Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-29 / 306. szám

I I/iUaisawU héfit 1955. december 29., esütörtök gjlHTtLKT Elevenebb, lüktetőbb pártéletre van szükség a Gyulai Kórházban A vezetőség újjáválasztásának eloto-szi:’. M fellendülést hoztak a Gyulai Kórház pártszervezeté­nek életében és munkájában is. A korábbi hónapokhoz viszonyít­va, irvult a párttagok aktivitása, a t: i gyűlésen és a pártoktatás­ban való részvételük. Még továb­bi fellendülést ígérnek a vezető- gégválasztásig megtartandó párt- csoportértekezletek, amelyekre a pártonkívülieket is meghívják, j hogy mondják el ők is vélemé- ; nyűket, javaslataikat az újjává- las> áshoz. a pártszervezet vezetői és leg- aktívabb tagjai azonban limesének megelégedve i'Z előkészületek eddigi ered ménjeivel DISZ-élot A holdfényes Csörgő mentén sége elsősorban az orvosoktól l gyógyítás és az életmentés sikere j függ. De nemcsak attól, hogy mi- j függ az ápolóktól, az élelmezők­lyen szakmai felkészültséggel ren­delkeznek, hanem világnézeti és politikai tisztánlátásuktól is. A tői, az irodai és a technikai alkal­mazottak mindegyikétől is. Éppen ezért teremtsen egységet a pártszervezet a kórház dolgozói között s különösen nem a párttagok ? > úvitásával. A jobboldali néze- iek itt talán még jobban uralkod­ók, mint máshol, hiszen a kór­házban több ezer különböző gon­dolkozást! ember fordul meg ■-rente. A pártszervezet vezető- rége nem volt elég szilárd, és még ■nőst sem rendelkezik kiforrott ezetési és nevelési munkamód­szerrel. Ezért még nem tudták lelyreállítani az 1953 júniusa űőtti pártfegyelmet, a kórház nagy feladatait hathatósan előse­gítő, tevékeny pártéletet. A ré­gebbi taggyűlések alkalmával alig fértek be a terembe, egymást kö­vették a jó hozzászólások, javas­latok. A párttagok mindent meg­láttak s küzdöttek az eredmé­nyek növeléséért, a rendellenes­ségek megszüntetéséért. Látoga­tottak és színvonalasak voltak a különböző pártoktatási formák is. Az oktatásra jelentkezett pártta­gok és pártonkívüliek kötelessé- ■ güknek tartották politikai' kép­zettségük növelését. A jobboldali nézetek azonban meglazították a jártfegyelmet s a párt szervezeti szabályzatában előírt kötelezett­ségek iránt többen közömbössé váltak. Azóta a 168 párttag kö­zül csak ötvenen—hatvanan, sok­szor ennél is kevesebben vettek részf a taggyűlésen. A legutóbbi taggyűlés már kezdeti eredményt mutat — nyolcvanan jelentek meg. De ekkor is — mint másfél év óta csaknem mindig — csupán a párt­vezetőségi tagok szóltak hozzá a taggyűlés napirendi pontjaihoz. S az oktatás? Az sem nevezhető ki­elégítőnek. A Dézsiné elvtársnő által vezetett marxizmus-leniniz- mus tanfolyam s az egyik poli­tikai gazdaságtan I. évfolyamán kívül, a többi foglalkozások rend­szerint elmaradnak a részvétlen­ség miatt. — Hogyan igyekeztek változtat­ni ezen a tarthatatlan lazaságon? — kérdezzük a pártszervezet több vezetőjétől és több aktív tagjá­tól. — Próbáltunk mi már sokféle­képpen, de a mi erőnk kevés ezek­nek a régi hibáknak a megszün­tetéséhez. Segítséget várunk a felsőbb pártszervektől. Mert azt tapasztaljuk, hogy az egészségügyi intézmények gondjai az utóbbi időben nagyon is háttérbe szo­rultak. Kétségtelen, hogy a felsőbb pártszervek állandó segítsége nél­kül a kórház pártszervezete nem tudja jól megoldani a reá váró, szerte ágazó feladatokat. A kór­háznak 450 különböző beosztású, képzettségű és gondolkozású dol­gozója van, akik azon fáradoznak, vagyis azon kell, hogy fáradozza- ik szívvé1-lélekkel, hogy a hoz­Mélyíteni és ápolni kell bennük állandóan a lelkiismeretességet, a kötelességtudást, s mozgósítani a pártszervezetre váró feladatok elvégzésére, a taggyűléseken való részvételre, politikai képzettsé­gük állandó fejlesztésére. Ismét lángra kell lobbantam azt a tu­datot. hogy a bírálat és önbírálat nélkül a kórházban sem lehet tartós sikereket elérni. A pár tszervezet vezetői a kórház dolgozóinak mindegyikét megfele­lően tudnák nevelni, formálni an­nál is inkább, mert a pártszervezet vezetősége képvisel szinte min­den foglalkozási ágat a kórház­ban. Megfelelően és alaposan tud­nák bírálni az orvosok, az ápolók, az irodai és a technikai dolgozók munkáját, magatartását, mivel a vezetőség tagjai között vannak nagy tudású orvosok, ápolók és fizikai munkások is. Ennek meg­van az előnye is, hogy a párt­vezetőség könnyen kéjvet kaphat a kórházban a dolgozók egész te­vékenységéről. A pártszervezet igényelje a felsőbb pártszervek segítségét, módszerbeni útmutatását, de ne várja ölhetett kézzel, amíg a se­gítség megérkezik, hanem vizs­gálja felül eddigi munkáját. Jut­tassa jobban érvényre a kollektív vezetést, s tegye minden párt- csoportbizalmi és minden képzett párttag és pártonkíviili feladatá­vá a párttagok s a pártonkívü­liek harcos kritikai szellemben való nevelését, mozgósítsa őket a párthatározatok végrehajtására, a szervezeti szabályzat pontjainak betartására. A párttagok között megmutatkozó lazaság jórészt ab­ból ádódik, hógy eddig á párt- csojiortbizalmiak sem töltötték be megfelelően hivatásukat. Tevé­kenységük csupán a tagdíj besze­désére szorítkozott, hosszú ideje mellőzték a párttagok mozgósí­tását, nevelését nagyban elősegí­tő pártcsojvort-értekezleteket. A párttagok aktivizálásának van még más módja is, amit egész sor pártszervezetünk sikerrel al­kalmaz. Az, hogy 1 árom-négytagú aktíva bizottságokat hoztak létre egy-egy pártvezetőségi tag vezeté­sével, amelyek felkeresik az el-1 maradó párttagokat és elbeszél­getnek a taggyűlésről, oktatásról, vagy a tagdíjfizetésről. Beszélge­tés közben megismerkednek az el­maradás szubjektív, vagy objek­tív okaival, esetleges sérelmeik­kel, panaszaikkal és orvoslást, vagy figyelmeztetést javasolnak a szükségnek megfelelően. A kór­házban természetesen figyelembe kell venni azt a sajátos helyzetet, hogy a gyógyítói és életmentés! feladatból esetenként rendkívüli elfoglaltságok adódnak elő. De semmi esetre sem szabad meg­tűrni, hogy egyes párttagok, mint Bene Zoltán, sohase végezzenek pártmunkát, s hogy ismételten el­maradjanak a taggyűlésről. Nem j szabad megtűrni, hogy többen, mint dr. Bánhegyi, dr. Lakatos és mások, továbbra is csak Ígérges­sék a pártoktatásban való részvé­telt, ; A kórház pártszervezetének módszeresebb és jobb munkastí- j tusának kialakításához, a lazasá­gok megszüntetéséhez a sajótossá- I goknak megfelelően Amikor először jártam itt, ez a táj nagyon szívenmar- kolt. Békéssámson alatt, a köz­ség szélén, tószerű vízben nádak sűrűje, onnan egy mély csatorna húzódik tovább: a Csörgő. Part­jain, a magas földhányáson