Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-18 / 271. szám
/A Z M: D P B É K É S t iEGYEI pártbiz OTT i > A ( j ÁH AK LÁPJA I 1955. NOVEMBER 18., PÉNTEK Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Egy napot som késhet tovább a vetés! A mezőgazdasági igazgatóság je- ; íentése szerint megyénk november t5-ig 90,7 százalékra teljesítette kenyérgabonavetési előirányzatát. Külön a termelőszövetkezetek 90,9, a termelőszövetkezeti csoportok 90,2, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 88,1 százalékra. A járások sorrendje: 1. az orosházi 97,1; 2. a gyomai 97; 3. a szarvasi 93,9; 4. a mezőkovácsházi 92,7; 5. a gyulai 92,2; 6. a békési 89,3; 7. a szeghalmi 85,5; 8. a sar- kadi 78,6 százalékos teljesítéssel A városok közül: Békéscsaba 90,1; Orosháza 86,9; Gyula 86,8 százalékra teljesítette tervét. Még mindig nagyon elmaradt községek: Gyulavári, Battonya, Dombegyháza. Az előző (november 10-i) értékeléshez képest van előrehaladás a vetésben, de semmiesetre sem a két jelentés 8,7 százalékos különbözeiének megfelelően. Ugyanis bebizonyosodott, hogy a községi és járási tanácsok közlései nem a alóságot tükrözőek. Tekintve, uogy a dolgozó parasztok egy része még mindig nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének — nagyonis „becsült” adatokkal tájékoztatják a felettes szerveket. Az ilyesmiből adódhatott, hogy Oros- I \ háza város november 10-re „már” 100,2, november 15-re meg „csak” 86,9 százalékát vetette be az előirányzott területnek. Persze, mindez csak az egyéniek vetésére vonatkozó. A szövetkezetek vetéséről pontosabban tár jékoztat a mezőgazdasági igazgatóság. S hihető is, hogy — a jó időket kihasználva — a mai napig már csaknem minden közös gazdaságban befejezték a vetést. A szövetkezetek azonban, csak egy részét biztosítják az ország kenyerének. Igen nagy feladatuk van az egyénieknek is, akiknek — még a kissé szépített jelentés szerint is — van még mit tenni. Itt az ideje, hogy a községi vetéstervek teljesítése ne csak a dolgozó parasztok feladata legyen. Mindenekelőtt a helyi tanácsok erezzenek azért fokozottabb felelősséget. Hassanak oda, hogy a most elkövetkező néhány nap alatt a fogatokat ne használják másra, mint a vetésre. Vegyék igénybe a szövetkezetekből felszabaduló traktorokat. Lebegjen szemük előtt — egy napot sem késhet tovább a vetés! Nem nyugodhatunk bele, hogy bárkinek is a hanyagsága miatt jövőre kevesebb búza i teremjen! A Szovjeíunió helyesli a 18 állam ENSZ-be való felvételét Genf. (TASZSZ) Általában jól I mostani ülésszakán meg kell olda- tájékozott körökből ismeretessé; ni ezt a régóta húzódó kérdést, vált, hogy V. M. Molotov és Dúl- j Ebből kiindulva a szovjet kór- les, valamint V. M. Molotov és niány teljesen és mindenben tá- Maemillan legutóbbi napokban le- 1 «nógatja azt a kanadai javaslatot, folyt beszélgetésében megvitatta hoS-v egyidejűleg vegyék fel a kö- az új tagok ENSZ-felvételének i vetkező 18 államot, amely felvéte: kérdését. \ kérte. Ezek: Ausztria, Albánia, I Bulgária, Magyarország, Olaszor- V. M. Molotov - mint rámutat- j szág> Románia, Finnország, Cey- lak közölte az Egyesült Álla- |on> Mongol Népköztársaság, Nemok és Nagy-Britannia külügymi- pal, Jordánia, Libia, Laosz, Kam- niszterével, hogy a szovjet- kor- . bodzsa, Portugália, Írország, Spain ány szerint még a közgyűlés1 nyolország, Japán. Csapatzászlóavatás az úttörőházban A Békéscsabai I. sz.; Általános Iskola Petőfi Sándor :y±^rőcsa- pata csapatzászlót avatott az úttörőházban. A zászlót a BM Békés megyei Főosztálya ajándékozta az úttörő pajtásoknak. Fekete József hadnagy meleg szavakkal kívánt jó munkát, s átadta a zászlót Poni- csán Ádámnak, az I. sz. általános iskola fiú úttörőcsapat vezetőjének. A csapatzászlóavató ünnepségen az I. sz. általános iskola felső tagozatának leányai szórakoztatták a