Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-18 / 297. szám
1955. december 18., vasárnap \ZiUauamU Hif%e „Vetélyt&rsak" Régi barátság fűzi egymáshoz • Sarkadi és a Mezőhegyesi Cukorgyár kollektíváját. Mindig kicserélik értesüléseiket — segítik egymást. Gyakran felhívják egymást telefonon is, hogy tájékozottságuk ne szakadjon meg. Egy ilyen beszélgetés hangzott el a napokban. Tringer Lajos főmérnök hívta a Sarkadi Cukorgyár főmérnökét. — Mi újság nálatok, hogy haladtok a tervteljesítéssel? — érdeklődött. — A tervet nehezen tudjuk teljesíteni, mert nagyon gazos a répánk — tájékoztatta Cirfusz elvtárs, a Sarkadi Cukorgyár főmérnöke. — Állandóan elrakódik a pakurapisztolyunk a fűtésnél. Segítsetek már és ha van egy tartalék belőle, azonnal küldjétek, vagy ha nincs, akkor csináljatok részünkre egyet. Nem is kell mondani, azonnal megnézték és a raktárban találtak egy tartalék pisztolyt, amit útnak indítottak, hogy segítsenek versenytársuknak. Mindkét üzem kollektívája érzi, hogy olcsóbban, kevés veszteséggel dolgozni, az egész népgazdaság érdekeit szolgálja. Nézzük meg, hogy a két gyár termelési adatait az üzem megindulása óta mit mutatnak? Sarkad Répafeldolgozásból többtermelés 520,00 vagon Cukorveszteségből megtakarítás 2,72 vagon Melasz cukortartalmának csökkentéséből megtakarítás 17,8 vagon Mezőhegyes 396,00 vagon 2,19 vagon 26.8 vagon A versenyértékelés adatai alapján a Sarkadi Cukorgyár dolgozói vezetnek. Természetes, hogy közben nem feledkeznek meg a legfontosabbról, a technikai színvonal emeléséről. Mekis elvtárs Is megemlítette beszámolójában a gyors diffúzió módszer alkalmazását. Ezt itt alkalmazták először az országban — ez büszkévé teszi őket. Ezzel a módszerrel a répaszelet kifőzését 48 perc alatt meg tudják csinálni, míg Mezőhegyesen, tudomásuk szerint, 60 perc szükséges. (Vannak gyárak, ahol ennél is több, 90—100 perc). Hogy mi ennek a módszernek az alapja, arról Baracsi Sándor elvtárs, a diffúziós brigád vezetője tájékoztat bennünket. — Egyenletes szeletvágás, edénytöltés és melegítés — mindez egyszerűen hangzik, azonban tudni kell azt is, hogy ez a brigád már évek óta együtt van. Baracsi Sándor pedig negyed évszázada, hogy ezen a poszton dolgozik és így jól ismeri már a gépeket, azt, hogy mikor, mit kell tenni. Hétfőn 7,5 vagon, kedden 6,5 szerdán két vagon répát dolgoztak fel tervelőirányzatukon felül. A műszakok közötti versenyben ők a legjobbak (csak kétszer nem teljesítette a tervét a műszak, a 95 napos üzemelés alatt). Hogy ki a legjobb a diffúziós brigádból — nem tud választani. — Mindenki jól dolgozik ■— mondja szerényen, de büszkén, mert brigádjáról mindenki elismeréssel beszél a vállalatnál. — Talán mégis Horváth János, Fekete József, Dobi Károly .;; ■— sorolja a neveket Leelőssy Kálmán, a műszak vezetője. .:. A két gyár kollektívája azzal akarja fenntartani további sikereit, hogy állandóan tájékoztatják ezek után is egymást a legjobb munkamódszerekről. A KV novemberi határozata nyomán, a műszaki brigád tagjai az új technika fejlesztéséért vívott küzdelemben egy olyan gépet szerkesztettek, amely csupán ebben az üzemben több százezer forintos megtakarítást eredményez majd. Szerdán délután már nemcsak a műszakiak, hanem a párt- vezietőeég tagjai is kibővített ülésen tárgyalták meg ezek alapján a jövő évi felkészülést, hogy az eléjük tűzött új feladatokat is megvalósítsák; — Nagy — 'Hátúit A Gyulai Harisnyagyár faliújságján olvastuk a következőket. A rajz szerint egy művezető beszélget Bállá Sándoméval, az üzem egyik dolgozójával. Művezető: Miért nem vigyáz! Már megint öt tucatból 40 hibás harisnyát csinált, Balláné: Jé, csak annyi?(!) Sírjunk, vagy nevessünk?! — kérdezzük a faliújsággal együtt. • A békéscsabai Brigád Moziról az a véleményem, hogy szinkronizált filmeket ott nem érdemes megnézni. Mindig az erkélyközépről szoktam megnézni a filmeket, de a mozi gépésze valakivel állandóan társalog és ketten túlharsogják a film mondanivalóját. Néhánynapos töprengés után rájöttem, hogy ezen lehetne segíteni. 1 Vagy máshová váltom a jegyet — mondjuk a földszintre. 2. Vagy a gépész beszéljen halkabban a társával. * Egy éve, hogy elsötétült a lépcsőház, valamint az épület folyosója a gyulai Erkel téri emeletes épületben. Abban az időben restaurálták az épület külső részét és korszerűsítették a belsejét. Cj Sihi-szivattyút szereltek be a szerelők, hogy az emeleten is legyen állandó vízszolgáltatás. De úgy látszik, elfelejtették bekötni a ' villanyhálózatba, mert azóta is szabadon lógnak a vezetékrészek végei és nem jár a motor, nem ég a villany. — Nincs árammérő — mondják a Város- és Községgazdálkodási Vállalat vezetői. — Nem is kértek — mondják a villanytelepen. — Az előző vezetők hibája — mondják mások és mig így keresik a felelősöket, addig a lakók sötétben botorkálnak éjszakánként a lépcsőházban és a folyosókon. Borkóstoló — Száraz tudósítás egy szegedi értekezletről — December 9-án Szegeden borbemutatót rendezett aCsongrád —Békési Borforgalmi Vállalat. A Szövetkezeti úti pincészetben stílusos dekoráció fogadja a belépőket, aszalódó szőlő girlandok, szüreti jeleneteket ábrázoló pannök keltenek kedvező han- guloitot. Mélyen bent a pincében már csak a mohos pincevirág, és a szúzakós hordók sorfala a legfőbb díszlet, viszont a levegő aromája...! Amíg a tekintet a homályba nem mélyed, hordók, hordók, nagyok és még nagyobbak, mind tele a homok és a hegyalja drága »verejtékével«. Isteni borgarázs! Vezetékén függő, tányérnélküli villanykörte fukar fénye alatt nyers deszkából ácsolt asztal terpeszti merev iksz lábait egy boltíves benyílóban. Az értekezlet első napirendjének színhelye. Székek nincsenek az asztal körül, de nem is fontos, itt más szokásban zajlanak le a megbeszélések. Mintegy húszon vagyunk itt, a bor- forgalmi, a tanácsi és szövetkezeti vendéglátóipar emberei,szállító és értékesítő vállalatok küldöttei, szakemberek, pincemesterek, borászok és a környező megyék napilapjainak kiküldött munkatársai. A tanácskozás jól kezdődik, percek alatt kolbászkarikákkal terhes szendvicsek borítják az asztalt, s a megjelentek tartózkodás nélkül nekilátnak. Minden szokásos bevezető nélkül a vállalat borügyi előadója egy kézmozdulattal figyelmet kér és már mondja is a mai megbeszélés célját, ismerteti a magyar bor hazai és határontúli becsületének példáit, ismertet a növekvő bortermelésről, a fogyasztók mind jobb ellátásáról. Arról is szó van, hogy megyénk fogyasztói nagyobb választékot kapnak a magyar borokból, a tőkén termett itóka nemcsak palackozva, hanem kimérve is kapható leszt az eddigi szalma- és egyéb mű- borokkal még a poharakat sem mossák, karácsony és újév előtt időszaki borkimérések nyílnak a nagyobb forgalomra tekintettel. — Jó borokat akarunk adni olcsón. — mondja az előadó —■ hogy mindenki hozzájusson... különben jöjjenek, győződjenek meg szavaim igazságáról. —Mindenki egy kis poharat kap és megindulunk. — Hát. ebbe