szür­kés-fehér szikes utón halad az ember, az egyhangú tanyavilág­ban: Csókás mellett. Az őszi, szo­morkás táj, a lehullott levelek, a csupaszodó fák gallyai azt juttat­ták eszembe; rabságba fogja ez a tanyavilág az emberek hangula­tát. Micsoda élet lehet itt? — ahol se villany, se mozi, se szín­ház, csak egy iskola és egy olva­sókör. A községtől öt kilométerre, a Csörgőtől nem messze lévő olva­sókörben a Szabad Föld Tszcs gyűlésére vártunk a múltkoriban. Bejött két fiatal, s a félbemaradt színpad továbbkészítéséről ejtett néhány szót. Kiderült: itt vasár­nap kultúrelőadást tartanak a csókási tanyasi fiatalok. A szomszédos iskolában sokan vannak: Tenkes Piroska, Kiss Péter, Török Sándor, Gir Erzsébet, Galamb Sándor, Köblös Eta és többen mások, fiatal fiúk és lányok. Még egy mama is. Rö­vid jeleneteket, táncokat, dalokat tanulnak lámpafénynél. Vidáman, lelkesen, fegyelmezetten és szó­rakozva. Itt holnap tanítás lesz, dohányozni bent a tanteremben nem szabad, ezt megkövetelik a „tanítónénik“; Lajtai Jánosné és a fiatal Cserhalmi Erzsébet. Ért­hető: ahol olyan szép az Iskola tanítás alatt, mint itt, ott vigyáz­nak rá este Is. Virágok, rajzok, zászlócskák, faliújságok, szemlél­tető eszközök — nem egy köz­ségi iskola elbújhat e tanyasi is­I kola mellett. Persze, lelkes neve- j lökre vallanak ezek. Nyugodt lé­lekkel engedhetik hozzájuk a szülők féltett serdülő gyermekei- | két esti szórakozásra. — Télire vannak-e terveik? — Vannak bizony — felelte ! gyorsan Lajtai Jánosné „tanítóné- [ ni“. — Szerepeket tanulgatunk J továbbra is, meg hétvégi zenés j estéket akarunk rendezni. Élénk kultúréletet folytatunk majd itt, A községi pártbizottság titkára, Lipcsei Imre eivtárs megígérte, hogy megalakítják majd a csókási | DISZ-csoportot. A tanyaviiá^bsn este tíz oraKor már késő van. Tatai Jós- káéknak, Bárdi Margitéknak, B. Szűcs Jancsinak meg a többi csó­kási fiatalnak még. nem késő. Az iskola — melyben szerepre ké­születnek — egyre távolabb lesz, amint megyek, megyek a holdfé­nyes Csörgő mentén. Fehérfalú ta­nyák közelednek, távolodnak, s egyre ismerősebbnek, barátságo­sabbnak tűnik ez a táj, amint újra és újra felidéződnek bennem | a fiatalok mozdulatai, hangjai, ■ mosolygásuk. Eléggé zordon bi­zony a tanyai élet, de milyen me­legséggel tudja megtölteni csupán két ember, két tanító, akik szívük izzását, népszeretetét adják az egyszerű parasztfiatalok kultúr- munkájába. Az előadás azóta megvolt, a DISZ-csoport is megalakult. A csókásiak ezután Békéssámson- ban mutat'ák be műsorukat — míg a sámsoni népi együttes az olvasókörben ad műsort. Kultu­ráltabbak, jobbak, lelkűkben tisz- I tábbak, fényesebbek lesznek a 1 Csörgő mentén az emberek. — T. G. — A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának újszerű kezdeményezése adjon segítséget a városi és járási pártbizottság Segítsék elő, hogy a kórház párt- szervezete felül kerekedjen minél előbb a több mint másfél évvel ezelőtt eluralkodott jobboldali né­zeteken, s az ebből adódó hibákon. Hogy ez minél előbb így legyen, ahhoz egységes akarattal kel] hozzálátnia a pártszervezet min­den vezetőjének és minden tagjá­nak. Erőnek és képzettségnek gyümölcsözően segítő pártéletet. nincs hiányában a kórház párt- szervezete, hiszen tagjai túlnyomó részt magas műveltséggel és politi­kai tisztánlátással rendelkeznek. Csupán az a feladat, hogy ezt az erőt megfelelően mozgósítsák a hibák kijavítására, hogy megte­remtsék az 1953 júniusa előtti pártfegyelmet, a gyógyító munkát A megyei népfront-bizottság már számtalan jó kezdeményezés­nek volt elindítója. A megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatóságá­val együtt több kiadvány megje­lentetésével járultak hozzá, hogy minél több tsz-tag, egyénileg dolgozó paraszt ismerje meg a megye kiváló növénytermesztői­nek és állattenyésztőinek munka- módszerét. A bizottság ismét szép terveket életét, a parasztságról szóló írá­sait ismertetik. A méhkeréki Rá­kosi Tsz-ben Rákosi elvtárs életé­ről, harcairól hallhatnak előadást a részvevők. A gyulai Erkel Tsz- ben a város nagy szülöttének munkásságáról szól majd az elő­adás. Ezenkívül a zeneiskola nö­vendékei részleteket adnak elő a halhatatlan zeneszerző műveiből. A költők nevét viselő tsz-ekben az előadásokon kívül a kultúrcso- portok tagjai az illető költő leg­Kollektívan készfii a pártvezetőség beszámolója ■ vvk^fordu :v., c; ” -'•-inonla ia­Nem valami gyöngybetűkkel írta tele a nyolc oldalas árkust Betye Tivadar, ia Kétegyházi Gép­állomás pártvezetőségi tagja. Azt sem lehet vitatni, hogy egy-egy lapon nem maradt rajta az ujj­lenyomata. De egy biztos, amit írt, az valóság. A tollat a vállalt megbízatás adta kezébe, amit le­írt az pedig az ő tapasztalata és mások, a párttagok és pártonkí­vüliek véleménye arról, hogyan dolgozott a gépállomás, hogyan irányította és ellenőrizte mindezt a pártszervezet. Elmondja benne azt is, hogy Emenet György nem jár pártoktatásra, pedig több esetben beszéltek vele, és meg is ígérte, de nem teljesítette. Ay- ;i <*« szJ —* Hmi-ne. hogy, a párt­kerültek. Beszámol arról is, hogy Czápos Miksa derék tagjelölt, meg kell dicsérni a taggyűlésen a kiváló munkáért és szorgal­mas tanulásáért, mert ebben az évben nagy hasznot tett az eleki József Attila Tsz-nek. Dícsér, bí­rál ez a nyolc oldal, indokol, és megmutatja az okokat, mi, miért van, s hogyan kell a jö­vőben cselekedni. A Kétegyházi Gépállomáson minden pártvezetőségi Ragnak ha­sonló megbízatása van. Vala­mennyien Betye elvtárs példájá­ból kiindulva készülnek a párt- vezetőségválasztó taggyűlés beszá­molójára. Kikérik a párttagok és pártonkívüliek véleményét és mindannyiuk részvételével, kol- íeictíyan készül a pártvezetőség ' —Árminja. tűzött maga elé. Januárban, feb- szebb verseinek szavalásával te ruárban és márciusban több mint szik színessé a műsort, húsz tsz-ben névadó ünnepséget j A névadó ünnepségekre az rendeznek. E tsz-ek mindegyike j egyéni parasztokat is meghívjál' nagyjaink, költőink nevét viseli, (hogy közösen szórakozhassanai Az ünnepségeken a névadó életé- j vigadjanak a szövetkezetiekkel és ről, munkásságáról tartanak elő-; még jobban elmélyüljön közöt- adást. A Lenin tsz-ekben Lenin | tűk a barátság. FliRTELIfl ROYfiia Uj bélyegek A posta az exportra készülő szem ély- és teherszállítási eszközök ké* péve! új bélyegsorozatot bocsát ki. A szép kivitelű hét értékből álló köz­lekedésipari bélyegsorozat Hargita motorost, Ikarus autóbuszt, Ponnónia motorkerékpárt, Csepel teherautót, 434-es gőzmozdonyt, dömpert és tenger­járó hajót ábrázol.

Next

/
Thumbnails
Contents