vendégeket. Tóth Bacsó Lajos, az I. sz. iskola énektanárának vezetésével többek között forradalmi és népdalokat adtak elő. (Csapó László felvételei). Az országgyűlés előtt az 1956, évi népgazdasági tervjavaslat Az országgyűlés szerdai ülésén Béréi Andor, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az 1956. évi népgazdasági tervjavaslatot-, Az 1956. évi népgazdasági terv a második ötéves terv első évére terjed ki: az első lépést jelenti új ötéves tervünk megvalósításához — mondotta Béréi elvtárs, A második ötéves terv szilárd megalapozása, arányainak elemzése, összefüggéseinek kidolgozása, széleskörű, elmélyült munkálatokat igényel, amelyeket teljes dfővel folytatunk, de amelyek még nem zárultak le. Ezért jelenleg nincs még módunkban a második ötéves tervet az országgyűlés elé terjeszteni; Ugyanakkor a népgazdaság, az egész ország érdekei azt követelik, hogy az 1956. évi népgazdasági terv minden késedelem nélkül elkészüljön; Az 1956. évi népgazdasági terv irányelveit a Magyar Dolgozók Pártja harmadik kongresszusán, valamint Központi Vezetőségünk márciusi és azt követő ülésein hozott határozatai szabják meg. Béréi elvtárs részletesen beszélt arról, hogy az 1956. évi terv kidolgozásánál figyelembe vették azokat az eredményeket és fogyatékosságokat, amelyek az 1955; évi terv megvalósítása során mutatkoznak, Majd rátért azoknak a legfontosabb feladatoknak és előirányzatoknak az ismertetésére, amelyeket 1956. évi tervünk tartalmaz, 1956. évi tervünk fő előirányzatai 1. 1956. évi tervünkben előirányozzuk a népgazdaság szocialista szektorának további megerősítését és kiszélesítését. A mezőgazdaságban számolunk a termelőszövetkezeti szektor szántóterületének további növekedésével; ezt a párt és a kormány júniusi határozatára, a szövetkezeti gazdaságok eredményességének további fokozására, a parasztok önkéntes belépésére alapozzuk. 2. Az 1956. évi terv fontos feladata a nehézipar jelentős fejlesztése, népgazdasági súlyának növelése; ez nélkülözhetetlen feltétele a szocialista iparosítás előrevitelé- nek és a második ötéves terv szilárd megalapozásának. Míg az utolsó két év folyamán a nehézipar aránya az ipar össztermelésében csökkent, 1956-ban a nehézipar súlya növekszik és az egész szocialista ipar termelésének 46,5 százalékát fogja kitenni. 3. 1956. évi tervünkben feladatul tűzzük ki a mezőgazdasági termelés további növelését. Elsősorban a mezőgazdaság erősödő szocialista szektorára támaszkodva és ugyanakkor támogatva az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok termelési lehetőségeit is, 1956-ban előirányozzuk a mező- gazdasági termelés értékének 3 százalékos növelését, az 1955. évihez képest, ami — tekintettel az ez évi viszonylag jó terméseredményekre, komoly feladatot jelent. A mezőgazdasági termelés ilyen előirányzata lehetővé teszi a begyűjtés 7,5 százalékos növelését, az élelmiszeripari termelés 10,1 százalékos emelését és mindezek alapján a lakosság élelmiszerellátásának megjavítását. 4. Az 1956. évi terv — központi jelentőségű feladatként — aktív külkereskedelmi egyenleget irányoz elő, úgy a baráti, mint a kapitalista országok viszonylatában, éspedig az év első negyedétől kezdve. Ez megköveteli, hogy az ipar és a mezőgazdaság az ex- oortcélokra szükséges árukat az előirányzott határidőkben, megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban, pontosan szállítsa és hogy másrészt a külföldről importált anyagok, berendezések és más termékek mennyiségét a feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk le. 5. 1956. évi tervünkben igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a műszaki színvonal eddiginél sokkal gyorsabb emelésének, az új technika fokozott alkalmazásának, hogy termelésünk legfontosabb ágaiban minél előbb el tudjuk érni a fejlettebb országok színvonalát. Elsősorban a régi tér- melőberendézések jobb felhasználása, másrészt új gépek, berendezések, műszerek bevezetése, valamint új, értékesebb és jobb minőségű termékek előállítása révén a munka termelékenységét a minisztériumi iparban 4,8 százalékkal kell emelni. 