Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

1

VtUaisaiaU VLéyit

1955. november 20.. vasárnap

A Magyar Dolgozók Párífa

az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjá választásáról 1956. január 1 és április 23 között

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi párt vezetőcégeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, * megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról a

párltuggyűlések; illetve pártérte- kezletek előtt.

Január 1-től február 20-ig az

alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10 —április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságo- I kát és a revíziós bizottságokat.

I.

Az alapszervezetekben a beszámoló és a pártvezetőségek újjáválasztása a következőképpen történjék.

A taggyűlés és a "beszámoló

1. Az alapszervezet vezetősé gének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszcrvez-et taggyűlésén történik.

2. A taggy űlést muiilyjM|a; kívül kell megtartani. A ^1^műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részlet- bsiV, JfteU megtartani és,**j#z4Wr: zás eredményét összesíteni kell. ,!13. A beszáinoló-vezetőségvtííasz- tó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelein van. Amennyiben a beszámoló-vezető- ségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlést meg kell kpiételni.

4. Szavazati joguk van: A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel WNidelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek ehnaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott ás érvényes tagjelöltigazolvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nkiesének ehnaradva a tagsági já| rulék fizetésével, b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségé- be«n vezetőség tagján(akb s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok; b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet WrühMéiífnkmrk; "’S)- PártéikíSséX- letre küldöttnek választhatók ázó le “a -p á r t ta gok is,' akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A párt- szervezet vezetőségének beszámolója a végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása, b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntart, ja, art a taggyűlésein kifejtheti.

B)

A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a párt- szervezetekben, ahol a tagok és

tagjelöltek száma összesen tízen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére; b) Jegyzőt a jegyzőkönyv ve- setésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek saáma összesen harmincon alul vasi, nem kell jelölőbizottságot választani).

d) 3—5 tagú szavazótszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggy űlés titkosan megvá lasztja:

a) Az alapszervezet vezetőséget;

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal biró küldötteket a felsőbb pártértekezletre,

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása

után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés j elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölő- bizottság javaslatától függetlenül joga van minden jelenlevő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesennem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat -elfogadása üttki sa taggyűlés elnöke ismerteti a. ..taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlevő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani.

7. A jelöltek névsorának összeállítása:

A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni^ aki javasolta jelölését.

Az elnök köteles mindenegyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani:

A szavazólapra először a jelölőbizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni.

Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetckben, ahol nem választanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésé- I vei és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kclL javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezlctéa részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy -a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre kül6orrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet.

Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, sajátkezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszámlá- lásának idejére az -elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a sza- vazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok össze- számlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A párt- vezetőség megválasztott tag jajnak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldőt leknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizott, ság elnöke ismerteti a szavazás

döttnek jelölteket egymástól kü- j eredményét. Ezután a taggyűlés lönvalasztva, de egy névsorba fog- j elnöke rövid zárszót tart, s a taglalják és a taggyűlésen szavazati' gyűlést bezárja, joggal bírók számának megfelelő ' 12. Azokban a pártszervezetekmeimyiségben -e névsort sokszoro- ben, amelyekben a ‘tagok és a rítsák. A sokszorosított névsoron tagjelöltek létszáma együttesen

(szavazólápon) fél kell tüntetni. a tizet nem haladÍa meS- a taS*

. , ... i/ .» > • gyűlés csak titkárt és titkárhehogy a taggyűlés hány vezetőségi váhtíat.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet

>na taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, másodpéldányát pedig, mint bizalmas okmányt az alapszervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott pártvezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nál kevesebb és kettő, vagy ennél több alapszervezet van, községi pártvezetőséget kell választani: Ezeken a helyeken először külön- külön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit; majd utána összevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket.

tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rétidéi el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, 6 az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, ;a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor

II.

A)

A pártértekezlet és a beszámoló

li A pártbizottság és a revíziós | bizottság beszámolója és újjává- lasztása, valamint a felsőbb párt- értekezletre javasolt küldöttek j megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at.

2. A pártértekezieien a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak és azoknak, aki- (Foíytatás a 3. oldalon.)