarországra szándékoztak' küldeni. E- : zdknek az anyagoknak az összeállítására egy stábot hoztak létre Károly Sándor horthysta tiszt vezetésével. A „Szabad Európa bizottság“ két nyomdáit bocsátott a stáb rendelkezésére. Ennek a stábnak a „termékei“ között volt egy „emlékeztető“, amely előírta, hogy a kommunisták, az intézmények vezetői és a demokratikus szervezetek tagjai ellen nem kell sajnálni a töltényt, és amely felhívott a szocializmus összes híveinek fizikai megsemmisítésére. Az írószövetség nyilatkozata A napokban szereztünk tudo- #mást arról, hogy a bélmegyeri termelőszövetkezetek a budapesti események hatására megszűntek létezni: feloszlottak. S ami a szövetkezetekhez, a népi demokráciához hű embereket bántja: mint csáki szalmáját hordták széjjel a szövetkezetek vagyonát olyanok, akiknek a közös gazdaságokhoz semmi közük sem volt. Egy pillanatra nem akarja senki tagadni — de nem is tagadhatná —, hogy az erőszakos tsz-szervezés Bélme- gyeren is alaposan kifejezésre | jutott az utóbbi években. Azonban — és aligha lehetne ezt is ' eltagadni — szép számmal voltak, sőt vannak ma is a község- ! ben, akik nem értettek és ma sem értenek egyet az évek során nehezen "előteremtett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonításával. Sok becsületes embert ismerünk Bélmegyeren — párttagokat és pártonkívülieket — középparasztokat is, akik hosszú évek óta küzdöttek a közös gazdaságok megerősödéséért. A Horthy-reakció idején a grófi uradalmakban sínylődött béresek többsége ugyancsak a termelő- szövetkezetekben kereste a boldogulás útját. S a Rákosi-Gerő- féle politika és a megannyi a mezőgazdaság, a szövetkezetek fejlődését sokszor akadályozó tényező ellenére sem lehet eltagadni még ezekben a nehéz napokban sem, az eredményeket. Nem lehet eltagadni, hogy az 1945 előtti „jajmegyeridnek nevezett néhány házból álló település helyén, a kökénnyel és galagonyával benőtt határrészen ma új, egészséges lakások utcasora terül el. Hogy villannyal világítanak a lakásokban. hogy az utcák többségén betonjárdán közlekednek az emberek, hogy az utóbbi években Bélmegyeren új iskolákba járnak a volt grófi uradalmak béreseinek a gyermekei, hogy kultúrháza van a községnek, s a korszerű napközi otthont, és hogy modern földművesszövetkezeti áruházban, cukrászdában vásárolhatnak az emberek. Nem, még a hibák ellenére sem lehet ezeket tagadni, mert meg vannak, s léteznek. Aki ezt mégis tagadni igyekszik, számoljon azzal, hogy rácáfolnak azok a termelőszövetkezeti tagok, akik az elmúlt 12 esztendőben költöztek új lakásokba, ahol már nem hiányzik a villany, vagy éppen a világvevő rádió, sőt több helyen a Csepel, vagy éppenséggel a Pannónia motorkerékpár. Bokán talán azt válaszolják erre, hogy mindezek olyan szükségletek, amelyek szinte ' törvényszerűek. Ez igaz, de mindezek a szükségletek, az ember jobb életét szolgáló lé- ! tesítmények és eszközök hol I voltak 1945 előtt? Hogy félreértés ne essék, mindig elítél- i jük az elkövetett durva módszereket, amelyeket Rákosi és társai a falu, a város népére zúdított. Azonban a tények mégis csak tények, s azokat nem létezőknek tekinteni még sem lehet. Hogy Bélmegyer létezik — mint a népi demokrácia szülötte — s ilyen nagy utat tett meg a fejlődés útján, nem kis része volt ebben a termelőszövetkezetnek. És egész biztos: a bél- megyeri emberek — különösen a most feloszlott termelőszövet] kezetek tagjainak többsége — nem felejtik ezt, mint ahogyan nem lehet feledni a Horthy-féle j keserves cselédéveket. Éppen ezért az is biztos, hogy ezek az emberek nem értettek és ma sem értenek egyet a közös gaz- j daságok szétherdálásával. Igaza volt az egyik bélme- : gyeri tsz-tagnak, amikor azt | mondotta: másként is el lehe- i tett volna a kilépéseket intézni. Valóban így is van, hiszen más tsz-ekből is léptek ki, akiket — mint egyéni gazdálkodókat — tisztelet és megbecsülés fog övezni. Azonban azokat, akik továbbra is a közös gazdálkodást választják, ne bénítsák meg a kilépők, ne tegyék lehetetlenné őket gazdaságilag, hogy most több éves küzdelem után újra elölről kelljen kezdeniük. Nem segíti ez sem az egyéni, sem pedig az ország előrehaladását. Ismerve a Bélmegyeren feloszlott termelőszövetkezetek tagjainak jó részét, biztosak vagyunk abban, hogy lesznek közös gazdaságok továbbra is a községben — persze most már kizárólag az önkéntesség alapján, úgy ahogyan azt a Kádárkormány nemrég kimondotta. S az is biztos, hogy előbb-utóbb megértés jón létre az egyénileg gazdálkodók és a jövendő termelőszövetkezetek között. Az persze vitathatatlan: ami a budapesti események hatására a község termelőszövetkezeteivel történt, nehéz lesz elfeledni, hiszen évek során több százan fáradoztak azokért a gazdasági felszerelésekért, terményért és egyéb vagyontárgyakért, amelyeket pár nap alatt — talán éppen a község