Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-18 / 271. szám

/A Z M: D P B É K É S t iEGYEI pártbiz OTT i > A ( j ÁH AK LÁPJA I 1955. NOVEMBER 18., PÉNTEK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Egy napot som késhet tovább a vetés! A mezőgazdasági igazgatóság je- ; íentése szerint megyénk november t5-ig 90,7 százalékra teljesítette kenyérgabonavetési előirányzatát. Külön a termelőszövetkezetek 90,9, a termelőszövetkezeti csopor­tok 90,2, az egyénileg dolgozó pa­rasztok pedig 88,1 százalékra. A járások sorrendje: 1. az oros­házi 97,1; 2. a gyomai 97; 3. a szarvasi 93,9; 4. a mezőkovácsházi 92,7; 5. a gyulai 92,2; 6. a békési 89,3; 7. a szeghalmi 85,5; 8. a sar- kadi 78,6 százalékos teljesítéssel A városok közül: Békéscsaba 90,1; Orosháza 86,9; Gyula 86,8 százalékra teljesítette tervét. Még mindig nagyon elmaradt községek: Gyulavári, Battonya, Dombegyháza. Az előző (november 10-i) értéke­léshez képest van előrehaladás a vetésben, de semmiesetre sem a két jelentés 8,7 százalékos külön­bözeiének megfelelően. Ugyanis bebizonyosodott, hogy a községi és járási tanácsok közlései nem a alóságot tükrözőek. Tekintve, uogy a dolgozó parasztok egy ré­sze még mindig nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének — nagyonis „becsült” adatokkal tájé­koztatják a felettes szerveket. Az ilyesmiből adódhatott, hogy Oros- I \ háza város november 10-re „már” 100,2, november 15-re meg „csak” 86,9 százalékát vetette be az elő­irányzott területnek. Persze, mindez csak az egyéni­ek vetésére vonatkozó. A szövet­kezetek vetéséről pontosabban tár jékoztat a mezőgazdasági igazga­tóság. S hihető is, hogy — a jó időket kihasználva — a mai napig már csaknem minden közös gaz­daságban befejezték a vetést. A szövetkezetek azonban, csak egy részét biztosítják az ország ke­nyerének. Igen nagy feladatuk van az egyénieknek is, akiknek — még a kissé szépített jelentés szerint is — van még mit ten­ni. Itt az ideje, hogy a községi ve­téstervek teljesítése ne csak a dol­gozó parasztok feladata legyen. Mindenekelőtt a helyi tanácsok erezzenek azért fokozottabb fele­lősséget. Hassanak oda, hogy a most elkövetkező néhány nap alatt a fogatokat ne használják másra, mint a vetésre. Vegyék igénybe a szövetkezetekből felszabaduló traktorokat. Lebegjen szemük előtt — egy napot sem késhet to­vább a vetés! Nem nyugodhatunk bele, hogy bárkinek is a hanyag­sága miatt jövőre kevesebb búza i teremjen! A Szovjeíunió helyesli a 18 állam ENSZ-be való felvételét Genf. (TASZSZ) Általában jól I mostani ülésszakán meg kell olda- tájékozott körökből ismeretessé; ni ezt a régóta húzódó kérdést, vált, hogy V. M. Molotov és Dúl- j Ebből kiindulva a szovjet kór- les, valamint V. M. Molotov és niány teljesen és mindenben tá- Maemillan legutóbbi napokban le- 1 «nógatja azt a kanadai javaslatot, folyt beszélgetésében megvitatta hoS-v egyidejűleg vegyék fel a kö- az új tagok ENSZ-felvételének i vetkező 18 államot, amely felvéte: kérdését. \ kérte. Ezek: Ausztria, Albánia, I Bulgária, Magyarország, Olaszor- V. M. Molotov - mint rámutat- j szág> Románia, Finnország, Cey- lak közölte az Egyesült Álla- |on> Mongol Népköztársaság, Ne­mok és Nagy-Britannia külügymi- pal, Jordánia, Libia, Laosz, Kam- niszterével, hogy a szovjet- kor- . bodzsa, Portugália, Írország, Spa­in ány szerint még a közgyűlés1 nyolország, Japán. Csapatzászlóavatás az úttörőházban A Békéscsabai I. sz.; Általános Iskola Petőfi Sándor :y±^rőcsa- pata csapatzászlót avatott az út­törőházban. A zászlót a BM Békés megyei Főosztálya ajándékozta az úttörő pajtásoknak. Fekete József had­nagy meleg szavakkal kívánt jó munkát, s átadta a zászlót Poni- csán Ádámnak, az I. sz. általá­nos iskola fiú úttörőcsapat veze­tőjének. A csapatzászlóavató ünnepségen az I. sz. ál­talános iskola felső ta­gozatának leányai szó­rakoztatták a vendége­ket. Tóth