Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-16 / 295. szám

2 P»53. december 16., péntek ViUtvuaifilt hifit Az ENSZ nagyjelentőségű napja A Biztonsági Tanács és a közgyűlés ülése New York. Szerdán este kezdte íneg nagyjelentőségű' ülését az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ame­lyen A. A. .Szoboljevnek, a Szov­jetunió képviselőjének javaslatá­ra, az előző esti eredménytelen szavazás után ismét napirendre tűzték a tagfelvételi kérdést; A Szovjetunió küldötte a ko­rábban elfogadott brazíliai—újzé- landi előterjesztéshez hasonló ha­tározati javaslatot nyújtott be. Ez a javaslat a következő tizenhat ország felvételét indítványozta: Albánia, Jordánia, Írország, Por­tugália, Magyarország, Olaszor­szág, Ausztria, Románia, Bulgária, Finnország, Ceylon, Nepal, Libia, Kambodzsa, Laosz és Spanyolor­szág. Ezután szavazásra bocsátották a szovjet határozati javaslatban feltüntetett tizenhat ország tagsá­gának kérdését. Jóváhagyták mind a tizenhat ország ajánlását az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételre. A szovjet határo­zati javaslatot egészében nyolc szavazattal, három tartózkodás mellett (Egyesült Államok, Bel­gium és a csangkajsekista küldött) fogadták el. A szovjet javaslat alapján ho­zott nagyjelentőségű határozat szövege a nyugati hírügynökségek szerint a következő: Miután a Biztonsági nács figyelembevéve a köz- gyülés 1955. december 8-i gyarorszag, Olaszország, Ausztria, Románia, Bulgá­ria, Finnország, Ceylon, Ne­pal, Libia, Kambodzsa, La- osz, és Spanyolország — ja­vasolja a közgyűlésnek a felsorolt országok felvételét“. Közvetlenül a szavazás után az amerikai küldött újabb határoza­ti javaslatot terjesztett elő, amely­ben kérte: a Biztonsági Tanács ajánlja a közgyűlésnek, hogy leg­közelebbi, 1956-os ülésszakán ve­gye fel Japánt az ENSZ-be. A Szovjetunió küldötte ekkor kérte az ülés felfüggesztését, hogy megvizsgálhassa az amerikai ja­vaslatot. Az elnök azonban az ülés felfüggesztése előtt szavaza­tuk megindokolására megadta a szót a küldötteknek. Egyúttal be­jelentette, hogy a közgyűlés az éjszaka folyamán rendkívüli tel­jes ülést tart, hogy jóváhagyja a Biztonsági Tanács ajánlását,. Munro elnök ezt az ajánlást „tör­ténelmi jelentőségű döntésnek” minősítette. A szavazatindoklási felszólalá­sok során elsőnek Dixon, Anglia küldötte lépett az emelvényre. Elégedettségét fejezte ki a Szov­jetunió új határozati javaslata fö­lött és azt mondotta, hogy ez a Ta- javaslat „jó előjel”, Dixon „emlé­kezetes napnak” minősítette a Biztonsági Tanács szerdai ülését, határozati javaslatát az új tagok felvételéről, külön-kü- lön tanulmányozta a követ­kező országok felvételi ké­relmét: Albánia, Jordánia, Írország, Portugália, Ma~ egyidejűleg azonban támogatta az új amerikai javaslatot, Munro, mint újzélaiuli küldött, szintén elégedettségét fejezte ki a tanács döntése miatt, amelynek — mint mondotta — »igen nagy visszhangja lesz és megszilárdít­ja az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét.« Munro sajnálkozását fe­jezte ki, hogy Japán kérdése most nem rendeződött. Ezután A. A. Szoboljev,; a Szov­jetunió képviselője indokolta meg szavazását. Szoboljev kifejtette, hogy a jóváhagyott megoldás nem ideális, azonban mégis nagy lépést jelent előre, amennyiben az ENSZ-ben kiszélesíti a nem­zetközi együttműködés alapjait és ismételten megerősíti a kü­lönböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének alap­vető elvét. Ez a döntés minden bizonnyal megjavítja majd a légkört, és elősegíti a függő prob­lémák megoldását — mondotta Szoboljev. Az ülést ezután ismét felfüg­gesztették, majd a megnyitás után Szoboljev kérte, hogy az amerikai határozati javaslat fe­letti vitát csütörtökön délután tizenöt óráig napolják el. Az in­dítványt hét szavazattal elfogad­ták. A Biztonsági Tanács szavazatainak megoszlása Az AFP összeállítást közölt, amely ismertette, hogyan szava­zott a Biztonsági Tanács a ti­zenhat ország felvételét javas­ló szovjet indítványról. a vasasatok hixalanáhél Munkában a begyűjtési állandóbizottság Még a múlt héten történt... A csorvási tanácsháza folyosóján vagy harmincán szoronganak egy asztal körül. Valaki az embergyűrű mélyén hangosan számol, beszél, csendet kér, s nagyobb pénzösszeget ad át... nem éppen az Érkezési sorrendben. Nehéz itt sorrendet tartani... — Mi történik itt? — kérdezzük egy jól megtermett hivatal­noktól, aki — mint később megtudtuk — Lászlóffi László begyűj­tési csoportvezető. — Itt kérem — válaszolja készségesen — Gyemengyi Ádám, az Állatíorgalmi Vállalat felvásárlója számolja el a gazdákkal a ma beadott sertések árát. A mai átvétel eredménye: 108 hízottsertés. — Ez igen, ez szép eredmény! —mondjuk elismeréssel. — Egyébként Gyemendi Adóm, a begyűjtési állandó bizottság elnöke — folytatja Lászlóffi László. Nagyon jó kapcsolata van a termelőkkel. Naponta találkozik, beszélget velük. Persze nemcsak a sertés- és vágómarha — hanem egyéb — a tojás-, baromfi- és a leibeadásról is. Ennyi jótuiajdonsag után csak meg kellene kísérelni a szóvál­tást Gyemendi Ádámmal. Ki is bújik a bolyból, de jóformán csak égy percre. Alig mond valamit az állandó bizottság munkájáról, már siet is vissza. Jóformán csak azt sorolja el, hogy Seres Fe­renc. Csipák Ferenc, Csuvár Imre és Kiss Pál aktívan dolgoznak az állandó bizottságban. Sokat foglalkoznak a dolgozó parasztok­kal. Mindig mindenből előre teljesítik beadási kötelezettségüket, ezért súlya van szavuknak. Seres Ferenc és Csuvár Imre már a jövő évi sertésbeadásukat is teljesítetté!«. A rövid felvilágosítás után a begyűjtési csoport helyiségében a begyűjtési állandó bizottság ülésein felvett jegyzőkönyveket for­gatjuk. Valaczkai Ferenc kivételével valamennyi állandóbizettsági tag nevével találkozunk, ö az egyetlen, aki nem látogatja a hátra­lékosokat. Pedig még 160 körül van azoknak a száma, akik tojás­ból, baromfiból, vagy sertésből nem teljesítették beadási kötelezett­ségüket. Seress Ferencről és CsiQak Ferencről viszont azt olvassuk az egyik jegyzőkönyvből, hogy mindketten vállalták: november 7-re egész évi beadásukat teljesítik és utána húsz-húsz dolgozó paraszttal teljesítetik az évi beadást. Amit Ígértek, azt fölösen telje­sítették is Még Kiss Pálról is meg kell emlékezni. Ő tanyán lakik, ott választották meg tanácstagnak, s ott vállalt egy körzetet, ahol egymásután tartja a kísgyűléseket és beszélgető esteket szervez. Sok más mellett a begyűjtés teljesítése ezeken a beszélgetéseken a fő téma. Nem volna egész ez a a kis riport, ha nem említenénk meg még azt is, hogy Lászlóffi László mozgósító plakátot készített, amelyek a község különböző helyein kiragasztva arra hívják fel a figyelmet, hogy senkise vigyen át adósságot a következő évre. Ebben a szellemben munkálkodik a három begyűjtési megbízott is. Hogy milyen eredményre vezet az ő és az állandóbizottsági tagok erőfeszítése, azt majd abból tudjuk meg, hogy szégyenszemre há­nyán nem lépik át az új esztendőt tiszta lappal. K. I. Tizenegy ország felvételét egy hangúlag megszavazták. Albániá­nál a belga, az amerikai és a csangkajsekista küldött tartózko­dott a szavazástól, Magyarország felvételénél az Egyesült Államok és a csangkajseídsták küldötte tartózkodott. Ez utóbbi ismét­lődött meg Románia és Bulgária esetében is. A Spanyolország fel­vétele fölött tartott szavazásnál a csangkajsekista tartózkodott. A közgyűlés éjszakai ülése Miután a Biztonsági Tanács el­fogadta a Szovjetunió nagyje­lentőségű javaslatát a tizenhat ország ajánlásáról, newyorki idő szerint este 9 óra 34 perckor összeült a közgyűlés teljes ülé­se, hogy döntsön a tagfelvételi kérdésben. Az ülésen a Délaf­rikai Unió kivételével — amely­nek küldötte kivonult a jelen­legi ülésszakról — valamennyi küldöttség megjelent. A hallgatóság közül többen, mint nem tag-ország megfigyelői jöttek el és ENSZ-tagként távoz­tak az ülésről. Az AFP tudósí­tója megjegyzi, hogy a népi de­mokratikus országok megfigye­lői is jelen voltak. Az AFP ENSZ-tudósítója meg­jegyezte, hogy »rendkívül lelkes, ujjongó légkör uralkodott majd­nem valamennyi küldöttség ré­széről ezen a teljes ülésen — a szervezet megalakítása óta 555. ülésén — amely történelmi je­lentőségű marad az ENSZ év­könyveiben. Valamennyi kül­dött, mielőtt az esti ülés meg­nyílt volna, melegen üdvözölte az újonnan felvett országők kép­viselőit, akik mindezideig csak az állandó megfigyelő címével rendelkeztek.« A szavazás igen gyorsan bo­nyolódott le, mindössze negyven­négy percet vett igénybe. Párté plté* OfáSsné elvtársnő tudja a kötelességét Amint benyitottam a körösladá- nyi bölcsődébe, úgy néztem széj­jel az átalakításban lévő épület­ben, mint aki eltévedt. — Kit keres az elvtárs? — ri­adtam fel egy középmagas, göm- bölyded alakú, őszhajú asszony hangjára. Ott állt az udvaron fe­hér köténye alá dugott kézzel, s kissé fázósan várta, hogy odaér­jek hozzá. Mondom aztán, hogy Oláh Jánosné elvtársnőt keresem. Mosollyal is, szóval is jelezte: ő az és tessékelt befele, mert csak csípős ez a december. Különösen megreszketteti azt, aki a tűzhely mellől, a meleg konyhából sza­ladt ki, mint Oláhné elvtársnő. Az ő ízletes íőztjén fejlődik, nő itt a sok apróság. — Most egy kicsit szűk a he­lyünk — magyarázza az elvtársnő — az átalakítás miatt. Alig vár­juk már, hogy rendbe tegyék az épületet. Nem tudom, miért hagy­ták abba?... Aztán a községi pártalapszerve- zet újjáváiasztásának előkészíté­séről beszélgettünk. Ez sem ide­genebb Oláhné elvtársnő előtt,mint a bölcsőde. Bár nem pártvezeíő- ségi tag, hanem pártcsoportbizal- mi. 1950 óta közmegelégedésre végzi ezt a nem könnyű, de hálás, szép feladatot. Átélt már néhány vezetőségválasztást, tudja mi af kötelessége. Még csak egy hete, hogy a köz­ségi pártbizottság összevont pártcsoportbizalmi értekezleten ismertette a vezetőség újjáválasztásával kapcsolatos tennivalókat Oláh Jánosné elvtársnő már meg­látogatta és elbeszélgetett csak­nem mind a 16 hozzátartozó tag­gal. És ki tudja még hányszor be­szélget velük a vezetőségválasztó taggyűlésig? Különösen Kutas Papp Gábor, meg Csák Gyula elvtárssal, akik az utóbbi időben bizony el-elmaradoztak a párt­taggyűlésről. Olyan elfoglaltsá­gokra hivatkoztak legutóbb is, a- mit a legjobb akarattal sem lehet elfogadni indoknak. Távolmaradá­sukban az az igazság, hogy egy kissé elkényelmeskedtek, s túl messzinek találják a községben lévő párthelyiséget a Rákosi-te- leptőL Egészen más a helyzet Bakk Lajossal és feleségével, az- tón Bakk Józseffel, Bakk István­nal és a többiekkel, akik el nem maradnak a pártrendezvényekről, ha csak valami rendkívüli ese­mény meg nem gátolja ebben őket. Ismerik jól a pártszervezet életét, 1 vezetőség munkáját, s már jó előre gondolkoznak azon. hogy mint legyen az újjáválasztáskor, kikkel erősítsék a pártvezetősé­get. Szükséges is ez, mert bizony a tavaszi vezetőségválasztáskor nem voltak elég. következetesek és igé­nyesek. Nem elég alapossággal és körültekintéssel nézték meg, hogy kire bízzák az alapszervezet veze­tését. Ezért kellett azóta már több esetben kiegészíteni a vezetőséget Egyes elvtársak ugyanis visszaél­tek a bizalommal, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az elmúlt hónapok során a párt­tagok is felismerték, hogy a gya­kori változás a vezetőségben a pártszervezet munkája, a tagok aktivitása és a tömegkapcsolat ro­vására megy. Ezért magyarázza fáradhatatlanul Oláhné elvtársnő a csoportjába tartozóknak, hogy jól meggondolják kikre szavaznak majd, kikre bízzák a csaknem két­száz tagú alapszervezet vezetését. Felhívja a figyelmüket, hogy olyan elvtársakkal kell erősíteni a vezetőséget, ’akikben a becsületes­ség a nép ügye iránti hűséggel s a tudás a szorgalommal, helyt­állással párosul, akiknél a szó és a tett egyet jelent. Mert bizony sok feladat hárul az új vezetőség­re. Az eddigieknél jobban kell törődjön az egyes párttagok, s a pártonkívüliek problémáival. Az alapszervezet tagjai között is van­nak olyanok, akiket sérelem ért már évekkel ezelőtt, a pártszerve­zet nem igyekezett orvosolni sé­relmeiket és ezért csak éppen az­zal fejezik ki a párthoz való tar­tozásukat, hogy a tagsági díjat kifizetik. Ez pedig kevés. Az elkö­vetkezendő évek nagy feladatai — a szocializmus építése, a mező- gazdaság szocialista átszervezése — aktív tevékenységet igényel a párt minden egyes tagjától, min­den becsületes pártonkívülitől, aki jólétet, megelégedést akar önma­gának, családjának, egész dolgozó népünknek. Kukk Imre N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov sajtóértekezlete Delhiben Delhi. (TASZSZ) N. A; Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov decem­ber 14-én Delhiben sajtóértekez­letet tartott az indiai és a Delhi­ben tartózkodó szovjet és külföldi újságírók részére. A sajtóértekez­leten több, mint százötven újság­író volt jelen, a legnagyobb In­diai, szovjet és külföldi lapok és hírügynökségek képviseletében. Az ENSZ 11. ülésszaka 1956. november 15-én, New Yorkban kezdődik New York. Az AFP jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés főbi­zottsága szerdai zárt ülésen úgy határozott, hogy javasolja a köz­gyűlésnek: a következő, 11. ülés­szakot 1956. november 15-én nyis­sák meg New Yorkban. A főbizottság javaslatát a köz- I gyűlésnek még jóvá kell hagynia. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle novem­beri száma közli a Központi Veze­tőségnek az irodalmi életben mu­tatkozó jobboldali jelenségekről szóló határozatát. A folyóirat szer­kesztőségi cikke — a Központi Ve­zetőség novemberi határozata alapján — iparunk műszaki szín­vonala emelésének feladataival foglalkozik. Komor Imre írása az Októberi Forradalom történelmi jelentősé­gét méltatja. Kálmán István cik­ke a Szolnok megyei pártszerveze­teknek a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos tapasz­talatait ismerteti. Réti László írá­sának címe: Az első orosz forra­dalom és a forradalmi baloldal ki­alakulása a magyar munkásmoz­galomban. Tálas Barna a kínai mezőgazdaság szocialista átalakí­tásának sajátosságaival foglalko­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents