Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-21 / 14. szám
2 Békés megyei Népújság 1950. november 21., «terít IiMii száza Ié ÉÉÉá Az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága kivesse a 5ó péidál EáfeéfMvabán a munkáé-pqkhkzí ielhMofe» magRlakul- tek a honvédség hmtéMü a ksrhatelrm saéaaóok, »melyek legfőbb Sekwtet»: a rend és legyébon biz- tceítéiBa, valamárvt a hcJr6r*égfo«n a munká/t felvenni akaró becsületes dolgozókat fé’e'emben tartó, feJetWeri «Eenfrvrradabni agi-bátorsfc leaz-ereÍÉse és leteaiezáse; a földem mélkülá termelő munka és a nyugodt élet biztosítása. — ---------9 o e--------------Sz arvasról jelentik A szarvasi üzletekben nagy a vásárló közönség száma. Az üzletek még ezidáig ki tudják elégíteni a dolgozók igényeit. Az utóbbi időben az áruk igen megfogytak, ennek oka az, hogy a dolgozók nagy mennyiségben vásárolják az olyan árukat, amelyek ilyen nagy mennyiségben nem szükségesek a mindennapi életben. * A szarvasi ktsz-ek dolgozói igen becsületesen kiveszik a munkából a részüket. Pl. a Vasipari Ktsz, a Ruházati Ktsz. A dolgozók maguk őrködnek a munka folyamatosságáért. I A Szarvasi Gépállomás területeihez tartozó tsz-ek, valamint egyéni dolgozók földjein folyik a munka. Á még el nem vetett vetést és vet őszé irtást végzik a traktorosok. I n . az msük p Bnt*LJSHSJ- kort&übiiíi toataroieiot boaoM több tucat olyan ember ügyében, akik i Rákosi-klötk póli'ikáját kép'.n- settéSi e párt, a íámedabni és ét- tami élet veaető posztjain. Ezeket a volt párt, téraadalini és állami vezetőket arra Miteiezíék, bőgj térjenek vissza eredeti foglalkozásukhoz, és dolgozzanak úgy, mint bz állam bármely más polgára a termelésben, az építő munkában. I toMWM 1 " '1££ü£ >iefttud±uk, hogy többék között Szalai Bélót, Végh Bélát és Acs Lajost, a veit Közpowü Vezetőség titkárait. Horváth Mártont, a volt Szabad Nép szerkesztőbizottságának veaetöjét, Martusek Tivadart és Kukucefea Jómon, a volt KV- nek és a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagjait, Hidas Istvánt, Hegedős Andrást és Kovács Istvánt, a volt Folitdkai Bizottság tagjait, Báréi Andort, a Tervhivatal voit elnökét, Andies Erzsébetet, a volt KV oszíályverac.tőjét, Mcm Györgyöt, a volt legfőbb ügyészt, továbbá Hazai Jenőt, volt honvédelmi miniszterhelyettest, Szabó Istvánt, a Honvédelmi Minisztérium volt személyügyi főcsoport főnökét, Tóth Lajost, volt vezérkari főnököt és másokat az intézőbizottság íelszóáította, hagy íésjeruek vis»a sn*ikeh«lySsre, &2 •restell fogta hkozAwA he*. ~~ " és az MßaSifflP a frmr üwm ^ jelét »dia, hogy «íhaWpmíj* magát a Rákosi. G**ő Doütsk« k&svis^őjéáol. A dolgozó ná# eit megnyngvasKíü veszi dudomá»il. Ezt tei«í stfigymifeái / iiitézóbizottsófía. Az edd'« koaaM határozatok és azok fo&amata6 rtsegvsiiósífeása tani jelét ad^*», hogy el akarj« határok» wmgé£ a Rákösd, Gerő politika Fi . ft* mái - tol Azonban a lakosság — a aad véleményünk is ez — túl lassú swdk hatja ezt a folyamatot. Nag bmé- nyugvási eredményezne. ha a*, intéző feizciiság a legrövidebb időn beiül nyüvánosságra ho.sná az mtézfeetiéseket — és e* vonatkozik a megyei .fanét*«* és más szervekre is —, amelyek «Itané- csolják a köpenyegfergatókat, a várakozása álláspontra hdyezfce- dőket, aldk neon .iearanek jsarnnsit a .szocializmus ügyéért, ta elvtelen koirrórtstákat. ti