Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-02 / 283. szám
/ 1955 DECEMBER 2., PÉNTEK Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Világ proletárjai egyesiiljetejk! r----------------^ Egy levél következménye és tanulsága Ma: Heti rádióműsor k_____________________J Legyen minden tsz-tag ügye a tervkészítés! A termelőszövetkezetekben ezekben a hetekben tartják a zárszámadó közgyűléseket. Megvitatják egy év munkáját, összegezik azokat a tapasztalatokat, melyeket az elmúlt gazdasági évben szereztek. A zárszámadási közgyűlés azonban nemcsak egy év munkájának bezárását, hanem egy újabb esztendő megkezdését is jelenti. Hiszen itt nemcsak az elmúlt, hanem a következő év munkájáról is beszélnek. Az elmúlt év eredménye azt mulatja, hogy termelőszövetkezeteink többsége, különösen a növénytermesztésben, többet és olcsóbban termelt, mint az egyéni gazdaságok. A szövetkezeti tagok jó részének jövedelme és ennek megfelelően életszínvonala elérte és túlhaladta a középparasztok jövedelmét és életszínvonalát. Az orosházi Október 6 Tsz-ben nem- sak a tagok jövedelme növekedett. hanem a közös vagyont is csaknem 800 ezer forinttal növelték. Igyekeztek szaporítani vagyonukat, mert az elmúlt évek tapasztalatai megtanították őket arra, hogy csak így tudják fokozni állandóan jövedelmüket. Egyes szövetkezetekben azonban most, az évvégi elszámoláskor igyekeznek úgy növelni a tagak részesedését, hogy mindent kiosztanak. Például a békéscsabai Béke Tsz-ben kiosztották a kukorica nagy részét, s a többszáz holdas szövetkezet mindössze 45 sertést és 8 szarvasmarhát hizlal, Nyilvánvaló, hogy a jövő évben ebben a szövetkezetben jóval kezesebb lesz a jövedelem, mint az eleki József Attila Tsz-ben, ahol a takarmány nagy részét a közösben hagyják és több mint 200 sertést hizlalnak eladásra. A ser- tések árából — előre számolva — 22 forintot tudnak osztani jövőre munkaegységenként. Azokban a szövetkezetekben, ahol úgy gondolják, hogy az egész termés, az egész jövedelem csak arra való, hogy kiosszak, a jövő évi zárszámadáskor hiába tartják markukat. A rosszul megalapozott gazdaságban alig csurran-cseppen a jövedelem. A közös vagyon növelése, a tartalékok biztosítása, az állatok bőséges takarmánnyal való ellátása azonban még nem elegendő a tagok jövedelmének további emeléséhez. Jól átgondolt, megbeszélt terv szükséges, ami megszabja a szövetkezeti gazdálkodás egész évi munkáját. Ennek is most van az év lezárásakor, az új esztendő megkezdésekor az ideje. A tervezés nemcsak abból áll, hogy papírra vessék a számokat, megszabják egyes munkák elvégzésének idejét. A jól elkészített terv megszabja a tsz-tagok egész évi munkáját, megszabja, hogy a szövetkezet mit termel egész évben, milyen s mennyi terméket értékesít a piacon. Az árutermelés és a terméshozam növelése összetartozik. Nem lehet elképzelni magasabb jövedelmet az állattenyésztés, növénytermelés hozamának növelése nélkül. Ezért a tervet is már úgy kell elkészíteni, hogy az a többtermelésre ösztönözzön. A termésátlagokat ezért reálisan, az elmúlt évhez viszonyítva, kell tervezni. Egyes szövetkezetekben — még a szakemberek is — az elmúlt tíz év átlagát akarják alapul venni. Ez azért sem egészen reális, mert tíz év alatt a termés növelésére sok új módot ismert meg a dolgozó parasztság. Tíz év óta sok gép, nemesített vetőmag, műtrágya áll rendelkezésére a szövetkezeteknek. Ha túl alacsony a tervezés, azt eredményezi, hogy a termés több részét a növénytermelésben dolgozók viszik haza és az állat- tenyésztésben dolgozók nem tudják tervüket túlteljesíteni, nem tudnak prémiumhoz jutni, mert nem lesz elegendő takarmány, A túl magas tervezés sem egészséges, mert ez nem ösztönzi a tagokat munkára. Úgy vannak vele, úgy sem tudják teljesíteni, miért igyekezzenek. Ezért leghelyesebb, ha a tervezés előtt megbeszéli a tagság közösen és ebbe a megbeszélésbe a