Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-15 / 294. szám

4 195;*. december 15., csütörtök Héfii rAWTÉL E T _____* Ko zma István ismét aktív tagja a pártnak Most, a pártszervezetek vezető­ségének újraválasztása előtt párt- szervezeteink egyik fő feladatuk­nak tekintik a párttagok aktivi­zálását. Különböző jó módszere­ket dolgoztak ki, az eddigieknél jobban mozgósítják a pártcso- portbizalmiabat a tagokkal való foglalkozásra, és bizottságokat hoztak létre azoknak a sérelmek­nek orvoslására, amelyek miatt eg) es elvtársak elmaradoztak a pártrendez* énvekről. Egy ilyen bizottság kereste fel Bucsán, Kozma István elvtársat is. aki azért maradt el már hosz- szabb idő óta a taggyűlésekről, mert sértőnek találta, hogy a pártszervezet vezetői nem fogad­ják el a jogos bírálatot, vagy ha szóban el is fogadták, nem vál­toztattak a bírált hibákon. Mi­után a bizottság hosszasan elbe­szélgetett vele, Kozma István elvtárs már részt vett és fel is szólalt a legutóbbi taggyűlésen. Nemcsak arra tett ígéretet, hogy ezután mindig rendszeresen részt vesz a taggyűlésen, hanem vál­lalta azt is. hogy felkeresi azokat az elvtársakat, akik még elma­radnak a tagdíjfizetéssel és a taggyűlésekről. Hasonló sértődöttség előfordul néhány elvtársnál más községek­ben is. Ezért helyes, ha a párt- szervezetek a bucsaihoz hasonlóan bizottságot hoznak létre, amely­nek tagjai megmagyarázzák a megsértődött elvtársaknak, hogy a hibák nem szűnnek meg, ha­nem inkább nőnek távolmaradá­suk miatt. Sokkul jobb, ha állan­dóan részt vesznek a taggyűlése­ken, és következetesen, segítő bí­rálattal küzdenek a hibák, a visz- szásságok ellen. Ha nem tudják leküzdeni ezeket, akkor levélben, vagy személyesen kérjenek se­gítséget a felsőbb pártszervektől, hiszen a szervezeti szabályzat minden párttagnak biztosítja a jogot, hogy beadványt küldhes- senek a felsőbb szervekhez. Koz­ma István elvtárs is rájött, hogy helytelen módszert követett, mert a hiba, hiba marad elmaradása után is, és nemcsak neki, hanem az egész párttagságnak, az egész községnek árthat. Felismerte, hogy a kommunistát nem a meg­hátrálás, hanem a tántoríthatat­lan harcosság jellemzi. Példája ezért üdvözlendő és követendő azok részéről, akikben a sértő­döttséget még nem tudta legyőz­ni a harcos öntudat. \ Német S-ocialista Egvségpárt életéből A pártcsoportok néhány módszeréről A „Neues Deutschland” egyik [ cikke foglalkozik Németország Szocialista Egységpártja csoport­jainak munkájával s megállapít­ja, hogy a Politikai Bizottság 1953- as áprilisi határozata óta lénye-! ges változás van a párt szervezeti j munkájában, élénkült a pártcso­portok tevékenysége, javult a párttagok és pártonkívüliek kap­csolata a termelésben. A Berlin-Lichtenbergi Állami Építő és Szerelő Vállalat párt- j csoportjai például a pártonkívüli! munkásokat is meghívták a párt- j csoportértekezletre. A II. üzem-1 egység pártcsoportjának értekez- I létén 23 pártonkívüli jelent meg. Az üzem bizalmijai a politikai helyzet ismertetésével egyidőben foglalkoztak a gazdasági felada­tokkal és kérték a pártonkívülie- ket is, mondják el véleményüket a kommunisták munkájáról, te­gyenek javaslatot a hibák kijaví- j tására. A pártonkívüliek őszintén | elmondták, mit helyeselnek és sok jó javaslatot tettek. Az eszmecse­re során a párttól eddig távol álló | emberek is fellelkesedtek s csat? i lakoztak a vezetőség javaslatához, hogy 300 000 D-márkát takaríta- j nak meg és külső segítség nélkül! végzik a korszerűsítéseket. A cikk a továbbiakban a kom­munisták helyes elosztásával fog­lalkozva megemlíti, hogy igen jó j a freitali „1945 május 8” Nemes- I acél Művek párttagjainak kapcso­lata is a pártonkívüliekkel. A párttagok nem elégszenek meg azzal, hogy példásak a politikai és szakmai munkában, meg a ma­gánéletben, hanem erre nevelik Teljesíietiék j DISZ-megbizaiásukat A Békéscsabai Vasipari Vál- j lalat DISZ-szervezete alig há­rom hete, hogy újjáalakult. Már ott a taggyűlésen a válla­lat igazgatója, Mázsa elvtárs arra kérte a fiatalokat, hogy vállaljanak védnökséget a vas­gyűjtés felett. A tagok Török Dezső fiatal mérnököt bízták meg a vasgyűjtés megszerve­zésével. A DISZ-tagok sikerrel hajtották végre az első meg­bízatásukat. Eddig 11 900 kiló vasat és 2800 kilogramm önt­vényt gyűjtöttek össze. Ebben a munkában nagy érdemük van a vezetőségi tagoknak; Gyar­mati Józsefnek és Kristóf Pál­nak. Mázsa elvtárs, a vállalat igazgatója, társadalmi munká­val műszaki segítséget adott. a pártonkívülieket is. Az elektro- acél műben három műszakban dolgoznak. A párttagok úgy kér­ték a beosztásukat, hogy minden műszakban legyen erős pártcso­port, amely példamutatással és neveléssel a pártonkívülieket is jó munkára serkenti. — Egy pártbizalminak az a leg­fontosabb, hogy mindig tisztában legyen az eseményekkel, azonnal véleményt mondjon arról és ala­posan tisztázza a téves fogalma­kat — vélekedik Kari Neumann 54 éves öntő és így is jár el. Neu­mann már 33 éve szervezetten harcol a munkásosztály ügyéért, régi harcos és nem fárad el. Ér­zi, hogy munkájára nagy szük­sége van a pártnak. Nemcsak a felvilágosítást végzi jól, hanem kiváló szakmunkás is, aki állan­dóan képezi magát. Az üzem párttagjai, a pártcso­portok munkájának szilárdításá­val jelentős termelési eredmé­nyeknek vetették meg az alapját. Az I. számú kohó kezelőszemély­zete már 1953 harmadik negyedé­ben a legjobb eredményt érte el az egész NDK-ban, egy csupa fia­talokból álló brigád pedig a har­madik helyre került. Az olvasztá­rok 1954 elején elmaradtak a ter­melési terv teljesítéssel. A Neumann pártcsoport egyik tagja felhívta az olvasztárokat: csökkentsék az adagidőt 15 perc- oel. A felhíváshoz a párttagok, majd a pártonkívüliek is csatla­koztak. Hamarosan megszüntették az elmaradást. « Nálunk is vannak hasonlóan jól dolgozó pórtcsoportok, de akad­nak jócskán olyanok is, ahol még formális a munka, ahol a párton­kívüliek alig veszik észre, hogy az üzemben párttagok is vannak. Ezen kell sürgősen változtatni. A két német üzem kommunistáinak példája követésre méltó, ezt a munkastílust követeli meg ipari üzemeinkben, de a termelés min­den ágában dolgozó kommunis­táktól a Központi Vezetőség hatá­rozata. A német elvtársak példája árrá is nevel bennünket, hogy a pártcsoportok jó politikai és ter­melőmunkájának az az eredmé­nye, hogy egyrészt a pártonkívü­liek jobban bíznak a pártban, másrészt jobban halad a munka. A pártcsoportok fontos szerepet játszanak a termelés fellendíté­sében. A pártcsoportokfoan, a párt legalsóbb egységeiben mozgósít­hat legjobban a kommunista a munkatermelékenység fokozására, az új technika alkalmazására. A pártcsoportoknak van a legköz­vetlenebb kapcsolatuk a párton­kívüliekkel, hiszen egy munka­helyen dolgoznak, jól ismerik egy­mást és egymás munkáját. A pártszervezeteinknek éppen ezért nagy gonddal kell fokozni a pártcsoportok munkájának szín­vonalát, használják fel ehhez a német elvtársak példáját is. A pártélet hírei Tovább erősödlek a szarvasi járásban a pártszervezetek A szarvasi járásban a párt- szervezetek vezetői és a pártcso- portbizalmiak egyre jobban tö­rődnek a párttagokkal. Bizo­nyítja ezt, hogy a legutóbbi taggyűlésen sokkal jobb volt a párttagok részvétele és aktivi­tása. Például a csabacsüdi Bé­ke Tsz-ben a novemberi párt­taggyűlésen megjelent a párt­tagok 85 százaléka, a korábbi 50—55 százalék helyett. A járás területén tovább ja­vult a pártszervezetek pártépí­tési munkája is. Mindjobban feladataik középpontjába állít­ják a pártonkívüli dolgozókkal való foglalkozást, tagjelöltekké való nevelésüket. S a járásban I lévő pártszervezetek a novem-; béri taggyűléseken 23 tagjelöl­tet vettek fel és 5 elvtársat tag-: oá minősítettek, Még van tennivaló a gyomai járásban Az eddigieknél erőteljesebb a pártépítési munka a gyomai Já­rásban is. A legutóbbi taggyűlé­sen a dévaványai Dózsa Tsz párt- szervezete három, az endrődi Dó­zsa Tsz pártszervezte pedig két tagjelöltet vett fel. Dícséretre- méltó ez, mert a tag- és tagjelölt­felvétellel tovább erősödik a párt- szervezet, újabb harcosokat nyer pártunk politikájának megvaló­sításához, s még szorosabbra fűzi pártunk tömegkapcsolatát. Min­den tagjelöltfelvétel azt bizonylt­ja, hogy pártunk a dolgozó tö­megekből gyökeredzik, onnan táp­lálja erejét, legyőzhetetlenségét. Éppen ezért hiba, hogy a gyomai járásban még mindig nem kielé­gítő minden pártszervezet tag- és tagjelöltfelvételi munkája. A no­vemberi taggyűléseken Is mind­össze tiz tagjelöltet vettek fel és hat elvtársat minősítettek pár­tunk tagjává a járás területén, A kisöreg* A pajtások nz utolsó tanítási napra készülődtek... Bol­dogan várták a percet, amikor a jól sikerült vizsgák után el­hagyják az iskola padjait, és ki­ki kedve szerint szabadon élvez­heti az ezernyi örömöt nyújtó nyári vakációt. Sokan már előre tervezgettek: mit is fognak csinálni, hogyan töltik el hasznosan a szép nyári napokat. Egyesek úgy határoz­tak, hogy gyakran kirándulnak, mások nyaralni kívánkoztak, hogv minél többet megismer jenek szép hazánkból. Sokat a munka csá­bított. • Tiávid István pajtás is sokat H gondolkozott: mit kezdjen szabad idejével, ö a hatodik osz­tályt végezte el.' s a tizenkettedik évét töltötte be a nyáron. Elég erősnek érezte megát a munkára, 8 úgy gondolta, akkor cselekszik igazán úttörőhöz méltóan, ha dol­gozni megy, segíteni a szülei­nek. Szülei az endrődi Rákóczi Tsz tagjai, és most ő is a tsz-be vágyott. És ide nem valami gyer­meki képzelet csábította, hanem az, hogy megmutassa: megállja a munkában is a helyét. A vizs­gák után néhány napot pihent odahaza. Az egyik este, amikor szülei hazajöttek a munkából, és a kis asztalhoz telepedtek vacso­rázni, Pista így szólt édesapjá­hoz: — Édesapám! Holnap 'reggel én is magukkal megyek dolgoz­ni a téeszhe. — Ugyan, ugyan, te gyerek... — szólt nevetve az apja. — Hát minek nézed te a napot? Nem való még ilyen lurkónak szerszám a kezébe. A munka nem gyerek­játék, fiam! — Tudom én azt édesapám. De bízom benne, hogy helytállók. — Bízol vagy nem bízol — fakadt ki az édesapja — de nem jössz! Megértetted? Itthon ma­radsz, és kész! Majd a tanya körül ellátod a munkát és vi­gyázol a malacokra. Pista nem tudott többet szólni, csak lehajtotta kócos fejét és el­merengve nézte a cipője orrát, mintha azon valami érdekeset fedezett volna fel. A szülők az asztal fölött egymásra néztek, majd apja Pista vállára tette ke­zét és szeretettel, vigasztaló han­gon így szólt: — Jól van, nö! Hát nem bá­nom, velünk jössz reggel, csak aztán szégyent ne valljuk veled. — Pista, mint a rugó, úgy pat­tant fel a székről, s édesapja nyakába ugrott. — Édesapám! Édesanyám! Ne féljenek, nem hozok szégyent a fejükre — mondta kitörő örömmel, s arcán lassan két könnycsepp gördült végig. Mit törődött ő most ezzel a két »árulóval«, boldog volt, szeretett volna futkározni örömé­ben. — Na, majd holnap meglátjuk, milyen legény vagy — mondta az apja, s szeretettel simogatta meg fia fürtös haját. — Most pedig menj aludni, hogy reggelre kipihend magad. • \ z éjszaka ugyancsak nehe­4* zen hozta meg az álmot Pista szemére, mégis reggel már az első szóra frissen pattant ki az ágybe®, • elindultak a munká­ba. Az első nap semmi panasz nem volt Pistára. Ég a többin se. Amit csak rábíztak, szorgalma­san elvégezte. Részt vett az ara­tásban, szénaforgatásban, de szí­vesen dolgozott az építkezésen is. Ügy dolgozik, mint egy »kis öreg« — mondogatták egymásnak a tsz-tagok. Lassan-lassan belopta magát a szövetkezetiek szívébe, kedvencük lett. Hegedűs Boldi­zsár, a tsz elnöke, még most is dicsekedve beszél róla, a tsz leg­ifjabb járói. Pista megállta a he­lyét. Becsületesen dolgozott a szünidőben, dacolva a rekkenő hőséggel. A csábításnak sem en­gedett, mely néha-néha imlgven szavakat sugdosott fülébe: — Ugyan, ugyan Pista. De nagy csa­csi vagy. Senki sem kényszerít munkára, és te mégis dolgozol. Gyere inkább játszani, futbal­lozni, vagy lepkét kergetni, mint ahogy ezt a többi pajtásod teszi. — ö azonban nem engedett, hajt­hatatlan maradt. És egyszercsak elmúlt a szün­idő, ismét megszólalt az iskola hívogató csengője. Pista nehezen vált meg második munkahelyé­től, a tsz-től. de tudta, hogy az iskola várja, és neki tanulnia kell. Most ez lesz a munkája, s el­indult az iskolába, szaporán szed­te lábait. Hasznosan töltöttem a szünidőt — ez a gondolat motosz­kált fejében — miközben az is­kola felé igyekezett. * ÍT! eltek, múltak a napok, a tsz-ben zárszámadásra ké­szülődtek. Pista is várta a híre­ket, mert hát volt is miért. Nem egészen két hónap alatt 59 mun. kaegységet szerzett. — Vajon, mi jut majd egy- egy munkaegységre? Mennyit is kaphatok majd kéthónapi mun­kámért? — ezek a kérdések csi- gázták képzeletét. Az egyik nap, amint hazaért az iskolából, édesapja örömmel újságolta: — No fiam, megvolt ám a zárszámadó közgyűlés! Jól keres­tünk az idén. — S elmondta, mi mindent osztanak egy-egv mun­kaegységre. Pista azon nyomban papírt és ceruzát vett a kezébe. Izgatta szerfelett, vajon mennyi az ő részesedése. Szorzott, összeadott 8 érezte, hogy milyen hű segítő­társ most a számtan. Pillanatok alatt végzett,, a különböző tételek szaporodtak, s elkészült a kis számvetés a nagy eredményekről, íme: 270 kg búza 62 kg árpa 142 kg kukorica 295 kg szalma ' 32 kg takarmányrépa 19 kg széna 7,80 kg cukor 1,30 kg szappan 5 kg rizs 1,80 kg burgonya 2 liter olaj és 216 forint készpénz Pénzre átszámítva, összegen 2099 forintot keresett, öröme ha­tártalan lett. A keresetből új ci­pőt, meleg télikabátot vettek Pis­tának, Amikor ezeket felveszi, mindig valami kimondhatatlan jóleső, büszke érzés dagasztja keblét — a keresetemből, a mun­kámból valók. Esténként, amikor összeül a kia család, Pista néha-néha szóba hozza a nyarat. — Ugye, érdemes volt dolgoz­nom, szépen kerestem — mondja szüleinek. — Persze, hogy érdemes volt fiacskám. Büszke vagyok rád, nem hoztál szégyent a fejemre — válaszolja az apja, s szeretet­tel pihenteti tekintetét fia ki­pirult arcán. * Sztanylk Károlv levele nyomán : ^ Podina Péter.

Next

/
Thumbnails
Contents