ifläiai tad I tetía — minden káderlap nélkül — kik azok, akik hűek pártunkhoz, hűek a néphez, « népi de- mokEKtikus TrendfSE-arhcz. s képesek azért szívvé Wkäekkel hfsreei- ni, do!Pózna. Az ilyen őszinte, igaz szocializmus építésében bízó emberek a rend helyreállításának biztosítékai vr~ ms~»ii.i— -i ír ii r *,r ’iiT* vt*l,‘1*»»ii*>«***i*^*«^*«*^|*«*«lfs*‘i Ssüvósi Lajos: KÖZÉPISKOLÁSOK {Regényrészlet) L átva, hogy a fiú értetlenül néz rá, tovább magyarázta; — A bűn legtöbbször nincsen benne a dolgokban. A bűnt legtöbbször a nőben megtes tesült gonosz váltja ki. Gondolj a táncra. Tele van erptikummal, mihelyt növel táncolsz. Ne bízz a nőkben! Nem bízhatsz a bárhölgyekben, akik odatelepednek az asztalodhoz és jól megvemdógettettk masukat veled. — De tisztelendő úr, nekem nincs is dolgom ilyenetekéi. — Csak ilgy mondtam ezt. De nem bízhatsz a társaságbeli saép- asszenyókban sem, alakét a házasság szentsége köt. Hiszen, aki az ura bizalmát megcsalja, benned, az idegenben, hogyan kelthetne bizalmat? Vagy az özvegy, alti játszani kezd veled anélkül, hogy a lelke tisztaságára vigyázna? önmaga értékeit horogra fűzőkben hogyan is bízhatnék az ember? Nem kelt bizalmat a mai fiatal lány sem, akit érett asszonyt is elpirító ruhában, száján rúzzsal a bálteremben találsz. Semmi más vágya nines, iránt tetszeni, szórakozni. És a strandok sok meztelensége... Ahová nézel, démonok, .11 dérnek, éjjeli lepkék vagy ezek könnyűvérű követői. Nagyot sóhajtott. — Visszasírom azt az időt, amikor a rúzs06 száj, kifestett are a színésznők ,(hivatalos megjelenési lármája“ volt, színpadon kívül .pedig csak a félvilégi nők használták. Amikor nem tartották volna urilánynak azt, süti körmét festi vagy nyilvánosam cigarettára gyűjt, vagy hosszú nadrágban jelenik meg az utcán, fürdőn, sportpályán, mert úri lány ilyent egyszerűen nam tatt. Akkoriban csak az utcalányok tegeaődtak ismerős és ismeretiem fiúkkal. Megromlottak erkölcseikben a mi lányaink. Dénes szótlanul ingatta a fejét. — Nem adsz igazat nekem? — kérdezte a pap. — Nem tudok igazat adni, tisztelendő .úr kérem. Tisztelendő úr «ilyan embereiéből, olyan nőkről beszél, akikhez nekünk semmi közünk. Az ilyen fajta nők már lassan eltűnnek. Azok a lányok, akikkel mi találkozunk, mások, mint amilyenektől tiszt élendő úr beszélt. — Tévedsz fiaim. Az asszony! ■v»e-w^ »P tiS* állat mind egyforma. A mai lá- nyok nem érdemelnék megbecsülést. Tsmuld meg magasról nézni a nők világát. A táncteremben, a rtrandon, a korzón, amikor felforrósodik a véred, legyen a jelszavad; szent közömbösség. Rövid szünet után még hozzátette: — Félj, óvakodj a mai nőktől, fiaim, bűnbe vásanek! Vagy talán már bűnbe is vittek.;; Ftánes összerezzent. A pap el- villanó .szemmel nézett a fiúra Még közelebb húzódott hozzá. — Ugye fiam, már bűnbe is vitt a szép Tápler Rózsa? A fiú felegyenesedett, de nem mert a papra nézni. Ismét magába rakkadt. A pap megsímogatta Dénes fejét. A fiú, maga sem tudta miért, megborzongott erre az érintésre. — Beszélj, gyermekem. Köny- nyits a telkeden. Dégy bizalommal hozzám és én isten íegítségével javadra leszek. Dénes felnézett a panna. A fiú szeme homályos lett a könmvektől. Egy nagy künmytssepp kigördült a szeméből, végigfutott az arcán és megállt, mint esy csillogó gyémánt: a sz«ry*dé« és a megbánás drágaköve. — Én bízom a tisztelendő úrban. Nagyon bízom. Tudom, hegy segtíeni fog, hiszen elvon szépen basáéit erről a hittanórán is. Megragadta a pap kezét. — Ugye segíteni fog, tisztelendő úr? Segítsen rajtam, mert én o- lyan szerencsétlen vagyok. A pap megsímogatta a fiú homlokát. — Nyugodj meg, gyermekem. Légy bizalommal hozzám. Mondd el, mi bánt. Isten kegyelme nem hagy el. Beszélj, fiam! A megtérő bűnösnek megbocsát az Űr. És Dénes beszélni kezdett. Arcán peregtek a könnyek, száján nehézkesen akadozva, megformá- latiamul bukdácsoltak elő a mondatok. Gyötrelem és kin vdtt minden szó, amit kimondott. Amíg beszélt, gondolatban újra végigél te a lopást. Látta magát, amint riadt arccal lesurrant az iskola hátsó lépcsőjén. Ismét érezte, hogy tenyere megizzadt a pénztől és a félelemtől. Gondolatban ismét ott volt a cukrászdában és fölényes arccal fizette ki a tortát. HaMotís Oswald gúnyos hangját, ahogy Zárabót igyekszik; gyanúba keverni. A pap asszeezorííott szájjal hallgatta a fiú szevaét. Arca nyugodt volt, de belül meglepetéssel vegyes zavart érzett. Végre, végre kiderült, ki volt a trftvej. Ki gondolt volna erre a csendes fiúra? S már azon töprengett, mire is lehelne leöiasanátaá. — .Nagyon bánt, hogy leptem. — Dénes már nem sírt, de meggyötört arca mutatta, h*gy mélyen v*—V. we—vjf—* rettenetes belső tusán marit keresztül. — Nem tudok aludni a léSkáismetietfureteléstól. Egész éjszaka hánykádom az ágytx'in. Nem tudom és nem is merem behunyni a szemem. Mit tegyek? Segítsen rajtam tisztelendő úr1 Zám- bó ártatlan. Mindig segített, jó volt hozzám és most őt vádolják. Már gondoltam arra is, hogy oda- állok az egész iskola elé és mindenkinek megroaaüom, hogy ón voltam... a tóival. Alias, utolsó ember vagyok! Becsaptam, megcsaltam mindenkit. Hazudtam a társaimnak... F* eked ton beszél t és sióméból ismét megindultak a kömynyek. — Nem, nana akarok rongy ember lenni. Szeretnék megint tiszte lefkiismerettel a gyerekek »nemébe nézni. Szeretném levetni ezt az aljas vétket. De nem bírom... Mit tegyek? Mit tehetek? Segítsen, tisztelendő úr! A pap felállt és az abiaédhos lépett, kifelé nézett. Dénes öcs«'törten ült a széken. Könnyektől csillogó arccal, nedves szemmel nézett körül a szobában. Szeme , a falon függő feszületre, a Máriekép- re, majd a pap hátára tévedt. — Miért nem szól, teaWsndő úr? Göcae hátmícrdu‘t. Leveyta fe- ketekeretee cvjkierót, megtaeiilt« a kis szarvasbőrral és messeÄslt: A francia dolgozók növekvő rokenszenvet matatnak a párt iránt Thorez cikke a l'Hucnanité-ben egy pillanatig is habozott volna egy olyan kérdésben, mint a magyar kérdés. Bármilyen hibákat is követtek volna el a múltban Magyarország kommunista vezetői, bármilyen sürgős is lenne ezeknek a kijavítása, a munkások megértik, hogy az elsőrendű kérdés az országban a szocializmus vívmányainak megvédése az ellenforradalommal szemben és ennek érdekében a munkásosztály pártjának megőrzése ebben a nehéz időszakban. íme. ezért van az, hogy a francia dolgozók határozottan állást, foglalnak a magyar dolgozók és a szovjet hadsereg mellett, amely kötelességét teljesíti akkor, amikor -eleget tesz a kérésnek, hogy támogassa a magyarországi munkásokat a fasiszta agresszió elleni harcukban. Thorez hangsúlyozta, hogv a i francia munkásosztály határozottan visszavágott a reckció- I nak. hogv a frarndia dolgozók nö- • vekvő rokonszenvet tanúsítanak a kommunista márt iránt, j Thorez óiból emlékeztet arra, hogy a párt egységét úpv kell őrizni, finnt a szemünk világát, mert az egység és ez ösezefor- rottság a legfőbb feltétele a kenyérért, békéért és szabadságért folyó harc sikerének. Párizs. (Agerpres). A 1*H Limán ité közli Maurice Thorez cikkét, amely hangsúlyozza, hogy a Francia Kommunista Párt határozottan elítéli a szocialisták vezette kormány álláspontjától felbátorított fasisztáit aljas provokációit. A magyarországi eseményekkel kapcsolatban — írja Thorez —, a burzsoá sajtó, a rádió, a film féktelen kampányba kezdett, hogy elterelje a figyelmet az algériai háborúról és az Egyiptom elleni agresszióról. Pártunk egész története arra tanít — folvtet+a Thorez—, hogy a nőkor az ellenség ilyen, t ámadásokat intéz ellenünk, kőt dolog történik: egyrészt fokozódik soraink összetartása, mint ahogy most is éj erőkkel gyarapodtunk, másrészt pedig bizonyos zavar támad, ami a gyenge és habozó elemek eltávolodásához vezet. Thorez kiemeli, hogy a reakciós erők offenzívúj ával szemben egyesek habozó magatartást tanúsítottak és nem tudták, mi az, amit ilyenkor minden kommunistának tennie kell — azt, hogy a nemzeti érdeket össze kell kapcsolni a proletár internacionalizmus érdéltével. Nincs egyetlen forradalmi munkás sem — írja Thorez a továbbiakban —, aki akárcsak Örömök - disznótorok — hevesebb a gond, és ha még ehhez hozzá adjuk, hogy a kormánynak a zsír-dézs- ma megszűnéséről szóló rendelet# javította a közellátást is. Navon- liént friss húst, szalonnát és egyéb cikket vásárolhatunk az üzletekben, sőt a piacon is. Olyan intézkedés volt ez, amelyre évek óía áhíta ttal vártak ez emberek. 'Sok, sok ilyen örömöt kívánunk minden dolgozó családnak. az emberek a forradalmi munkás-paraszt kormánynak ezt a rendeletét— akárcsak a többit. Sajnos, a Rúkosiék erre soha nem lettek volna képesek. Ezekben a napokban mind több helyen telnek meg a zsírosbödönök. Az éléskamrákban kolbászok, sonkák és oldal- szalonnák csüng enek alá. Több a zsír, a hús nősen az utóbbi években, hogy amikor egy család a 4—6, vagy éppen 8 kiló zsír beadását teljesítette, a csatádnak alig maradt valami. Ma már nem hihetetlen, hogy a levágott sertés legkisebb darabkája is azé, aki felnevelte és meghízhatta. Örömmel fogadták Itt a hideg idő, kezdetét vették a téli örömök: a disznótorok. Öröm, különösen ma, amikor nem kell az irodákat végig j'&rni, a- míg keserves félnapok után az engedélyt sikerül megszerezni. Kádár-kormány törvényes rendelkezéssel megszüntette a kötelező zsírbeadást. Ez is a dolgozókról való gondoskodás, hiszen külöNem felejtik el a% &S~ek rést&tetf&wti met váltott M a német népből, anélkül, hogy már előre pontosan tudta volna, a büntet« milyen sokaságát hajtja végre majd ez az elrt-SEerveaet. S hogyha vela- mi még él a német nép emlékező- j tébsn, sírkor ez az SS-re, vala- ; mint a SA-ra való emlékezés, melyei tagjai semmiféle .gaztettől nem riadtak vissza. A „Frankfurter Neue Presse“ c. nyugatnémet lap az egykori SS- tiszteknek a bontó NATO harisé-; regbe való átvételéről a következőket írja: „A világ tudja, begy az SS-ék Hitler tudtával és be- 'leegyezésével még a gyilkosságtól *em riadtak vissza, s terrorurafl- mat teremtettek. Himmler „fekete testületé“ borzalmat és féléi-1