Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-20 / 298. szám

1955. december 20., kedd VíUauaiok Hépt Tudásitás a Békés megyei szarvasmarhatenyésztfik tanácskozásáról Csak így tovább, Szegedi bácsi December 17-én egész napos ta- 1 tenyésztésünk terrpelési költségei nácskozásra jöttek össze Békés- j kisebbek legyenek, használjuk fel csabán termelőszövetkezeteink 1 a tudomány és a technika élen- kiváló szarvasmarha-gondozói, s járó módszereit Ilyenek: a mes- a megye állattenyésztési szak- J terséges megtermékenyítés, itatá- emberei. A tanácskozáson részt, sós borjúnevelés, hizlalás. Olyan vett Klaukó Mátyás elvtárs. a termelőszövetkezeteinkben, ame­1 j1 Megyei Pártbizottság másodtitká- j lyek ra is. A beszámolót Szentiványi Sándor elvtárs, a megyei tanács VB-elnökhelyettese tartotta. Be­vezetőjében elmondta, hogy a me­gye mezőgazdasága jelentős szere­pet tölt be az ország élelmezési cikkel való ellátásában. Hogy ki­elégíthessük a növekvő igényeket, több húst, zsírt, tejet, vajat kell termelnünk, előállítanunk. már nagyobb tehéntörzzsel Klaukó Mátyás elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság másod­titkára foglalta össze. Elmond­ta, hogy a szarvasmarhatenyész­tési problémák megoldását pár­tunk Központi Vezetőségének és a Minisztertanács határozatának megfelelően kell végrehajtanunk. Népünk életszínvonalásnak eme­A párt és a kormány határoza­tainak megfelelően számos intéz­mányunk számszerű növelése, mi­nőségi fejlesztése országos ügy, sok segítségét, a motoros gépi ' vontatá.sú kaszákat, a Kund-féle kedést tettünk megyénkben a szarvasmarhatenyésztésünk elma­radásának a felszámolására, öt­venöt újonnan szervezett legelte­tési bizottságunk több mint 35 ezer holdon gazdálkodik. Fejlődés | Jövő év május 1-ig ezeknek a ter- tapasztalható a gyomirtásban, le­gelőink trágyázásában. Javult az apaállatellátás, azoknak a gondo­zása. Kezdeti eredményeink van­nak a mesterséges megterméke­nyítés alkalmazásában. Az egy te­hén utáni tej hozam ez évben a ta­valyival szemben 268 literrel több. A mezőgazdaság szakirányítását végző szerveink, termelőszövetke­zeteink vezetői ma már több gon­dot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Kilencvenhét ter­melőszövetkezetünkben ezerhét- százhatvanegy szarvasmarha van törzskönyvi ellenőrzés alatt. Az ellenőrzés alá vont tehenek évi tej hozama tavaly 1905 liter volt, ez év első háromnegyedében 2256 liter. Az eredmények ismertetése után a fogyatékosságokról beszélt! Szentiványi elvtárs. Sokoldalú le- i hetőségeink a szarvasmarhate­nyésztésben egyáltalán, nincsenek kihasználva. Több olyan termelő­szövetkezete van megyénknek, mint a békéscsabai Május 1., vagy a bélmegyeri József Attila, ahol rendelkeznek, állítsanak be szepa­rátort, s naponként dolgozzák fel a kifejt tejmennyiséget. Az állattenyésztés fejlesztésé­nek döntőbb feladataként je­lölte meg a beszámoló a szüksé­ges szemes- és szálastakarmány I termelését. A takarmánynövények i **»"> egybeesik az egyéni kaszálásánál, betakarításánál job.\e‘^kkel is. Jó jelként említette, ban vegyük igénybe a gépállomá- ho?f, a, mostani ^számadó köz­gyűléseken termelőszövetkezete­inkben mind többet foglalkoznak az állattenyésztéssel. A tanácskozás hiányosságaként említette, hogy kevés szó esett a gátló tényezőkről. Arról, hogy ter­melőszövetkezeteink egy részében nincsenek megfelelő férőhelyek, az építkezéseknél anyaghiányok mutatkoznak. Tanácsként mondta, hogy sokoldalúan lehet ezen segí­teni a kellően ki nem használt, elhagyatott gazdasági épületek át­építésével, s azok anyagainak fel- használásával, a szénporos tégla­égetéssel. Felhívta a figyelmet a tervszerű takarmánytermelés fon­tosságára. Megengedhetetlen — mondotta —, hogy termelőszövet­kezeteink egy részében szarvas­marhaállományunk alaptakarmá­nyát a tápértékben gyenge pelyva, Szép nagy raktára van a- bél­megyeri Táncsics Tsz-nek Fás­pusztán Valamikor ebben a rak­tárban a gróf búzáját tárolták, a meggyötört, hajszolt cselédeknek persze szép kevés jutott belőle, De ez a múlté. Csak úgy véletlenül találkoz­tam id. Szegedi Pál elvtárssal, aki a Táncsics Tsz raktárosa. Ala­csony, sovány, ötvenkilenc éves, léséhez, az anyagi szükségletek ki- százalékos hadirokkant ember, elégítéséhez több hús, zsír, tej, I Ha végignéz az ember raj­élelmiszerre van szükség. Példák- J ^ anelkül, bogy megszólaltat- kal bizonyította, hogy tehénállo-1 nank> már 15 Elismerhető benne rendsodrókat, szállítási eszközöket. A továbbiakban az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek segíté­séről beszélt Szentiványi elvtárs. I F.lmondotta: el kell érni, hogy a I jövő é melőszövetkezeteknek is legyen meg a közös szarvasmarhaállo­mányuk. Az új belépőkből hozzá­értő tagokat osszunk be az állat- tenyésztésbe. Befejezésül a teléltetés fontos­ságára hívta fel a figyelmet. Ter­melőszövetkezeteink vezetőinek, állattenyésztőinek, a gépállomási, termelőszövetkezeti mezőgazdá­szoknak, valamennyiünknek, első­rendű kötelessége most állatállo­mányunkat veszteségmentesen át- _ ^ tel eltetni. Dolgozzunk úgy, hogy a ZalrZifélék 'és kul^Hca^z^teZi teli időszak alatt se csökkenjen fci_ Egyes termelőszövetkezeteink az állatállomány részére nem tar­a volt grófi cseléd. Életének java- ) részét, vidám fiatalságát a gróf \ birtokán mint béres, majd pará- j déskocsisként élte le. Sőt a múlt ; uraiért, a grófokért és bárókért a j féllábát is oda kellett adni az el- i bő világháborúban. A fáspusztai i „gróf úr”, hogy megmutassa nagy- ! lelkűségét, emlékművet állíttatott j fel Fáspusztán az elesett cselédek j emlékére és az árvák keserűségé­re. Ez volt a fizetség. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor Szegedi bácsin szarvasmarhatenyésztésünkben a tejhozam, ellenőrizzük, segítsük j üiékoIn”ak'e7egendőlbrák-'és‘ erő- az állattenyésztést, tartsuk be mindenütt az istállórendet, vezes­sük be a napi háromszori fejést, állatainkat takarmányozzuk meg­felelően. A beszámolót élénk vita követte takarmányt. A, továbbiakban arról beszélt, hogy a lehetőségeken.., Jjelül növeljük a kukorica ve­tésterületet, különösképpen a holdankénti termésátlagot. Gép­állomásaink agronómusai, a végignéztem. Szavai sok minden mást is elárultak, azt,, hogy a hosszú nyomorúságos évek után, tíz év óta ő is ember. Megbecsü­lik munkáját, de megbecsülik úgyis, mint régi harcost. A szövetkezettek jól tudják, Szegedi bácsi már nem bírja a nehéz mun­kát, de becsületessége közismert. Ezért bízták meg raktárosi teen­dővel. Aligha tudtak volna a szö­vetkezetiek Szegedi bácsinál jobb raktárost választani. Nehéz lenne azt a boldogságot leírni, amikor bemutathatta a Táncsics Terme­lőszövetkezet emeletes raktárépü­letét és az ott tárolt terményeket: Minden szavából érezte az ember, hogy az a raktár most már az övé is, a benne lévő gabonával együtt: A járás vezetői úgy beszélnek a bélmegyeri Táncsics. Tsz raktárá­ról, hogy a legtisztább az egész járásban. És ebben a legnagyobb része Szegedi bácsinak van. Csak így tovább Szegedi bácsi még sok-sok évig, jó erőben, egészségben, a közös gazdaság és saját maga hasznára. — Balkus — Jól dolgozik a begyűjtési állandó bizottság — nincs hátralékos MezŐberényben A több mint tízezer telket számláló Mezőberény község dol­gozó parasztjai mindenből száz százalékra teljesítették esedékes évi tervüket. A jó eredmények­ben nem kis része van a begyűj­tési állandó bizottság jól szerve­zett munkájának. A begyűjtési állandó bizottság tagjai rendszeresen megbeszélik a beadással kapcsolatos felada­tokat, a Oláh István elnökkel az élen, körzetükben elbeszélget­nek a hátralékosokkal. Oláh Ist­termelőszövetkezeti Ágoston János, az orosházi Dózsa ; dászok tegyenek meg Tsz állattenyésztője hozzászólásá­ban elmondotta, hogy szövetkeze­tük a Földművelésügyi Miniszté- úgy vélekedik a tagság és a veze- J Hum által meghirdetett országos tőség, hogy a szarvasmarhate- tejtermelési versenyben elsők kö­nyésztés „drága“, nem kifizetődő. Ezekben a termelőszövetkezetek­ben nem is termelik meg, de nem is hagyják, meg az állatállomány zé került. A borjúikat 120 kilo­grammos súllyal választják le. Ez évi éltetésből 20 darab üszőt ál­lítottak be továbbtenyésztésre. fejlesztéséhez szükséges takar- !Sasvári Ferencné- az orosházi Bá­rnál)} mennyiséget, az abrak- és Tsz fejőnője példákat mondott erőtakarmányt inkább a munka-! eJi. hogy ha a vezetőség, a tag­egységekre osztják szét. Pedig a ság keilően segít a tehenészetben, szarvasmarhaíenyésztés jövedel- J % nők is eredményes munkát tud- mezőségét számos példa igazolja. nak végezni. V A kétsopronyi Dózsa Tsz-ben ««■__. tehénre eső évi tejhozam el- I Dr‘ Simon Jozseí- a m€^e ve~ egy éri a 3500 litert. Nagyban előse­gíti ez. hogy a tagok részére a le­dolgozott munkaegységék után előlegként nyole forintot oszthat­tak. hogy a mostani tervkészítésben méltó helyet kapjon a takarmány­termelés, állítsák a vetésforgóba, három-négy százalékkal növeljük a lucernavetési területet. Felhívta a figyelmet, hogy minél több fia­tal munkaerőt vonjanak be szö­vetkezeteink az állattenyésztésbe, eredményességét ennek a Mező­hegyes! Törzsállattenyésztő Álla­mi Gazdaság példájával támasz­totta alá. A tanácskozás Nánási [ Illés, a megyei tanács VB mező- gazdasági igazgatósága vezetőjé­nek zárszavával ért véget. Farkas Sándor mezőgaz- ván a Petőfi Tsz tagja kom- mindent, munista becsülettel dolgozik az­Súlyos hiányosságként említet­te, hogy rosszul tartják, takarmá- nyozzák a beadásra, levágásra ke­zető szakállatorvosa az alapvető állattenyésztési és egészségügyi szabályok betartására hívta fel a figyelmet. Ismertette a fertőző be­tegségek leküzdésében, visszaszo­rításában elért eredményeket. El­mondotta, hogy a betegségek meg­akadályozása nagyban függ attól, hogyan gondozzák, takarmányoz- rülő szarvasmarhákat, amelyek- j zálc az állatokat, milyen az elke­nek az átiagsúlya az értékesítés- lyezésiik. kor igen alacsony. Az előző évi- I Sülé Ferenc, az Orosházi Já- hez viszonyítva elért 4,4 százaié- 1 r£si Tanács főállattenyésztője a kos emelkedés szarvasmarhaállo- ■ szarvasmarhatenyésztés fejlődésé- mányuk fejlesztésében sem kielé- [ ről adott számot. Példaként hozta gítő. A tehénállomány csupán az1 fel, hogy a békéssámsoni Vörös összállomány 43,5 százalékát te- j Csillag Termelőszövetkezetben szí ki. A mi megyénkre is jellem- j egy évvel ezelőtt tehenenként 2.3 Ző, hogy a rossz takarmányozás, j utert fejtek, ez évi zárszámadás­ért, hogy a szövetkezetek példá­jára az egyénileg dolgozó parasz­tok is tiszta lappal kezdjék az “j évet. Különösen sokat segít a begyűjtésben Szász Józaefné négy- holdas, és Balogh Ferenc ugyan­csak négyholdas állandó bizott­sági tag, akik személyes példa- mutatásukon kívül körzetükben állandó népnev^Pnunkávnl segí­tik a begyűjtést. Az ő jó mun­kájuknak köszönhető, hogy Me­zŐberényben a múlt héten tíz egyénileg dolgozó paraszt teljesí­tette jövő évi sertésbeadását. Többek között Szokola János 12 holdas és Virág Mihály 11 holdas gazda tett eleget jövő évi sertés­beadásának. MezŐberényben la ter­melőszövetkezetek és egyéniek nagyobb mennyiségű baromfit is adtak már be a következő évre. A jő osztás örömére A Moravszki Tsz-ben — Med- gyesegyháza közös gazdaságában — csütörtökön este tartották meg a zárszámadási közgyűlést. A szö­vetkezetiek jó gazdálkodását bi­zonyítja, hogy két