Viharsarok népe, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-25 / 303. szám

ViUáUáUkHéni Megnyílt a Román Munkáspárt II. kongresszusa December 23-án Bukarestben megnyílt a Román Munkáspárt II. kongresszusa. A kongresszust rö­vid beszéddel C. Pirvulescu, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tag­ja nyitotta még. Beszédében üd­vözölte a Szovjetunió Kommunista Pártjának a kongresszuson részt­vevő küldöttségét, Pirvulescu a továbbiakban üdvözölte a többi testvéri kommunista és munkás­párt küldöttségét. Ezután egyhan­gúlag megválasztották a kongresz- szus elnökségét, titkárságát, man­dátumvizsgáló és revíziós bizott­ságát. Majd a napirendet állapí­tották meg. Az első napirendi pontban Gheor- ghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára ismertette a Köz­ponti Bizottság beszámoló jelenté­sét. A Roman Munkáspárt I. kong­resszusa óta eltelt nyolc év alatt — mondotta a többi között Gheor­ghiu-Dej — a világon olyan válto­zások történtek, amelyek a népek életére és az államok közötti vi­szonyra a legerősebb hatást gya­korolták. Beszédében ezután a szocialista táborhoz tartozó országok között kialakult új kapcsolatokkal fog­lalkozott és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak, a szocialista tá­bor vezető erejének hatalmas és töretlen fejlődése döntő, az fmbe- riség egész fejlődésére óriási ha­tást gyakorló történelmi jelentő* ségű tényező. Rámutatott a nemzetközi fe­szültség enyhítésében a legutóbb elért kedvező eredményekre, me­lyek: elsősorban a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság állhatatos erőfeszítéseinek és bölcs javasla­tainak gyümölcsei voltak. Kiemelte napjaink nagy esemé­nyét: Hruscsov és Bulganyin elv- társ nemrég történt indiai, burmai és afganisztáni utazását, mely a békés egymás mellett élés politi­kájának ragyogó megnyilvánulása. Romániának az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe történt felvéte­léről szólva, Gheorghiu-Dej hang­súlyozta, hogy a román népet ez a döntés mélységes megelégedés­sel tölti el. Beszámolójának abban a részé­ben, amelyben a pártnak a szocia­lizmus felépítéséért folytatott har­cával foglalkozott, Gheorghiu-Dej egyebek között ezeket mondotta: — Népünk a mélyreható gazdasá­gi és politikai átalakulások idő­szakában él. A pártnak a szocia­lizmus gazdasági alapjai építésére vonatkozó fő irányvonala az 1949. és 1950. évi állami tervben, az or­szág villamosításának tízéves ter­vében és első ötéves tervünkben tükröződik. Gheortiiu-Dej rámutatott arra, hogy a párt és a kormány állan­dóan gondoskodik a népi demok­ratikus rendszer erősítéséről. Hangsúlyozta, hogy a szocializ­mus felépítéséért folytatott kö­zös munkában és harcban meg­szilárdult a román és a nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozók megbonthatatlan barátsága. Gheorghiu-Dej a továbbiakban az első ötéves terv teljesítése so­rán elért eredményekkel foglal­kozott, majd a népgazdaság má­sodik ötéves tervében kitűzött célokról beszélt. A második ötéves terv felada­ta — mondotta — az egységes szocialista gazdaság kialakítása. Ennek során a szocialista ipar továbbfejlesztése alapján bizto­sítani kell a mezőgazdaság szoci­alista átalakítását, hogy 1960-ban a mezőgazdaság szocialista szek­tora túlsúlyban legyen. Gheorghiu-Dej ezután áttért a beszámolónak a pártról szóló fe­jezetére. Beszédét ezekkel a sza­rvakkal fejezte be: — Előre új győzelmekre a szocializmusért, a .bégéért, a nép jólétéért és bol­dogságáért folytatott harcban! (MTI). VARSÓ Szerdán 14 tagból álló újabb ha­zatelepülő csoport tért vissza Len­gyelországba Kanadából, Svédor­szágból és a Német Szövetségi Köztársaságból. A Német Szövet­ségi Köztársaságból hazatértek kö­zött van Adam Sasorski, a híres birkózó világbajnok, aki 1952-ben költözött külföldre Lengyelország­ból. BERLIN Bausch, a Keresztény Demok­rata Unió képviselője, a bonni parlament hadügyi bizottságának tagja a müncheni rádióban tar­tott beszédében ismét kiemelte pártjának követelését, hogy a nyu­gatnémet hadsereg főparancsnoki hatalmát adják Adenauer kancel­lár kezébe. Bausch ezzel felújítot­ta a Keresztény Demokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt ré­gi vitáját arról, hogy a nyugat­német NATO-főparancsnoki tiszt­sége Adenauer kancellárt, vagy Heuss államelnököt illeti-e meg. NEW YORK Az AP jelentése szerint decem- | bér 20-án este a kalkuttai ame­rikai konzulátus épülete előtt tün­tetés volt tiltakozásul az ellen, hogy az Egyesült Államok be­avatkozik más népek belügyeibe. A tüntetés oka Dullesnak a kö­zelmúltban Goáról tett nyilatko­zata volt, ebben Portugália tarto­mányának nevezte ezt az indiai területet. BECS A Szövetségi Tanács ülésén Frisch, a tanács elnöke röviden beszámolt az osztrák parlamenti küldöttség szovjetunióbeli útjáról, amelynek vezetője volt. „Ez az utazás — mondta Frisch — hoz­zájárult a két nép képviselői kö­zötti személyes kapcsolatok hely­reállításához. Barátságos beszél­getéseket folytattunk: emberek is­merték meg egymást és éppen ez mozdítja elő azt, hogy egyik nem­zet megértse a másikat.“ A Szö­vetségi Tanács elnöke mégegy- szer köszönetét mondott a moszk­vai baráti fogadtatásért és beje­lentette, hogy. a jövő évben szov­jet parlamenti küldöttség utazik Bécsbe az osztrák képviselők meg­hívására. PEKING CsangVen-tien, a Kínai Népköz- társaság külügyminiszterhelyette­se és dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere pénteken délelőtt tartotta a kínai külügyminiszté­riumban harmadik megbeszélését. A megbeszélésen résztvettek a kí­nai kormány más képviselői és a német kormányküldöttség tagjai is. Hazánk egyik legnagyobb ipari központja Diós- Napról nap­ra fejlődik, épül, szépül. Még meg- 1 vannak a régi kis munkásházak, a múltból hagyomá- nyozódott apró tö- meglakások is, de mellettük már emelkednek ma­gasan az ég felé az új, korszerű, emeletes munkásházak, és egyre jobban elfcikar- ják a múlt rossz emlékeit. A kép előterében ezek a házak lát­hatók, a irattérben pedig a régi, szűk kis lakások, amelyeknek száma oly arányban csökken, amilyen arány ban az új, modem la­kóépületek száma növekedik. Ezek az új házak minden kényel­met megadnak a dolgozóknak, minden tekintetben biztosítják a pihenés lehetőségeit. Az államnak ezt a gondoskodását kiváló termelési eredmé­nyekkel viszonozzák a dolgozók. J * A művészeti élet­ben is n ipról napra újabb és újabb, je­lentősebbnél jelentő­sebb eredmények szü­letnek, maradandó alkotások formájá­ban. Államunk a művészek alkotó munkájához a lehető legnagyobb erkölcsi és anyagi segítséget megadja. Nagy mű­vek születnek, mai életünk hőstetteiről, boldog jövőt ková­csoló, mindennapos elszánt munkánkról, de a múlt gyományait sem hagyják figyelmen kívül művészeink. A kép Medgyessy Ferenc Koseutli-díjas szobrászt mutatja, amint éppen az utolsó simításokat végzi a VI. Képzőművészeti Kiállításon sze­replő Móricz Zsigmond szobrán. PARTHÍR A szarvasi községi pártbizott­ság értesíti az alapszervezeti patronásokat, hogy folyó hó 27- én (kedden) délután 4 órakor, az MDP helyiségében értekezletet tart. Kéri valamennyi elvtár» megjelenését. IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: felhős, párás, enyhe, főképp keleten még kö­dös idő. Többfelé ködszitálás, havas- eső. Mérsékelt délnyugati-nyugati szél. Legalacsonyabb hőmérséklet éj­jel: nulla—plusz három, helyenként gyenge fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet a Tiszántúlon egy—négy, máshol négy—hét fok között. KÜLFÖLDI hírek hazánk Tj*gy régi indiai közmondás sze- rint sosem lesz szegény, aki­nek igazi jóbarátai vannak. Ha ez Igaz, akkor most kétségtelenül Buiganyin marsall és Hruscsov elvtárs a világ két leggazdagabb embere: kétheti indiai tartózkodá­suk során rengeteg — nyugodtan állíthatjuk — négyszázmillió jó­barátot szereztek. Ez nem csupán afféle költői ha­sonlat. A szovjet vezetők, attól a pü’anattól fogva, hogy repülőgé­pük november 18-án leszállt a palami repülőtéren, rendkívül szoros és meleg baráti kapcsolatot teremtettek az indiai néppel. Mil­liók és milliók üdvözölték őket minden városban, faluban és hely­ségben, ahol megfordultak, vagy akár csak áthaladtak. Minden szemlélő előtt nyilván­való volt, hogy e baráti érzések megnyilatkozása jóval mélyebb és erősebb, mint a szokásos udva­riasság, vagy a puszta kíváncsiság megnyilvánulása; erősebb a nép ama természetes vágyánál is, hogy tisztelettel adózzék kormányának e két nagy tisztséget viselő ven­dége iránt. Még a hatalmas tömeg- gyűléseket is a személyes érzések megnyilatkozása jellemezte: a lát­szólag személytelen tömegben min­denki a maga módján, egyénileg fejezte ki újjongó lelkesedését. Ép­Négy százmillió jó barát KVADZSA AHMAD ABBASZ indiai író (Rövidítés) pen ezért az utcákat elárasztó, vagy a hatalmas gyűléseken egy- besereglett rengeteg ember nem­csak afféle szürke tömeg volt, hanem inkább megszámlálhatatla­nul sok — és meglehetősen lármás jóbarát. De a Moszkvából érkezett vendégek sem úgy álltak a nép előtt, mint előkelő külföldiek, hanem mint meghitt, jóismerősök: Az indiaiak — éppúgy, mint a szovjet emberek — egysze­rűek és nyüt szívüek. Nem tulaj­donítanak nagy jelentőséget a dip­lomáciai szokásoknak és formasá­goknak, dei melegen viszonoznak minden jóakaratú, őszintén baráti közeledést. Amikor például Bul­ganyin és Hruscsov „Gandhi-sap- kában“ jelent meg a bombayi gyű­lés emelvényén, a százezres tö­meg egyszerre felpattant helyéről, s lelkes éljenzésben tört ki. ősi in­diai szokás, hogy aki ajándékba elfogadja és viseli más fövegét, az az illetőnek testvérévé válik. A két ember ezentúl „pagri badal bhai‘‘, azaz „turbánt, vagy sapkát cserélt testvér“, India népe tehát a szovjet államférfiak e kis gesz­tusában — amelyet Bulganyin és Hruscsov az indiaiak nagy örömére később másutt is megismételt — szinte az indiai és a szovjet nép egységének jelképét látta. A z indiai nézők a Nehru mi- niszterelnök szovjetunióbeli látogatásáról készült filmnek azt a részét is mindig tomboló lelke­sedéssel fogadják, ahol Nehru Uz­bek népviseletben látható, mert az üzbek ruhadarabok viselete ugyan­olyan jelképes jelentőségű, mint az Indiai fövegcsere. Egy öreg bombayi szabó e nemzeti hagyo­mány tisztelete jeléül, egyetlen éj­szaka alatt két teljes indiai nem­zeti viseletét varrt, s ajánlott fel másnap a szovjet vezetőknek. S még valami, ami meglehető­sen lehűtötte a nyugati megfigye­lőket: az a végeláthatatlan ember­áradat, amely a szovjet vezetőket mindenütt köszöntötte. A világre­kord ebben a tekintetben Kalkut­tát illeti meg: itt a szovjet vendé­gek fogadására hárommillió ember gyűlt össze. Az embereknek ez az óriási egybesereglése sajátos indiai ha­gyomány. A régi időkből ered, amikor a vallási ünnepekre éven­te milliók gyűltek össze a szent folyók partjain. A kétévszázados angoluralom idején ezek az óriási gyűlések már politikai és hazafias tüntetés-számba mentek. T'ehát azt a tényt, hogy min- denütt óriási embertömegek üdvözölték a szovjet vezetőket, a tömeggyűlések révén történő poli­tikai nevelés hagyományának megvilágításában kell értékel­nünk. De ezúttal a nép lelkesedé­se felülmúlt minden várakozást. Ennek az a magyarázata, hogy az indiai nép az 1917. évi forradalom óta nagy rokonszenvet és vonzal­mat érez a szovjet nép iránt. Az orosz népnek a cári zsarnokság megdöntésére vezetett győzelme és a szocializmus zászlaja alatt' kiví­vott megannyi nagy sikere lelke­sedéssel tölti el a szabadságértés a társadalmi igazságosságért har­coló összes népeket. Ha össze akarjuk foglalni, hogy hülyén élményeket és érzelmeket keltett a szovjet államférfiak lá­togatása az indiai népben, a kö­vetkezőket mondhatjuk: Az indiai nép megállapította, hogy a szovjet vezetők sze­rény, közvetlen és barátságos em­berek, s igazi proletár-érdeklődést tanúsítanak a dolgozó nép élete iránt. Egy munkás lelkesen loi- dult hozzám: „Tudja, épp most láttam őket. Még kezet is szorítot­tam velük, amikor gépkocsijuk lassan elhaladt előttem. Nagy ál­lamférfiak, de én láttam, hogy épp oly egyszerű emberek, akár­csak mi vagyunk!“ India Bulga­nyin és Hruscsov személyében ba­ráti és békeszerető, Indiával ba­ráti viszonyra vágyó és segítségre kész népnek ismerte meg az egész szovjet népet. :;.Elöljáróban a világ két leg­gazdagabb emberének neveztem Bulganyin marsallt ,és Hruscsov elvtársat, mert Indiában mindket­ten sokmillió barátot szereztek, vé­gezetül pedig hadd állapítsam meg, hogy felejthetetlen látogatá­suk után hazánknak mind a négy- százmillió lakosa elmondhatja: „Gazdagabb és boldogabb lettem!“ Bombay, 1955. december. (Az Uj Idő legújabb számából.)

Next

/
Thumbnails
Contents