Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

Tanáeshosih as országgyűlés Villantatok Hfyit 1955. november IT, csÄtSetök / j. (Folytatás az 1. oldalról.) tórádió nélkül utazni. Tékozló emberek, akik felelőtlenül keze­lik az állam pénzét, nem valók vezető helyre. Az állami eszkö­zökkel való legszigorúbb taka­rékosság nélkül nem tudjuk meg­oldani az előttünk álló nagy fel­adatokat. Fel kell számolni tehát minden felelőtlenséget és pa­zarlást. Felelősségre keíl vonni azokat a vezetőket, akik ismételt figyelmeztetés ellenére hanyagul gazdálkodnak a rájuk bízott anyagi eszközökkel. Tisztelt országgyűlési Népi de­mokratikus rendszerünk felsza­badította a nép hatalmas alkotó energiáit, és a dolgozók mind nagyobb jelentőségű kezdeménye­zéseit váltja ki. A néptömegek alkotó kezdeményezése társadal­munk fejlődésének egyik legfőbb mozgató ereje. Pártunk által az célldtűaések megvalósítása meg­követeli, hogy gyors változás le­gyen a dolgozók kezdeményezé­seinek felkarolásában. Tisztelt képviselő elvtársak! A munkás-paraszt szövetség pártunk politikájának és népi de­mokratikus államunk hatalmának alapja volt és marad. Hogy a munkás-paraszt szövetséget to­vább erősíthessük és a városi la­kosság fokozódó élelmiszerszük­ségletét kielégíthessük, ahhoz a mezőgazdasági termelés további jelentős növelésére van szükség. A jövőben is minden erővel arra kell törekedni, bogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tése és termelési színvonalának gyors emelése mellett az egyéni dolgozó parasztok földjeinek át­lagtermését, termelési eredmé­nyeit is segítsük növelni. A magyar nép saját országát Géniből jelentik A genfi értekezlet utolsó • ülése szerdán 15 órakor Molotov elnök­letével megkezdődött. A Reuter jelentése szerint a szakértők megállapodtak a záró- j közlemény tervezetében. A Reuter jelentése szerint a négy nagyhatalom megbízott szak­értői Genfben szerdán délelőtt megkezdték a záróközlemény meg­szövegezését További hírek szerint a négy hatalom szakértői befejezték mun­kájukat a záróközlemény terveze­ten és elkészítették jelentésüket, amelyet megfontolás céljából dél­után a miniszterek elé terjeszte­nek. Később egy brit szóvivő közölte, hogy a szakértők megállapodtak a záróközleménytervezetben. ' sen folytatták a Kelet és Nyugat , közötti kapcsolatok fejlesztésének i megvitatását, a délutáni ülésen ! pedig újból napirendre került a ; leszerelés kérdése, továbbá az eu­rópai biztonság és a német egy- : ség ügye. Molotov a külügyminisz­teri értekezlet napirendjén szerep- I lő mindhárom kérdésben a keddi | napon újabb konkrét javaslatokat terjesztett elő. A szovjet határo- i zat-tervezetek egyfelől mindig a négy kormányfő irányelveiből, vagyis a „genfi szellemből“ indul­tak ki, másfelől újabb bizonysá­gát adták a Szovjetunió követke­zetes és kitartó békepolitikájának. ipar és a mezőgazdaság fejlesz- j építi — ehhez béke kell! Mi bé- té-ére kidolgozott nagyszabású j kepártiak vagyunk, Kii! politikánk népünk és az összes népek érdekeit tartja szem előtt * De vannak még a békének ellen-' cialista társadalmi rend győzelnaé- ségei is. Ezekkel szemben a né- ■ ért folyó harcban — fejezte be pék éberségére van szükség. Né- nagy tapssal fogadott hozzászólá- pünk soha többé nem hajtja fe- sát Szalai Béla. jét az urak igájába, megszerzett Az országgyűlés ma délelőtti szabadságához és függetlenségé- ülésén felszólaltak még: Losonczi hez úgy ragaszkodik, mint szeme Pál, Mihályfi Ernő, Kókai Jó- világához. (Nagy taps). | zsefné, Nagy