Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-19 / 272. szám

r-------------­P ártunk toinegkapcsolatának erősítése állandó feladat Tavasz L__________j Vi lág proletárjai egyesüljetek! 1955. NOVEMBER 19., SZOMBAT Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM A kommunisták a műszaki haladás élharcosai Népgazdasági tervünk szilárd alapokon nyugszik Valamennyi üzemünkben a munkások, a mérnökök, a műsza­ki dolgozók nemrégiben gyűléseken igyekeztek feltárni a terme­lés tartalékait. Bírálták az üzem munkájában még mindig meglévő hibákat és építő javaslatokat tettek. Talán az is eleget mond, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyárban 74 javaslat érkezett a vezetőség­hez és nagyon sokan hozzászóltak a technika fejlesztésével kapcso­latos vitához. Az elhangzott javaslatok nagy része a termelés töké­letesítését szolgálja. A pártszervezetek vezetőségi tagjai elhatározták a közelmúlt­ban, hogy fokozottabban ellenőrzik, mennyire hajtják végre a mű­szaki haladást célzó intézkedéseket. Annál is inkább, mert év vé­géig számottevő feladatok állnak az üzemek és a dolgozók előtt. Gondoskodni kell arról, hogy az évi vállalások megvalósuljanak, a terv minden mutatója teljesítve legyen. A KV márciusi határo­zata szellemében pedig növekedjék a termelékenység, csökkenjen az önköltség. A most soron következő napokban kell megalapozni a má­sodik ötéves terv zavartalan megkezdését is. Mindez sokrétű intéz­kedést követel az üzemek vezetőitől. A termelés napi problémáival való törődés pedig nem választható el az új technika, a jobb eljá­rások alkalmazásának kidolgozásától. Erre figyelmeztet bennünket a KV november 12-i határozata is. Iparunk technikai alapjának fej­lesztése, szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése. Az üzemi pártszervezeteknek ezért alkotó kezdeményezésre kell mozgósítani a dolgozókat, arra, hogy tárják fel és tökéletesítsék a termelést to­vábbra is és jobban szervezzék meg a munkát. A Dévaványai Rizs- hántolóban éppen e határozat alapján nagyobb igyekezettel kezd­tek megvalósítani egy újítást, amit most csütörtökön este sikerült a termelésbe beállítani. Nagy öröm töltötte el a munkásokat és a ve­zetőket, amikor az új szitálógép kiállta az első próbát és vele si­került megoldani a rizs idegen magvaktól való megtisztítását. Ez évek óta foglalkoztatta már őket. Demcsák István elvtárs javaslata alapján sikerült megoldani és kitünően működik. Ennek az üzemnek a kollektívája már sokat tett azért, hogy a technika tökéletesed­jen az üzemben. Az első ötéves tervben, 1950-ben épült korszerű üzemben a már bevezetett újítások, munkaszervezési és egyéb ja­vaslatok alapján nyolcvan százalékkal növekedett a termelékeny­ség. A magas termelékenységért és a haladó munkamódszerek al­kalmazásáért folyó küzdelem valamennyi üzemben lelkesen folyik és így lehetővé válik, hogy eredményesebben oldják meg a terme­lés növelését. Nagy szerepe van ebben annak, hogy a pártszerve­zetek sikerrel tudták mozgósítani a dolgozókat a döntő feladatokra. Az Orosházi Növényolajipari Vállalatnál a pártszervezet kommunis­táinak odaadó munkája nyomán állandóan növekedik a termelés és a minőség is javul. Rendszeresen ellenőrzik, mennyire hajtották végre azokat az intézkedéseket és javaslatokat, amelyek a terme­lési folyamatok tökéletesítését szolgálják. A munkások és műsza­kiak karöltve automata gépeket és készülékeket készítenek, s azok beállításával tökéletesítik a technikai folyamatokat. A munkások igyekeznek minél inkább gyarapítani a technikai ismereteiket és az üzem termelési értekezletein rendszeresen megvitatják a műszaki problémákat. A gyakorlat már jó néhányszor bebizonyította, ahol a pártszervezet helyesen mozgósítja a kommunistákat és vala­mennyi dolgozót a terv teljesítésére, ahol támogatják az újítók ja­vaslatait, ott siker koronázza a munkát. Ebben az üzemben a mag- szárító-berendezés megvalósításával naponta kétezer forint megta­karítást érnek el. Ez a példa és számos más élenjáró kollektíva példája arra ta­nít, hogy a pártszervezeteknek fejleszteni kell a tömegek kezdemé­nyezését a belső tartalékok feltárására, a technika tökéletesíté­sére. Erre figyelmeztet a KV novemberi határozata is: „...pártszer­vezeteink eddig elsősorban a termelés mennységi növelésére fordí­tották erőfeszítéseiket és még nem harcolnak eléggé a terme­lés műszaki színvonalának emeléséért, s ezzel a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a mipőség javításáért, a takarékosság fokozásáért.