nem sok fér — jegyzi meg szomszédom némi aggodalommal, ele a pincemester bujiiszalatti ravasz mosolya némileg megnyugtatja. Libasorba rendeződve botorkálunk a hordák kél sorfala között, s amint vezetőnk meg-meg áll, gyűrűbe zárkózunk mögé. — Először az idei termést mutatom be önöknek...ez a 400 akós hordó 14 fokos izsákit rejteget, de várfanak csak....tartsák a poharaikat! — A főborász fürgén tornázik fel a magasba, s mint szúnyog a csápját, úgy mélyeszti topóját a hordó nyílásába. Egy hosszabb szippantás, aztán már engedi te a finom levet, mutatóujja hegyével szabályozva a csargást. Csak egy korty- ravalót cseppent a poharunkba, és a megmaradt féllopóngh visszaengedi (?l) Apró gyöngyök pezsegnek a poharunkban, de mit nézegessük, úgyis csak félfog romló az egész. Jó, töltöttkáposztára való borocska, egy kicsit még savanyítás. A következő hordóból csengődit kóstolunk, aztán a kiskőrösi mutatkozik be, erre aranyszínű soltvadkertit szopogatunk, majd hegyen termett cs enger ivei olajozzak a torkunkat. Ibrányi, szendröi következik ... hm. nem te olyan kicsi ez a pohár! Változatosság kedvéért fehér borok után pirosat csepegtet a hosszúcsőrű lopó. — Mélykúti, ez már kitesz Uendős termés. — Nyelvsimogató, bársonyos csurgású lé, úgy csúszik belénk, mint az örök ifjúságot adó csodálatos elixir. Dél-Alföld drága nedűje, de jó helyre futottál! Gyöngyös vidék remeke gyújt tüzet bennünk... verpeléti, visontai.,. hogy otthon a csapból csurognál! Debrő és Domoszló áldott üzenete láttyen-csöppen a pohárba, pohárból a torokba... Szeged alant, a város alatt kanyarog a pince, mégis fennebb vagyunk a városnál, fenn az Olimposzon és mi vagyunk az istenek és... Tanácsok a könyvtárakért! Sok szó esett e lap hasábjain is azokról a tanácsi szervekről, amelyek úgy kezelik könyvtáraikat, mint tőlük idegen, s részükre megterhelő intézményeket. Ma viszont azokról a tanácsokról beszélünk, amelyek édes gyermekül fogadták el a hozzájuk tartozó könyvtárakat, s azok munkáját elvi, s anyagi segítségnyújtással is támogatják. Elsőnek ebből a szempontból a megyei tanácsot illeti a dicsérő szó, amely felfigyelve a József Attila olvasómozgalom jelentőségére az ifjúsági nevelés szempontjából, gyorsan segítségére sietett a Megyei Könyvtárnak, s 20 000 forintot adott részére könyvvásárlásra azzal a kikötéssel, hogy ebből legalább 10 000 forint értékben ifjúsági könyvet vásároljanak. — Csatlakozni fog (erre minden reális remény megvan) e segítő mozgalomhoz a Gyomai Járási Tanács is, amely ezen túl elvileg is jelentős segítséget ad könyvtárának. VB-ülés tárgyalja a kul- *’>rális kérdéseket, s a könyvtári problémákat is, ami módot ad a jogos panaszok felvetésére. Községek is dicsekedhetnek már szép könyvtárakkal, • ezek további fejlesztésére nem egy községi tanács áldoz is. Mezőhegyes 10 000 forintot adott az idén könyvvásárlásra. A Med- gyesegyházi Községi Tanács 7500 forintot tervezett be ez évben könyvek és polcok beszerzésére, Füzesgyarmat 1000, Szarvas község 1300 forinttal segítette a könyvtár fejlesztését. Kisebb községekben is mutatkoznak pozitív jelenségek. Csor- váson a községi tanács vállalta a padozat rendbehozatalát. Szeghalmon is lehet reméhii, hogy sor kerül a könyvtári bútorzát egyszínűvé festésére stb. Reméljük, hogy ez az egészséges kezdeményezés a jövőben a legtöbb községi tanács természetes gyakorlata lesz, hiszen mindannyiunk, de elsősorban az érintett község elsődleges érdeke a