Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-21 / 14. szám

4 1958. november 21., szerda H ÍREK November | 1 85 Szerda § Olivér vliKS^üü'WSÜÜlBlílHRílili Napkelte: 6.S7 Napnyugta: 16.(ts A NÉMET Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövetségé­től kapott Információ szerint az NDK 22 millió márka állami se­gélyt bocsájfott Magyarország rendeikeaéeére. LENGYELORSZÁGBÓL szer­dám Budapestre érkezett a harma­dik segélyszállítmány. POSNAN lakosságának kezde­ményezésére több lengyel város felajánlotta, hogy több száz ma­gyar gyereket egy évre vendég­ként otthonaikba fogad. A NÉMET Szövetségi Köztársa­ság vöröskarasztes szarvéi által Óbudán létesített kórház már két hét óta működik. Reggelenként sok kisgyermek és anya részéire osztanák a német orvosok tejport, csokoládét, kakaót. • JUGOSZLÁVIA újabb gyorsse­gélyt ajánlott fel Magyarország­nak. Az élelmiszerem kívül lakás- építkezéshez szükséges anyagokat is küldenek Budapest lakosságá­nak. AZ OLASZ vöröskereszt Buda­pesten háromszáz személyes kór­ház felállítását kezdeményezte, ROMÁNIÁBÓL búzát, ablak­üveget, olajat, szállító segélyvona­lok indultak hazánkba. — Szombaton, november 17­én Mezoberényben megalakult az MSZMP községi intézőbi­zottsága, melynek olyan tagjai vannak, mint a közmegbecsü­lésben lévő Aranyi Gyula elv­társ, aki a községi forradalmi tanács tagjai is. Láttam a fasiszta bandák rémtetteit Budapesten ——— .1 Békés megyei Népújság - Részleteket közlünk Valter Roman mérnök, egyetemi ta­nárnak a bukaresti írók gyű­lésén tartott előadásából. Csali néhány nap telt el azóta, hogy vi***»tértem Budapestről és még az «töani benyomások hatása alatt állok. Azokon a napokon, a- mikoc az ellenforradalom nyílta* kimutatta a foga fehérét, alyan je­leneiteket láttam, amelyek mindé« emberi képzeletet felülmúlnak. E- zek a napok — a magyar né? leg­súlyosabb szenvedéseinek napjai — a szovjet csapatoknak Buda­pestről való visszavonását kővető napok voltak: október J6 és SÍ, november 1. Ismeretes., hogy amikor az elsé összetűz«**: történtek a szovjet hadsereg a magyar kormány ké­résére kásanek mutatkozott arra, hogy újabb áldozatokat hozzo* a magyar nép megmentéséért. A Nagy Imre kormány azonbna a szovjet csapatok vissza,vénását kö­vetelte. Amikor a szovjet csapatok visz- saavonultak, felütötte fejét az el­lenforradalom és nyílt terrorba kezdett. Az a&következí napok tel­jes mértékben igazolták ezt a megállapítást. Az újonnan alakult Kádár-kormány kérésére a sz»v- jet hadsereg a magyar forradalmi erűk oldalán újból megkezdte a harcot az ellenforradalom ellen s ezzel teljesítette a magyar nép, a nemzetközi munkásmozgalom iránti történelmi feladatát. A szovjet hadsereg akciója megaka­dályozta az imperialista erőket abban, hogy Magyarországot a bé- keallenes provokációk tűzfészkévé tegyék és újabb katonai támasz­pontra tegyenek szent a szocialista tábor ellen, beleértve a mi orszá­gunkat is. Budapesten voltam e tragikus napokon. Minthogy ebeb« a város­ban barátaim vannak, akiknek sorsáért aggódtam, elindultam, hogy megkeressem őket. Sikerült megtalálnom agyikük nyomát s eljutottam agy házba. Több elv- társ húzódott meg itt azzal a szán­dékkal, hogy innen szervezik meg a kommunisták harcát és akcióit. Egyesek régi, mások fiatalabb tagjai voltak a mozgalomnak. A legtöbben a Központi Vezetőség vagy más állami és pártszervek aktivistái voltak. A keresett ház felé vezető utamban fegyvere* el­lenforradalmi bandákkal találkoz­tam: amióta a szovjet csapatok visz szavonultak, ilyen bandák jártak mimdefelé a városban. Noha az d- lonforradalmárok már az említett házat is körülszimatolták, alkal­mam volt beszélni barátaimmal, akik éppúgy, mint a házban levő többi elvtárs családjukkal együtt húzódtak meg itt. Mindannyiuk- nak voltak gyermekei, köztük 2—3 évesek is. Szerették volna vidéke* laké rokonaikhoz küldeni őket, hogy ne legyenek kitéve az ellen- forradalmi bandák vaöállati ke­gyetlenkedéseinek. Be erre már nem jutott idő — • e gyermekek közül többen szörnyű halált hal­tak: a rájuk tört bestiák lelőtték, leszúrták, agyontaposták őket. Ami itt végbement, meghalná mindéin képzeletei. Miután baráta­immal elbeszélgettem, távoznom kellett; Amiken kiléptem a házból észrevettem, hogy az érkezésem­kor ott ólálkodó bandák már tel­jesen körülvették a házat. Később értesültem róla, hogy berontottak a házba ahal szörnyű vérfürdőt rendeztek. Olyat, mint amilyenek 1919-be* v«ltak Magyarországon — mart az ellanfenradalmárdkinak „hagyományaik1 is vannak! Mind­az«!^ az eMá/ns*fc*t, akik nem tudtak megszabadulni karmaik közül, családjaikkal együtt elfog­ták, lábuknál fogva fölakasztották, megkÍMztálc. Csak néhámyuJanak sikerült megmenekülniük egy őri­zetlenül hagy «ót folyosón keresz­tül. Azután az Országház elé men­tem. A szovjet csapatok visszavo­nása után az ellen forradal mi ban­dáik fokozni akarták a tömegek rémületét, hegy ennek leple mö­gött zavartalanul „dolgozhassa­nak“. Legfőbb tevékenységük az volt, hogy felkutassák azokat az aktivistákat, akik a felsaabadutás óta — vagy már előbb, az illega­litásban is — önzetlenül szolgál­ták a népet. Az utcákon egész sor ilyen embert láttam felakiasatva, halálra kínozva. A Körúton, a vá­ros főutcáin, a Városligetben o- lyan rémtettekeit láttam, amelyek­nek talán nincs is párja a törté- nefomban. Voltam a Köztársasági téren is. Itt van a városi pártbizottság székháza. Egy csoport elvtáns vé­delmezni próbálta a székiházat. Emberfölötti erőfeszítéssel, kez­detleges fegyverekkel, néhány óráig ellenálltak. Ekkor az«nban az ellanforradalmánotk behatoltak az épületbe és kegyetlenül legyil­koltak mindenkit, akit ott talál­tak. így halt meg Mező és Sziklai elvtárs is, akikkel együtt harcol- j tam Spanyolországban. Az ufolsé 1 percig ellenálltak, védelmezve a párt székházát és kommunista be­csületüket. A magyarországi eseményeket teljes bonyolultságukban kell megítélnünk, mert ha le akarjuk egyszerűsíteni, elferdítjük őket. Nem állíthatjuk például azt, hogy az egyik oldalo« a kommunisták, a másikon az ellenforradalmáról! állottak. Tudnunk kell, hogy — főleg az első napokon — az ellen- forradalmi elemek sok jóhiszemű embert is magukkal rántottak. Ennek az a magyarázata, hogy a népi hatalom megdöntésére irá­nyul* kísérlet előtt hónapokon ke- j resztül élénk tevékenység folyt a i tömegek ideológiai lefegyverzésé­re, ami félrevezette és demorali­zálta a tömegeket. Sajnos, az értel­miség elóg jelentős része — s közöt­tük nem .kevésszámú íré — nem állott történelmi hivatása magas- latén. Destruktiv magatartásával j a sajté is közreműködött a zavar­keltésben. Ahelyett, hogy bírálta vdna azt, amit bírálni kell, be- j feketítette mindazt, amit 12 év alatt Magyaroszágon csináltak és , azt állította, hogy mindent meg j kell változtatni. Mindez nagy ha- i tással volt az ifjúságra s így en­nek sorából került ki az ellenfor­radalom által harcba dobott tö­meg jórésze. S ez annál könnyebb volt, mert a fasiszta bandák az első napokban ,.szocializmusról“ és , szabadságról' ’ szóló jelszavak­kal álcázták Igazi szándékaikat. Vaknak, vagy legalább is rövid­látónak kell lem ti ahhoz, hogy a magyarországi eseményekben ne ismerjük fel az imperialisták régi terveinek megvalósítására irányu­ló próbálkozást. Az imperialisták nem törődtek bele abba, hogy el­vesztették azokat az országokat, amelyekben megvalósult a népi de­mokratikus rendszer. Felszabadu­lásunk pillanatában, sőt még fel­szabadulásunk előtt, amikor nyil­vánvalóvá vált számukra, hogy el fogják veszteni ezeket az or­szágokat, az imperialisták utat és módot kerestek arra, hogy elra­gadják a népi demokratikus or­szágok népeinek vívmányait, hogy [©térítsék a szocializmus útjáról ezeket az országokat. Kétségtelen, hogy ez a terv nemcsak Magyarország, hanem valamennyi népi demokratikus or­szág ellen irányult; Az viszont, hogy Magyarországon kirobban­hattak, az ismert események bizo­nyos belső okokra vezethetők vissza. Melyek ezek az okok? Kétség­telen, hogy az alapos elemzést ez­után fogják elvégezni Magyaror­szágon, az arra illetékesek. A ké­sőbbi dokumentumok bizonyára fel fogják tárni ezeket az okokat, De addig is, már első pillantásra szembetűnik az a tény, hogy a felszabadulás óta eltelt 12 év alatt Magyarországon nemcsak hatal­mas alkotó munka folyt, hanem súlyos hibákat is elkövettek: a gazdasági életben, a párléleíben, a szocialista törvényesség tisztelet­ben tartásában. Az ellenforrada­lom kihasználta ezeket a hibákat s ezzel sikerült mozgásba hozma azokat a tömegeket, amelyekről fentebb már beszéltem. A látszó­lag demokratikus jelszavakkal fél­revezetett tömegek nem ismerték fel, hogy e jelszavak mögött az el­lenforradalom gyűlöletes arca rej­tőzött. A magyarországi események sokrétűsége a tanulságok fontos forrásává teszi ezeket az esemé­nyeiket a szocializmust építő ösz- szes országok számára. Nyilván­való például számunkra, hogy né­pi hatalmunk szilárdítása érdeké­ben minden erőnkkel ki kell ven­nünk részünket abból a harcból, amely a párt és a kormány veze­tésével népgazdaságunk fejleszté­séért, a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséért folyik országunk­ban. Tisztábban látjuk, mint va­laha, mennyire fontos az egység, az egész dolgozó nép egységes fel­zárkózása pártunk és kormá­nyunk köré, hogy ne keletkezhes­sen egy olyan szakadás, amelyet a külső és a belső reakció a ma­ga céljaira használhat fel. Világo­san látjuk, mennyire fontos szá­munkra a szocialista tábor egy­sége, e tábor minden országának megingathatatlan barátsága a nagy Szovjetunióval. Itt is a leg­kisebb egyenetlenség hasznára válhat, az ellenségnek, amelynek az a legkedvesebb vágyálma, hogy elválasszon bennünket a Szovjet­uniótól, hogy aziuitán egyenként végezhessen velünk. Ha tisztán látjuk mindezeket —* az objektív valóságot és az ebből fakadó feladatainkat —, hiába ágálnák, hiába várják az alkal­mat az imperialisták. A munká­sok, parsztok és értelmiségiek a párt és a kormány, a forradalmi vívmányok, népi hatalmunk olda­lán állnak, a párt vonalán halad­nak, hogy tovább fejlesszék azt a művet, amelyet a párt vezetésével teremtettek meg. Olvasd a 0 NÉPÚJSÁGOT munkások, parasztok pollltkaf napilapját

Next

/
Thumbnails
Contents