“ Márpedig az üzem újítóinak és élenjáró dolgozóinak tevékenysége számos esetben igazolta, hogy szívügyük­nek tekintik az üzem fejlődésének, termelésének ilyen alakulását. Lelkes emberek, akik nem kímélik erőiket, hogy a gyakorlati életben is megvalósíthassák az élenjáró műszaki elgondolásokat. Ér­tékelni és támogatni kell az ilyen embereket. Segíteni a nehézsé­gek leküzdésében, mert ahol bevonják őket a tartalékok feltárásá­ba, újabb és újabb lehetőségeket tarnak fel a termelékenység eme­lésére. Az elért sikerek így még nagyobb eredmények kiinduló pont­jává válnak. Nem véletlenül történt tehát az sem — hanem a KV novemberi ülésének határozatai nyomán —, hogy a Békéscsabai Forgácsolószerszámgyár kommunistái elhatározták, tovább javítják az üzem technikai fejlettségét és bevezetik a széles és gyors for­gácsolást, fokozottabb mértékben alkalmazzák a precíziós öntést és mélyhűtést. Az élenjáró munkások és újítók munkamódszerének tanulmányozása és elterjesztése nemcsak ebben az üzemben, de más­hol is elősegíti, hogy a kollektíva sikeresen tehessen eleget adott szavának és a közeli hetekben befejezhessék éves tervüket. A termelés megjavítása a legszemélyesebb egyéni érdeke vala­mennyi dolgozónak. Ezért az új technika alkalmazásával igyekez­tünk minél előbb teljesíteni az éves tervben előírt feladatokat és adósság nélkül kezdjük meg a második ötéves tervet. Véget ért az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés csütörtöki ülé­sén, az 1956. évi népgazdasági tervjavaslat vitája során, Gerő Ernő elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese nagy beszédet mondott. Részletesen fog­lalkozott a tervjavaslat ipari, me­zőgazdasági, kulturális célkitűzé­seivel, melyek — mint hangsú­lyozta — mind hazánk erősítését, népünk életszínvonalának emelé­sét szolgálják. Beszédének befe­jező részében a többi között a kö­vetkezőket mondotta: Az 1956. évi népgazdasági terv­ben a párt és a kormány igyeke­zett levonni az előző évek terve­zési munkájának tapasztalatait, tanulságait, igyekezett kijavítani az elkövetett hibákat és szilárdan építeni az elért eredményekre. Mi, elvtársak, új úton járunk! A népgazdaság tervezése terén ne­künk csak 9 éves tapasztalatunk van. Ez alatt az idő alatt sokat megtanultunk, de ez az idő — tör­ténelmileg tekintve — rövid idő volt, Népgazdasági tervünk 1956­ra szilárd alapokon nyugszik. Megvalósítása azonban egyáltalán nem könnyű feladat. A terv szá­mokban való megalapozottsága, realitása a siker elengedhetetlen feltétele, de csak az első lépés a sikerhez vezető úton. A terv sikere a mindennapi vezető, irá­nyító, szervező munkától függ, s végső fokon nem is csak fönt, ha­nem mindenekelőtt lent, az üze­mekben, a műhelyekben, a szer­kesztőirodákban, a mezőkön, a szállításnál, stb. dql el. Nem kétséges, hogy dolgozó né­pünk, s mindenekelőtt harcokban megedzett, hősi munkásosztá­lyunk szíwel-lélekkel támogatni fogja pártunkat, a Magyar Dol­gozók Pártját és népköztársasá­gunk kormányát a terv megvaló­sításában. Támogatni fogja azért, mert munkásosztályunk, dolgozó népünk ma az ország vitathatat­lan gazdája. Támogatni fogja, s mindent elkövet a terv sikeres megvalósítására, mert ez a terv, 1956. évi népgazdasági tervünk, Az érem két oldala t munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk, államunk, népünk, pártunk terve. Támogatni fogja azért, mert munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmisé­günk egy a mi államunkkal, a Magyar Népköztársasággal, mert népünk egységesen, híven követi kipróbált pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját. Az 1956. évi népgazdasági terv- javaslat vitájának befejezése után az országgyűlés a népgazdasági tervet egyhangúlag elfogadta. Ezután áttértek az alkotmány 24. szakasza új szövegének meg­állapításáról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. A törvényjavas­lat az Állami Ellenőrzés Minisz­tériumát beiktatja az alkotmány szövegébe. Az országgyűlés a tör­vényjavaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Az országgyűlés ülésszakát Ró­nai Sándor zárta be, meleg sza­vakkal mondva, köszönetét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa par­lamenti küldöttsége látogatásá­ért. vetésben példamutatók, begyű jtésben hanyagok a gyomaiak A gyomai járás mindössze egy- tized százalékkal maradt el az j orosházi járás mögött. Elismerés­re méltó ez az igyekezet, ahogyan a jövő évi kenyérért harcolnak, ahogyan iparkodnak a vetéssel. De semmiképpen nem dicsérhető az, hogy a járás utolsó helyen kullog a begyűjtésben, sok-sok va­gon kukoricával adósa az állam­nak. Pedig fontos a hús- és zsír­ellátás biztosítása. A lemaradást legjobban a szá­mok tükrében vizsgálhatjuk meg. A járás 62,3 százalékra teljesítet­te kukoricabegyűjtési, s csupán 34,6 százalékra a szerződéses ter­vét. A százalékok nem valami ke­csegtető eredményről tanúskod­nak. De ennél tó rosszabb az ered­mény Gyomán, mert a község ku- koricabegyűjtósből 53 százalékot, szerződtetésből pedig mintegy 30 —32 százalékot ért el mostanáig. A járás öt községe közül a járás székhelye, Gyoma az utolsó élőt-, ti helyre került. Vajon miért maradtak le ilyen csúfosan a gyomaiak? Erre a fe­leletet Gyomán és a megyei be­gyűjtési hivataltól kaptuk meg. Kétségtelen, a vízkár sokat ron­tott a gyomaiak helyzetén, mert a község mintegy 6000 kát. hold kukorioavetésének csaknem fele szenvedett kisebb-nagyobb mér­tékben az elemi csapástól. Ez az egyik olyan ok, amely a termés­re tó hatást gyakorolt, meg a be­gyűjtés teljesítését is befolyásolta. Ez eddig rendjén tó lenne, hogy emiatt hát nem haladt úgy a be­gyűjtés sem, meg a szerződéskö­tés sem, mint kellett volna. De vajon csak ez volt a gátló körül­mény? Nem. Persze, könnyű most már mindent a vízkárra fogni, s ezzel takarózni, hogy hát—mit csi­náljunk, ha nem termett elegendő kukorica. A baj ott kezdődött, hogy kezdettől fogva nem kezel­ték úgy az értékesítési szerződést, ahogy kellett volna. Úgy gondol-» koztak, nemcsak a járási, hanem a községi tanácsnál is, hogy majd megy minden magától. Mit tett például a községi tanács? Két névsort gépeltettek le, az egyiket a Terményforgalmi Vállalatnak, a másikat a földművesszövetkezet­nek adták át azzal — itt van, kös­setek értékesítési szerződést. El­mulasztották azt is, hogy kétna­ponként beszámoltassák őket, ho­gyan haladnak, mit tettek. így aztán az lett az eredmény, hogy október 26-án, amikor a megyei begyűjtési hivatal ellenőrzést haj­tott végre, azt sem tudták a köz­ségi begyűjtési csoportnál, hánya­dán állnak, kik kötöttek értékesí­tési szerződést. November elsejére aztán kiderült, hogy a 83 vagon­ból mindössze alig valamivel több mint 23 vagonra szerződtek. Ebből 893 mázsát a Terményforgalmi Vállalat két telepe, 864 mázsát a begyűjtési apparátus és 589 má­zsát pedig a földművesszövetkezet szerződtetett, Ezután a tanács fel­A Minisztertanács határozata alapján november 15-én vas- gyűjtő hónap indult az ország­ban. A vasgyűjtés eddig minden al­kalommal jelentős eredményeket hozott. Ezekhez az eredmények­hez jelentősen hozzájárult a disz- isták és az úttörő fiatalok lelkes munkája. Most, az őszi vasgyűj­tés során is újabb nagy feladat áll előttünk kohóink nyersanyag­gal való ellátásában. Diszisták! Úttörők! A DISZ Központi Vezetősége felhívással fordul hozzátok: jár­szólítására még 271 mázsa kuko­ricára kötöttek értékesítési szer­ződést, persze, ez olyan adminiszt­ratív módszer, amelyet nem elő­zött meg politikai meggyőző mun­ka. Pedig termett kukorica Gyo­mán is, ezt bizonyítja, hogy 1307 sertésre kötöttek a községben híz- lalási szerződést. Csupán a meg­nyugváson múlt, hogy nem értek el jobb eredményt az értékesítési szerződéskötésnél. A földműves- szövetkezetiek ugyan két hétig szorgalmasan felkeresték a pa­rasztokat, de aztán rájöttek arra, hogy sokkal egyszerűbb és ké­nyelmesebb az irodában várni a gazdálkodókat: Mindez arra kell, hogy figyel­meztesse a községi tanácsot, hogy meggyőzőbb munkával lássanak hozzá a begyűjtés szorgalmazásá­hoz. Ha ez az igyekezet olyan lesz, mint a vetés megszervezése, akkor nem lesz baj. Törekedjenek arra, hogy ne csak a vetésben, ha­nem a begyűjtésben is példát mu­tassanak. jatok elöl a gyűjtésben, vigyétek ismét győzelemre a vasgyűjtés csatáját! Szervezzetek vasgyűjtő brigá­dokat, kutassátok fel az elfekvő anyagokat, és adjátok át a gyűj­tőszerveknek. Tekintsétek a vas­gyűjtést a diszisták becsületbeli ügyének. A DISZ végrehajtó bizottságok szervezzenek versenyt a fiatalok és a' DISZ-szervezetek között, 8 a legjobb eredményt elérőket a gyűjtőszervek segítségével jutal­mazzák. DISZ Központi Vezetőség. A DISZ Központi Vezetőségének közleménye a vasgyűjtő hónappal kapcsolatban

Next

/
Thumbnails
Contents