nem kívánatos elemeinek nyomására, sőt buzdítására — felborítottak,. széthordták. Jó lenne, ha a bél megyeri emberek most már szót értenének egymással, úgy mint az őszi gabonaféleségek elvetésében. Lehetnek elvi eltérések, egészséges viták, de egyben mégis meg kell egyezniök: segíteni emberhez méltóan egymást, megindítani a normális életet, hogy ne csak valóban szabad ország legyünk, hanem legyen szocializmus — persze ne a Rákosi-féle — s legyen több élelem, ruha, motorkerékpár és épüljön még szebbé népi, demokráciánk szülötte: Bélmegyer. :|. A Magyar Írók Szövetségének Elnöksége küldöttséget bízott meg azzal, hogy keresse fel a szovjet parancsnokság vezető képviselőit. A találkozás november 20-án megtörtént. Részt vettek a magyar rendőrség vezetői is. A küldöttség nyíltan feltett kérdéseire, mind a magyar hatóságok képviselői — Sepilov külügyminiszter szavaira is hivatkozva — ígéretet tettek, hogy a magyar lakosság köréből történt letartóztatások ügyében a legmesszebbmenő törvényességet fogják érvényre juttatni, senkit az ország területéről el nem visznek, senkit a felkelésben való részvételért nem üldöznek. Az elfogottak ügyét a lehető legrövidebb idő alatt kivizsgálják, a közönséges bűntettel terhelteket, vagy azokat, akiket november 10-e után még fegyveres cselekedeten értek, a magyar hatóságoknak adják át, hogy magyar törvények szerint folytassák le ügyüket. A többieket rövid úton szabadonbocsátják, ameny- nyiben tévedésből a bonyolult helyzet folytán, vagy hamis feljelentések alapján egyes esetekben eltértek, vagy eltérnek, a szovjet hatóságok képviselői és a magyar rendőrség vezetői, a lehető leggyorsabb orvoslást ígérték meg, hivatkozva több, már eddig is jóvátett esetre. A szovjet parancsnokság képviselői kérték az Írószövetséget, hogy minden tudomására jutó vitás, vagy kétes esetet azonnal közöljön a parancsnoksággal kivizsgálás, illetve-» jóvátétel céljából. j A Magyar Írók Szövetségéhez mind gyakrabban intéznek kérdést a munkásság köréből, milyen tanácsot adnak az írók a sztrájk folytatását, vagy a munka felvételét illetően. Az Írószövetség a sztrájkot annyira a munkásság sajátos fegyverének tartja, hogy ebben akérRÖVIDEN.,. KÍNÁBAN jegyezték fel a világ leghosszabb meséjét. A ,,PÍn- Tan“ elnevezésű klasszikus kínai! versmondó művészet egyik meséje 1 olyan hosszú, hogy ha naponta három óra hosszat mesélnék, a teljes mese elmondása nyolc hónapot venne igénybe. — SZEGHALMON és a járás többi községében az általános iskolákban rendszeres tanítás fo-j lyik. désben mindenféle kezdeményező lépésre csakis a munkásságot ismeri el illetékesnek. Az írószövetség Elnöksége november 21-i ülésén foglalkozott a nagybudapesti központi munkástanács november 16-i és 21-i határozatával és több más olyan határozattal, amely a munka megkezdéséről intézkedik. Ezekben a határozatokban a munkásság csorbitatlanul fenntartja követeléseit és megőrzi a sztrájk újrakezdésének jogát. Az Írószövetség a békés munka, a szabad élet mielőbbi biztosítását kívánja, hogy zavartalanul és új eszközökkel bár, de változatlan erővel küzd- hessünk a forradalom vívmányainak megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. Ezért az Írószövetség helyesnek tartja, hogy a termelő munka minél előbb induljon meg, vagv ahol már folyik, ott fokozódiék. Ennek elérésére szükségesnek látja azt is, hogy a kormányzat szervei sürgősen tárgyaljanak a munkásság teljes jogú megbízottaival. A Magyar írók Szövetsége újból hangsúlyozza, hogy a magyar nép forradalmi követeléseit maradéktalanul magáévá teszi és azokért minden erejével harcol: Magyarország társadalmi és gazdasági rendszere a demokratikus eszközökkel felépített szocializmus legyen a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, érvényben tartva az 1945-ös földreformot és a gyárak, nagyüzemek, bányák, bankok társadalmi tulajdonbavéte- lét. Az irodalomnak, a művészetnek a forradalomban kivívott legszentebb joga a szabadság és az igazmondás. Ezt a jogot megvédj ük és népünk iránti felelősséggel élünk vele, a jövőben is csak olyan sajtómunkában beleértve a rádiót is — veszünk részt, amelynek vezérelve az igazmondás és a nép ügyének szolgálata. Ezt a határozatunkat a november 12-i közös kiáltványt aláíró értelmiségi szervezetek elé terjesztjük és azokat is csatlakozásra hívjuk fel. Budapest, 1956. november 21. A Magyar írók Szövetsége. GYÄSZHIR Varga Mihály, életének 64. évében, f. hó 23-án, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 26-án, délután 2 órakor lesz Békéscsaba, Thurzó u. 1/3. sz. alatti gyászházból. HízüUbika-ak&iő és é| üszőit ízlalási ahsfé tereiében kössetek szerződést bikahízlalásra és lisziSiizlaiásra Masas átvételi árak! Előleg! őüGkedvezeiény! Felvilágosítás a Békés rüegyei Allatforgcilmi Vállalat kirendeltségénél ÉpülfISn isaécf sa&etsisé Bélmegyer
