Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-28 / 305. szám
1955. december 28., szerda I/lUaisawk Hifii Ezernél több ismeretterjesztő előadást rendezett a TT1T A TTIT Békés megyei szervezete számottevő munkát végzett ez évben a viharsarki dolgozók tudományos, irodalmi, művészeti és kulturális igényeinek kielégítésére és ismereteinek gazdagítására. Az idén több mint 1000 különböző tárgyú ismeretterjesztő előadást tartottak a városokban, a falvakban és a tanyavidékeken. Nemrégiben például nemzetiségi munkabizottságokat alakítottak, amelyeknek tagjai a nemzetiséglakta helyeken szlovák, román és szerb nyelven tartják meg az előadásokat. Szarvason, Gyulán, Kétegyházán és Battonyán már meg is tartották az első, a nemzetközi élet eseményeiről szóló nemzetiségi nyelvű beszámolókat. Most a Magyarországi Románok Gyulán székelő Kultúrszövetségének közreműködésével elhatározták, hogy 1956 elején Petőfi, Ady és József Attila életével, munkásságával anyanyelvén ismertetik meg Gyula, Kétegyháza, Elek és Méhkerék román ajkú dolgozóit. Januártól kezdve műszaki előadássorozatot indítanak a jobb technológia elsajátításának elősegítésére, a Műszaki Egyetem előadói havonként egyszer nagyobb előadást, a helyi szakemberek pedig többször rendeznek klubvitát a társulat helyiségében. A megye növénytermesztésének fejlesztésére pedtg tizenöt előadáson kiváló szakemberek adnak tanácsot a termelőknek, tsz-ek tagjainak és egyénileg dolgozó parasztoknak az aprómag-termesztés nagy lehetőségeiről. Az endrődí Búzakalász Tsz jövő évi tervei Ez év augusztusában két nagy tsz egyesült Endrődön; a Petőfi és a Rákóczi. Az egyesülés után a Búzakalász nevet vették fel. A- mint Hegedűs Boldizsár elvtárs, a szövetkezet elnöke mondja, a két tsz egyesülése azért vált szükségessé, mert különbözők voltak a földterületek. A Rákóczi jó fekete földdel rendelkezett, amelyen bőven termett gabona. Legelőjük és rétjük azonban, ahol szálastakarmányt tudtak volna termelni, nem volt. Ez nagy hátrányt jelentett, mert a jószágállományt nem tudták megfelelően szaporítani. A Petőfinél viszont ennek az ellenkezője állt fenn. A szikes talajon sikeresen boldogultak a rizstermeléssel, volt sok rétjük, és legelőjük és ennek folytán természetes, hogy fejlődött az állatállományuk is. Annál kevesebb volt azonban a földterület, ahol gabonát és kukoricát termelhettek. Az egyesülés által ez a két ellentét kiegyenlítődött. Bár külön-külön is értek el komoly eredményeket, de amint az elnök elvtárs mondja, így közösen még nagyobb lehetőség nyílik a termelékenység fokozására és ezáltal a jövedelem növelésére. Az egyesülés következtében 2300 kát. hold lett a földterület, a tagok száma pedig 190 fő. Említésre méltó, hogy az egyesülés óta harmincán kérték felvételüket Tervek a jövőre léptünk. Az egyik gépnél egy szőkehajú lány az elszakadt fonalat kötötte össze, egy másik az üres csévét cserélte ki gyors mozdulattal. Vajon ők hogyan vélekednek ? — Jó műszállal szőni? — kérdeztük tőlük. — Nem rossz, de eleinte bizony szokatlan volt — válaszolta kulich Mária, a DISZ-titkár. — Műszállal szorosabb a szövés, és emiatt az anyag szélén lyukak maradtak és szakadt a láncfonál is. Azt sem tudtuk, mit csináljunk. Most már megszoktuk... Műszállal jó dolgozni. Lám, milyen szép a megszőtt vászon — simítja a kezét rajta. így barátkoznak meg egyre jobban a műszállal a Mezőberé- nyi Szövőgyárban. Balaton elvtárs, az üzem vezetője már a jövő év terveiről beszél: — A kezdeti eredmények újabb sikerek elérésére ösztönzik a műszaki kollektívát. Éppen most kísérletezünk azzal, hogyan lehetne jobb minőségű, tartó- sabb anyagot gyártani műszálból. Ebben a hónapban kezdtük meg a minták gyártását. Gyönyörű, élénkszínű kockás anyagokat készítünk tiszta műszálból, és eső- köpeny szövetet rendes anyagból. Ez még csak kísérlet, de A szélnél is sebesebben kapott lábra a hír: tudjátok, hallottátok? Holnaptól kezdve műszállal szövünk. — Na isz’ akkor nézhetjük, nem keresünk semmit — szították egyesek a tüzet. — Nem lehet azzal szőni. Mások meg izgalommal várták a napot: vajon milyen lesz a műszál? Jobb vagy rosszabb? A sok vélemény ellenére senki sem tudott biztosat mondani. A kétkedőket nagyon nehéz volt meggyőzni. A népnevelők sorra járták a szövőnőket, elmagyaráz- ík: »Kicsit szokatlan lesz, de ne higyjétek el, hogy a műrosttal rosszabb szőni, mint a rendes szállal.« A kételkedők hitték is meg nem is: »Majd akkor válik el, amikor már dolgozunk vele, addig nem hiszünk el semmit« — mondogatták. Hál jó, kezdődjék a próba. Egyszerre 37 szövőgépen szőttek műszállal férfiing-anyagot. Eleinte bizony harag öntötte el az arcokat, amikor a műszálra néztek: Ezért van mindez... ezért szövünk 42 méter anyagot egy gépen naponként, mert a műszál nem jó semmire... Néhány heti eredmény mégis n ásról tanúskodott. Éppen a fia- Jalok műszakja dolgozott, amikor a zakatoló szövőgépek közé szinten megyénkben nyolc, me- gyei szinten 65, járási szinten pedig 111 állandó hallgatója van a továbbképzésnek. Tömegkulturális életünknek egyik legjelentősebb fejezete az ismeretterjesztés. (Szabad Föld Téli Esték.) Októberben kezdődött el az egész megye területén és azóta a legtöbb községben rendes mederben halad. Novembertől kezdve minden nagyobb termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, gépállomásnál tartanak havonként előadást. Az előadások tematikájában a tavalyinál több a szövetkezeti mozgalom népszerűsítésével, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek ismertetésével foglalkozó előadás szerepel, s ezeknek megtartása rendszeresen folyik. A múlt negyedévben 571 előadást tartottak a megyében, ebből 144 politikai, 8 műszaki, 110 agrotechnikai, 68 természettudományos, a többi irodalmi művészeti, stb. előadás volt. Részvevők száma: 43 646. Az őszi hónapok alatt rendezett ismeretterjesztő előadások sorozata szervezettebb, tervszerűbb, egységesebb módszerek alapján került a közönség elé, mint a megelőző időkben, de hiba az, hogy az ismeretterjesztő munka minden formája még nincs kihasználva, s ugyancsak kevés gondot fordítanak a tavaly nagy népszerűségnek örvendő „Kérdezz-felelek“ estekre, a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozó vitákra, a helyesírási, a munkaegység-elszámolási tanfolyamok rendezésére. Ezeken kívül az az általános tapasztalat, hogy az ismeretterjesztő munkában csak azokat a feladatokat igyekeznek megvalósítani, amelyek központi irányítás alapján jutnak ki a községekbe, a helyi kezdeményezés nagyon kevés. Ez a kép nem lehet teljes, de arról fogalmat ad, hogy tömegkulturális életünk az elmúlt hónapokban is tett előre lépéseket. Nem lehet a hibákat sem elhallgatni, de az arány, a mérleg serpenyője az eredmények javára billen. Most új esztendő küszöbe előtt állunk, számot kell vetni az eddig végzett munkával, hogy világos legyen az út, amelyen haladnunk kell. Nem kell sokat gondolkodnunk, — az eredmények mutatják ezt az utat! (ö. T. L.) ha beválik, akkor mór a jövő év második negyedében ilyen anyagokat is szövünk. Az eddigi tapasztalat igazolja, hogy a műszállal szőtt anyag erős és tartós lesz. Már évekkel ezelőtt is gyártottak kockás anyagokat, zsebkendőket, gyönyörű asztalterítőket, és sok munkát igénylő törülközőket. A régi szövőnők ismerik a munka minden fortélyát és megtanítják erre a fiatalabbakat is. Ha kezdetben idegenkedtek is a műszáltól, de most már egyre jobban igazolják tetteik, hogy ez is szívükhöz nő... Tótliné Megjelent a Propagandista decemberi száma Az új szám első helyen „Az ipar műszaki színvonalának emeléséért“ címmel a Központi Vezetőségnek a technikai fejlesztésre vonatkozó novemberi határozatával foglalkozik. A propagandista munkájához c. rovatban Nagy László: A párizsi komműn — a proletárdiktatúra első állama című cikkében ösz- szefoglaló képet nyújt a kom- mün létrejöttéről, legfontosabb intézkedéseiről s a bukás okairól. Markos György: Az Ipar fejlesztésének természeti feltételei hazánkban címmel, hazánk természeti kincseiről ir. A népgazdaság időszerű kérdései című rovatban Beck Béla: Az Importanyagokkal való takarékosság jelentőségéről Irt cikket. Győrffy Béla Írása azt vizsgálja, hogyan jelentkezik a termelőszövetkezetek fölénye a fejlett agrotechnika alkalmazása terén, Nemzetközi kérdések című rovatban India politikájának néhány problémájáról Félix Pál cikkét közli a folyóirat. E rovatban jelenik még meg G. E.: Az egyiptomi kérdésről Irt clk- le. Válasz a propagandista kérdéseire című rovatban Ripp Géza: A szocialista forradalom marxista elmélete és a reformista nézetek című Írásában a marxizmus és a reformizmus harcával, a reformizmus osztálygyökerével s a szocialista forradalom általá- : nos érvényességét tagadó különböző reformista nézetekkel foglalkozik. Markója Imre: Az állam szerepe a szocializmus építésében címmel lényegében a propagandistáknak arra a kérdésre ad választ, hogy a proletariátus miért csak az állam segítségével képes megoldani a szocialista épitőmunka feladatait? A propagandamunka tapasztalatairól című rovatban jelenik meg: Buruczkai Mária: Az első politikai gazdaságtan konferenciák tapasztalatai a Rákosi Mátyás Müvekben című cikke. a szövetkezetbe, miáltal 220 főre szaporodott a tagok száma. A szövetkezet most készíti a jövő évi tervet. Nagy körültekintést kíván ez a munka. Éppen ezért kollektíván, a tagság bevonásával állítják azt össze, figyelembe véve az elmúlt évek tapasztalatait is. Most pedig tekintsünk bele a tsz jövő évi tervébe. Az elkövetkezendő idők folyamán különösen nagy gondot kíván fordítani a tsz a növénytermesztés fellendítésére. A jövő évben alkalmazzák először az öntözéses takarmánytermesztést. Ezzel a módszerrel 50 kát. hold vörösherét termelnek. Az idén csupán 10 kát. holdon vetettek négyzetesen kukoricát. A Jövő évben pedig 150 holdon. A négyzetesen vetett kukorica ugyanis három mázsával többet termett' holdanként, mint a sorosan vetett. A szövetkezet tagsága kiszámította, hogyha most 150 holdon termelnek négyzetes kukoricát, akkor ősszel közel öt vagonnal több kukoricát takaríthatnak be. Ebből pedig 80 darab süldőt tudnak meghízlalni, melyek ha darabonként egy mázsásak lesznek is, 160 000 forint jövedelmet hoznak a szövetkezetnek. A jelenlegi egy kát. hold dohány vetésterületüket három kát. holdra emelik. Idén 14 mázsa kifogástalan minőségű dohány termett az 1 holdon, melyért 28 000 Ft-t kaptak. Jövőre a három hold terméséből 80 000 forint jövedelemre számítanak. Á'1 konyhakertben primőr árut Séf.gaékoznak termelni. Már kora tavasszal friss zöldségféléket (saláta, korai retek, kelkáposzta, karfiol," paradicsom, paprika) akarnak piacra vinni. Négyszáz négyzetméteren már szépen zöl- dell az őszi salátájuk. A korai zöldségfélékből mintegy 20—25 000 forint bevételre számítanak. A jelenlegi rizsterületüket, mely 90 hold, 140 holdra emelik. Ebből 525 000 forint jövedelmet várnak. A rizstelep a haltenyésztés szempontjából is jó jövedelmi forrósnak bizonyul. Bár eddig még nem tenyésztettek halat, jövőre azonban ezt is fognak. Az ősz folyamán készítették el saját erejükből egy 3900 négyzetméter halte- leltetőt, melyből tavaszra fogják kitelepíteni a halivadékokat a rizsföldekre. A haltenyészet jövő őszre 100 000 forint jövedelmet fog nyújtani a szövetkezetnek. Fokozott gondot kívánnak fordítani a jószágállomány helyes gondozására és számszerű növelésére. Eddig ezen a téren volt egy igen nagy hibájuk. Mégpedig az, hogy inkább a lovak etetésére fordítottak nagyobb gondot, a szárvasmarhák gondozását elmulasztották. Ennek következtében aztán nem is csoda, hogy a tehenek rossz állapotban voltak. Bizonyítja ezt az is, hogy szeptemberben mindössze három liter volt a fejési átlag. Ezt a komoly hiányosságot azonban felismerték a szövetkezetiek és változtattak rajta. Ez tapasztalható a tejhozamon is. Ma már a napi fejési átlag öt liter, melyet márciusig még három literrel kívánnak emelni. Erre megvan minden lehetőség, hiszen alaposan felkészültek a jószágállomány zavartalan átteleltetésére. A sílótakar- mányuk és takarmányrépájuk összesen mintegy 15 000 köbmétert tesz ki. Ezenkívül szálas- és abraktakarmányuk is van elegendő. Hízójuk jelenleg 90 darab van, jövőre azonban 400 darab süldőt fognak be hizlalásra. A hetven darab törzs mangalica anyakocát a következőkben berkshireivel kívánják keresztezni. Ez nagy előnyt fog jelenteni, mert általa érvényesül a heterózis hatás, és ezenkívül nagyobb növekedést és jobb takarmányértékesítést érnek el. Jelentősen növelik a juhállományt is. Ebben az évben csupán 350 darab birkájuk volt. jövőre [pedig 500-ra fogják szaporítani. A [ juhtenyésztésre különben is nagy I lehetősége van a szövetkezetnek, hiszen sok a legelőjük, és kifizető ezzel foglalkozni. Tavasszal a bárányokból és a gyapjúból igen szép összeghez juthatnak. Építkezést is tervez a szövetkezet Két 100 köbméteres silógödörrel, új dohánypajtával és egy 250 férőhelyes hizlaldával gyarapítják a gazdasági épületeket a jövő évben. Nagyok ezek a tervek, de megvalósíthatók: Mindenesetre helyes szervezés és jó munkafegyelem szükséges hozzá. Éppen ezért a munkaelosztást már most úgy állítják össze, hogy az mindenféle tekintetben kielégítő legyen. A brigádokat önállósítják és ezek munkahelyeiket nem változtatják. A konyhakertben és a rizstelepen is állandó munkacsapatok dolgoznak majd. A munkaelosztásnál figyelembe veszik azt is, hogy ki hol lakik. Ezáltal jelentősen csökken az útban eltöltött idő. Mint eddig is, a szövetkezet a következőkben is jelentős mértékben támaszkodik a gépállomás segítségére, mert eddig is nagy támogatást nyújtott a szövetkezetnek: Hogy ne menjünk messzire, az ősz folyamán a szövetkezet 650 hold búzáját teljes egészében a gépállomás vetette el. Az aratásnál szintén nagy segítséget várnak a gépállomástól; Gabona vetésterületüknek ugyanis 90 százalékát gépi er“ vei szeretnék betakarítani. Ehhez pedig két kombájnra és nyolc aratógépre van szükség. Az elnök elvtárs az eredményeken kívül a hibákról is beszélt. Elmondotta, hogy a Gyomai Gépállomás közel 90 erőgéppel rendelkezik, de amire nagy szükségük volna a szövetkezeteknek, lánctalpas traktorral nem rendelkeznek. Ez pedig, ha figyelembe vesszük, hogy a rizsföldeket csak ilyennel lehet jól megmunkálni, bizony elég nagy hátrányt jelent. Világosan mutatja, hogy a Gyomai Gépállomás körzetéhez 1000 kát. hold rizsföld tartozik és ennek a megműveléséhez lánctalpas traktor hiányában még a mai napig sem tudtak hozzáfogni. Ideje volna, ha az illetékesek felfigyelnének erre a súlyos hiányosságra és intézkednének, hogy a Gyomai Gépállomás minél előbb megkapja a lánctalpas traktort. Ez is jelentősen hozzásegítené mind az endrődi Búzakalász Tsz-t, mind a többi szövetkezetei a terv teljesítéséhez. Sztanyik Károly, Endréd.