Kálmán, Bognár Re­, , , , I zső, Galió Ernő, Nagy Mária, Be­A Magyar Dolgozok Partjának resztóczy Miwós> Pióker Ignác. egész tevékenységét, minden cse-, pióker Ignác foglalásával be­fejeződött a vita a Minisztertanács beszámolójáról. Ezután az ország­gyűlés egyhangúlag jóváhagyta a 1 lekede tét a dolgozó nép szolgálata vezérli. A második ötéves terv el­ső évére, 1956-ra a párt és a kor­mány nagyszabású célkitűzéseket j az országgyú­dolgozott ki az Ipar és a mező- ' lés iegutóbbi Időszaka óta eltelt gazdaság fejlesztésére és terjeszt idő alatt húfejtett tevékenységét megvalósításra a dolgozó nép elé. | és , Minisztertanács elnökének A kormány és az országgyűlés j beszámolóját, valamint azt, hogy bizton számít arra, hogy e nagy- a Minisztertanács további munká- szerű feladatok megvalósításáért j j.‘.f a beszámolóban ismertetett el- az első sorokban fognak küzdeni j gondolások és elvek szerint vé- a kommunisták, akik a jövőben | gézzé. sem kímélik erejüket és mindé- | az országgyűlés délutáni ülésén nütt ott lesznek, ahol a dolgozók Béréi Andor, az Országos Tervhi- ügyét kell szolgálni, élenjárnak a ! vatal elnöke ismertette az 1950. hazánk, felemelkedéséért, a szó- I évi népgazdasági tervjavaslatot. Hírügynökségi jelentések szerint szerdán délelőtt 11 óra 30 perckor Molotovnak, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének elnökletével megkezdődött a négyhatalmi kül­ügyminiszteri értekezlet utolsó előtti ülése. Az ülés fél óra hosszat tartott, délben tizenkét órakor befejező­dött. Szerdán záróüléssel és záró­nyilatkozattal befejeződött a genfi négyhatalmi külügyminiszteri ér­tekezlet. Kedden azonban még tel­jes erővel folyt a munka. A kül­ügyminiszterek délelőtt is, délután is ülést tartottak.. A délelőtti ülá­A »agyar—lengyel kohászati eíijüttii: űködési bizottságok első ülésszaka Varsóban A magyar-lengyel kohászati együttműködési bizottságok az el»- műit napokban tartották az első ülésszakot Varsóban. A tárgyalá­sok szívélyes, baráti légkörben és uz őszinte megértés szellemében folytak. Az ülésszak határozatai­nak végrehajtása mindkét ország­ban kedvező hatású lesz a kohá­szati ipar fejlődésére. I A magyar küldöttség lengyel- országi tartózkodása során több . kohászati, üzemet látogatott meg, | így többi között a Lenin Kohá- szati Műveket, valamint a kohá- j szati tudományos kutató intéze­teket. R Szovfetcinfó Legfelső Tanácsa küldöttsége tagjainak látogatása a Magyar Miiakásmezgalnii intézetben A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hazánkban tartózkodó küldöttsé­gének öt tagja: A, Sz. Boriszenko. P. P. Jermakov, A. P. Zsuravljov, P. G. Mosz-katov és V. N. Titov szerdán délelőtt látogatást tett a Magyar Munkásmozgalmi Inté­zetben. A szovjet vendégek kísé- ■ relében volt Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze- I tőségének titkára, Nagyistck Jó- I zsef, az országgyűlés alelnöke. Egy kin föidra j* GENF Genf. Olyan sok nagy nemzetközi esemény fűződik ebhez a névhez, hogy képzeletünk akaratlanul is hatalmas, többmilliós vá­rost fest elénk, amelyben egymást érik a paloták, a felhőkarcolók, s gyárkémények erdeje eregeti a füstöt az ég felé. Pedig Genf valójában nem nagy város. Másfél-két óra alatt kőiül is lehet járni. Mindössze 150 000 Lakosa és csupán egyetlen palotája van: a Nemzetek Palotája, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének európai székhelye. Ez a palota egészen nagyszabású, im­pozáns építészeti alkotás, amelyben 820 dolgozó szoba, 20 üléste­rem, hatalmas tanácsterem és 2000 embert befogadó, nagy ülés­terem áll a különféle küldöttségek rendelkezésére. A palota, amely a háború előtt a Népszövetség számára épült, egy hatal­mas parkban áll, s innen gyönyörű kilátás nyílik a Genfi-tóra és a városra. Felhőkarcoló is csak egyetlen egy van Genfben, amely nem is annyira magasságával, mint inkább az amerikai felhőkarcolók pontos utánzásával tűnik ki. Ez a felhőkarcoló a Hotel du Rhone, itt székel az Amerikai Egyesült Államok főkonzulátus a; Ebben az épületben szállnak meg az amerikai diplomaták, ha nemzetközi értekezletre Genfbe érkeznek. Genfben úgyszólván nem is látni gyárkéményeket, bár több mint 10 000 iparvállalat van a városban. Ezek a gyárak ugyanis mind törpeüzemek, s átlag öt embert, összesen tehát mintegy 50 000 munkást foglalkoztatnak. ' Genf büszkesége az óraipar. Szerte a városban hatalmas fény­reklámok ajánlják a legkülönbözőbb márkájú órákat a vásárlók­nak. Igen sok üzlet kereskedik órákkal. Az üzletek nagy része a gyárakhoz tartozik, egyenesen onnan kapják az árut A gyárak rendszerint csak összegyűjtik az alkatrészeket a városokból és a falvakból, ahol az egymást követő iparosnemzedékek valósággal művészetté fejlesztették a bonyolult óraalkatrészek készítését; Genf lakosainak tehát mintegy harmada foglalkozik ipari munkával. A másik kétharmad szálloda-, penzió-, üzlet-, vagy vendéglőtulajdonos (ez a kisebbség), illetve alkalmazott ezekben fiz intézményekben (ez a többség). Sok genfi lakosnak nyújtanak (megélhetést a túristák, akik többnyire azért látogatnak el Genfbe, Ihogy a csodálatosan szép Genfi-tóban gyönyörködjenek, bejárják az ódon Régi-várost, vagy nemzetközi értekezletek idején összeve­rődjenek a Nemzetek Palotája körül* Az Egyesült Állatnak képviselője a Biztonsági Tanács összehívását kérte Hírügynökségi és rádiójeleníé- sek szerint az Egyesült Államok j képviselője kérte, hogy üljön ösz- '. sze a Biztonsági Tanács és tár­gyalja meg az új tagok ENSZ-be való felvételét. Később a kanadai küldött tárgyalt annak a huszon­két államnak a képviselőjével, amely támogatja Kanada javas­latát. A kanadai javaslat azt indítvá­nyozza, hogy vegyenek fel egy­szerre tizennyolc országot, közöt­tük öt népi demokratikus orszá­got; Anglia már közölte, hogy tá­mogatja a kanadai javaslatot. Eb- | be az Egyesült Államok is bele- j egyezik, ellenzi azonban a Mon- ■ gól Népköztársaság felvételét. I ______ P esta László, az országgyűlés jegyzője. A Legfelső Tanács tagjai a ma­gyar munkásmozgalom több régi harcosa társaságában nagy érdek­lődéssel tekintették meg a ma­gyar munkásmozgalom és a Szov­jetunió Kommunista Pártja tör­ténetét bemutató kiállítást, majd baráti beszélgetést folytattak a megjelentekkel. Szovjet—sorvég okmányok aláírása Moszkva. ^TASZSZ) November 15-én a Kremlben szovjet—nor­vég okmányokat írtak alá. Elő­ször N.~~ A. Buiganyia, a Szov­jetunió Minisztertaná-esának el­nöke és I. Gerhardsen norvég miniszterelnök parafáim a szov­jet-norvég közlemény szövegét. Ezt követően I. G. Kabanov szovjet külkereskedelmi minisz­ter és A. Skaug norvég kereske­delemügyi miniszter aláírta az 1956—1958. évekre szóló szovjet- norvég áruforgalmi jegyzőköny­vet, valamint az 1956-ra szóló áruforgalmi pótjegyzőkönyvet. Az 1956—1958. évekre szóló szovjet-norvég áruforgalmi jegy­zőkönyv hároméves időszakra meghatározza a két ország áru­csereforgalmának legfontosabb cikkeit. Egyidejűleg aláírták az 1956- ra szóló szovjet-norvég árnfor- gabni pót jegyzőkön}-vet. Az említett jegyzőkönyvek a Szovjetunió és Norvégia árufor­galmi keretét 1940 millió rubel­ben határozták meg. (MTI) Budapestre érkezeit Irland első magyarországi követe Petur Thorsteinsson rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter, az Izlandi Köztársaság első magyarországi követe november 16-án Budapestre érkezett; A letivet üdvözlésére a ferihe­gyi repülőtéren megjelent Marjai József rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a külügy­minisztérium protokoll-osztályá- nak vezetője. Horvátit László: TStdpáMai ú H. TL Iső vidéki utam Burgaszba, "" ebbe a szép tengerparti városba vezetett. Repülőgépünk végigszáüt a történelmi hiressé- gü Marita völgye felett. Alat­tunk a bolgár nép Tiszája, a Ma- rica kanyargott, melyhez annyi hősi harc emléke fűzi a bolgáro­kat. Átrepültünk Plovdiv felett és másfél árai légiút után e- éle­temben először — megpillantottam a tengert. A megyei tanács elnöke és vá­rosi tanácstitkár, valamint az ot­tani kulturális vezetők őszinte, elvtársias kedvességgel fogadtak. Maga a város érdekes, nagy- forgalmú hely. Az ország legna­gyobb tengeri kikötője. A járóke­lők viselete vegyes volt Láthattam az „európai" öltözetek mellett bulgár népviseletben járókat, tö- rökös öltözetűeket, nőket török bugyogóban, sőt elfátyolozottan. A népviseletet hordák a környező falvakból valók, akik vásárolni, körülnézni jöttek Burgaszba. A város keleties stílusú házai egyrészt annak történelmi múlt­ját, a sok minaret (törökösen dzsámi) a török uralom gyászos emlékét tükrözi. A körben lévő dombok is kisebb hegyek a vá­rosrészek terjeszkedésének határt szabtak és emiatt sok a fecskefá- szekszarüen egymáshoz ragasztott, egymás fölé épített ház. Tfurgaszból Neszebr nevű vár roskába autózva, a tenger­part mentén, sópároló medencék mellett haladtunk el. Bulgária só­termelésének majdnem egészét in­nen nyerik. Azt mondják, az idén az időjárás nem kedvezett a só- párlásnak. Sok volt az esős nap. A part mentén északnak kanya­rodva, elértük Neszebr városkát, mely lakói számát illetően inkább falunak mondható. Építészetileg azonban ősrégi város képét mutat­ja, mint ahogy az is. Idősebb a nálánál jóval nagyobb BurgasznáL Az egész helység egyetlen múze­um. Mindenfelé a régi kultúra mar radványaival találkozunk. Vala­mikor. 'a* uralkodó osztály hata­lomért versengő tagjai, ha győztek, ide száműzték ellenfeleiket. Ezek vezeklésként templomokat emel­tek. A kicsike városkában 43 temp­lom emlékeztet ezekre az időkre. A következő város Sztálin, régi nevén Várna. Tiszta, rendezett, modem fürdőváros. Itt is, miként Szófiában, sok a park és sétány. Tágas utak, utcák szelik keresztülr kasul. Az élet, noha a fürdőidény októberben végződött, olyan, mint­ha nem is fürdővárosban volnánk. A zajos, pezsgő világ megszűnt, hogy jövő nyáron ismét feléledjen, még elevenebb legyen mint volt, mert hiszen évről-évre több dolgo­sé kerül ide üdülni. ttetálin-ban a felszabadulás után sok új üdülőt építettek. A mi Balatonunkhoz hasonlóan, a Fekete-tenger partja a nyári szak- szervezeti üdültetés színhelye és ennek középpontja ez a gyönyörű város. A Szovjetuniót és a népi demokráciákat olyannyira jellem­ző szervezett üdültetés, mely kizá­rólag a dolgozók érdekeit szolgál­ja, Bulgáriában is példás, mint az Sztálin-ban tapasztalható. Az esti séta itt is dívik. A fele város munka után az utcákra, sé­tányokra tódul. Sokan keresték fel az ott tartózkodó egyik cirkuszt. A Békéscsaba nagyságú városnak

Next

/
Thumbnails
Contents