6. 1956. évi tervünk előirányozza a takarékosság fokozását minden téren és mindenekelőtt az anyagok felhasználásában. Elsősorban az anyaghányad lényeges leszállítása alapján a minisztériumi iparban az önköltséget 3 százalékkal kell csökkenteni. 7. 1956-ban a 6,2 százalékkal növekvő nemzeti jövedelem jóval nagyobb részét (12,6 százalékát) fordítjuk az állóalapok bővítésére, mint 1955-ben (amikor erre csak 9,2 százalék esik.) A beruházások növelése előfeltétele annak, hogy az újratermelés a második Ötéves terv folyamán megfelelő ütemben bővüljön. 8. Ugyanakkor előirányozzuk a nemzeti jövedelem személyi fogyasztásra fordított részének oly mértékű növelését, hogy egyrészt az ipari és építőipari munkások reálbérének emelkedése az év folyamán elérje a termelékenység emelkedésének ütemét, és hogy másrészt a parasztság jövedelme a mezőgazdasági termelés emelkedésének megfelelő arányban növekedjék. 9. Végül az 1956. évi terv fontos feladata a baráti országokkal való gazdasági és műszaki együttműködés továbbfejlesztése és kibővítése. Olyan nemzetközi munkamegosztásra törekszünk a szocialista tábor országai között, amely mellett az egyes országok a leggazdaságosabb irányban fejleszthetik termelésüket. A baráti országokkal való 1 megállapodás módot ad egyes adottságainknak megfelelő cikkek nagy sorozatban való gyártására, hogy a baráti országok szükségleteit is kielégítsük. A szocialista tábor országaival való fokozott együttműködés nagy lehetőségeket nyit meg előttünk a technika fejlesztése és a tudományos kutatások előrevitele terén is. Ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyek megvalósítását 1956. évi tervünkben biztosítani kell. Ezek a feladatok teljes összhangban vannak pártunk és kormányunk határozataival, a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeivel. Béréi elvtárs részletesen elemezte, hogyan irányozza elő az 1956. évi terv a népgazdaság legfontosabb területeinek fejlődését. A mezőgazdaság fejlesztésének programja 1956. évi tervünkben igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ez évű tapasztalat is azt mutatja, hogy a lakosság élelmiszerfogyasztása gyorsan növekszik, iparunknak egyre több mezőgazdasági eredetű nyersanyagra van szüksége; ugyanakkor mezőgazdasági termékeink keresettebb exportcikkek. Az 1956. évi tervben a mező- gazdasági termelés 3 százalékos növelésének elérésére a legfontosabb növényfajták átlagtermé- j sét és az állattenyésztés hozamait is magasabb színvonalra irá- : nyozzuk elő, mint amit akár oz ) utolsó öt év, akár a felszabadulás I előtti tíz év átlagában elértünk. , Ez erősen feszített feladatot je- j lent. j Ahhoz, hogy a kenyérgabona- í ellátást saját erőnkből biztosítsuk, 'mindenekelőtt szükség vau ezer kát. holddal való növelésére. Növeljük a napraforgó vetésterületét is mintegy 40 000 kát. holddal, hogy megkönnyítsük a lakosság zsiradékszükségletének kielégítését, és hogy export célokra is több napraforgóolajat adhassunk. A rizs vetésterületét viszont — tekintettel az évek óta rizzsel bevetett földek egy részének kimerülésére — 7500 kát. holddal csökkentjük, ami lehetővé teszi az ésszerű rizs-vetésforgóra való áttérést és a legöregebb gyomos rizstelepek kikapcsolását. A növénytermelésben előirányzott aránylag magas átlagtermések eléréséhez szükség van a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazására; mindenekelőtt a kukorica és a burgonya négvzetesf észkies vetésének kiterjesztésére, a heterózis-vetőa kenyérgabona vetésterületének maS es általában a nemesített, az ideihez képest mintegy 1501 (Folytatás a 2. oldalon).