Bacsó Lajos, az I. sz. iskola énektaná­rának vezetésével töb­bek között forradalmi és népdalokat adtak elő. (Csapó László felvételei). Az országgyűlés előtt az 1956, évi népgazdasági tervjavaslat Az országgyűlés szerdai ülésén Béréi Andor, az Országos Tervhi­vatal elnöke ismertette az 1956. évi népgazdasági tervjavaslatot-, Az 1956. évi népgazdasági terv a második ötéves terv első évére terjed ki: az első lépést jelenti új ötéves tervünk megvalósításá­hoz — mondotta Béréi elvtárs, A második ötéves terv szilárd megalapozása, arányainak elem­zése, összefüggéseinek kidolgozá­sa, széleskörű, elmélyült munká­latokat igényel, amelyeket teljes dfővel folytatunk, de amelyek még nem zárultak le. Ezért jelen­leg nincs még módunkban a má­sodik ötéves tervet az országgyű­lés elé terjeszteni; Ugyanakkor a népgazdaság, az egész ország érdekei azt követelik, hogy az 1956. évi népgazdasági terv min­den késedelem nélkül elkészül­jön; Az 1956. évi népgazdasági terv irányelveit a Magyar Dolgozók Pártja harmadik kongresszusán, valamint Központi Vezetőségünk márciusi és azt követő ülésein hozott határozatai szabják meg. Béréi elvtárs részletesen beszélt arról, hogy az 1956. évi terv ki­dolgozásánál figyelembe vették azokat az eredményeket és fogya­tékosságokat, amelyek az 1955; évi terv megvalósítása során mu­tatkoznak, Majd rátért azoknak a legfontosabb feladatoknak és előirányzatoknak az ismertetésé­re, amelyeket 1956. évi tervünk tartalmaz, 1956. évi tervünk fő előirányzatai 1. 1956. évi tervünkben előirá­nyozzuk a népgazdaság szocialista szektorának további megerősítését és kiszélesítését. A mezőgazdaság­ban számolunk a termelőszövet­kezeti szektor szántóterületének további növekedésével; ezt a párt és a kormány júniusi határozatá­ra, a szövetkezeti gazdaságok eredményességének további foko­zására, a parasztok önkéntes belé­pésére alapozzuk. 2. Az 1956. évi terv fontos fel­adata a nehézipar jelentős fejlesz­tése, népgazdasági súlyának növe­lése; ez nélkülözhetetlen feltétele a szocialista iparosítás előrevitelé- nek és a második ötéves terv szi­lárd megalapozásának. Míg az utolsó két év folyamán a nehéz­ipar aránya az ipar össztermelésé­ben csökkent, 1956-ban a nehéz­ipar súlya növekszik és az egész szocialista ipar termelésének 46,5 százalékát fogja kitenni. 3. 1956. évi tervünkben feladatul tűzzük ki a mezőgazdasági terme­lés további növelését. Elsősorban a mezőgazdaság erősödő szocia­lista szektorára támaszkodva és ugyanakkor támogatva az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó pa­rasztok termelési lehetőségeit is, 1956-ban előirányozzuk a mező- gazdasági termelés értékének 3 százalékos növelését, az 1955. évi­hez képest, ami — tekintettel az ez évi viszonylag jó terméseredmé­nyekre, komoly feladatot jelent. A mezőgazdasági termelés ilyen előirányzata lehetővé teszi a be­gyűjtés 7,5 százalékos növelését, az élelmiszeripari termelés 10,1 szá­zalékos emelését és mindezek alapján a lakosság élelmiszerellá­tásának megjavítását. 4. Az 1956. évi terv — központi jelentőségű feladatként — aktív külkereskedelmi egyenleget irá­nyoz elő, úgy a baráti, mint a kapitalista országok viszonylatá­ban, éspedig az év első negyedé­től kezdve. Ez megköveteli, hogy az ipar és a mezőgazdaság az ex- oortcélokra szükséges árukat az előirányzott határidőkben, megfe­lelő mennyiségben, minőségben és választékban, pontosan szállítsa és hogy másrészt a külföldről impor­tált anyagok, berendezések és más termékek mennyiségét a feltétle­nül szükséges mértékre szorítsuk le. 5. 1956. évi tervünkben igen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a műszaki színvonal eddigi­nél sokkal gyorsabb emelésének, az új technika fokozott alkalma­zásának, hogy termelésünk legfon­tosabb ágaiban minél előbb el tud­juk érni a fejlettebb országok színvonalát. Elsősorban a régi tér- melőberendézések jobb felhaszná­lása, másrészt új gépek, berende­zések, műszerek bevezetése, vala­mint új, értékesebb és jobb mi­nőségű termékek előállítása révén a munka termelékenységét a mi­nisztériumi iparban 4,8 százalék­kal kell emelni. 6. 1956. évi tervünk előirányozza a takarékosság fokozását minden téren és mindenekelőtt az anya­gok felhasználásában. Elsősorban az anyaghányad lényeges leszállí­tása alapján a minisztériumi ipar­ban az önköltséget 3 százalékkal kell csökkenteni. 7. 1956-ban a 6,2 százalékkal nö­vekvő nemzeti jövedelem jóval nagyobb részét (12,6 százalékát) fordítjuk az állóalapok bővítésé­re, mint 1955-ben (amikor erre csak 9,2 százalék esik.) A beruhá­zások növelése előfeltétele annak, hogy az újratermelés a második Ötéves terv folyamán megfelelő ütemben bővüljön. 8. Ugyanakkor előirányozzuk a nemzeti jövedelem személyi fo­gyasztásra fordított részének oly mértékű növelését, hogy egyrészt az ipari és építőipari munkások reálbérének emelkedése az év fo­lyamán elérje a termelékenység emelkedésének ütemét, és hogy másrészt a parasztság jöve­delme a mezőgazdasági termelés emelkedésének megfelelő arány­ban növekedjék. 9. Végül az 1956. évi terv fontos feladata a baráti országokkal való gazdasági és műszaki együttműkö­dés továbbfejlesztése és kibővíté­se. Olyan nemzetközi munkameg­osztásra törekszünk a szocialista tábor országai között, amely mel­lett az egyes országok a leggazda­ságosabb irányban fejleszthetik termelésüket. A baráti országok­kal való 1 megállapodás módot ad egyes adottságainknak megfelelő cikkek nagy sorozatban való gyártására, hogy a baráti orszá­gok szükségleteit is kielégítsük. A szocialista tábor országaival való fokozott együttműködés nagy le­hetőségeket nyit meg előttünk a technika fejlesztése és a tudomá­nyos kutatások előrevitele terén is. Ezek azok a legfontosabb fel­adatok, amelyek megvalósítását 1956. évi tervünkben biztosítani kell. Ezek a feladatok teljes össz­hangban vannak pártunk és kor­mányunk határozataival, a mun­kásosztály és az egész dolgozó nép érdekeivel. Béréi elvtárs részletesen ele­mezte, hogyan irányozza elő az 1956. évi terv a népgazdaság leg­fontosabb területeinek fejlődését. A mezőgazdaság fejlesztésének programja 1956. évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ez évű tapasz­talat is azt mutatja, hogy a la­kosság élelmiszerfogyasztása gyor­san növekszik, iparunknak egyre több mezőgazdasági eredetű nyersanyagra van szüksége; ugyanakkor mezőgazdasági ter­mékeink keresettebb exportcik­kek. Az 1956. évi tervben a mező- gazdasági termelés 3 százalékos növelésének elérésére a legfon­tosabb növényfajták átlagtermé- j sét és az állattenyésztés hoza­mait is magasabb színvonalra irá- : nyozzuk elő, mint amit akár oz ) utolsó öt év, akár a felszabadulás I előtti tíz év átlagában elértünk. , Ez erősen feszített feladatot je- j lent. j Ahhoz, hogy a kenyérgabona- í ellátást saját erőnkből biztosít­suk, 'mindenekelőtt szükség vau ezer kát. holddal való növelésére. Növeljük a napraforgó vetésterü­letét is mintegy 40 000 kát. hold­dal, hogy megkönnyítsük a la­kosság zsiradékszükségletének ki­elégítését, és hogy export cé­lokra is több napraforgóolajat adhassunk. A rizs vetésterületét viszont — tekintettel az évek óta rizzsel bevetett földek egy ré­szének kimerülésére — 7500 kát. holddal csökkentjük, ami lehe­tővé teszi az ésszerű rizs-vetés­forgóra való áttérést és a leg­öregebb gyomos rizstelepek ki­kapcsolását. A növénytermelésben előirány­zott aránylag magas átlagtermé­sek eléréséhez szükség van a fej­lett agrotechnikai módszerek szé­leskörű alkalmazására; minde­nekelőtt a kukorica és a burgo­nya négvzetesf észkies vetésének kiterjesztésére, a heterózis-vető­a kenyérgabona vetésterületének maS es általában a nemesített, az ideihez képest mintegy 1501 (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents