Békés Megyei Népújság , 1956. november (1. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-16 / 10. szám

1939. november 18., péntek A magyar kormány válasza az ENSZ főtitkárának Az ENSZ főtitkárának a köz­gyűlés november 4-i és novem­ber 10-i határozataival kapcso­latos közléseire vonatkozóan a Magyar Népköztársaság Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormá­nya november 12-én válaszüze­netet küldött. Az üzenet a töb­bi között leszögezi, hogy Ma­gyarországon az elmúlt hetek­ben tömegmegmozdulások zaj­lottak le, amelyek demokrati­kus és hazafias követeléseit a forradalmi munkás-paraszt kor­mány magáévá tette. Ugyanak­kor e tömegmegmozdulások részvevőinek soraiban kezdet­től fogva jelen voltak és a ké­sőbbiek során előtérbe kerül­tek szervezett fasiszta elemek, maid utóbb börtönből kiszaba­dult bűnözök, akik százával hurcoltak el és gyilkoltak meg haladó embereket és hozzátar­tozóikat. Az így előállott helyzetben elsőrendű feladat volt a törvé­nyes rend helyreállítása, a fa­sizmus visszaállítás veszélyé­nek elhárítása, amire egyébként a magyar békeszerződés negye­dik cikkelyében Magyarország kötelezettséget vállalt. A forradalmi munkás-paraszt kormány az előállott súlyos helyzetben a törvényes rend helyreállítását csak úgy tudta megoldani, hogy segítségül hív­ta a szovjet csapatokat. A rend teljes helyreállítása után a magyar kormány ha­ladéktalanul tárgyalásokat kezd a Szovjetunió kormá­nyával, a csapatok Magyaror­szágról történő kivonása ér­dekében. A magyar kormány a fentiek alapján a leghatározottabban leszögezi, hogy Magyarországon előállott helyzet rendezése ki­zárólag a magyar állam belső joghatóságának körébe tai-ío- zik. Ennélfogva a közgyűlésnek mindem a magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatos határoza­ta beavatkozást jelent a magyar belügyekbe, ellentétben áll az alapokmány második cikkelye hetedik pontjában foglaltakkal. Az üzenet további része rá­mutat arra, hogy a magyar kor­mány, szovjet kormány illeté­kes arra, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjet csapatok­nak Magyarországról történő kivonásáról. Tekintettel arra — mondja az üzenet —, hogy a szovjet csa­patoknak Magyarországon való tartózkodása a magyar kormány kérésére történt, a magyar kor­mány azon a határozott véle­ményen van, hogy nem indo­kolt az ENSZ főtitkára által kinevezendő megbízottaknak Magyarországra való utazása. A Magyarországon lefolytatandó választások lebonyolítása kizá­rólag a magyar hatóságok ha­táskörébe tartozik. A közgyűlésnek a magyaror­szági menekültekre vonatkozó határozatával kapcsolatban a magyar kormány le kívánja szögezni, hogy a hadiesemé­nyek következtében külföldre menekült magyar állarnpolgá- ' rok szabad és büntetlen haza­térését lehetővé teszi. [ A magyar kormány nagy kö­szönettel fogadja a közgyűlés­nek az ENSZ alapokmány 1. sz. cikkelye harmadik pontjá­nak megfelelő, a magyar nép megsegítésére irányuló ember­baráti vonatkozású határozatait és közli, hogy a magyar népnek i szánt élelmiszerek és gyógy­szerek fogadását és szétosz­tását minden eszközzel meg­könnyíti és jelenleg is együttműködik a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottságá­nak képviselőivel. Párthírek Kardostól községben megala­kult az MSZMP ideiglenes intéző bizottsága. Hasonlóan Gádoros Békés megyei Népújság A Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok e segélyakció­kat semmilyen vonatkozásban nem akadályozzák. E feladat megvalósítására a magyar kor­mány kész az. ENSZ szerveivel való legteljesebb együttműkö­désre és ennek keretében tár- 1 gyalusok folytatására arról, hogy az ENSZ megbízottai a helyszínen kapcsolódhassanak be a segélyakciók lebonvolítá- i sába. A károk felbecsülése folya­matban van. A magyar kor-1 mány a szükségletek végleges ! megállapítása után azokról az j ENSZ főtitkárát tájékoztatni j fogja. A tél előtt álló magyar j ! családok részére addig is kö- j szonettel fogad élelmiszert, ru- j házati és gyógyszeradományt. Gomulka valószínűleg a napokban Moszkvába utazik A londoni rádió jelentése sze­rint Wladiszlaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságénak első titkára valószínűleg a hét közepén Cy- ramkiewicz miniszterelnök és Ed­ward Ochab kíséretében Moszk­vába utazik A hírek szerint csak ekkor indulnak el, amikor a szejm befejezi mostani ülésszakát. A jelenlegi ülésszakon több fon­tos törvényjavaslat került a kép­viselők elé, így a többi között az állambiztonsági bizottság (az otta­ni államvédelmi hatóság) meg­szüntetéséről szóló törvényjavas­lat. Egy másik törvényjavaslat a munkástanácsok létesítésére vo­natkozik és előírja, hogy a munká­sok maguk döntsenek a vállalat- j vezetés legjobb módszeréről. A kormány új i*eia«l«*leíe A napokban a kormány több olyan rendeletet szüntetett meg, amely megsértette az emberek ön­érzetét. A kormány ezért meg­szüntette a 33/1955-ös rendeletet, E rendelet nyomán került be sok immkaikönyvbe az „önkényesen kilépett“ vagy más elnevezésű be- (egyzés. s ezzel rendkívüli körül­mények közé kerültek az emberek. A kormány kimondotta azt, hogy az „önkényesen kilépett“ bejegy­zés hatályát veszti s az ilyen mun- íkakönyvek tulajdonosai — a ren­delet megjelenésének napjától — bármilyen üzemben, gyárban, í jkisz-ben munkáira felvehetők és ! »lkai roazbatók. * 1 Öobozon, Eleken az MSZMP in­téző bizottsága megkezdte munká­ját. Megkezdték a párt sorainak rendezését és a tagtoborzást. * Tarhos községben megala­kult az MSZMP ideiglenes inté­zőbizottsága. Elnökéül Fábián Mihály elvtársat választotta. Részt vesznek a vezetésben régi, a nép­hez hű kommunisták, akik az el­múlt években nem juthattak ve­zető tisztségbe. * «“ Mezőberény községben meg­indult az MSZMP szervezése. Fel­kérték a község minden becsüle­tes, a szocializmusért harcoló dolgozóit, hogy jelentkezzenek a Rákosi-klikk bűnös politikájától megtisztult új párt soraiba; • — Köröstarcsa, Murony közsé­gekben az MSZMP ideiglenes in­téző bizottságának megalakítása fo’yamatbän van.­--------------90*-------------­Ké t éve Hksdüi a vüág eíá aliiierőiííve i Két év múlt el azóta, hogy a vi­lág első atomerőműve először adott áramot a Szovjetunióban. Ezidő alatt az erőmű csupán né­hány kilogramm uránt fogyasz­tott. Egy 5000 kilowatt kapacitású hőerőmű ugyanez idő alatt több mint 75 000 tonna szenet használt : volna el. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának atomerőműve a közelében lévő munkástelepeket, t kolhozokat, szovhozokat, gépállo- j másokat látja el elektromos ener- ; giávak i A szovjet atomerőművet nagy érdeklődéssel kísérik a világ tu- j dósai, mérnökei és műszaki dől* j gozói. Csupán az elmúlt eszten­dőben ötven országból érkezett körülbelül kétezer látogató keres­te fel az atomerőművet. I a issgyar korniánv I köszönsz az EFISZ | segéfyafánlatára | A magyar kormány kö- I szőne ttel nyugtázza az | ENSZ főtitkárának novem­♦ bér 10-i jegyzékét, amelyben J adatokat kér a magyar nép I gyógyszer, élelmiszer és ru- 5 hanemű szükségletéről kül- j földről. A magyar kormány j tisztelettel közli, hogy a je- I lenlegl fölmérések alapján a > legsürgősebb szükségletek a \ következők: gyógyszerek, l antibiotikumok, sebészeti I varróanyagok, kötszerek, 5 röntgenfilmek, műszerek, kórházi felszerelés, textíli­ák, szappan, mosószerek, tejpor, sűrített tej, zsír, ga­bona, liszt, benzin, gázolaj, szén, üveg, fa, teher- és ♦ mentőgépkocsik, gumiab- j roncs. I A magyar kormány ismé- I telten közli, hogy nagyra ér-* I * tékeli az ENSZ felajánlott segítségét és kész a főtitkár javaslata értelmében tár­gyalást folytatni a segély- | nyújtás legalkalmasabb I módszereiről, valamint ar- I ról, hogy az ENSZ főtitkára | által kijelölt megbízottai a I helyszínen hogyan kapcso- I lódhatnak be a segélyakciók ♦ megszervezésébe. I Budapest, 1956. nov. 13. Csak két út Napjainkban többen 1945-re emlékeznek vissza, ami­kor a kétségbeesés lett úrrá az embereken, amikor az éh­ínség, a pusztulás rémképe fenyegette egész népünket. Két* ségteíen, felmérhetetlen károk keletkeztek hazánkban az elmúlt hetekben, szomorúan kellett látnunk anyagi ja­vaink pusztulását. De egyenlőség! jelet mégsem tehettünk 1945. és 1956. között, mert akkor egy rémséget háború er­kölcsi és anyagi romlása szakadt ránk, az élet legelemibb feltételei is hiányoztak az országban. Felrobbantva mere- deztek a folyókba hídjaink, elpusztultak vasútjaink, sem iparcikkekből nem voltak tartalékaink, egyszóval romok­ban hevert az ország, halálos dermedtség ülte meg a vá­rosokat, a falvakat. Ma pedig hídjaink, xxisútjaink épség­ben vannak, vannak élelmiszer- ésiparcikktartalékaink és a falvak dolgozói az idei termést betakarították. Ennek el­lenére siílyos helyzetbe jutott az ország, hiszen a fegyveres harc következtében drága fővárosunk sok kárt szenve dett. Különösen sok kárt okoztak a börtönökből kiszaba­dult közönséges bűnözők, akik raboltak, fosztogatták, akik a dolgozók munkájának a gyümölcsét pusztították. Minden­nek ellenére országunk, népünk, viszonylag rövid idő alatt talpra tud állni, csupán egy dolog kell hozzá: a normális munkafolyamat. Ez az egyetlen feltétele annak, hogy min­den becsületes embert megmentsünk a nélkülözéstől,, meg­mentsük ártatlan kicsiny és nagy gyermekeinket a há­ború utáni emlékezetes éhínségtől. Mindenki tudja, hogy nincs semmi olyan sok, hogy el ne fogyjon, s ha nem dol­goznánk, bizony kiürülnének a raktárak és akkor mi ma­gunk sínylenénk meg ezt. És elsősorban kik? A munká­sok. A bérből és fizetésből élők. Érthető, hiszen, ha nem termelnének a munkások, iparcikket, akkor e- melkednének az iparcikkek árai, s ezzel párhuzamo­san az élelmiszerárak is, tehát újabb infláció veszélye fenyegetne bennünket, amelynek szörnyűségére vala­mennyien nagyon jól emlékszünk. Érthető, ezek után a kormánynak az az intézkedése, hogy egy bizonyos időszakon túl a sztrájkolóknak nem fize­tik meg a bért, hiszen a pénz csak akkor ér valamit, ha mögötte elegendő áru van. Lényegében tehát ma már az a munkás, aki a munkát beszünteti, akarva, akaratlanul csökkenti az áru- mennyiséget és saját magának és családjának árt, mert veszélyezteti az iparcikkek árának a sta­bilitását és ezzel segíti az élelmiszercikkek árának az emel­kedését. Mindebből következik,, hogy az ország gazdasági helyzetének a normalizálása elsősorban a munkásokon, az üzemi dolgozókon múlik. Rajtuk múlik, hogy gazdasági helyzetűnk normális keretek között fejlődik-e tovább, avagy nélkülözés lesz-e ebben az országban. Országszerte a munkások zöme ezt látja és munkához látott, mert nem kívánja mégegyszer a nyomort. Megyénkre is ez a jel­lemző, úgyszólván csak Békéscsabán vannak aggasztó tü­netek a munka beszüntetésére. Azt persze mindenki tud­ja, hogy Békéscsabán sem kívánják a munkások a nyo­mort, a nélkülözést, nem kívánják az ínséget. Ezért szük­séges, hogy Békéscsaba valamennyi becsületes dolgozója is azt lássa elsősorban: a sztrájk a nyomort jelenti, a munka pedig az életet. Csak ez a két út van. Harmadik út nincs 1 Aki ma sztrájk­ra buzdítja az embereket, az akarva, nem alcarva az ín­ség, a nélkülözés mellett foglal állást, a normális élet kialakítását, a béke, a rend helyreállítását akadályoz-, za. Ezért, aki az életet akarja, az egyetlen helyes utüt — a munka folytatását választja. Uj rendeletek a magyar hadseregben A magyar hadsereg katonai ta­nácsa új törvényeket hozott és je­lentett" be. E törvények értelmé­ben rendezik a katonai szolgála­tot teljesítők szabadságolását, a magyar sajátosságnak megfelelő­en. Megkezdik az új fazonú ruhák készítését; megszüntetik az újon­cok kopaszra nyírását. Továbbá anyagi segítséget adnak a károsult ! tiszti családoknak és gondoskod­nak az elhalták eltemetéséről és ^hozzátartozóik megsegítéséről. A jíkatonai tanács határozatban 'mondta ki, hogy Bata Istvánt, Ha­zai Jenőt, Tóth Lajost és másokat — akiket felelősség terhel a Ráko­si önkényért — azonnali hatállyal elbocsájtja a honvédség állomá­nyából. Súlyos károk Port Saidban A besztercebányai rádió adá­sából nyert értesülés szerint az egyiptomi kormány ötven­ezer egyiptomi font gyorsse­gélyt nyújt Port Saidnak, az angol-francia repülőgépek bombáitól súlyosan megsérült városnak. Kairóból jelentették, hogy Anderson, egy svéd hadi- tudósító Port Saidban tartóz­kodott a bombázások idején és ott fényképfelvételeket készí­tett. Kairóba visszatérve a tu­dósító kijelentette, hogy még a második világháború alatt sem látott olyan méretű pusztulást, mint amilyenben Port Saidnak volt része. A tengerparton há­romszáz házat teljesen elseper­tek a föld színéről, a több na­pig tartó ostrom alatt. Két na­pig nem volt víz a városban, ezért a tüzeket nem tudták el­oltani. A halottak számát ugyan I nem lehet még megállapítani, ! de a tudósító véleménye sze- ! rint csupán gépfegyvertűztől' ! több mint 15 ezer személy vesz­tette életét.

Next

/
Thumbnails
Contents