szakembereket is bevonják. Igen fontos része a téré elkészítésének még a munkák elvégzésének a megtervezése. Nem kis gond ez, hiszen lényegében ettől függ a termés növelése is. A szövetkezeti tagok pedig nemrég még egyénileg gazdálkodtak pár hold földjükön. Nincs sok gyakorlatuk a többszáz holdas gazdaság munkájában. Jó tervet azonban csak ott készítenek, ahol nem vállalnak a tagok mindent saját nyakukba, hanem bíznak a gépállomás segítségében, igénybeveszik azt. A termelőszövetkezetekben dolgozó mezőgazdászok dolga, hogy most, a tervkészítéskor ügyeljenek rá, hojv lehetőleg minél több munka elvégzését tervezzék a gépekre. A tagságot most • kell meggyőzni a gépek előnyéről, olcsóságáról, nem pedig kapáláskor, kaszáláskor, vagy az aratás idején. Most kell gondolni az állattenyésztés fejlesztésére is. A növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztése feltétlen fontos, hogy összhangban legyen, mert az állatállományt csak úgy tudjuk növelni, ha lesz bőséges takarmány. Ezért ne.n lehet a kettőt különválasztani egymástól. Jó tervet a szövetkezet vezetősége egymagában nem tud készíteni. Szükséges, hogy ebben a munkában a tsz minden tagja részt vegyen. Minden egyes ember tanácsára, javaslatára, véleményére szükség van, mert csak úgy lesz jó terv, ha azt az egész tagság készíti. Ez a tagság ügye, hiszen munkájukról, jövedelmükről van szó. 52,60 forintot ér egy munkaegység a békéscsabai Szikra Tsx-ben A békéscsabai Szikra Tsz-ben — a város tsz-ei közül elsők között — csütörtökön tartották meg a zárszámadó közgyűlést. A közgyűlésen számot adtak az idei eredményekről, í arról, hogy az előző évekhez képest sokkal jobban dolgoztait az idén. A munkafegyelem, a tagok szorgalma nyomán egy-cg; munkaegység értéke pénzre átszámítva 52.60 forint. A jövedelemből bőven jutott a tagoknak. Bencsó Mihály a növénytermelési brigádban dolgozott s év végéig 512 munkaegységet szerzett. Évi részesedésének pénzértéke 26 831 forint. Búzából 38,5, árpából 9, cukorból pedig 2,05 mázsát vitt haza. Viczián Pál az állattenyésztési brigádban dolgozott, 855 munkaegysége gyűlt össze az év folyamán. Évi jövedelme csaknem 42 ezer forint. Búzából 64 1 mázsát kapott munkaegységei után. Az idősébb tsz-tagok sem panaszkodhatnak. Zsilák Mátyás 65 éves, de azért 292 munkaegységet teljesített a növénytermelést brigádban. Munkaegységeire 21 mázsa búzát kapott, s összes jövedelme 15 350 forint. Érdemes volt tehát jól dolgozni, mert év végére jó ára lett a tsz valutájának, a munkaegységnek. December ló ra teljesítjük éves tervünket A Gazdasági Vasutak békéscsabai vonalfőnökségének dolgozói a második negyedévben nem teljesítették a tervüket. Ezért megfogadták, hogy jobban dolgoznak és éves tervüket december 21-re befejezik. A harmadik negyedévben már nem volt lemaradásuk. A forradalmi műszak újabb lendületet adott a további munkához. A dolgozók röpgyűlésen határozták el, hogy módosítják a májusban lett vállalásukat: az éves tervet részleteiben december 21 helyett, december 16-ra teljesítik. Terven felül még hétezer tonna árut és 80 ezer utast szállítanak az év végéig. A Gazdasági Vasutak vonalfőnökségének dolgozói mindent megtesznek azért, hogy vállalásukat teljesítsék, mert ez egyben feltétele a büszke élüzem cím elnyerésének is. Molcsán Pálné Az állatállomány minőségi fejlesztését segíti a törzskönyvezés Békés megyében főleg magyartarka szarvasmarhát tenyésztenek. Az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben és egyénileg dolgozó parasztoknál egyre több kiváló egyedet törzskönyveznek, s ezek utódainak a gondos nevelése nagymértékben elősegíti az állatállomány minőségi fejlesztését. A törzskönyvezéssel foglalkozó szakemberek az eddiginél sokkal nagyobb gonddal válogatják ki a törzskönyvi ellenőrzés alá bevont teheneket és kiselejtezik azokat az egyedeket, amelyek nem sok eredménnyel kecsegtetnek. GonI dósán válogatták ki az ellenőrzés alá vont egyedeket és 7600-ból j több mint 1600-at törzskönyvezhet- 1 tek. Különösen sokat fejlődött az utóbbi időben a termelőszövetke- | zetek állatállománya. A közelmúltban négy termelőszövetkezet kapta meg a „Törzstenyésztő tsz“ címet: a battonyai Dózsa, a két- sopronyi Dózsa, az orosházi Uj Élet és Béke. A törzstenyésztő j termelőszövetkezeteknél több literrel emelkedett a tejhozam és a jó tulajdonságú tehenek utód- j jainak a nevelésével fejlesztik állatállományukat. Távirat VIHARSAROK NÉPE Szerkesztősége, Békéscsabai Jelentjük, hogy a Békéscsabai Sütőipari Vállalat ez évi tervfeladatát november 30-án 101,8 százalékra teljesítette. Vizsnyiczai János, Békéscsabai Sütőipari Vállalat. A szeghalmi Rákóczi Term elősző vei kezeiben a fiatalok a ««k torjai a termelő és a kulturális munkának. Az új DlSZ-szeive?.et tagjainak lendületével először fejezték be a vetést a községben. Most a téli hónapok unalmának elűzésére készülnek esténként. * Medgyesbod/.áson ki-gyűléseken ismertetik a termelőszövetkezet zárszámadási eredményeit a tanácstagok. • A gyomai járásban 2 mázsa kenyérgabonával többet termeltek holdanként a termelőszövetkezetek, mint az egyéni gazdaságok. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 16 ezer hold területein 32 ezer mázsával több búza termett volna, ha teljesen nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. Egyre több tsz ad tojást és baromfit a jövő évi beadásba Békés megyében a termelőszövetkezetek példamutatóan járnak elöl a beadás teljesítésében. Az élenjáró termelőszövetkezetek már a jövő évre több mázsa baromfit és tojást adtak államunknak. Szarvason például az Uj Élet Tsz 34, a Táncsics 86 kiló baromfit, a Haladás pedig 20 kiló baromfit és 10 kiló tojást adott be a következő évre. Kondoroson a Dolgozók Tsz csaknem 4 mázsa, a Magvető pedig' több mint 1 mázsa baromfit adott be 1956- ra. Az országoshírű végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet tojásból már teljesítette jövő évi beadását, baromfiból pedig 10 százalékot. Az élenjáró termelőszövetkezetek azért tudnak már a jövő évre teljesíteni, mert nagy- gondot fordítanak a baromfiállomány fejlesztésére. Magyarnóta-estek a Viharsarokban A Békés megyei Jókai Színház j rában a legszebb magyar népdal- nűvészei a békéscsabai és a j csokor szerepel. Az énekszámokat rendszeres táj előadásokon kívül a kiváló tsz-tagoknak,-dolgozók- j magyarnóta-esteket is rendeznek nak és egyénileg dolgozó parasz- megyeszerte. A színház szólóéneke- j toknak ajánlják fel. sei—Pataki Bélával, a kiváló fiatal . , baritonistával az élükön a bé- A magyarnota-estet legelőször j késcsabai, népszerű Purcsi Pepi «°mbaton. Dobozon tartják meg. népi zenekarának kíséretében, a A továbbiakban Sarkadra, s több falusi dolgozók kívánságára, a téli községbe, tsz-be, állami gazdaság- j estéken felkeresik a községi, álla- ba látogatnak el, hogy eleget térni gazdasági, vagy tsz kultúrott- gyenek a számtalan meghívásnak, i honokat. A fiatal művészek műso- 1 amellyel elhalmozzák őket. A Gyulai Járási Tanács VB tagjai s iaz osztályveasetcfő a iközr- ségfejlesztési terveket a tsz-ta- gok és az egyénileg dolgozó parasztok véleményének meghallgatása után készítik el. A helyszínen elbeszélgetnek a tsz-ek tagjaival és ennek alapján már előre felmérik a jövő évi tervet, amelyben szerepel pl. az ifjúházas tsz-tagok házhelyhez juttatása is. Nagy sikere van Békéscsabán a télapó és karácsonyi vásárra létesített alkalmi játék- és ajándékboltnak. Az ötletes árusítóhelyet sokszázan keresik fel, hogy a bőséges árukészletből ajándékokat vásároljanak. A megyében mintegy 15 hasonló árusítóhelyet állítanak fel. . * Hamarosan megérkeznek a hegyvidék »küldöttei«, a fenyőfák is, amelyekből Csehszlovákiából is nagyobb mennyiséget hozunk be. Szaloncukorból az idén a tavalyinál is több lesz a Boltokban.