községi intézmények, így a könyvtár működése is, ez pedig a munkához szükséges feltételek biztosítása nélkül lehetetlen. Olvasd a Viharsarok Népét! Egy keresztrejtvényt küldtek be a napokban szerkesztőségünkhöz. Hogy lehet megtenni azt, hogy december 6-án kelt határozat alapján 1955. június 30-ig befizesse valaki az adótartozását? A választ mi sem tudtuk megadni, csupán azt, hogy e rejtvénynyel a megyei tanács pénzügyi osztálya V. 343—168—955. számú levele gondolkoztatta el az illetékest — megfejtése szerintünk nem ránk vonatkozik. — Szervisz pincemester, te vagy köztünk a borminiszter! — Igyanak kérem, ez szürkebarát. — Add barátom pincéd legjobb borát! — Mesebeli óriás csizmában lépkedünk, kicsi a világ...Badacsony egg lépés... Tokajban járunk már, jet a dombra, le a dombról, itt egy tőke, ott egy vessző, kicsit balra, vigyázz! kicsit jobbra..egy lépés egy pohár... Villány tüze forr bennünk...Alföld és Hegyalja, Szekszárd és Soprotnvidék...Hej! lliz/mg, muskotály, két frankos és bikavér!... Ez a pohár... ez a világ...! (..nem tudom, hogy jutottam haza). ■ Valahogy így irtani volna meg ezt a tudósítást, sajnos a fenti értekezletre nem engedett el tisztelt főszerkesztőm (bogi az isten bocsássa meg neki!). Tóth Gyula Megyénkben is meg kell oldani az üzemi dolgozók kollektív balesetbiztosítását A szociális gondoskodás állandó fejlődése lehetővé tette, hogy betegség esetén a dolgozó, vagy a családja minden nehézség nélkül hozzájuthat orvosi, kórházi, vagy szanatóriumi kezeléshez, s ha pihenésre, vagy üdülésre van szüksége, a Mátra, a Balaton és hazánk más tájainak üdülőiben nyerheti vissza munkaképességét. Ez a gondoskodás gazdasági fejlődésünk arányában egyre növekszik, de szükség van arra is, hogy a dolgozó — az állam segítése mellett — saját maga is járuljon hozzá anyagi helyzetének biztonságához. Az előírások be nem tartása, a gondatlanság, vagy figyelmetlenség miatt, sajnos, nem ritkák a balesetek, amelyek nem egyszer halállal végződnek. BácsI kai Jenő orvos engedély nélkül vezette autóját és elgázolta a motorkerékpáron szembejövő Papp j Ferenc orosházi molnársegédet. i Papp a helyszínen meghalt, a pótülésen utazó felesége komoly sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenül járt molnársegéd balesetre biztosítva volt, aminek alapján felesége 5 ezer forintot kapott a biztosítótól. Demeter Antal gyulai lakatossegédet villanyáram ütötte agyon. Ugyancsak 5 ezer forintot kaptak hozzátartozói. Akadnak „szerencsésebb” balesetek is, amikor a kéz, a láb, a szem sérül meg, vagy bénul meg. Ilyenkor a baleset súlyossága arányában kap a biztosított kártérítést. Arató Mihály, a Békéscsabai István-malom dolgozója jobb hüvelykujjának sérüléséé kapott 2500 forintot. Az üzemi dolgozók igen szívesen veszik igénybe a balesetbiztosítást, mert baj esetén komoly segítséget nyújt és amellett havi 4 forintos díj nem jelent megterhelést. Eddig megyénk üzemeiben kollektiven vettek részt a dolgozók balesetbiztosításban, ami az utóbbi időben megszűnt, mert az illetékesek nem nyújtottak segítséget a díjak beszedéséhez. így történt, hogy amikor a Békéscsabai Téglagyár dolgozóinak kollektív biztosítása emiatt megszűnt, az egyik szerencsétlenül járt dolgozó hozzátartozói a halálos baleset után nem kapták meg a biztosítási összeget. A dolgozót vagy hozzátartozóját nem érné ilyen tetemes kár, ha megtalálnák a módját a díjak beszedésének és a kollektiv bal- 1 eset biztosítás folytatásának.
