Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)
1956-11-18 / 12. szám
1956. november 18., vasárnap Békés megyei Népújság I páriiái és a menyei tanács épületének gazdaságosad kihasználását favaselfnk Francia ujságíró-szemÉamik az cl len forradalmárok gaztetteiről íam a budapesti eseményekről — írja Gordet. Hallgattam a müncheni „Szabad Európa“ adösait is; ezek az adások, csakúgy, mint lázadásra bújtogató hangjuk, sok rosszat okoztak. Az utóbbi napokban sok magyartól hallottam, hogy „ezek a rádió-adások sok vérontást okoztak.“ Gordet leírja a magyar, fasiszták kegyetlenkedéseit, a szocialista rend megvédéséért harcoló hazafiak ellen ' elkövetett gaztetteiket. „Száz meg száz embert akasztottak fel fejjel lefelé, százakat kínoztak halálra. A legreakciósabb elemek és a nyílt fasiszták, leplezetlenül kimutatták oroszellenes ;érzelmeiket,- .A nemrég szabadon bocsátott Miindszenthy bíboros rádióbeszédeiben és újságcikkeiben az ország politikai vezetőjének a- karta magát kijátszani... Nagy Imre kormányát magával ragadták egyes olyan politikusok akciójának hullámai, akiket múltjuk a Horthy-rendszerhez kötött.“ V----i~» *-------------------------------------Pá rizs. (Agerpres.) — A francia sajtóban még mindig számos cikk jelenik meg egyes francia újságírók tollából, akik a féktelen reakció kitörésének kezdetén Magyar- országon tartózkodtak. Egyes cikkekből kétségtelenül kitűnik, hogy a magyarországi felkelésinek fasiszta jellege volt. André Cagnon, a Párisién Liberó tudósítója arról számol be, hogy Bécsben az ellenforradalom három résztvevőjével találkozott, Cagnon tőlük hallotta, hogy Franciaországból az Idegen Légió 300 volt tagja indult el Magyarországra azzal a szándékkal, hogy a magyar ellenforradalom oldalán részt vegyen a harcokban. *- Michel Gordet, a France Soir - tudósítója, aki ugyancsak Buda- j pesten volt, szintén érdekes dclgo- j kát mond el. Az ellenforradalom elfojtásának !< napjaiban az idegen rádióállomá-': sok adásait hallgatta, ez volt az 1 egyetlen hírforrása a világ többi j: részéből. „Sok hamis hírt ballot-1 épületét, amelyben az elnökség és a titkárság 6zékel, egyidőben adják át lakás céljára és a végrehajtó bizottság, titkárság költözzön át az erre a célra épült Irodaházba. Ügy véljük, ez is egy lépése a kormányprogram megvalósításának itt helyben, Békéscsabán. —-----------30*--------------Ny ilatkozat Olyan rosszindulatú hírek terjedtek el Békéscsabán, hogy a Népújság szerkesztőségében a volt ávós Rccskár, vagy annak fia dolgozik, aki Békéscsabán lakik. A hír szemein szedett hazugság, mert egyikőjük sem dolgozik a szerkesztőségben, elleniben a szerkesztőség munkájában részt veszek én, Rccskár János, a Hazafias Népfront Békés me,gyei bizottságának titkára; 1921-ben születtem, Orosházán, ott éltem és az Orosházi Hírek szerkesztője voltam, tagja vagyok a Békés megyei írók Munkaközösségének, tehát nem vagyok azonos és nem is rokonom a Békéscsabán lakó volt ávós Rocskár, sem a fia, aki kőműves. Az azonos nevet egyes rosszakaratú emberek arra használják, hogy kompromittáljanak. Ezért ezúton is kijelentem, hogy a név azonosságán kívül semmi sem fűz és nem is fűzött a fentiekhez. Rocskár János-90*KÜLFÖLDI HÍREK Egésa Nyugat-Németországban súlyos a helyzet az olaj és benzin ellátásban. Franciaországban az elmúlt napokban 45 százalékkal csökkentették az autóbusz forgalmat. Anglia nem vonja ki csapatait Egyiptomból, amíg az ENSZ csapatai nem tudják biztosítani a rendet. E Békíssukai Májas 1 Tsz fcrradalmt lfüsá§ásak és RUBkástaaácsásak fslUrása Békés megye tsz és üzemi fiataljaihoz A munkás-paraszt kormány, Kádár János vezetésével« úgy érezzük, hogy valóban a dolgozók érdekeit képviseli és harcolni fog a szocializmus felépítéséért, a fiatalok, a dolgozók szebb életéért, a szabad, független Magyarországért, mely évszázados álma minden magyar hazafinak. Mi, a békéscsabai Május 1 Tsz fiataljai és dolgozói a forradalom mellett vagyunk és voltunk, harcoltunk mi is a szebb és szabadabb életért, amelyet az elmúlt 11 évben Rákosi és Gerő politikája nyomán nem élvezhettünk. Mi a mostani időkben teljes szívvel és lélekkel azon voltunk és vagyunk, hogy a betakarítást és vetést elvégezzük, hogy biztosítsuk a jövő évi kenyeret az ország ellátásához. Nálunk is voltak nehézségek és vannak is. Fiataljainkat szidták, hogy miért dolgoznak. Egyes elemek provokatív módon azon voltak, hogy felboxnlasszák egységünket. Meg- kezdték a tsz. egyes földjeinek a szélmérését. Mi fiatalok nem hátráltunk meg és egységesen kiálltunk és ha kell vérünkkel is megvédjiik igazunkat és nem engedjük, hogy visz- szaállítsák a régi rendszert, béreseket csináljanak belőlünk. Ezért azzal a kéréssel fordulunk hozzátok, hogy a mi példánk nyomán vegyetek részt a szebb és jobb életért folyó harcban, és fogjatok munkához, hogy jövő évre biztosítani tudjuk a saját és az ország élelmiszerellátását. Végezzétek a betakarítást, hisz a tieteket takarítjátok be és minden erővel vessétek a kenyérgabonát, most ez a legfontosabb, Hozzátok is fordulunk kéréssel üzemi fiatalok! Mi tudjuk azt, hogy egyes nem józanul gondolkodó üzemi fiatal szidott minket, hogy miért dolgozunk. Tisztán láttuk azt, hogy csak páran gondolkoztak így és a többségetek mellettünk áll, megérti azt, hogy a kenyér fontos, hisz anélkül senki sem tud meglenni. Mi nem akarunk az élelmiszercikkekkel a piacon üzérkedni, mi a normális áron akarunk nektek mindent átadni. Mi támogatunk benneteket, hogy meglegyen az élelmetek, ami fontos, hisz anélkül nem tudtok dolgozni. De ez a támogatás csak egyoldalú, mert hiába próbálunk mi élelmet biztosítani, ha ti nem termeltek és így nekünk nem lesz ruha, amit felvegyünk, és nem lesz szerszám, ami a föld megmunkálásához szükséges. Azzal, hogy sztrájkoltok, saját magatok és az ország tönkretételét idézitek elő és tovább szenvedhetünk együtt, ti is, meg mi tsz-fiataiok. Mi is követeljük, hogy a szovjet csapatok hagyják el az ország területét, de nem mondjuk azt, hogy addig nem dolgozunk, mert tisztában vagyunk ennek következményeivel. ^ Kérünk benneteket, hogy vegyétek fel a munkát, úgy harcoljatok tovább a követeléseitekért és országunk függetlenségéért. Békéscsaba, 1956. november 16. Május 1 Tsz Forradalmi Ifjúsága és Munkástanácsa. Honvédek, tisztek csapatuknál jelentkezzenek a Néplap, MTI szerkesztősége, a szakszervezetek megyei, váróéi, területi elnökségei, a Hazafias Népfront megyei, városi titkársága, a Vöröskereszt megyei, városi titkársága és a megyei statisztikai hivatal jó elférne az épületben. Eszerint a szakszervezet, a népfront, a vöröskereszt, statisztikai hivatal helyiségei teljes egészében lakások lehetnének — hiszen azok is voltak — így alig számottevő átalakítással a tél folyamán beköl- tözhetővé tehetnénk. Ügyszintén javasoljuk a megyei tanács Szít. István téri emeletes w-------------------------------------Ré gi idő óta lakáshiánnyal küzd [ a Békéscsaba. Sóik család kénytelen : s szűk odúba húzódni éppen a laka- I r 6okat elfoglaló sok hivatal miatt, f: A Magyar Szocialista Munkás ! \ Párt megyei intéző bizottságának j k a lapunkban már közölt határoza- : h tavai kapcsolatban javasoljuk, hogy a megyei pártházba több hl- fi vatalt, szervet helyezzenek el — b tekintettel, hogy kimondottan iro-! 1< dáknak épült és szűk helyiséged\ is miatt lakásnak nem gazdaságos — ; á így a Szacialista Munkáspárt me- | ti gyei, városi bizottsága; az ifjúsági j szervek megyei, városi bizottsága;^-.........7=~7—■— ----Tas:—,n, A Magyar Nemzeti Bank fiókjai tartsák be a fennálló rendelkezéseket ! vállalati, mint közületi szervekre vonatkozik, tartsák be. A i fennálló rendelkezésekkel el- ; lentétes benyújtott számlák ki- ' fizetését tagadják meg. A Pénzügyminisztérium felhívja a Magyar Nemzeti Bank fiókokat, hogy az előzőleg kiadott rendeletet, mely úgy a Jugoszlávia és Norvégia nagykövetségre emelte a két országban lévő megbízottjaikat. dek és tisztek csapatuknál szol- gálattételre kötelesek megjelenni. Akik nem tesznek eleget a rendeletnek, azokat szökevényeknek tekintik. A Honvédelmi Minisztérium ; d endeleíet adott ki, amelyben g «mondja, hogy 1956. november li 8-án, vasárnap 19 óráig a had- a er eg összes állománya, honvé- • v időközben az ördög belebújt a harmadik királynéba is. Csakhogy itt az ördög olyan komótos kvártélyt lelt, hogy nem volt kedve elhurcoikodni. Gondolta, elég lesz a huszárnak két ország is, ne űzze, kergesse őt minduntalan. Megérkezett a huszár. Megalkudott a királlyal, hogy holta utón ő kapja a birodalmat. Ezenfelül tíz szekérderék aranyat is kikötött magániák. Azzal odalépett daliáson a beteg királyné ágyához. Megfogta a pulzusát. Egy darabig gondolkozott, egy darabig mormogott, aztán fennhangon megszólalt — indulj komám! De taizony az ördög egyet sem mozdult. Hallgatott mint süket disznó « rozsban. — Indulj, komám! — biztatta a huszár. Az ördög « markába nevetett, s meg sem moccant, nem hogy el- takaredott volna. Megharagudott erre a húszán’: — Pusztulj innen, különben hozom a székely menyecskét! Egyéb sam kellett az ösdßgndc, úgy kipattant a királynéból, iránt a nyúl és futott, futóit, de aifen- olyan ijedten, hogy tóián mtó* sem áltat! meg. jg gázolt benne a huszár. Odament az ágyhoz, megfogta a királyné pulzusát, s úgy tett, mint aki erősen gondolkozik. Egy darabig gondolkozott, még egy darabig morgott, aztán megszólalt fennhangon: — Indulj, komám! Kibújt az ördög egyszeribe, de senki sem látta. A királyné meg mindjárt jobban lett. Becsületes ember volt a király, mindjárt a huszárra Íratta egész birodalmát, a lányát neki adta. Az ördög, ahogy ígérte volt, belebújt a második királynéba. A- zom sem tudott segíteni se doktor, se Javasasszony. De akkorra már nagy híre támadt a huszárnak. Elhívták. A huszár megalkudott a király- lyal, hogy holta után ráíratja a birodalmát, s ad néki tíz szekérderék aranyat. De azt tüstént. Megfogta a királyné pulzusát. Egy darabig gondolkozott, egy darabig morgott. Aztán megszólalt fennhangon: — Indulj, komám! Az ördög odább állt, a király- : ” né meggyógyult, a huszár hazament a feleségéhez, s várta, i hogy hívják a harmadik királyné- , hoz. Nem sokáig kellett várnia. < Ezüsthintót küldtek érte. Mert hát i ta az ördög: — elmegyek a király udvarába, s belébújdk a királynéba. Te gyere oda, s csak annyit mondj: — indulj, komám! De addig ki ne hajts engem a királyné őfelségéből, míg a király neked nem ígéri a lányát, holta után egész birodalmát! — Jó lesz — felelt a huszár, — de nékem egy ország nem élég. Három országra van szükségem. — Megérdemlőd, — hagyta rá az ördög. — Majd belebújok egy másik és egy harmadik királynéba Hajts ki majd belőlük is. Állta a szavát az ördög, s még aznap este belebújt a királynéba. Az szegény jajgatott, hányta-ve- tette magát. Nem evett, nem ivott, lem aludt, úgy megbetegedett. A király kidobd tatta országszerte; valamennyi doktor, mind »lejöjjön. Gyűltek, gyülekeztek a iudós doktorok, mindhiába, egyik sem gyógyította meg a királynét. Jött a huszár, hogy ő meggyó- ?yítja, de addig bele sem kezd, níg a király neki nem ígéri lá- íyót, holta után egész birodalmát, síit tehetett a király, megígérte. Bevezették a huszárt a királyné i íálóezobóiába. Ott sírt, pdszögött, I löcsörgött az egész királyi rokon- I ág. Hullott az özön könny, boká- ] — Szabadíts meg, vitéz huszár — istenkedett az ördög, — szabadít® meg ettől a menyecskétől. Gazdaggá teszlek jutalmul. — Szállj le, húgom! — kezdte a huszár szépszerivel a biztatást. — Én míg élek, innen le nem szállók, — felelt a menyecske. — No, ha egészben nem akarsz leszállni, majd leszállasz darabonként. De azt már a menyecske 6«n várta meg, hogy a huszár fölaprítsa. Leszökkent az ördögről és megindult hazafelé, nagyrohanvást. Estére megérkezett. Az ura éppen vacsorázott. — Mondjad hát: — széna! — köszöntött rá. Mire az ura úgy megrémült, hogy azon nyomban hadarni kezdte: — Széna, széna, széna, széna. Tán még most is ezt hadarja, ha azóta meg nem halt. • Tje mi történt a huszárral, v meg az ördöggel? — No, te huszár, vöröscsákós \ huszár — mondotta az ördög — lóért jóval fizetek. Nem szólt a huszár semmit, ha- 1 nem várta, milyen lesz a fizetség. | — Én most elmegyek — folytat- i — Most szállj le! — szólt rá a: ördög. — É-én? — kérdezte a menyecs ke. Azzal még feljebb ült az ördöj nyakán, s keményen megsarkan tyiízta, hogy vigye haza sebesen. — Szállj le. hé! — kiáltott a: ördög. — É-én? Nem szállott le a menyecske hanem jobbról-balról képen teremtette az ördögöt, saikantyúzta döcögött rajta, úgy hajszolta Megijedt az ördög, futott, mint a szélvész, egyik hegyről a másikra, A menyecske keményen tartotta, hol a hajába kapaszkodott, hol a fülébe, ütötte, verte, rúgta, csépelte: — Szaladj ördög, szaladj ördög! Hát az loholt szegény, kötésig lógott a nyelve. S úgy elátkozta a székely menyecskét, ahogy még ördög nem átkozott el embert. De nem használt semmit. Sírt az ördög gyötrelmében, akora könnyek potyogtak a szeméből, hogy majd belesántult, mikor egyik-másik a lábára esett. lártányi ereje is alig volt már ** mikor találkozott egy dél- «I huszárral.