forint hiján 60 seprűeirok és dohány kiváló ho­zamának tulajdonítható. A jó osztás örömére a szövetke­zet tagsága-'közös vacsorával egy­bekötött mulatságot rendezett Az évzáró lakomán az a hat volt — A Bartók-emlékév során a Magyar Hanglemezgyártó Válla­lat megkezdte a világhírű zene­szerző nagyszabású műveinek fel­vételét. Mikrobarázdás lemezre vették a Concertot, még ebben a hónapban sor kerül a Táneszvit, a Magyar képek és a Divertimento című művek ugyancsak mikroba­rázdás felvételeire. A műveket 1956-ban hozzák forgalomba. — AZ ORSZÁGOS gyorsíró és gép­író versenybizottság közlése szerint a dolgozók 1355. évi gyorsíró és gép­író versenyén Békés megye ver- j .,, i rked k halleatók senyzőt közül gyorsírásból Hajdú Ju- Éietevel ismerkednek a hallgatok, lla, az Orosházi Városi Tanács dói-! De nem üres a klubhelyiség forintot ér egy munkaegységük, j egyéni paraszt is részt vett, aki- Készpénzből 23 forint jutott egy- j két a zárszámadási közgyűlésen egy munkaegységre; Ami főként I fogadtak maguk közé a tsz em- a szerződésre termelt cukorrépa, | béréi. Á gyulaiak kedvenc szórakozóhelye c a járási kultúrtere^fn^x^’^ A hűvöe idő beálltával megele­venedett az élet a gyulai járási kultúrotthonfcan. A klubszobában havonta kilenc előadást tartanak, ahol főleg magyar és szovjet iro­dalommal, valamint a szovjet nép nem megfelelő elhelyezés, hiányos gondoaás, a satnya fejlődés követ­keztében igen sok növendékmar­ha selejtezési*, kényszervágásra került. A borjak a korai leválasz­tás miatt elsatnyultak. Ha egy rí­nál pedig már 11.6 literes fejési átlagról adhattak számot. Elmond­ta, hogy a Járás termelőszövetke­zeteinek állattenyésztésében egy­re jobban helyt kémek a fiatalok és a női dolgozók. Számos ter­szét sikerült is felnevelni, azok naelőszovetkezetet említett meg — csak három—három és fé! éves ko- a csorvási Vörös Október-t, a bát­rukban váltak tehenekké. komlósi Viharsarkot és másokat Szentiványi elvtárs beszámoló- —, ahol a gazdálkodás be vét dó­jában feladatként szabta meg, | nek, jövedelmezőségének többsé- hogy termelőszövetkezeteinkben az gét az állattenyésztés, a tehéntar- állatgondozókat, brigádvezetőket j tás adta. állandósítsuk. Ahhoz, hogy állat- A tanácskozás tanulságait gozója lett a legjobb, gépírásból Pa- lyik Mária, a békéscsabai MTH 611-es sz. intézet dolgozója; Szlmonldesz Teréz Lenke, az Orosházi Járási Ta­nács dolgozója a 110 szótag lelem se­bességi csoportban országos viszony­latban a Ieglobb tanácsi versenyző díjat nyerte. — Franciaországban Piául Car- pita, volt dokkmunkás — aki haladó érzelmű emberek támo­gatásával filmeket forgat —, igen érdekes játékfilmet készített a varsói VIT-en egy francia fia­talember és egy lengyel lány sze­relméről. egyébkor sem: a hosszú téli es­téken sokan olvasnak, beszélget­nek és társasjátékokkal szórakoz­nak itt. Tizenöt különböző szakkörben csaknem négyszázan tanulnak A képzőművészeti kör tagjai heten­ként öt este gyakorolnak nagy szorgalommal. A fotós szakkör tagjai újabban a színes fénykép­nemcsak Gyulán, de a környéken is szeretik. Szorgalmasan ta­nulnak az úttörő népi együt­tes és fúvószenekar tagjai is. Egyre jobban értékelik Gyulán a balett-csoport munkáját s máris nagy az érdeklődés a karácsony esti műsoruk iránt Növekszik az. érdeklődés a természettudományi (ismeretek iránt is: Béres István tanár előadásait sokan hallgatják s a szép estéken százával gyűlnek össze s a tükrös távcső segítségé­vel nagy élvezettel figyelik a csillagokat. Ugyancsak itt tanulnak a me­zőgazdasági szakkör tagjai is. készítéssel ismerkednek. Rend- akik a legfejlettebb agró- és zoo­8zenesen próbál a népi együttes is. amelynek színvonalas műsorait technikai módszerekkel ismer­kednek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents